Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-30 / 280. szám

Péntek, 1962. november 30. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 December elsején lép életbe a helyi autóbuszjáratok téli menetrendje A szőregi Csendes néni pihenője vonalon rendszeresen közlekedik a csuklós busz jzíi A Szegedi Közlekedési Vállalat elkészítette a helyi autóbuszjáratok új téli menetrendjét. Az új menetrendben több lényeges módosítás van. Az alábbiakban közöljük a fontosabb változásokat Az l-es járat az Anna-forrástól 15,45-kor, a Halgazdaságtól pedig 16,05-kor indul. Szombaton 12 óra 15-kor indítják a járatot az Annaforrástól, visszafelé pedig 12 óra 35 perckor. A hét végére elkészül a csuklós busz rendszeres működtetéséhez szükséges fordulóhely. így most már a szőregi 5-ös járaton az új menetvend szerint a félkor talában óránként közlekedik induló járatoknál a csuklós a 9-es autóbusz. Nincs válbusz közlekedik mindig. Az tozás az új téli menetrendúj menetrend szerint az 5-ös ben a 2-es, a 4-es, a 6-os és a járatnál minden indulási 7-es autóbusz vonalán. időnél néhány perces eltolódás van. A 8-as autóbusz vonalán munkanapokon egy új járat közlekedik, amely az Annaforrástól 7 óra 15-kor indul, visszafelé pedig 7 óra 30 perckor jön. Piaci napokon, tekintettel a nagyobb forgalomra. az Anna-forrástól 8 óra 45-kor, a végállomástól pedig 9 órakor indítanak különjáratot Miután a béketelepi út elkészült, most majd ezen az útvonalon is közlekedik a régen kért autóbusz. A 9-es autóbuszjárat az Anna-forrástól indul reggel 5 órakor, Béketelepről pedig 5 óra 15 perckor. Munkanapokon álFiatalosan fürge, jó kedélyű, mozgékony öregasszony. Elmúlt már hetvenhárom éves. De a kora egyáltalán nem látszik meg rajta. Sok 30—40 éves megirigyelhetné az" egészségét és az elpusztíthatatlan jókedvét, derűs, elégedett mosolygását. Az üdögélés nem nyugalom Nyugdíjas, megtehetné, hogy otthon maradjon, pihenjen. Eleget robotolt, kínlódott volt egész életében. Csakhogy Csendes Antalnénak az üldögélő semmittevés nem ad nyugalmat. "Megesz otthon az unalom. Ha ti mentek, én ugyan el nem maradok tőletek*. Mindig ezt mondja Végh Lajosa pihenése. Nem tud meglenni a munka nélkül. S a kisteleki Üj Élet Termelőszövetkezet gazdái mind büszkék erre a kis öregaszszonyra, aki ebben az évben is 130 munkaegységet teljesített, s egyetlen egyszer sem maradt el igazolatlanul a munkából, a csapatának pedig Szabó Erzsébettel és Végh Lajosnéval együtt a legtöbbet dolgozó tagja Amíg a karomat bírom' nyen azt szokta mondani: "Dolgoztam én, fiam, mindig, sose kerültem én el a munkát De ennyi megbecsülést a munkámért, mint most, nem kaptam azelőtt soha életemben. Sose volt ilyen jó, nyugodt életem, mint most van. Hát hogy ne igyekeznék, amíg csak a karomat bírom.* A mupka a földeken befejeződött már. Jönnek majd a hosszú téli napok, esték. De Csendes néni talál majd elfoglaltságot magának mindig, mint ahogy most is talált. Kiment Sövényházára néhány napra a men véhez, segíteni a tanya körül. Aztán ott a legényember-fla, "'" kell viAz emberek szeretete Meg ott vannak a többiek, á barátnék, a csapat tagjai. Mindenütt szívesen látják a "mamát«, aki egy kicsit gondviselője a többinek is, mióta egy csapatban dolgoznak, és aki olyan jóízűen el Rendezték a javítási kiszállások költségét Nemrégiben közérdekű bejelentés hívta fel a népi ellenőrzés figyelmét a különböző háztartási elektromos gépek javításánál tapasztalható visszásságokra. Kiderült ugyanis, hogy a gépipari és elektromos karbantartó vállalat szervizszolgálata — az érvényben levő rendelkezések értelmében — azokban az esetekben ls gépenként számította fel a kiszállási költeégeket, amikor a szerelők egy helyen, egy lakásban végezték el több berendezés — hűtőszekrény, rádió stb. — javítását. A népi ellenőrzés utánajárt' a dolgoknak. Ugyanakkor kitértek a vidéki javítások számlázásával kapcsolatos kérdésekre ls. Tapasztalataik ugyanis azt mutatták, hogy ezeknél ugyanolyan visszásságok vannak — sőt