Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-14 / 266. szám

IMZ. uvraifeor is. DÉL-MAGYARORSZÁG S A képzelt volán mellett... Mozgólaborat6rium Szegeden A napokban különleges, kettős gépkocsi érkezett Szegedre. Mintegy hetvenen várták az autóközlekedési tanintézet előtt. Valamennyien leendő gépkocsivezetők, akik részint kötelességből, részint önmaguk megnyugtatására e vándorlaboratóriumhoz jöttek kivizsgálás végett. Gyorsan kapcsol-e? Különböző színű pontokból kirakott számokat, betűket kell a "számlátó" könyvből olvasni. Némi izgalommal betűzik a vizsgálandó felek ezeket. Ha valaki hibázik: fennáll annak a veszélye, hogy színtévesztő. h.z méterre ül a vizsgázó és a vizsgáztató. Halk kürtszó hallatszik egy készülékből: erre gyorsan le kell nyomni — mondotta dr. Napholcz Jenő laboratóriumvezető. — Ezzel elsősorban a feleken segítünk, akik majdan hivaegy morze-billentyűt. Hason- tásos gépjárművezetőkként ló mozdulatra van szükség akarják a társadalmat szolfényjelzésnél. Ried József adott felvilágosítást, hogy erre miért van szükség: — Bárki, aki gépkocsit vezet, felelős önmagáért, a családjáért is — mondotta a többi között. — Éppen ezért fontos, hogy kellő érzéke legyen a váratlan fordulatokhoz is. A mi készülékünk kimutatja ezt a készséget, támpontot nyújt arra, hogy ez vagy az hogyan viselkedne majd történetesen kailyeneket külön műszer se-' rambol adta beknél. gítségével vizsgálják, s ekkor eldől, hogy lehet-e valaki hivatásos gépkocsivezető. A mozgólaboratóriumban halvány fénnyel megvilágított párhuzamos vonalak jeA lennek meg egy nézőkén kegesztül a vizsgázók előtt. A fenyerosseget valtogatjak. Meg kell pontosan mondani, hogy milyen irányúak a kocsi berendezett fülkéjében négy sofőrülés is látható. Itt a különféle mozgások összerendezettségét vizsgálják. öt percig ülnek a képzelt volán mellett azok, akik majdan állami kocsikat reflektora vezetnek. Fényjelzésekre kell a megfelelő műveletet elvégezni. Ha a piros lámpa jelez, le kell nyomni a jobb pedált. Ha zöld fény villan Jel, akkor a bal pedált — és így tovább. Külön úgy szerkesztették ezt a berendezést, hogy nem azonos a szokásos gépjárművezetői fülke beosztásával, ne legyen előnyben esetleg olyan személy, ald már valahol vezetni tanult. Mindenesetre gyors reflexre van szükség, fel kell ismerni — egyelőre gálni. Dr. Horváth László Gábor " kandidátusnak, a MÁV pályaalkalmassági vizsgálóállomás vezetőjének az irányításával járjuk immár egy esztendeje az országot, Soprontól Nyíregyházáig, Budapesttől Szegedig, Pécsig és így tovább. Most például Kecskemétről jöttünk, előtte Debrecenben, Mátészalkán, Kisvárdán voltunk. A tapasztalatunk az, hogy a jelentkezők mintegy 95 százaléka alkalmas a gépjárművezetésre. Azok pedig, akiknek egészségügyi problémáik vannak pillanatnyilag, nem veszthetik el a reményt Sokuknak olyan betegségük van — például magas vérnyomás, gyengébb látóképesség — amit gyógyívonalkák. Ám egyszerre erős tani lehet. Felhívjuk erre fény villan — mintha szembejönne egy gépkocsi, és a pillanatra elvakítja a szembejövőt. Erre azért van szükség, hogy meggyőződjenek arról: nem veszti-e el a lélekjelenlétét a leendő gépkocsivezető, avagy meg tud-e birkózni ilyen jelenséggel. Budapesttől Szegedig Nem sokkal ezelőtt még Budapestre jártak mindazok, akik hivatásuknak tekintették a gépjárművezetést, beleértve a MÁV mozdonyvezetőit is. Egy esztena laboratóriumban —, hogy deje a helyükbe jön, a helymi a rögtöni teendő. Mintha szembejönne