Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-06 / 260. szám

Reéé, 19Í2, november 6. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 A képesítés nélküli nevelők helyzetéről tárgyalt a Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetősége Szóban és gyakorlatban A vasöntödéi anyagtakarékosságról Hétfőn, a szakszervezet székházában ülést tartott a Pedagógusok Szakszervezeté­nek központi vezetősége. Pé­ter Ernő, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára beszámolójában rámutatott: ma több mint kétszer annyi pedagógus dolgozik az alsó­és középfokú oktatási intéz­ményekben, mint 1945 előtt. A mind gyorsabb társadalmi haladás azonban újabb és újabb szakemberek képzését igényli az értelmiségi mun­ka más területeivel együtt oktatásügyi vonalon is. Bár­mennyire igyekszünk az ez­zel kapcsolatos feladatoknak eleget tenni, a pedagógusel­látottságot sem tudtuk még teljes mértékben biztosítani. Annak ellenére, hogy csak­nem 60 000 nevelő foglalkozik az alsó. és középfokú oktatá­si intézmények tanulóifjúsá­gával. mégis pedagögushiány­nya] küzdünk, főként a fal­vakban, községekben. Tízezer nevelfi más területen Ha a hiány okait vizsgál­juk, megállapíthatjuk, hogy — jelenleg körülbelül tízezer azoknak a nevelőknek a szá­ma az oi'szagban, akik más területen dolgoznak. Ez oda vezetett, hogy évek óta nagy­számú képesítés nélküli pe­dagógust kellett beállítani az iskolákba — s erre még né­hány évig szükség lesz. Csak tisztelet és megbecsülés illeti ezeket a fiatalokat, akik vál­lalva a nehézségeket, dolgoz­nak, hogy segítsék az oktató­nevelő munka zavartalansá­gának fenntartását. Megvizsgálják a pedagáguseilátást a falvakban A továbbiakban az előadó részletesen foglalkozott a ké­pesítés nélküli pedagógusok szociális, anyagi és kulturális helyzetével, majd hangoztat­ta: az oktatási reform sikeres végrehajtásának igen fontos feltétele, hogy az eddiginél még több, jobban képzett pe­dagógust biztosítsunk az is­koláknak. A referátumot követő vita után a központi vezetőség ha­tározatot hozott, amely töb­bek között kimondja: az is­kolareform sikeres megvaló­sítása, a falu kulturális fel­emelkedése érdekében sürgő­sen javítani kell a vidéki pe­dagógusellátást. a képesítés nélküli nevelők helyzetét. A központi vezetőség ezért fel­kéri a művelődésügyi minisz­tert, vizsgáltassa meg a falu­si iskolák nevelői ellátottsá­gát, a képesítés nélküli pe­dagógusok helyzetét, és te­gyen hathatós intézkedéseket. Önkéntes tanítók is kellenek Egyúttal javasolja a közpon­ti vezetőség: átmenetileg te­gyék lehetővé valamennyi tanárképző főiskolán a máso­dik vagy egyetemen a har­madik évfolyamot végző hall­gatóknak, hogy — önkéntes jelentkezés alapján — meg­határozott számban kimehes­senek tanítani és tanulmá­nyaikat levelező úton fejez­hessék be. A főiskolák és el­sősorban a vidéki egyetemek a felszabaduló kapacitás se­gítségével a szükséghez mér­ten növeljék elsőéves hallga­tóik számát. Ugyancsak határozatot ho­zott a központi vezetőség a szakszervezet 7. kongresszu­sának összehívására. Kádár János fogadta Indonézia budapesti ügyvivőjét Kádár János, a Miniszter­tanács elnöke hétfőn délben a Parlamentben, a Magyar Népköztársaság és az Indo­néz Köztársaság barátsági és együttműködési szerződésé­nek törvénybe iktatása után fogadta R. Iman Surjakusu­mát, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, és szí­vélyes beszélgetést folytatott vele a két ország kapcsolatá­nak időszerű kérdéseiről. A beszélgetésen jelen volt Péter