Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-09 / 262. szám

Péntek, 1962. MTémbcf 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 ÚJ KÖNNYŰIPARI ÜZEM (MTI-Fotó, Szilágyi Pál felv.) WJ könnyűipari üzemünkben, a Dunai Szalmacetintóz Gyárban kéthónapos próbák után megkezdődött a termelési próbaüzemeltetés. Képünkön: Cellulózgéptermi gépek. A választóké a szó Gondozzák a Kálvária teret — Rókusi is kapcsolják be a gázszolgáltatásba — Hozzák rendbe a Partizán utcát Tdbb száz közérdekű javaslat hangzott el a tanácstagok beszámolóin Két dátum között G yorsan peregnek a na- egyetlen termelési mutató ki­pok, szinte úgy tűnik, vételével mindenben túltel­alig tegnap volt, ami- jesítették a tervet a harma­kor az első híradás megje- dik évnegyed végén. ímngresszús'^fMteiytóre mun- .ezek után « kaversenyt kezdeményeznek f emberek, de a szegedi üzemekben is. Bi- l't"® ni,ntha a zonyára még sokan emlékez- n3* ^ mogot" nek rá, hogy a textilművek tuk volna ellanyhult a len­dolgozói nem győzték kivár- s októberben mar alig ni a felhívást sem, minden- ™a/adt nyoma a korabbl kit megelőzve bontották ki k^edesnek' ... Szerencsere Szegeden a verseny zászlaját. fl?£ban.az ülf^,kes®k meg Most pedig már rendre el- ldoben eszrevettek, hogy ez így nincs jól, s a pártszerve­zet, a szakszervezet és a vál­múltak az év nagy ünnepei, itt vagyunk a pártkongresz- » v«cl « a vai­szus előtt, s lassacskán vége lalat vezetősége meghirdette ae esztendőnek is a kongresszusi munkaver­Nyilvánvaló ily módon, hogy ma?odik s^kaszát, az­a munkaverseny kettős célú: 231 a célla1' hogy "emcsak a egyrészt a kongresszus előtt Pártkongresszus megnyitasá­tiszteleg, másrészt az éves nak ldejere végzlk el a terv teljesítését biztosítja az üzemekben. S e kettőt tulaj­donképpen el sem lehet egy­mástól választani. Vagy igen? Az újszegedi szövőgyárban például októ­ber végével befejeződött a munkájáról és sok közérde- nyáknál rossz az út és a kű javaslat hangzott el. Gre- közvilágítás, gus Miklósné kifolyót kért ra* az Árvíz utcába, özvegy Ge­revics Sándorné javasolta, A móravárosi általános is­hogy több pihenőpadot he- kólában tartotta beszámoló­lyezzenek el a rendbe hozott 1át ördög Péterné, Zöldi nagykörúton. Imréné és dr. Dudás Béla. O Itt Vizdai Ferdinánd kérte, hogy a Cipész Kisipari Ter­melőszövetkezet vegye figye­A gázgyár művelődési ott- lembe a lakosság igényeit és hónába is több mint 80-an jöttek el, hogy a városrész problémáiról beszéljenek. A tanácstagok: Siklós János, Zombori János, Mohácsi Ká­rolyné, Sós Károlyné és Ba­binszki László beszámolója után a környék lakóié volt a szó. Selmeczi Mihály kér­te, hogy a rókusiaknak, a gázgyár környékének lakói­nak kérését hallgassák meg nácsoknak a jövő évi mun­5. Horváth Lászióné Törvény írja elő nálunk, hogy a tanácstagok féléven­ként kötelesek beszámolni választóiknak munkájukról, a tanács tevékenységéről. Évről évre látogatottabbak ezek a beszámolók. Egyre több ember érdeklődik a közügyek iránt A tanács munkáját számos hasznos javaslattal segítik, s a ja­vaslatok nagy többségét a tanácstagi beszámolókon mondják el. Ezeken a talál­kozókon a lakók számon ké­rik tanácstagjuktól, mit tett javaslataik megvalósítása ér­dekében. Ezekben