helyenként még nagyobbak —. mint Budapesten. A közérdekű bejelentés nyomán megszületett az új döntés és utasítás: olyan esetekben,, amikor egy lakásban több gépen végeznek javítást., illetve karbantartást, a szerelők csak egyszer számíthatják fel 'a kiszállási díjat. (MTI) A film cselekménye napjainkban játszódik, falun, az új élet alakulásának forró légkörében. A történet középpontjában a termelőszövetkezet elnöke áll, akit 20 évi távollét után a falu gazdái hívtak haza a városból. Elsősorban ő róla, az ő sorsáról, problémáiról beszél a film, s azt mondja el, hogyan szabad és hogyan nem szabad vezetni, s arra keres feleletet, miképpen kell bánni az emberekkel. Közben azonban feltárul a filmen az egész falu mai élete és szinte minden problémája. Az a legjobb a filmben, ahogyan ezekre a kérdésekre válaszol. Teljes mellel szegül szembe mindenféle maradisággal, s áll az új, a jó, a helyes mellé. A felvetett problémák valóságosak, s a feleletek igazak, becsületesek. Határozottan érződik, a filmen, hogy alkotói igényes szándékokkal közeledtek az élethez, a mai valósághoz, nem akartak változtatni rajta. A szépítésnek vagy a torzításnak még csak a nyomaival sem találkozunk benne. 0 KGST segít bennünket a burgonyaprobiéma megoldásé ben Lengyel és német vetőgumót importálunk Az utóbbi évek burgonyaellátási problémáinak egyik legfőbb oka az volt, hogy hazánkban a burgonya gyorsan leromlik. Az éghajlat, valamint a talaj korai felmelegedése rövid idő alatt élettani elöregedést, az újabban terjedő virusos fertőzés pedig betegségeket okoz. Ezeknek a káros hatásoknak teljes mértékben ellenálló burgonyafajta egyenlőre nincs, ezért a terméshozamok növelése érdekében gyakrabban kell felújítani a leromlóban levő vetőgumót. Eddig 3—4 évenként került sor vetőgumó-cserére, s akkor is csak a vetésterületnek mintegy egyharmadán. A Földművelésügyi Minisztérium nemrégiben intézkedett, hogy azokon az alföldi, Tiszán túli vidékeken, ahol a leromlás gyorsabb, kétévenként, másutt pedig háromévenként megfelelő minőségű, új szaporítóanyagot biztosítanak a termelőszövetkezetek egész burgonya-vetésterületére. Egyedül ennek az intézkedésnek a megvalósításától körülbelül 30 százalékos terméstöbblet várható. Ezenkívül a burgonya vetésterületét is további 10—12 százalékkal növelik. A nagyarányú vetögumófelújítás biztosítására a szaporítást legkedvezőbb termőhelyekre — a Nyírségbe, az északi hegyvidékre és a Közép-Dunántúlra — koncentrálják, a szükséges mennyiségű és minőségű vetőgumnót azonban így sem lehet hazai termésből fedezni. Burgonyaproblémánkat ezért g KGST-országok segítségével oldjuk meg. Az idén a KGST több illetékes bizottságában és munkacsoportjában vitatták meg a magyar küldötteknek azt a javaslatát, hogy a burgonyatermesztéshez kiváló természeti adottságokkal rendelkező Német Demokratikus (Köztársaság és Lengyelország szállítson vetőgumót a délebbre fekvó KGST-államoknak. Az azóta ratifikált megállapodás értelmében hazánk már az idén is, s a következő esztendőkben is évente mintegy 5000 vagon vetőburgonyát kap az említett két országból. Hazánkban jövőre 34 000 holdon vetnek német és lengyel burgonyát. Bár a hirtelen beállott hideg és havazás késlelteti a szállítások befejezését, az egészséges. jó termést adó külföldi vetőgumó zöme már megérkezett, s kinn is van az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben. — (MTI) Olyan fiatalok között ezt az eredményt elérni, akik annak is gondját közül akárhány nemhogy fia- selnilánya, hanem unokája lehetne Csendes Antalnénak, nem kis dolog. S nemcsak ebben nénak, a munkacsapat veze- lebet példaképe Csendes nétőjének, meg a többi assao- ni a fiataloknak, hanem a nyolcnak, ha megkérdik tő- szerénységben is. Ha meglő, miért töri magát kinn a kérdezik tőle, miért dolgoföldön, ha egyszer már nyűg- ^k iiyen fáradhatatlanul, díjas lett. ilyen szorgalmasan még most Csendes néninek a munka is, nagyon egyszerűen, szeré- tud énekelgetni, vagy tréfálkoznj a szintén jó kedélyű