Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-04 / 259. szám

Vasárnap, 1962. .november DÉL-MAGYARORSZÁG 7 Töunio* . N OIÁ1 EGMONT Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban Szöveg nélkül (Kereasy Sándor rajza') — Rendben van, pontosan kétszáz méter Hordozható elektronikus delektor Qbawnk Régi kívánság teljesült A Román Szakszervezetek Tanácsának munkásvédelmi tudományos kutató intézetébe' az elektronikai laborató• riumi munkaközössége hordozható elektronikus detektort szerkesztett, amely különböző munkahelyeken (tárnák mélyén, a kőolaj-, vegyi és. kohászati üzemekben stb.) automatikusan jelzi a gázok és gyúlékony gőzök koncentrációját. A készülék állandó ellenőrzést gyakorol és riasztó szirénával vagy lámpával jelzi, amikor a gőzök, vagy gázok elérik a minimális gyúlékonysági fokot. A szirénák vagy a lámpák a készüléktől nagyobb távolságra is elhelyezhetők. Új mongol város épül A mongóliai Darhan körzetében a közeljövőben íelcpül a . népi Mongólia második legnagyobb ipari városa. A körzetben 1961—1965 években szovjet segítséggel óriási hőerőművet építenek, s olyan szénbányát tárnak fel, amely évente egymillió tonna kőszenet biztosít az országnak. A darhani körzet ezenkívül hatalmas gabonatárolóval, új vasútvonallal, magasfeszültségű villanyvezetékkel és egyéb fontos termelési berendezéssel gazdagodik. Az új gazdasági körzet felépítésében több mint 10 szovjet tudományos kutatóintézet vesz részt. Jelenleg Darhan város felépítésének területén befejeződtek a geológiai munkálatok. Csaknem 4 ezer négyzetméternyi területen elvégezték a szükséges topográfiai munkálatokat. A város lakossága egy év alatt ötszörösére növekedett, s 1980-ig meghaladja a 10 ezer főt Már régi óhajuk volt az újszegedi lakosoknak, hogy területükön délután is legyen fogászati rendelés. Eddig csak délelőtt volt és fogpótlást sem végeztek. Ezért a délelőtti műszakban dolgozóknak be kellett járniuk az SZTK-ba, ami nem kis fáradságot és időveszteséget jelentett. Október 12-én a tanácstag-beszámolón azzal a kéréssel fordultunk tanácstagunkhoz és a kerületi pártszervezethez, hogy segítsék kérésünk teljesítését. Alig telt el egy hét és bevezették Űjszegeden a délutáni fogászati rendelést, és most máifogpótlást is biztosítanak. Szeretnénk megköszönni ezt a segítségnyújtást mindazoknak, akik kérésünk elintézésében fáradoztak. Bullás Mária luÉa, előadói verseny az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatnál Immár a negyedik számú üzemi híradó látott napvilágot a Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat kiadásában. A steneiles kis újság beszámol arról, hogy a -Tegyük szebbé, csinosabbá boltjainkat* mozgalom eredményei során a KlSZ-fiatalok segítségével 28 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek é! eddig a különböző üzletekben. A tisztasági versenyben az ezerforintos első dijat a Széchenyi téri 8-as számü áruda nyerte, második lett a 3!>-as számú üzlet . (Lenin korút), a harmadik helyezést pedig a Jókai utcai 57-es számú bolt érte el. A három legjobb kirakatfelelős sorrendben Bartucz József, Volka Éva és Szőlósi Lászlóné. A munkaverseny értékeléséből- kitűnik, hogy a vállalat egyik felajánlását, miszerint az egy bolti dolgozóra eső forgalmat 44 ezer forintra emelik, már túlteljesítették: eddigi eredményük 46 ezer 670 forint. A tanboltok közötti munkaverseny győztese a 116-os hústanbolt lett. A Belkereskedelmi Minisztérium által kezdeményezett hazai kakaóeladási versenyben a 8-as számú áruda a második helyezést érte el. Ennek elismeréséül Józsa János űrudavezető négynapos prágai jutalomutazásban vett részt. M c4 02 JC c4 S 1 O N G O R A H A R M 0 N 1 K A P I A N I N Ó OTP-hite!re Is vásárolható a HANGSZERBOLTBAN Kárász utca 5. •S 72 757 \ SZEGED a hazai lapokban 35. BÁTYAI Jenő: Beszámoló a Szegedi Élelmiszeripari Ankétról. (1962. jún. 20—21.] Élelmezési Ipar, október. GRUBER László: A Szegedi Tudományegyetem felvette József Attila nevét Felsőoktatási Szemle, október. GYÖRGY István: A Szegedi Szabadtéri Játékok sikere: kötelez! Idegenforgalom, október. H. K.: Mindenütt könyv ... A Könyv, október. (A szegedi könyvterjesztés dicsérete.) NOVAK István: Dávid Lajos (1889—1962). Gyógyszerészet, október. FELLEGI István: Jelentem alássan . .. Ludas Matyi, okt. 25. (Anekdota a régi szabadtéri játékok idejéből.) [TAKÁCS] AKÁCZ László: Szegedi hírádó. Magyar Ifjúság, okt. 27. (Az ifjúsági klubok életéből.) Akadémia a szegedi termelőszövetkezetekben. Népszabadság, okt. 30. Odessza körút és lakónegyed Szegeden. TÖTH Béla felvétele. Népszabadság, okt. 31. KÁLDOR Márton: Szabadtéri problémák. Muzsika, november. (A szegediről is.) PÉTER László—SZŐKE György: Juhász Gyula oroszul. Nagyvilág, november. [SZENTHEGYI István] (szi): Szegedi vendégművésznő...'Film, Színház. Muzsika, nov. 2. (Ivánka Irén beugrása az Operaházban a Trubadúr Azucena-szerepében.) Üj ipari központ Dél-Magyarországon. Esti Hírlap, nov. 2. CSERHALMI Imre: A csengő: (Jegyzetek megyei pártértekezletekröl.) Népszabadság, nov. 2. (A Csongrád megyeiről.) Paprikarekord: 34 cső egy bokron. Népszabadság, nov. 2. (A Felszabadulás Tsz-ben.) ' CSERHALMI Imre: Szegedi ösz, Népszabadság, nov. 3. Goethe, a legnagyobb német költők egyike, a világirodalom kiemelkedő alakja, elsősorban nem drámaírónak érezte és tartotta magát. Azt mondta, egész életében a színpad ellen írt: mindig a lírából indult ki. Ne cáfoljuk meg ebben Goethét. Az Egmont-ban például határozottan sok az epikus vonás. Ember- és érzelemábrázolásának gazdagsága, színessége azonban mégis kétségtelenül a legnagyobb drámaírók méltó társává teszik a német költőféjedelmet. Bizonyára ez vezette Sebestyén Károlyt, a hajdani Országos Színművészeti Akadémia tanárát, amikor híres Dramaturgiájában ezt írta az Egmont-ról: »ez a tragédia erős és férfias, gyöngéd és megható, anélkül, hogy siránkozó volna, fö- és mellékalakjaiban egyazon tökéletes műgonddal készült, fennáll Goethe alkotásainak magaslatán, és ma is élő része a német dráma organizmusának". A könyv, amelyben ezek a sorok megjelentek, 1919-ben látott napvilágot. Az azóta eltelt évtizedek ilyen szempontból nem jelentettek sokat: úgy gondoljuk, Sebestyén Károly véleményén ma sem szükséges változtatni. Abban a korban,amik°r Goethe ezt a történelmi tragédiát írta, az Egmont — illetőleg írójának színpadi alkotásai ezzel a drámával együtt — főképpen abban jelentettek újat, hogy a felvilágosodás színpadi műveinek száraz értelmessége után, mintegy annak ellenhatásaként, a felfokozott szenvedélyek ábrázolása Goethe színpadi műveiben jelentkezett először, néhány kevésbé sikerült kísérlet után, világirodalmi szintű tolmácsolásban. Másrészt az ő darabjaiban kapott teret először a polgárság eszme- és érzelemvilága, mint a feudalizmussal szembeszegülő, a kisfejedelmi önkénnyel szembeszálló erő. Az Egmont nem polgári tragédia ugyan, hanem történelmi dráma, az azonban mégis kétségtelen, hogy az említett vonások ebben az alkotásban is jelen vannak. De mit mond mindez a mának, a ma emberének? Ebben a tekintetben mindenekelőtt a mű humanitása emelendő ki. Azt hisszük, ez a következetes emberszeretet az, amely ezt a művet életbentartja. A feudális önkény ellen az ember szabadságáért harcoló Goethe a nézőt Egmont példájának humanista szemléletű bemutatásával rettenti el a zsarnokságtól. Nagy feladatra vállalkozott a Szegedi Nemzeti Színház együttese, amikor elhatározta az Egont színpadravitelét. A nehézségek nem abban jelentkeztek, hogy a mű mondanivalóját, tartalmát, lényegét közelítsék a mai nézőkhöz. Ez adott dolog volt: benne van magában a műben. A fő problémát az okozta, hogy a művet . modern szellemű előadásban és anélkül kellett színpadra vinni, hogy a bemutató stílustalanná váljék. A sok pátoszt, az érzelmeknek azt a felfokozottságál, amely ebben a tragédiában elemi erővel nyilvánul meg, a mái néző már nem nagyon szereti. Az előadásnak tehát ebben a tekintetben bizonyos mérsékelt hangot kellett eltalálnia. Azt hisszük, ez lényegében sikerült, noha bizonyos, az előadás ebből a szempontból nem teljesen egyenletes. Túlzott pátosszal nagyon nem (Llebinann