egy gépkocsi Egy másik helyen, egymással szemközt néhány színen vizsgálja meg alkalmasságukat a mozgólaboratórium. — Csaknem kétmillió forintba került ez a kettős buszból álló vizsgálóállomás őket — s néhány hónap múlva újra jelentkezhetnek vizsgálatra. Egész Csongrád megyéből Szegedre nemcsak a szegedi, hanem hódmezővásárhelyi, szentesi, csongrádi és makói, sőt Békés megyei gépkocsivezető-jelöltek is eljöttek. A mozgólaboratórium e napokban — terven felül, újabb intézkedések szellemében — a sorköteles, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség gépkocsivezetői tanfolyamára jelentkezett ifjak képességeit is vizsgálja. Most például több mint félszáz makói és környékbeli fiatal jelent meg a vizsgálaton, őket követik a megye és Szeged többi sorkötelesei is. K. B. cAz őlaaió í*ja József Attiláról szóló darab előadására készül a Ságfári Gimnázium önképzőköre A Ságvári Gimnázium önképzőköre József Attila halálának közelgő, 25. évfordulójára szegedi szerző színdarabjának előadásával is készül. A darab a nagy proletárköltő életéről szól, írója Daniss Győző, a József Attila Tudományegyetem hallgatója. A rendezést Kordé Imre, az iskola tanára vállalta. A költő szerepét Ábrahám István Ill/a osztályos tanuló játssza. A kétfelvonésos darabot először Szegeden, az iskola dísztermében mutatják be, december közepén, azután pedig a járás falvaiban, Sándorfalván, Balástyán és Deszken adják elő. Tamai László Ines Taddio nagysikerű táncdalestfe Szegeden Európai hangversen ykörút- Koós Jánost a közönség alig ja közben — Franciaország, akarta leengedni a színpad_ ,. „, . . . ról, és ízléses eloadasaert sok Svájc, Németország után es ^^ kaBptt a nyUvános Lengyelország előtt — Ma- koncerten először fellépő új gyarországra is ellátogatott magyar táncdalénekes, Ines Taddio, a tanítónőből lett Aradszky László is. Jól illeszolasz táncdalénekes, s hétfőn kedett a műsorba Szuhay Badélután és este két nagysike- lázs két prózai száma. Közürű előadáson mutatkozott be lük a Feleki Kamill-imitáció a szegedi közönségnek. Mű- vált különösen sikeressé. Misorának nagy része, magától ke Rózsi és Lerner Gusztáv értetődően, olasz táncdalok- ismét bebizonyították, hogy d^ek^ttez^tempemm^ üf<* táncosok. Petress lsttumos, de minden túlzástól ván szerény, mértéktartó éa mentes, kulturált előadásával fanyarhumorú, rokonszenves aratta. Hangjának telt szép- konferálása és az egész estét sége, előadásának elevensége lankadatlan lendülettel vémegerdemelten kapott sok , ,,, , tapsot. gigmuzsikaló Club-zenekar Sikeresen szerepeltek a is megérdemelten kapta a tánczenei műsorban közre- tapsokat, működő magyar művészek is. ö. U laiimiiiaitx mit Zolika szüleitől, legalább e sorok dicsérjék nagyszerű cselekedetét. Markovlts Tibor Tisza-parti történet — Nem nagy dolog, én ma- mellett ki tudott volna men- egyese akad: súgás miatt gamtól említést sem tettem ní, de nem sikerült, majdnem Határozottan mondja, hogy volna róla. Ügy tűnhet kér- belefulladt. Aztán összefüg- kijavítja azt is. Örkényből kedek vele, pedig eszem ágá- géstelenül beszélt, el-elvesz- került Szegedre, ott úttörő ban sincs, legszívesebben el- tette eszméletét. Annak elle- csapatvezető-helyettes volt titkolnám. Csak már annyian nére, hogy csupa vizes vol- az iskolában, most KISZ-tag. kértek rá, mondjam el, hogy tam, izzadtam, sikerült elvin. Dormány Jánosnak hívják. S tortént — kezdi akadozva. nem lakásukra. Sajnos, nem ha már nem fogadott el semvolt otthon senki. Nem