Szabó Sándor bácsival, hogy még az is el-elkacagja magát a láttukra, akinek valami miatt nehéz a szíve. S ha majd egy-egy hidegebb estén a kis házban tényleg elüldögél a tűz mellett szótlanul ez a kis öregasszony. akkor sem érzi majd, hogy egyedül van, mert körülfogja, mint a tűz melege, az emberek szeretete és megbecsülése. P. L. FAGYOSSZENTEK > Uj magyar film a Fáklya Moziban Wmtm Hogy mégsem elégíti ki a film a nézőt minden tekintetben, az abból következik, hogy a Fagyosszentek művészi szempontból nincs eléggé színvonalasan megformálva. A cselekmény annyiféle problémát sodor, visz magával, hogy azokból főbb film is kitelnék — a cigánykérdés például akár egy másik film tárgya lehetne — s ezért nem jut idő és lehetőség egy probléma részletes. mélyreható, intenzív ábrázolására. A megformálás módja tehát inkább egy szociográfia tudományos elemzésére hasonlít, mint művészi rajzra. Ezért ritkán válik a film nagyhatásúvá, szivdobogtatóan izgalmassá, s mindannak eredményét, amit a problémák felvetéséhek bátorsága és becsületessége jelent, bizonyos mértékig lerontja ez az extenzív, mindenre kiterjedő ábrázolás. Mégis ez a Püspöki Mihály elbeszéléséből Fekete Gyula által írt és Révész György rendezte film sok vonatkozásban előnyösen különbözik az utóbbi időben látott magyar filmek nagy részétől. Igazságtalanság lenne ezt elhallgatni. Azokra általában az volt a jellemző, hogy többnyire az élet felszínén, felületén mozogtak. A Fagyosszentek viszont jóval igényesebb munka. Az élet mélyére akar és nem egyszer tud is hatolni. Kitűnő színészeket látunk a filmen. Agárdi Gábor, mint tsz-elnök, valósággal remekel a neki való szerepben. A többi közreműködő művész neve pedig önmagában is sokat mond. Tolnai/ Klári, Komlós Juci, Mezei Mária. Bessenyei Ferenc, Tőkés Anna, Misoga Lásaló, Kiss Ferenc és Barsi Béla is szerepel a filmben. A fiatal szerelmespárt Sallay Tibor és Blaha Márta játsza, rokonszenvesen, dicsérendő igyekezettel. Szécsényi Ferenc felvételei drámai erejűek. Farkas Ferenc népi indítékú zenéje nagyon szép és kifejező. ö. L. Milliós károkat okozott a téli vihar A november végi ítéletidő pusztításainak ideiglenes helyreállításával egyidőben a posta felmérte a károkat is. A telefonhálózatban — kisebb-nagyobb mértékben — szinte az egész Dunántúlon rombolt a hóvihar. A soproni postaigazgatóság területén például a hóvihar okozta vonalszakadások több mint kétszáz községet zártak el a telefonforgalom elől. összesítették a soproni, a pécsi, valamint a Budapest vidéki postaigazgatóság területén okozott károkat. Napokig nem volt telefonösszeköttetés több mint háromszáz községgel, az első nap körülbelül 1200, azt követően összesen több mint 4500 telefonoszlop tört ki, illetve dőlt meg a viharban. Több mint kétezer helyi — tatai, tatabányai, győri, pápai, s több más dunántúli város — telefonelőfizetőinek telefonja mondta fel a szolgálatot. A kár végleges helyreállítására több tonna anyag, mintegy hetvenezer munkaóra, több mint négy és fél millió forint szükséges. A postavezérigazgatóság legfrissebb tájékoztatása szerint csütörtökön az ország délnyugati csücskében levő négy-öt község kivételével, valamennyi távolsági összeköttetést rendbehoztak. (MTI) Magyar küldöttség utazott a Bolgár Népköztársaságba A Bolgár Népköztársaság honvédelmi miniszterének meghívására Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével csütörtökön reggel magyar katonai küldöttség utazott baráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba. A látogatás célja, hogy a küldöttség megismerkedjék a baráti bolgár nép és hadseregének életével, munkájával. (MTI) Magyar gyógy szer kiállítás Kairóban A Medimpex gyógyszerkülkereskedelmi vállalat kiállítást rendez az Egyesült Arab Köztársaság fővárosában, Kairóban, a magyar gyógyszergyárak készítményeiből. A Medimpex ezúttal mintegy 70 új gyógyszerkülönlegességet, ezenkívül számos állatgyógyászati oltóanyagot állít ki, és bemutatja a Reanal finomvegyszergyár biokémiai készítményeit