a napokban az iskolák, a közintézmények világos ablakai mögött a vá­ros, Szeged dolgairól van szó. A tanácstagok nem mentek üres kézzel a beszá­mólókra. Az elmúlt fél év végre az illetékesek, s e vá- Icájukhoz, alatt is sokat fejlődött, gaz- rosrészbe is vezessék be a dagodott Szeged. A koráb- gázt Gubics József szóvá ban kért közkifolyók, vil- tette, hogy a Damjanich ut­lanyégők, pihenőpadok ren- cában kábelfektetés után az deltetési helyükön állnak. A építők nem javították ki a választók kérésére sok asz- gyalogjárdát, falt gyalogjárda és kocsiút készült el. Jobb az áruellá­tás a külvárosi üzletekben, több a víz a telepeken. A tanácstag beszámolója után újra a választóké a szó. Még mindig akad bő­ven javítanivaló, a városát szerető szegedi ember ki­fogyhatatlan javaslatokból. Bizonyítja ezt a több száz közérdekű javaslat, melyek a most folyó tanácstagi be­számolókon hangzottak él. November 6-ig több mint 200 tanácstag számolt be munkájáról, s a beszámoló­kon- több ezer választó vett részt. Különösen nagy az ér­deklődés a második kerület­ben. Itt nem ritkaság a 70— 120 fős hallgatóság. ne csak egy műhelyben vál­laljon cipőfejelést. Farkas Józsefné pedig kérte a III. kerületi . tanácsot, hogy a Zoltán utcában — néhány ház előtt — folytassák a csatornázást Nehéz lenne felsorolni a sok-sok hasznos közérdekű javaslatot, amelyek sok se­gítséget adnak a kerületi ta­zött munkát, hanem decem­ber 30-ig az egész üzem befe­jezi ter/nelési és értékesítési tervét A bőrruhakészítő esetében — mivel már volt első sza­kasz — igen helyes, hogy kongresszusi munkaverseny, újabb versenyszakaszban dol­A további feladatokat már az goznak az éves feladatok éves verseny hivatott elvé- elvégzéséért, de általában gezni. Persze ez így nem igaz. nem sok értelme van, ha Minden valószínűség szerint egymástól élesen elhatárol­félreértették a verseny célját, ható részekre bontják a mun­hiszen nyilvánvaló, hogy a kaverseny egészét. Éppen a kongresszusi munkaverseny bőrruhakészítő példája mu­sem célozhat mást, mint amit tatja, hogy miért nem, mivel az üzemnek egyébként is el azzal, hogy szeptember vé­kell végeznie, csak éppen gén befejezettnek nyilvání­elősegíti, a szokásosnál na- tották a versenyt, akaratla­gyobb lendületet ad a terv nul is visszavetették a teljes teljesítéséhez. Hozzájárul a kibontakozást, termelékenység, az önköltség javításához, az áruk jobb mi- A Nagy Októberi Szocialis­nőségéhez, az exportszállítási Forradalom évfordulóján határidők betartásához, és több szegedi üzemben is ju­így tovább. Lehet, hogy az talmakat osztottak ki a ver­ujszegedi szovogyarban okto- ,, ..,.,.._,. ber végéig teljesítették, amit élenjárói kozott. Félre­a kongresszus tiszteletére kü- értés ne essék: aki jól dol­lön vállaltak, de ezzel a gozik, megérdemli mind az kongresszusi verseny nemért anyagi mind az erkölcsi veget ebben a gyarban sem. , _,, . . . megbecsulest A tapasztala­A bőrruhakészítő dolgo- tok -jap^n azonban nem zoi szeptemberben el- ...... , határozták, hogy vég- hathat felesleges aggodal­leg megszüntetik a termelés- maskodásnak annak megál­ben mutatkozó elmaradást, lapítása, hogy ezekben az Ezt a versenyt — melyet ők üzemekben is fennáll mosta a kongresszusi készülődés ..,.,, , ... egyik szakaszaként kezeltek verseny °nkentelen lezarása­— igen jól előkészítették, nak veszélye. Persze, ha vi­Minden műhely számára ki- gyáznak, és most, az ünnep dolgozták a feladatokat, s után azonnal felhívják a jutalmakat tűztek ki a leg- . . , .. jobb munkát végző dolgozók dolgozok figyelmet arra, hogy számára. A verseny várako- a versenynek még egyáltalán záson felüli sikert hozott: nincs vége, akkor a novem­A rókusi általános iskolá­ban például 163-an gyűltek össze, hogy meghallgassák Az I. kerületben az első tanácstagi beszámolót az If­jú Gárda nevelőotthonban tartották meg. A közérdekű javaslatok között szerepel Sastin Béláné javaslata. A Bobolicstelepen elkészült a gyalogjárda, de az útkeresz­teződések még nem. Anya­got kér a tanácstól, s vál­lalja a lakosság nevében, társadalmi munkával meg­építik az átjárókat. Lakatos Dezső az Ifjú Gárda nevelő­otthon elé fedett autóbusz­várótermet kért. Pálfi Jó­zsefné elmondta, hogy a Diófa utcában veszélyes a közlekedés, a kerítésnek használt olajcserjék akadá­lyozzák a járást. A Ságvári Gimnáziumban hallgatták meg a választók dr. Biczók Ferenc, Waldmann József és dr. Szeghy Endre tanácsta­gokat. Fehér István választó tanácstagjaikat: Fodor Bé- itt többek között szóvá tette, lánét, Búza Istvánt és Gaz­dag Jánost. A látogatottság arányában igen élénk volt a beszámolót követő vita. Egymás után emelkedtek szó­lásra a választók és mond­ták el javaslataikat. Vitusz József például szóvá tette, hogy a Feltámadás utcában a 75-ös áruda előtt rossz az átjáró. Báló József kérte, hogy a Hétvezér és a Tavasz utca kereszteződésénél a csatornatisztitás utáni sze­metet minél előbb tüntes­sék el. Balogh János kifogá­solta a Kossuth Lajos su­gárúti kerékpárút állapotát. Ugyancsak a rókusi isko­lában hallgatták meg a vá­lasztók Tápai Antal és Ra­konczai Lászlóné tanácsta­got. A 130 fős hallgatóság közül igen sokan mondták el véleményüket a tanács hogy igen elhanyagolt a Partizán utca, minél előbb rendbe kellene hozni azt. A III. kerületben legláto­gatottabb tanácstagi beszá­molót a Kolozsvári téri ál­talános iskolában tartották meg. Itt 96-an voltak. Sán­dor Ferenc szóvá tette, hogy igen elhanyagolt a nagy­körút és a Móra utca sar­kán a kis tér. Palásti József­né a környék lakóinak ké­rését tolmácsolta, hozzák rendbe és gondozzák a Kál­vária teret. Egy másik ta­nácstagi beszámoló alkalmá­val Igaz István sürgette a szegedi vidámpark építését. Tóth Kálmánné pedig kö­zölte az illetékesekkel, hogy a Cserepes sor végén, a bá­A holnap számsorai * Elkészítették jövö évi tervüket a röszkei Kossuth Tsz gazdái Majd két hónap még az év vége, de a szegedi járás termelőszövetkezeteiben már a következő esztendő gond­jai, tervei is foglalkoztatják a vezetőket és a tsz-gazdá­kat. Elkészültek mindenütt az 1963-as gazdasági év ter­melési tervei, s a holnap számsorai új feladatokról, új eredmények.