akarA csónak elindul tam otthagyni a folyosón, tovább cipeltem a Dugonics ut— Azzal kezdődött, hogy cai iskolába, ahol a nővére találkoztam az egyik osztály- úttörőfoglalkozáson volt. Határsammal, aki fürödni ment ma,, előkerült, s amikor meg. a Tisza-partra. Együtt halad- látta testvérét, meg akarta tunk, kissé borús volt az idő, verni. Én mondtam, ilyet ne de nem volt hideg. A Ber- tegyen most, inkább segíttalan-szoborral szemközt van sünk rajta. Ismét a karomba nekünk -bérelt* kövünk, arra vettem Zolikát és visszavitültünk le Ide szoktunk járni tem a Kálmány utca 6 szám tanítás után. Egyszerre csak alá. Levetkőztettem, volt ottlátom: egy csónakot az egyik hon meieg vlz, jól lemostam játszadozó gyerek belök a fo- és kértem a nővérét, főzzön lyóba, és elszalad. A csónak- forró teát. Megitattuk, közben álló kisfiúra lettem fi- ben telefonáltunk édesapjágyelmes, aki nem tudta ma- nak, aki akkor ért haza, amigát irányítani és ruhástól be- kor én már menni készülleugrott a vízbe. Gondoltam, tem. ö ls nagyon mérges volt majd megfogja a csónakot, a történtek hallatára és én de az egyre távolodott és fel- kértem, ne bántsa Zoüt, gyetűnt, hogy a gyerek nem rCk még. úszik, feje időnként lemerül Kötelességet teljesítettem — Felajánlotta nekem, hogy másik inget, ruhát ad, de természetesen nem fogadtam el. Emberbaráti kötelességet teljesítettem és különben is siettem vissza az iskolába, tanulóórára. Az F.rdészeti Technikumba járok, elsős vagyok. Osztálytársaim adtak másik ruhát, inget, s az én holmimat kitettem száradni. Nem szóltam én az órán, hogy mi történt, de eljött a fiú édesapja, így hát megtudták. — Másnap hazautaztam Örkénybe. Mire visszajöttem, megszáradt a ruhám, s olyan katonamódra, a vánkos alatt kivasaltam a nadrágot. Ez a ruha volt rajtam, amiben — A Kálmány utcából jött vagyok. Rendes, nincs szüka Tiszára, hét éves, második ségem másikra, osztályos, Zolinak hívják. * Karjaimba vettem és bizony, Nézem ezt a vékony, szőke, amikor a nagykörút felé jár- kék szemű, nyílt tekintetű, tam, már nagyon nehéz volt. szerény fiút. Megmentett a Kérdezősködtem tőle, miért vizbefúlástól egy gyereket, s ugrott a vízbe. Azt válaszol- ő ezt olyan természetesnek ta. attól félt, hogy besodró- veszi. Pedig hőstettnek szádik a folyó közepére, s ő nem mit. Jeles tanuló. Most is tud úszni. Talán ott a part csupa ötöse van, csak egy omsspoi a | i ia t HAH i/IÍA\lTÜi\1 íf i'íl} iíiüí Üi v\u JitóJ 11 i WJI lk\\\\l ikWWItt P^'' ÚJFALUSSY JÓZSEF: A VALÓSÁG ZENEI KÉPE A zeneesztétika egyik legizgalmasabb, legfontosabb és régóta vitatott kérdését veti föl A valóság zenei képe című könyvében Ujfalussy József, a kiváló zeneesztéta. A tanulmány azt vizsgálja, több-e a zene a hangok üres és tartalmatlan játékánál, hordoz-e valamilyen jelentést, vagy pedig csak puszta technika, amely nem tud és nem is akar mondani semmit. Tulajdonképpen tehát az itt a kérdés, tükrözi-e, tükrözheti-e a zene a valóságot? Körülbelül száz esztendővel ezelőtt Eduárd Hanslick német zenetudós egyik híressé vált esztétikai művében erre a kérdésre határozottan és egyértelműen azt válaszolta, hogy a zene semmiféle tartalmat, semmiféle jelentést nem képes kifejezni, a zene nem más, mint tiszta forma, s fantomot kerget, aki többet keres benne. Ez a válasz az idők folyamán tovább terebélyesedett, s ma a nyugati világban másfajta felelet adni a zea víz alá és olyan mereven tartja magát. Egy felnőtt férfi is nézte a jelenetet a partról, de nem cselekedett. Én