is. A december 10-én megnyíló tíznapos kiállítás megnyitásán magyar gyógyszerkutatók, orvostudósok is részt vesznek, s a kiállítás idején előadásokat tartanak egyiptomi kollégáiknak a magyar gyógyszerek gyógyhatásáról. (MTI) Műszaki irodalom — műszaki könyvtár ^ kongresszusi irányelszállóigévé válik azaz axiómaszerű megállapítás, hogy napjainkban a tudomány közvetlen termelőerővé válik. Bár ez a tudományok minden ágára éívényes, a matematikától az esztétikáig, nyilvánvaló, hogy a leginkább a műszaki tudomá»nyok eredményei válhatnak a termelés közvetlen hatóerőivé. A műszaki könyvnapok a közelmúltban kellően ráirányították a szakemberek figyelmét technikai könyvkiadásunkra. Az üzemekben már eddig is több helyütt könyvkiállítás, könyvvásár vitte közelebb a mérnökökhöz, technikusokhoz, szakmunkásokhoz azt a gazdag könyvtermést, amelyet szocialista kiadói politikánk hozott létre, s amelynek az eddiginél jobban kellene hatnia, érvényesülnie gyárainkban a műszaki munka megszervezésében, a termelékenység növelésében, az újítások serkentésében. A szegedi technikai napok alkalmával holnap újabb műszaki könyvkiállítás nyílik a megyei tanácsházán. Joggal büszkélkedik műszaki könyvkiadásunk azzal, hogy a fölszabadulás óta több műszaki könyv jelent meg hazánkban, mint előtte fél évszázad alatt. Nem lehetünk azonban elégedettek a műszaki irodalom kö>nyvtári fölhasználásával. Tapasztalatunk szerint ezen a téren, s éppen Szegeden sürgős tennivalók várnak az illetékesekre. Arról van szó, hogy városunkban nincs a műszaki irodalomnak nyilvános gyűjteménye, ahol a szakemberek rendszeresen és intézményesen hozzájutnának az őket érdeklő, szakmai fejlődésüket folyamatosan biztosító szakfolyóiratokhoz és szakkönyvekhez. Pár évvel ezelőtt működött egy műszaki könyvtár Szegeden, 1956 után érthetetlenül megszüntették. Most a METESZ szegedi intézőbizottsága — a műszakiak igényait tolmácsolva — újból fölvetette egy szegedi műszaki könyvtárnak mint az Országos Műszaki Könyvtár fiókjának megszervezését. Sajnos, a kezdeményezés elakadt: a helyiség, a könyvek, folyóiratok beszerzéséhez és a szakkönyvtáros fizetéséhez szükséges összeg egyelőre nem áll rendelkezésre. Joggal gondolhatnánk arra, hogy a város nagy múltú és gazdag anyagú közkönyvtára, a Somogyi Könyvtár lássa el szakirodalommal a szegedi műszaki értelmiséget. A könyvtár dolgozói készséggel kielégítenék ezt az igényt, ha tárgyi és anyagi föltételek ezt lehetővé tennék. Így elsősorban a könyvtár fejlődését már így is korlátozó helyiséghiány gátolja a műszaki könyvtári funkció vállalásában, továbbá a műszaki irodalomban jártas specialista könyvtárosok hiánya is. Ismeretes, hogy több olyan megyei könyvtárban, amely ipari városban működik (pl. Miskolcon, Győrött), a Művelődésügyi Minisztérium 3—4 fővel műszaki részleget hozott létre, s az igényeknek megfelelően megemelte e könyvtárak költségvetését is. Sajnos, Szeged — noha már ma is a könnyűipar jelentős gócpontja, s ötéves terveink távlatában e szerepe még nő — kimaradt ebből a fejlesztésből. Ha a Somogyi Könyvtárban is létesülhetne ilyen műszaki részleg, s hozzá a varos a helyiséget is biztosítaná, ezen az úton is megoldható lenne a sürgető kérdés. Addig is azonban, míg a végleges megoldás megszületik, a Somogyi Könyvtár készséggel vállalkozik arra, hogy az Országos Műszaki Könyvtár anyagából könyvtárközi kölcsönzés útján biztosítsa a szegedi műszaki értelmiség szakirodalmi igényelt. Szakembereink ma még nem ismerik eléggé ennek lehetőségeit, nem élnek vele, nem jelentkeznek igényeikkel. A Somogyi Könyvtár például jelenleg is — bár jelentős anvagi terhet jelent — számos külés belföldi műszaki folyóiratot járat, de olvasottságuk oly csekély, hogy megfontolásra késztet, érdemes-e tovább is előfizetni rájuk. A technika naojai során remélhetően újból sok szakkönyv gazdára talál Szegeden is. De tartós haszna csak akkor lesz enne1 az akcióiak, ha hozzájárul a műszaki l-9vr*ár problémájának m-— teásához is. Péter László I