János külügyminiszter és Szarka Károly külügymi­niszter-helyettes. (MTI) Még nem volt talán soha olyan termelési értekezlet a vasöntödében, melyen a pó­diumról fel ne hívták volna a dolgozók figyelmét az anyagtakarékosságra. Sok­szor meg is magyarázták már, hogy miért is olyan fontos takarékoskodni a különféle alap- és segédanyagokkal. Betéve tudhatja mindenki, hogy ez az üzem és a népgaz­daság egészének érdeke. Noha ebben az egészben mindenki benne van, még az öntödei dolgozók is, azért azt is jó lenne tudni,' mennyire egyéni érdekük a takarékos­ság? Hivatalból kötelező Vasöntödéről lévén szó, könnyen hihetnénk, hogy leginkább a r.yersvassal lehet náluk takarékoskodni. Lehet is, de éppen ez a legellenőriz­hetetlenebb. A mintákat a megrendelő adja, s neki már eleve érdeke, hogy öntvénye a lehető legkisebb súlyú le­gyen. Az üzemi technológia szintén hivatalból igyekszik a súlycsökkentésre, nemcsak azért, hogy vasat takarítsa­nak meg általa, hanem mert a' könnyű öntvény minden­képpen a korszerűség köve­telménye manapság. De hogy személy szerint kinek meny­nyire érdeme egy ilyen kor­szerű öntvény, vagy kinek a hibája, ha nem éri el a kívánt szintet, az már nehezen álla­pítható meg. Újítások nyomán Mikor pedig már a dolgo­zóhoz kerül a munkadarab, ahhoz hozzáadni, abból elven­ni nem szabad. Ez természe­tes is. Ha valakinek mégis eszé­be jutna olyan módszer, mely­nek segítségével megtakarí­tást lehet elérni, beadhatja a vállalathoz újításként. Nem túlságosan sok ilyen újítás született eddig, de néhány j.elentös eredményt már el­értek. Például a bordás mo­torházak öntésével kapcso­latban. Takarékoskodnak a segéd­anyagokkal is. A héjformázó A havi negyven kilós súlygyarapodásért Brigádok vetélkedése a Felgyői Állami Gazdaság levelényi marhahizlaló telepén Az egyik csapat pontosan Mindkettőben olyan em- vesznek politikai oktatásban egy évvel ezelőtt nyerte el berek dolgoznak, akik tud- is. a kitüntető "Szocialista bri- ják, milyen jelentősége van _ •-->-' . gád* címet. A másik idén az ő példamutatásuknak, s Elhagyni a versenytársat tavasszal alakult, s azóta érzik a rájuk háruló felelős- , eredményesen dolgozik azért, séget. A szocialista brigád . ^ 4 ® hogy szintén tölvehesse ezt valamennyi tagja, mind a keresettel. Havonta iJÜO— ^^ • - 1600 forint kozott van atla­a címet, amely nemcsak ki- hét tehenész párttag, kom ... tüntetést, hanem nagyobb munista. S vannak kommu- gpsan a jövedelmünk, de van követelményeket is jelent, nisták Gémes Pál brigádja- fi5!^.. bonap_i^junikor me&" Azonban sem Ricza Fe- ban ls­tenc, sem Gémes Pál bri- ^^ előkerü,nek a könyvek közelíti a 2 ezret. Versenyben áll a VIII. kongresszus tiszteletére a Felgyői Állami Gazdaság a Hidasháti Állami Gazdaság­gádjának tagjai nem félnek ezektől a követelményektől, nem sajnálják a fáradságot. Ezt mutatják az eredmé­nyek. A szocialista brigád­ban, Ricza Ferenc irányító- ^ „ ^JHH. savai h«jsmtoet- vek^kerülnek'rfö Ta'nulnak, nék idén"hs"megismételni. S képezik magukat. Ricza Fe­És nemcsak a napi munká- gal. Tavaly a felgyőiek nyer­ban áll helyt a két brigád, ték ezt a versenyt, épp az Amikor befejezték a napot állattenyésztés jó eredmé­s hazamennek, otthon köny- nyeivel. A győzelmet szeret­Marhahizlalással foglalkoz­nak. Amikor teljesítették a szerződésben vállalt feltéte­leket és szocialista brigád yizsgát mind a heten részt lettek, a het ember ujabb — felajánlást tett. Vállaltak. ha sikerül, abban nagy ré­renc brigádjában hárman sze lesz a két tehenészbri­már