láttam, miről van szó, lerúgtam a lábamról a cipőt és beleszaladtam a Tiszába. A fiú nem volt nagyon messze, derekamnál alig ért feljebb a víz, amikor meg tudtam ragadni. Magamhoz öleltem, •kivittam a partra. Akkor már jött a férfi segíteni, mindjárt fejre állítottuk, ő fogta a két lábát, én meg nyomkodtam a hasát Rengeteg víz jött ki belőle, aztán próbáltuk lábára állítani, de összecsuklott. Magához tért, megmondta, hol lakik. Hazáig cipeltem Szülők, gyermekek, tanulmányi eredmények Statisztikai vizsgálat a gyermekek helyzetéről A statisztikusok kiterjedt — ismerős vagy rokon felvizsgálatok alapján össze- ügyeletével —, elgondolkozgezték: hogyan gondoskod- tató azonban, hogy a diákok nak a dolgozó szülők iskolás 26 százaléka még mindig gyermekeik felügyeletéről, az felügyelet nélkül, magárahaanya munkavállalása befő- gyatva tölti el a tanítás lyásolja-e a gyermekek ta- utáni idő nagy részét, nulmányi eredményeit? A Az általános iskolák felső számok tanúsága szerint a osztályaiban a kereső és gyermekek születése utáni nem kereső édesanyák gyerelső időszak — négyéves mekeinek tanulmányi eredkorig —, az iskoláskorúaknál ménye szinte hajszálra mégpedig az úgynevezett kisiskoláskor okozza az édesanyák számára munkavállalás szempontjából a legtöbb problémát. egyezik, a középiskolákban viszont 5 század százalékkal a kereső anyák fiai, lányai bizonyulnak jobbnak. Valószínűnek látszik, hogy Ennek ellenére a Városokban ahol mindkét Szülő dolgozik lakó asszonyoknak — köztük a családban, kevesebb Idő jut kétgyermekes anyáknak — ugyan a gyermekekkel való több mint 40 százaléka állás- foglalkozásra, viszont a taban van. sőt a három-, illet- nulmányi eredményekre előve négygyermekes család- nyösen hat, ha mind az apa, anyáknak is mintegy 30 szá- mind az anya dolgozik, mert zaléka dolgozik. az ilyen családoknál általáAz iskoláskoron aluli gyer- ban az iskolázottsági és kulmekek 46 százaléka bölcső- turális színvonal magasabb dében, óvodában van, mig a — hangzik a statisztikusok szülők dolgoznak: 22 százaié- megállapítása, kukra a dolgozó szülők csa- Végül még egy érdekesség: ládtagjai, rokonai, illetve is- az otthoni körülmények, merősei vigyáznak. Érdekes, a szülők támasztotta kövehogy az apróságoknak mind- telmények nagyban befoössze egy százaléka kerül el lyásolják a gyerekek iskoa dolgozó szülőktől vidékre, |ai előmenetelét, vagy más, az otthontól tá- Erre mutat egvebek között vol eső helységbe. az. hogy a családokban, ahol As iskolás gyermekek 27 az első gyermek kitűnő taszázaléka a tanitás után nuló, ott a második testvéaz iskolai napköziben tölti rek 65 százaléka ugyancsak idejét, 24 százalék rendsze- kitűnő vagy jeles előmenerinl otthon van telü. (MTI) LEGANY DEZSŐ: A MAGYAR ZENE KRÓNIKÁJA A Zeneműkiadó Vállalatnál most megjelent mű "Zenei művelődésünk ezer éve dokumentumokban« alcímet viseli, s e jelzés már magában véve is mutatja a vállalkozás igényességét, nagyságát. Valóban nagy feladatot kellett megoldania a szerzőnek, amikor hozzálátott a magyar zene krónikájának megírásához. Szakértelmének, tárgyi ismereteinek, elmélyült kutatásainak és ezekkel párosulva az ifjúság iránti szeretetének — könyvét a magyar ifjúságnak ajánlja — egyaránt köszönhető, hogy ez ízléses, vaskos kötetben kezünkben tarthatjuk az első dokumentumgyűjteményt, amely a magyar zenetörténet jelentós mozzanatait fűzi egységbe. A kötet előszavából kitűnik, hogy mindenekelőtt nem zenei értékelés volt Legány Dezső célja. Nyilvánvalóan