Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-06 / 260. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAO/M piiEiigfingEninffiiniiTS^ Péter János nyilatkozata az MTI munkatársának Ki Tárgyalások a kubai helyzetről Szóban és gyakorlatban A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Vasárnapi sporteredmények I SL3 52. évfolyam, 260. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1962. november 6. íBsasac^i ..i. Az országgyűlés a villamos energia fej és elosztásáról szóló törvényjavaslatot Kitűzték as országgyűlési és tanácsralasztások határidejét Hétfőn délelőtt XI órakor összeült az országgyűlés. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke; Apró Antal, BiszIcu Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, dr. Münnich Ferenc. Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin. Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságánk póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, llku Pál, Kisházi ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap Jó/nos, Péter János, Tausz János, dr. Trauttmann Rezső miniszterek, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés ezután jóváhagyólag todomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentését, majd Rónai Sándor javaslatára elfogadta az ülésszak napirendjét. A napirend a következő: L A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között Djakartában 1961. augusztus 23-án aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. A tanácstagok választásával összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. A legfőbb ügyész beszámolója. Péter János: Tovább fejlődik magyar és az indonéz nép barátsága A tárgysorozat megvitatás sa és elfogadása után Kiss Károly, a külügyi bizottság elnöke, az első napirendi pont. előadója terjesztette elő törvény bei k tatás érájából a Magyar Népköztársaság és ez Indonéz Köztársaság közötti baráti és együttműködési szerződést, amelynek ratifikációs okmányait a napokban cseréltük ki. Kiss Károly felszólalásában a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta. Péter János külügyminiszter szólalt fel ezután. Egyebek között elmondotta, hogy a magyar—indonéz barátsági paerződés nemcsak hazánk nemzetközi kapcsolataiban jelent kiemelkedő eseményt, de nagyfontosságú tény a különböző rendszerű országok együttműködésének fejCsottner Sándor: lődésében is. A külügyminiszter a továbbiakban részletesen beszélt az indonéz nép nagy sikereiről, Indonézia nemzetközi tekintélyéről, majd kijelentette: Hazánk és Indonézia között a nagy távolság és a különbözőségek ellenére a barátság és az együttműködés sokféle területe és formája alakult ki. A szerződés aláírása óta kapcsolataink tovább bővültek, mind egymáshoz való viszonyunkban, gazdasági és kulturális együttműködésünkben, mind pedig nemzetközi vonatkozásban. így az ENSZ-ben is. A hidegháború élesebb Időszakaiban is — hangsúlyozta Péter János — Indonézia delegációi bátran álltak ki a nemzetközi forumokon a magyar delegációk mellett. Péter János ezután utalt arra, hogy e barátsági és együttműködési szerződés neve és tartalma egyaránt kifejezi az alkotó együttműködést a gazdasági és kulturális, sőt a politikai élet területein is. A Magyar Népköztársaság külpolitikai alapelveit jól tükrözi ez a szerződés — mondotta, majd az országgyűlésnek elfogadásra javasolta a törvényjavaslatot. Az országgyűlés a külügyminiszter beszédének elhangzása etán egyhangúlag elfogadta a Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között 196L augusztus 23-án kötött barátsági és együttműködési szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot Üj villamosenergia-törvényre van szükség Az országgyűlés ezután , megkezdte a villamosenergia í fejlesztéséről és elosztásáról 4 szóló törvényjavaslat tárgya• lasát. Czottner Sándor nehézipari miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy népgazdaságunk előtt álló nagy feladatok egyike a villamosenergia-ellátas megfelelő biztosítása. Energiaigényünk egynegyedét már villamos energiából fedezzük, s általános elv, hogy a villamosenergia-ellátásban minddenki egyformán részesedhessék, mert a villamosítás az életszínvonal emelés, a kultúraterjesztés egyik nagyon fontos eszköze. Beszéde további részében a miniszter megállapította, hogy fejlödé gazdasági életünk mind több villamos energiát igényel. 