letették a szakmunkás- gád jó munkájának is. P. L. Nagygyűlések, ünnepségek november 7 tiszteletére a községekben A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 45. évfor­dulóját hozzá méltón ünnep­lik a falvak dolgozó paraszt­jai is. A szegedi járás közsé­geiben ünnepi nagygyűlése­ket rendeznek, s az ünnepi beszédek meghallgatása után elhelyezik a hála és a kegye­let koszorúit a szovjet hősök sírjain és emlékművein. Szatymazon november 7-én délután 6 órai kezdettel Tö­rök József elvtárs, a járási pártbizottság első titkára mond ünnepi beszédet. A mórahalmi ünnepségen pe­dig Hantos Mihály elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyette­se méltatja a nagy évfordu­lót. Hasonló ünnepség lesz már november 6-án este Kis­kundorozsmán, ahol Csá­penszki István, a járási párt­végrehajtóbizottság tagja be­szél. Kapósak a fekete tulipánok Országszerte szállít virághagymát az Cj Élet Tsz A szegedi Üj Élet Tsz bo- sok közületnek és magános­domi üzemegysége az ország nak is küldtek. Sopronból, Miskolcról, Debrecenből, Csongrádról érkeztek nagyobb megren­delések legnagyobb virágoskertje, különösen tulipánokban bő­velkedik. Ilyenkor ősszel vi­rágot már nem látni ugyan, mégis most bonyolítják lc a leg­nagyobb forgalmat, ősszel van a munka zöme, a szállítások és kiülte tések időszaka. Az ország minden részéből befutott leveleket, megren- fajtákat kérték, deléseket. még a nyáron ösz­szegyűjtötték és ezeknek már eleget tettek. Nemcsak a Magellátó Vállalatnak adtak át kétszázezer forint érték­ben tulipánhagymát, hanem hogy túlteljesítik a bizlalási tervet. Nincs késés, vagy mulasztás A terv egy hiaó marhánál havi 30 kilogrammos súly­gyarapodást irt elő ebben az esztendőben. Az első fél év­ben ezt 3 kiló 18 dekagram­mos töblettel teljesítette túl a Ricza-brigád. Most pedig már ott tartanak, hogy egy marha havi súlygyarapodása meghaladja a 39 kilót. — Az a célunk — mondta ezzel kapcsolatban a brigád­vezető —. hogy elérjük majd a havi negyven kilogram­mos eredményt. Ez persze még több gondosságot, még lelkiismeretesebb munkát kí­ván. A hét tehenészre eddig sem volt panasz. A munkát mindig pontos időben kezd­ték. Mint az állattenyészté­si brigádvezétö, Korom Ist­ván ls elmondta: ennél a brigádnál soha nincs késés, vagy igazolatlan mulasztas. Az egyedi takarmányozás ré­gi gondját is sikerült Ricza Feréncéknek megoldaniok. Folyamatosan, többszöri ada­golással etetik az állatokat. Példás rend íogadja a szemlélődőt a brigád. által gondozott istállókban. De nem akad kifogásolni való a másik brigád házatáján sem. HUwzkua tKM&n&e*- Ué&xüí a kertészeti, illetve a köz­séggazdálkodási vállalatoktól. Elsősorban a korán tavasszal nyíló, alacsonyszárú, illetve a kimondottan nagyvirágú A legna­gyobb keletjük a magánosok körében a fekete tulipánok­nak van. A választék igen nagy, mert a tsz kertészeté­ben ötven fajta tulipánt nevelnek a koraiaktól a ké­sőn nyílókig A szegedi vi­rágok híre eljutott külföldre is, ahol szintén nagy az ér­deklődés irántuk. (Radlöfcép — MTT KOtfbVO Képszolgálat) A Yetas tér transsparcnsdiszbe öltözik, műhelyt kibetonozták, hogy a szétszóródó drága forma­zóhomokot össze lehessen se­perni. Ha megtisztítják, is­mét felhasználható. Egy je­lentős újítás nyomán pedig mostanság legalább harminc százalékkal kevesebb homok­ra van szükség a héjformák elkészítéséhez, mint koráb­ban. A talaj, és gépi formázás­nál használatos mintahomok­kal szintén érdemes takaré­koskodni. Igaz, sokkalta ol­csóbb, mint a