- sikerek re­ményéről beszélnek. A holnapot tervezik a röszkei Kossuth Tsz-ben is. Az idei év a kedvezőtlen időjárás ellenére jó éve volt ennek a gazdaságnak. Oly­annyira, hogy a másik há­rom röszkei termelőszövet­kezet gazdái tán még bű­bájossággal is meggyanúsí­tanák az eredményeikre mél­tán büszke -kossuthosokat*. Ebben a szövetkezetben a búza holdankénti átlaga 12 mázsa volt, s nem is inten­zív, hanem hazai, Bánkúti 1201-es magból. S ahogy id. Dunai István tsz-elnök el­mondta, könnyen lehetett volna a termésátlag 16 má­zsa is, ha a gyálai táblán nem olyan rossz a termés. A tervezettnél nagyobb jövedelem Az előző évben fűszerpap­rika termett a jól termő táblákon, jól megtrágyázott földön. Bizonyítja az ered­mény, mennyire jó elővete­ménye a paprika a kalászo­soknak. De a kukorica ter­mésátlaga is igen jó itt: 45— 50 mázsa kataszteri holdan­ként. S volt olyan hold is, amiről 70 mázsa kukoricát törtek le a Kossuth Tsz gaz­dái. A jó szőlőtermés tetőzte be a röszkei gazdaság idei sikereit, s a számítások sze­rint a tervezett 29 forint he­lyett 35 forint lesz zárszám­Jövőre a terv szerint 200 hízott sertést kell állami ér­tékesítésre leadnia a szö­vetkezetnek. Ebből 120-ra már szerződést is kötöttek. adáskor az egy munkaegv- S a takarmányszükségletet is ségre jutó jövedelem. Hat biztosították a fejlődő állat­forinttal több jut tehát min­den egység után a gazdák­nak, s az anyagi siker min­den szónál ékesebben be­szél. Arról, hogy a szorgal­mas, szívós munka mindig meghozza a maga gyümöl­csét. Jó munka a jó jövedel­met. November 15-ig a szőlőta­karással befejeződnek az őszi munkák a gazdaság földjein. A kalászosok veté­sét és a vetőszántásokat pe­dig már a napokban befe­jezték a szorgalmas gazdák. Kétszáz hízót adnak Gabonát a jövő évi ter­melési terv szerint 30 ka­taszteri holddal nagyobb te­rületen termel 1963-ban a tsz, mint tavaly. összesen 270 hold búzát és 30 katasz­teri hold rozsot vetettek most. Ugyancsak növekedett a fűszerpaprika vetésterüle­te is, 20 kataszteri holddal. A jól jövedelmező növény­féleségből 205 kataszteri hol­dat ültétnek majd be a ta­vaszi palántázáskor. Idén nagyon jól bevált az uborka is, amiből jövőre 30 katasz­teri holdat ültetnek, 10 hold­dal többet az idei terület­nél. Csak a kukorica vetés­területét csökkentik némi­leg, bár a megnövekedett állatlétszám inkább a ta­k'armányfélék vetésterületé­nek növelését indokolná. állomány számára másodve­tésekkel. A tsz majorsága több új épülettel is gazdagodott idén. ötezer férőhelyes csi­benevelő, 15 vagonos szél­csatornás góré, 100 férőhe­lyes sertéshizlalda és fűrész­telep épült idén, amikhez jö­vőre még egy 50 férőhelyes tehénistállót, egy kovács­bognár műhelyt és egy pap­rikaszárító színt építenek. 240 ezer forintért gyorskap­csolású, esőztető öntözőbe­rendezést is vásárol a tsz a jövőre, amely nagyban elő­segíti majd az igényesebb kultúrák megóvását az idő­járás viszontagságaitól. BSvül a géppark Bővíti egy RS—09-es kőny­nyű univerzál traktorral és több munkagéppel a gép­parkját is jövőre a Kossuth Tsz. A szövetkezet szőlőt is telepít. A kiöregedett tőkék helyére 10 kataszteri holdon ültet saját nevelésű szaporí­tóanyagból kadar és ezerjó oltványokat A téli hónapok a fölkészü­lés hónapjai. S a Kossuth Tsz gazdái jó idejében, már most megbeszélik mindazo­kat a tennivalókat, amelyek 1963-ban várnak rájuk. Az időbeni felkészülés pedig egyik előfeltétele a sikeres és zavartalan munkának. P. L. ber 7. alkalmával átadott el­ismerések, jutalmak újabb lendületet biztosítanak a folytatáshoz. •m-r