1955-től 1960-ig villamosenergia-fogyasztásunk az ipar területén UJJ, a mezőgazdaság területén 177,7 és a háztartásoké pedig 92,5 százalékkal emelkedett. Az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás is nagy mértékben 'emelkedett. 1933ban az egy főre jutó villamos energia 142,7 kilowattóra volt, 1961-ben pedig már 802 kilowattóra volt, tehát csaknem hatszorosára emelkedett A rohamos emelkedés kifejezi szocialista gazdaságunk hatalmas ütemű fejlődését, de arra is utal, hogy villamosenergia-felhasználásban már régen meghaladtak a világátlagot, A világátlag ugyanis 1961ben 770 kilowattóra volt. A miniszter ezután rámondotta, hogy 1950 óta 11 erőművet építettünk, s a most épülő százhalombattai erőmű egydül több villamos energiát szolgáltat majd, mint a felszabadulás előtt Magyarország valamennyi erőműve Ma már ötször annyi villamos energiát tudunk adni az országnak, mint amennyi 1938-ban a fogyasztás volt. Nagy feladatot jelentett számunkra az, hogy a kapitalista vállalkozóktól átvett villamos hálózatot az elmúlt másfél évtizedben szinte teljesen ki kellett cserélni. Az ország jelenlegi villamosenergia-vezetckhálózatának hossza mintegy 70 ezer kilométer, A villamosenergiaalapvető Amíg a felszabadulás előtti 57 év átlagában évenként átlag 22 falut villamosítottak, addig a felszabadulás után átlag 107 falu villamosítására került sor. A falvak villamosítását gyakorlatilag befejeztük, s most a legnagyobb feladatok egyikét, a háztartások gyors ütemben jelentkező villamosén ergia-szükségletének kielégítése jelenti. Ezt követően a miniszter beszélt az űj villamosenergia-torvény létrehozásának szükségességéről, mivel hazánkban a villamos energiával kapcsolatos viszonyok átfogó, jogi rendezése 1931-ben történt Az azóta eltelt három évtized alatt ráért fejlődés, s a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok miatt az akkori törvényeket már nem lehet alkalmazni. A törvényjavaslat előírja, hogy megfelelő műszaki együttműködést kell fenntartani a fontosabb hazai erőművek között, valamint a hazai erőművek és a baráti államok által létrehozott közép-európai villamosenergiarendszer között. Együttműködés % testvéri szocialista országokkal Alapvető előírás az is, hogy a vülaznosmií csak rá nem hárítható miiszaki és gazdasági okokból korlátozhatja vagy szüneteltetheti az ellátást. A törvényjavaslat rendezi a villamosművel kapcsolatos beruházási kérdéseket — az állami beruházásokra vonatkozó általános szabályokkal összhangban. A beruházást kódex szabályaitői a villamosmü létesítésénél csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a sajátos adottságok ezt indokolják. A rendelkezések szerint a villamosmü üzembetartója jogosult arra, hogy berendezéseit, idegen ingatlanokon helyezze el. A törvényjavaslat rendezi a fogyasztói berendezések államigazgatási felügyeletének és műszaki hatósági ellenőrzésének kérdéseit, szabályozza a villamosmü dolgozóinak szakmai képesítését. Kiemelkedő fontosságú a villamos energia és teljesitménygazdálkodásra vonatkozó rendelkezés, amely azt célozza, hogy a villamos energiát biztonságosan termeljék és takarékosan használják fel. s 1963. július elsejéig, tehát e törvényjavaslat hatálybalépésének idejéig ez a vezetékhálózat hazánk minden közigazgatási egységéhez kiépül. •ellátás biztosítása feladat Czottner Sándor a törvényjavaslatnak a villamosművek együttműködésére vonatkozó szakaszával külön is részletesen foglalkozott. Hangoztatta, hogy ezzel törvényi szinten is lehetővé válik az államközi szerződés keretében történő együttműködés külföldi villamosenergia-rendszerekkel. Az együttműködést szükségessé és indokolttá'teszt az, hogy az előzetes távlati tervek szerint villaanosenergiaimportunkat a következő ötéves tervek időszakában jelentékenyen növeljük. 