felv.l Mécs Károly cs Földi Teri találkoztunk az előadásban, inkább a túlzott egyszerűségre, bizonyos fokú szürkítésre szeretnénk figyelmeztetni. Alapjaiban azonban mégis jól eltalált az előadás hangja. Komor István rendezése úgy biztosította a modern játékstílust, hogy az előadáson, a színészi alakításokon érző-, dött a kor, amelyben a tragédia megszületett. Vitatkoznunk kel! vi'.".:' ' szont a rendezéssel Egmont alakjának megformálásával kapcsolatban. Egmont — Goethe szerint — kedves, vidám, szép és hódító lovag. S mit látunk ebből az emberből az előadáson? Végig komoran súlyos, nehéz és tragikus egyéniséget, akiből szinte minden könnyedség hiányzik. A többi szereplő ugyan elmondja róla, hogy nem veti meg az élet könnyed örömeit, még a nehéz időkben sem.. Amikor azonban Egmont a színpadon megjelenik. Szinte nem is hisszük ezt el róla, vagv legalábbis nagyon csodálkozunk rajta, annyira fenségesen tragikus jelenség. S ilyen még a szerelmi jelenetekben is. Szó se róla: Egmont okos és bátor embér. Azt hisszük azonban, hogy az alak komor tragikus vonásainak az a feltűnő hangsúlyozása bizonyos egyoldalúságot' okozott, s Egmont színes egyéniségének ez a szürkítése nem vált az előadás javára. A címszerepet ialsz6 r Mecs Károly alakítása így, és ezért, kissé egyszínű. Az, amit a tragikus fenség megformálásában nyújt színvonalas, sőt helyenként határozottan kitűnő. Érzésünk és véleményünk szerint azonban Goethe több szálból fonta össze, több színből építette fel ezt az alakot. Egmont szeretőjét, Klárát Földi Teri alakításában láttuk. A dráma alakja szélsőséges és ellentétes érzelmek viharai között vívódik. Földi Teri játéka azonban, sajnos, nem adta vissza'mindért teljes gazdaságában. A mértékMegnyílt a Szegedi Nöiszabó KSZ 4. sz. mértékutáni Marx tér 18. szám alatt, ahol női kabátok, kosztümök, ruhák, kalapok,.férfi és nöi fehérnemű ízléses kivitelben, egyéni elgondolás szeript készülnek. S 72 743 tartás a pátoszban, a modernségre törekvés a stílusban — ez határozottan jelentkezik az alakításban —, mintha több lenne a szükségesnél. Klára alakja emiatt kissé színtelen. Németalföld kormányzójának szerepét Miklós Klára játszotta. Jólsikerült, stílusos színészi munkája erőteljesen állította elénk Pármai Margit higgadt alakját. Pagonyi Nándor, Orániai Vilmosa hiteles, szemleletes. Kiss Ferenc Alba herceg szerepébén fáradtnak, erőtlennek látszott. Fiának. Ferdinándnak az alakját Király Levente mutatta be. Ügy tűnt, mintha kissé idegenül mozgott volna szerepében. Horváth József beugrása Vansen írnok szerepében, jól sikerült. Szép, kidolgozott szövegmondása különösen dicsérendő. Machievelli szerepét Kovács János rokonszenves egyszerűséggel játszotta, Richárd alakját Csikós Gábor sikeresen formálta meg. Jászai László romantikus felfogásban, erőteljes pátosszal mutatta be Brackenburg alakját. Plasztikus, erőteljesen karakterisztikus játékot láttunk a brüsszeli polgárokat alakító Mentes Józseftől, Kátay Endrétől és Katona Andrástól. Mindegyikük határozott, sajátos arculatú embert formált, nagyon gazdag, kifejező színészi eszközökkel. Alakításuk az előadás legszebb teljesítményei közé tartozik. Rövid szerepekben Gémesi Imrét, Marosi Károlyt, Körnj/ei Oszkárt! Almási Albertet, Radnóthy Évát és Harmaczi Józsefet láttuk. Sándor Lajos díszletei sikerültek: modernek, maiak, anélkül, hogy emiatt stílustalanná váltak' volna.- Jó keletet biztosítottak a "tragédia történelmi atmoszférájának felkeltéséhez. Kemenes Fanny színpompás jelmezei jól'szolgálták az előadás céljait. Az előadás nagy értéke volt,.hogy a drámát Beethoven teljes kísérőzenéjével együtt mutatták be. A Goethe tragédiájával teljesen egyenrangú muzsika határozottan drámai funkciót képviselt az előadáson, s jelentősége a tragédia mondanivalóinak kibontásában jóval túlnőtt a kísérőzenék általában megszokott keretein. A végig fegyelmezetten, pontosan és íartalmasan muzsikáló zenekart Vaszy Viktor, a drámai feladatokra koncentrálva, vezényelte. Különösen a nyitány előadása" aratott szép is megérdemelt sikert. Ökrös László