héjhomok, de ha a szokásosnál kevesebbet használnak belőle, kevesebb bányahomok, kötő- és gázosí­tóanyag, villomsáram, sőt munka kell a formakészítés­hez. Naponta 100—110 má­zsa mintahomok fogy az üzemben, s ha kilogrammnyi megtakarítás nem is lenne számottevő, mégsem mond­hatnak le róla. Hiszen ki­lókból jön össze a mázsa. Az elfolyó mintahomok Az újításokért természete­sen kifizetik a megfelelő dí­jat, a vállalati intézkedések elrendelöi fizetést kapnak, s a szokásos prémiumot. Az utóbbi persze nem csupán a takarékos gazdálkodásért jár, ha jár. A takarékosság azon­ban nemcsak a vezetőknek, a műszakiaknak vagy az újí­tóknak feladata, hanem az üzem valamennyi dolgozójá­nak. Velük kapcsolatban azonban mindeddig megfe­ledkeztek az anyagi ösztön­zésről. Látszólag nem Ide tartozik a selejt elleni küzdelem, amelyben már megtaláltak a helyes formáját annak, ho­gyan lehet a dolgozókat ér­dekeltté tenni. Erre szolgál az úgynevezett selejtprémi­um. Aki jó minőségű munkát végez, az valamivé] több pénzt kap, s aki selejtet gyárt, kevesebbet. A dolgozók sze­retik ezt a módszert, s az üzem se jár vele rosszul. Ha jól meggondoljuk, a selejt el­leni küzdelem is egy formája a takarékosságnak, hiszen a selejtes öntvény anyagpocsé­kolás. 4 selejt is pazarlás Lehet, hogy a selejtpréml­umhoz hasonló, lehet hogy egészen más módszer lesz a legalkalmasabb arra, hogy a dolgozókat a legkülönbö­zőbb alap. és segédanyagok­kal egyforma takarékosságra biztassa. Ha megtalálnák le­hetőségét, miként lehet a fel­használt héj- vagy mintaho­mok mennyiségét mérni, ak­kor a takarékoskodó dolgozr,k jutalmazása sem lesz problé­ma. Addig azonban csupán pusztába kiáltott szó az anyagtakarékosságra figyel­meztető felhívás, mely akár elhangzik, akár nem, ered­ménytelen marad. F. R. Jubilál a szegedi Órás és Ékszerész Szövetkezet Tíz év alatt sokszorosára emelkedett a termelés Korszerű fiókot nyitnak Újszegeden A szegedi Örás- és Éksze­rész Ktsz tegnap, hétfőn este ünnepelte megalakulásának tizedik évfordulóját.. Az ün­nepi közgyűlésen Dankó Já­nos, a szövetkezet elnöke szcp fejlődésről számolt be. Tíz évvel ezelőtt hat fióküz­lettel és tizennégy taggal alakult a szövetkezet, s az el­ső évi termelése 158 ezer fo­rint értékű volt. Jelenleg öt­venöt termelő tagja, kilenc órajavító, két-két ékszerész és öntő, valamint egy ötvös részlege van. A ktsz múlt évi termelése már meghaladta a három és fél millió forintot, s idén egymillió-háromszáz­ezer forintra növekedett a vagyona. A jövőben elsősorban a lakosság részére végzett javí­tások, szolgáltatások fokozá­sát tervezik. Már idén meg­kezdték a kitelepülést a kül­ső városrészekbe: fióküzletet nyitottak a Szegedi Kender­fonógyár szomszédságában. Az épülő Ogyessza városrész­ben korszerű órajavító mű­helyt rendeznek be, melyben négy tag dolgozik majd. Me­gyei szinten megszervezik a javításbegyüjtő szolgálatot. Hetente minden ellátatlan nagyobb községet felkeres­nek, ahol felveszik a megren­deléseket. A szövetkezet ezenkívül megfelelően gon­doskodik a szakmai utánpót­lásról: idén is négy órás-, s egy-egy ötvös- és csiszolóta­nulót vett fel. A Csongrád megyei Kl­SZÖV a tegnapi ünnepi köz­gyűlésen díszoklevéllel tiki­tette ki a fejlődő szövetkeze­tet, amely idén az OKláZ küldöttgyűlésére indított munkaverseny megyei első helyezettje lett. A szövetke­zel vezetősége Ugyancsak ok­levéllel tüntette ki és meg­jutalmazta az alapító, s a kongresszusi munkaverseny­ben kiváló eredményt elért dolgozókat.

Next

/
Thumbnails
Contents