1980-ban az összes várható szükségletnek csaknem negyed részét import villamos energiából fedezzük. A Szovjetunió nyugat-ukrajnai energiarendszeréből a Munkács és Sajószöged között kiépített 220 kilovoltos távvezeték-rendszeren át, előnyös feltételek mellett már ebben az évben megkezdődött a villamosenergiaszolgáltatás. 1965-re az együttműködés keretében már annyi villamos energiát kapunk, amennyit legnagyobb erőmüvünk, a Borsodi Hőerőmű termel. A munkácsi alállomás egyébként a közeljövőben nemzetközi kooperációs csomóponttá épül ki, ahol a Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia és Magyarország nagyfeszültségű távvezeték-rendszere közvetlen kapcsolatba kerüL Ezeknek az országoknak a rendszeréhez csatlakozik a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország, majd később Bulgária villamosenergia-hálózata is. A baráti szocialista államok együttműködő villamosenergia-rendszerét központi szerv, a prágai nemzetközi teherelosztó irányítja majd, amely a jövő év elején kezdi meg működését. A nemzetközi teherelosztó biztosítja a nemzeti érdekek összehangolását és az egész rendszer gazdaságos működését. A teherelosztóban az érdekelt országok szakemberei fognak dolgozni. A villamosenergia-cserére vonatkozó nemzetközi megállapodások rendkívül előnyösek a részt vevő országok számára, s egyebek között lehetővé teszik a költséges energiatartalékolás csökkentését, az erőforrások jobb kihasználását — A törvényjavaslat a villamoscnergia-iparág valamennyi jelentős problémáját alapelveiben rendezi és ez elősegíti a villamosenergiatermelés és elosztás nagy feladatainak egységes és egyöntetű megoldását összehangolja a népgazdaság különböző ágainak érdekeit, s megfelelő jogi eszközöket nyújt az ország villamosításával" összefüggő feladatok valóraváltásához ls — fejezte be beszédét Czottner Sándor. Czottner Sándor nehézipari miniszter ntán Gácsi Miklós, az országgyűlés ipari és közlekedési bizottságának tagja, a villamos energia fejlesztésé^ ről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslat előadója szólalt fel. Részletesen beszélt az energiatermelés emelkedéséről és a törvényjavaslat előírásairól, amelyek részletesen szabályozzák az ország villamosenergia-ellátásával kapcsolatos alapvető kérdéseket Felszólalása végén elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot. Ezt követően Szűrői István budapesti képviselő szólalt felBeszélt a háztartások és ipari üzemek villamosenergia-ellátásával kapcsolatos kérdésekről és feladatokról, és aláhúzta a nemzetközi együttműködés nagy fontosságát. Berki 'Zoltán SzabolcsSzatmár megyei képviselő felszólalása után ebédszünet következett, majd Cseterki Lajos Borsod megyei és Nagy Miklós Pest megyei képviselő felszólalása után az országgyűlés a törvényjavaslatot egyhangúan elfogadta. Törvényjavaslat új tanácsválasztásről Ezután a tanácstagok választásával összefüggő törvényjavaslat megvitatása következett A törvényjavaslat kimondja, hogy az országgyűlés a tanácsok megbízását 1962. december 15-ig meghoszszabbítja. A törvényjavaslat továbbá úgy rendelkezik, hogy a tanácsok megbízatásának lejártától számított három hónapon belül új választást kell tartani. Erdei Ferenc képviselő, a törvényjavaslat előadója hangoztatta, hogy a javastat nem érinti sem a tanácstörvény, sem a választási törvény alapvető, lényeges rendelkezéseit. Lényegében arról van szó. hogy a törvényjavaslat az országgyűlési ós tanácsválasztások időpontját úgy hangolja össze, hogy a jövőben a két választás egy időpontban történhessék. A tanácstagok választásával összefüggő törvényjavaslatot az országgyűlés egyhangúlag ráfogadta. (Folytatás a 2. oldalonj