nem is lehetett egy bármennyire nagy terjedelmű, de mégiscsak szűkre szabott kötet keretein belül. Nagyon helyesen arra törekedett, hogy valamiféle élő történetét adja zenének és társadalomnak. Mindezt világos, áttekinthető egység • ben nyújtja: az anyagot századonkénti fejezetekre osztotta, s bevezetőkkel, jegyzetekkel tette még hasznosabbá. Könyvében mintegy négyszáz kisebb-nagyobb idézetet találunk történeltartalmat, jelentést, érzése- műnk és zenei fejlődésünk ket, gondolatokat hordozó jellegzetes korszakai köré ' . , . . csoportosítva, a honfoglalas művészet. Az termeszetesen kor^j m(Wg. Bart6k és magától értetődik, hogy a Kodály első szerzői estjéig, valóság jelentkezése a mu- ott megállt a krónikában, s zaikóban egészen más, mint bár igazat kell adnunk aba többi művészeteknél, nem ban, hogy akkor új világ annyira közvetlen, hanem jó- nyílt meg, hatalmasabb távval elvontabb. latokkal a zenében, s a köA Zeneműkiadó Vállalat tet terjedelme aligha szolkiadásában megjelent könyv gálhatott megfelelő lehetőgondolatmenetének részletes ségge! ez új zenei kor részismertetése és értékelése letesebb feltárására, mégis szakfolyóiratokra tartozik, sajnáljuk megíratlanságát. neesztétikának erre az alapvető kérdésére — arra tehát, hogy tükröződik-e a valóság a zenében —, szinte nem is lehet. Olyan nagy tekintélyű alkotók csatlakoztak a "tiszta* zene híveinek táborába, és váltak e gondolat szenvedélyes propagátoralvé, mint például a világhírű Stravinszki) és Hindemith. A nagy német muzsikus nemrégiben ismét kifejtette, hogy a zeneszerző nem érzelmek, nem valami tartalom, mondanivaló kifejezésére törekszik, hanem pusztán technikai megfontolások vezetik a munkában. Nem csodálható hát, ha nálunk Magyarországon is nagyon sok szakember még ma ls Ilyen alapokon áll. Ujfalussy József másból indul ki. A szovjet zeneesztétika mindenekelőtt Aszafjev nem teljesen kialakult elgondolásaira támaszkodva arra vállalkozik, hogy a zene fejlődésének bemutatásával bizonyítsa: a muzsika is a valóság tükre. Nem üres technikai játék tehát, hanem Itt erre még csak kísérletet sem tehetünk. Azt azonban ennek ellenére is nyugodtan kijelenthetjük, hogy Ujfalussy József kitűnő könyve — a benne felvetett problémák jelentősége, továbbá a vállalkozás úttörő jellege miatt — a magvar zenetudományi irodalom nagy nyeresége. Minden zene iránt érdeklődő olvasó nevében szeretnénk remélni, hogy ezt az adósságot a szerző újabb, hasonlóan érdekes könyvében törleszti majd le. Addig azonban örömmel forgatjuk ezt az értékes és a magyar zene történetét oly gonddal dokumentáló művet. Magyar rövidfilmek sikere a lipcsei fesztiválon A most folyó 5. lipcsei nem- lesett percek című rövldzetközi dokumentum- és rö- filmünk, vidfilm-héten eddig bemuta- A iipcgej rövidfilm-fesztivátott filmek közül az Egy ba- j0k történetében most először lett születése című kubai Magyarország ls képviselve film és néhány lengyel rö- van a zsűriben: Bokor Péter vidfilm aratta a legnagyobb rendezőt ugyanis zsűritaggá elismerést, de a tavalyinál lé- választották, nyegesen nagyobb sikert vívtak ki maguknak a magyar rövidfilmek is. A 49 országból érkezett, neves filmszakemberékből álló nézőközönség nagy elismeréssel fogadta a Szentkút című rövidfilmünket, amelynek rendezője Kis József. Ugyancsak sikert aratott a Kolonits Hona rendezte ElMűvezetőt technikumi végzettseggel, vagy hosszabb gyakorlattal azonnali belépéssel felvesz a makói Szövó KTSZ, Deák Ferenc utca 61. XM. 30341