ovember 7. és a VIII. pártkongresszus közé mindössze két hét jut. Csaknem valamennyi szegedi üzemben ünnepi külsőséget adnak ezeknek a napoknak: ünnepi műszakot indítanak a kongresszus tiszteletére. Mi lehet e műszakok célja? A külsőség bizonyára nem, vi­szont a termelési feladatok ellátása különben is cél. Az ünnepi műszakok akkor vál­nak igazán jelentőssé, ha megtalálják az üzem, a mű­hely "gyengéjét-, s azt igye­keznek kiküszöbölni. Nyil­vánvaló ugyanis, hogy nem elégséges az éves tervet egé­szében teljesíteni, a részter­vek teljesítése legalább any­nyira fontos. Régen túl ju­tottunk azokon az időkön, amikor bárkit meg lehetett még bűvölni a magas száza­lékokkal. A népgazdaságnak elsősorban olcsón előállított, s jó minőségű árura van szüksége. E két jellegzetes dátum — november 7. és 20. — közötti időszak szinte az utolsó lehe­tőség arra, hogy az üzemek felmérjék hol is tartanak, mi­ként is állnak, s mit kell még tenniük ahhoz, hogy a még meglevő hibák év végére el­tűnjenek. A munkaversenyt pedig az így feltárt bajok megszüntetésére kell fordí­tani. Annak az üzemnek, mely ezt a lehetőséget most elmulasztja, már nehéz dolga lesz, hiszen a kongresszus után mindössze egy hónap áll rendelkezésre, s az év végi "hajtás* rendszerint ké­tes értékű eredményeket hoz. A kongresszusi munkaver­seny ugyanis azzal, hogy se­gít végrehajtani az idei ter­melési feladatokat, megala­pozza az 1963-as évet is. Rö­videsen ötéves tervünk har­madik esztendejébe lépünk, s hogy miként, az senki szá­mára sem közömbös. Ha ja­nuár elsejére a félkész áruk raktára "kifosztva* áll, máris olyan gondok, bajok elé néz az üzem, amelyeket csak hó­napok erőfeszítésével hidal­hat át. Sajnos, nem egy pél­dát lehetne felhozni: némely szegedi üzemnek még az első negyedév sem volt elegendő ahhoz, hogy rendbe hozza, amit tavaly év végén elron­tott. Falat sem lehet úgy épí­teni, ha az alatta levő alap laza. A követelmények évről évre nőnek, s úgy kapcsolód­nak egymásba, mint a tégla­sorok. Több, mint rövidlátás, szinte bűn 1962 végén nem észrevenni, hogy 1963 küszö­bén állunk, nemcsak naptár szerint, hanem a népgazda­ságban is. S zerény, nyugodt körül­mények között készül az ország a Magyar Szocialista Munkáspárt kong­resszusára. Nem hangzottak el nagy szavak, s nem kér­nek senkitől nagy tetteket sem. A kongresszusi verseny­ben becsületes, állhatatos, céltudatos munkával mutat­ják ki a szegedi üzemek dol­gozói is egyetértésüket a párt politikája iránt. S ez nem is kicsiny dolog! Persze, mun­ka közben mindig adódnak problémák, de ezek leküzdé­se csak erősíti a munka ér­telmét, s gazdagítja a tapasz­talatokat. A tavaszi zászló­bontás közelinek tűnhet bár, a kongresszusi verseny vége felé járunk: ilyenkor legna­gyobb a lendület, ilyenkor kell leginkább összpontosí­tani a feladatokra. FEHÉR KÁLMÁN Jugoszláv miniszter látogat hazánkba o Danilo Kekics jugoszláv Iparügyi miniszter fogadta Práth Károlyt, hazánk belg­rádi nagykövetét, aki átadta Csergő János kohó- és gép­ipari miniszter meghívása hogy látogasson el Magyar országra ipari és műszaki együttműködésről folytatan­dó tárgyalások céljából. A jugoszláv miniszter a meghívást elfogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents