Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-29 / 279. szám

Csütörtök, 1962. november 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Szegedi látogatásokon bolgár, algériai és dán testvérpártunk küldöttei lb Nőrlund elvtárs a szalámigyárban Ib Nőrlund, Dánia KomA bolgár pártdelegáció Szeged kereskedelmi életével ismerkedett Szalámigyárba látogatott. Elkísérte Török László, a Szerdán délelőtt a Szegeden nek funkciójához tartozik a munista Pártja Politikai Bi- tartózkodó bolgár delegáció bolgár kereskedelem elvi irázottságának titkára tegnap a — B. Bolgaranov, a Bolgár nyitása. A megbeszélésen Szedélelőtti órákban a Szegedi Kommunista Párt Politikai ged kereskedelmi életének Bizottságának tagja, a Köz- több vezetője is megjelent: ponti Bizottság titkára, H. Farsang Lászlóné, a városi Csongrád megyei tanács el- Stanov, a Központi Bizottság tanács kereskedelmi osztánöke és Sípos Géza, az tagja, Sztara Zagora megye lyánalc vezetője, Balázs TeMSZMP Szeged városi vég- pártbizottságának első titká- réz, a Kiskereskedelmi Vállarehajtó bizottságának tagja, ra és J. Georgijev, a Bolgár lat igazgatója, Tari Mária, a A vendégeket Várallyai Re- Népköztársaság budapesti Ruházati Bolt Vállalat igazzső, a gyár igaigatója és Bá- nagykövete — a városi ta- gatója és Kuti Árpád, az lint László, az üzemi párt- nácsházát kereste fel. A ven- Élelmiszerkiskereskedelmi szervezet titkára fogadta. Tá- dégek Rózsa Istvánnak, a Vállalat igazgatója, jékoztatták őket a gyár tör- Csongrád megyei pártbizott- Számos elvi és gyakorlati ténetéről, munkájáról, ter- ság titkárának és Sándor Já- problémával — egyebek kömelési eredményeiről, majd nosnak, a szegedi városi párt. zött az áruellátás, a keresbemutatták az üzemrészeket, bizottság titkárának kíséreté- kedelmi alkalmazottak béreA dán vendég sokat időzött a ben látogattak a tanácsháza- zése, valamint a keres kedeszalámigyártó részlegben, ra , ahol Biczó György, a vá- lem és az ipar kapcsolatáahol részletes tájékoztatást rosi tanács elnöke és dr. Csi- nak kérdéseivel — foglalkokért a munkafolyamatokról, kós Ferenc, a városi tanács zó baráti hangú beszélgetés Az üzemlátogatás után ba- titkára fogadta őket. Itt Sze- után a bolgár vendégek, a róti beszélgetést folytatott Ib ged kereskedelmi életéről megjelent megyei és városi Nőrlund elvtárs a gyár veze- folytattak beható megbeszé- vezetők kíséretében, több tőivel. Különösen az üzemi lést és tapasztalatcserét Bol- üzletet látogattak meg. Felpártmunka iránt érdeklődött, garanov elvtárs kérésére, aki- keresték az Elit Cipőboltot, a Különleges Méteráruk Boltját, a Klauzál téri Villamossági Szaküzletet és a Csemegeboltot, a Sirály női divatáru üzletet, a Hófehérke Gyermekruházati Boltot, a A Szegeden tartózkodó állattani intézetét mutatta Petőfi Sándor sugárúti új önKhithman Hasszen. az Algé- meg dr. Megyeri János, a bio- kiszolgáló élelmiszerüzletet riai Kommunista Párt Köz- lógiai tudományok kandidá- és a Marx téri Vas- és Fémponti Bizottságának tagja tusa, az intézet vezetője. On- aru Boltot, majd végül végigtegnap délelőtt Perjési Lász- nan a műszaki tanszékre sétáltak a Marx téri piacon, lónak, az MSZMP Szeged vá- mentek, ahol Timár András A bolgár vendégek a délrosi bizottsága első titkárá- adjunktus, tanszékvezető Arákban a textüműnak, valamint DeáJc Bélának, adott tájékoztatót munkájuk- utam orakbaT1 a textUmua városi pártbizottság tagja- ról, amelynek középpon-tjá- vekbe latogattak. Itt Móczán nak, városi KISZ-titkárnak ban a tanárjelöltek politech- Lajos igazgató és Reseterics társaságában a cipőgyárba nikai képzése áll. Sándorné, az üzemi pártbilátogatott. A gyárban Szollo- Khithman Hasszen elisme- . si Sándor igazgató, Veres Mi- réssei nyilatkozott a tapasz- ^ttsag btkara, valamint F«rhály párttitkár, Farkas Jo- taitakról, a főiskolán folyó kas Janosné, az üzemi szakzsefné, a szakszervezeti bi- oktató-nevelő munkáról. A szervezeti bizottság titkára zottság titkára, LacsánMi- kedves algériai vendégnek a fogadta a vendégeket A halyne munkasno, ország- búcsúzás perceiben a főisko- .. \ gyűlési képviselő, s ifc üzem ,a vezetői ajándékokat nyúj- gyariatogatas *** a holsaT dolgozóinak küldöttei virág- tottak át. albumot az iskola vendégek emlékalbumot adcsokrokkal fogadták. Tiszte- életérő, továbbá a politech- tak át az üzem vezetőinek, 1 A 1/rAttim U (V7torcb- ' nikai oktatás keretében a akik a textilművek életét hallgatók által készített dí- megörökítő fényképalbumszes füzeteket, virágtartót és mai viszonozták a kedvessékis könyvállványt get Khithman Hasszen elvtárs a cipőgyárban és a főiskolán letére az Algériai Köztársaság lobogóját is kitűzték a gyárban. A gyár vezetői tájékoztatást adtak az üzem életéről, majd sorra járták az üzemrészeket, s szívélyesen beszélgettek a dolgozókkal. Többen, például Zsurka Irma és Papp Erzsébet, autogrammot kértek Khithman Hasszentöl. A tűzőüzemrészben rendkívül lelkes röpgyűlést tartottak. Itt Khithman Hasszen az algériai nép harcáról, életéről, a nők helyzetéről, valamint Algéria Kommunista Pártja tevékenységéről beszélt. Befejezésül hatalmas taps közben éltette az algériai és a magyar nép barátságát. A búcsúzáskor a gyár vezetői ajándékokkal kedveskedtek az algériai vendégnek. Délután Khithman Hasszen Perjési Lászlónak és Deák Bélának társaságában a Szegedi Tanárképző Főiskolára látogatott. Itt Csukás István, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja, a főiskola igazgatója, Nagy István igazgatóhelyettes. dr. K. Tóth Ferenc tanszékvezető adjunktus, párttitkár. Erdei Mihály adjunktus, a KISZ-bizottság titkára és a tanári kar több képviselője köszöntötte a látogatókat. Szívélyes eszmecsere után forró hangulatú ifjúsági gyűlésre került sor a főiskola zsúfolásig megtelt nagytermében. Khithman Hasszen szólt az algériai ifjúságnak az imperializmus elleni hősies, fegyveres harcáról, s képiét adott az algériai ifjúság mostani helyzetéről, valamint az algériai nép életéről. Kitörő tapssal fogadott beszéde után a hallgatók kérdéseire válaszolt. Többek között tájékoztatott az Algériai Kommunista Párt tevékenységéről és az FLN-nel kapcsolatos állásfoglalásáról, az algériai oktatási helyzetről, a Francia Kommunista Párt és az Algéria Kommunista Párt viszonyáról, az MSZMP kongresszusán szerzett tapasztalatairól. A gyűlés után a főiskola A műszaki munka becsülete A

kár egy évtizeddel ezelőtt is felesleges erőfeszítésnek tűnt volna, ha technikai napokat szándékoznak rendezni vidéken. mégpedig az Alföld egyik városában. Szeged ipara a vidéki ipartelepítés előtérbe kerülésével vált hangsúlyossá, s azokat a helybeli törekvéseket, melyek ezzel kapcsolatban az utóbbi években megnyilvánulnak, végeredményben a VIII. pártkongresszus állásfoglalásai is megerősítették. A műszaki és tudományos dolgozók munkakedvét, hangulatát nagymértékben meghatározza, hogy a párt politikájában nap mint nap érvényesül megbecsülésük, s a korábban tapasztalt oktalan háttérbe szorításnak, vagy elvtelen hízelgésnek ma már nemigen lehet nyomára akadni. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének szegedi intéző bizottsága által rendezett technikai napokon a népgazdaság szempontjából is igen lényeges kérdések kerülnek napirendre: a gépip>ar fejlesztése, valamint általában a távlati fejlesztés. S ezért ez a rendezvény nem csupán helyi érdeklődésre tarthat számot: az előadók többsége országos szaktekintély: a hallgatóság soraiban p>edig majd a szomszédos megyék, Békés és Bács-Kiskun műszaki értelmisége is megtalálható. F

eladataink, melyek az iparfejlesztés lehetőségeinek megteremtésével járnak együtt, nagy megterhelést rónák a vidékre: elsősorban is biztosítani kell a meglevő műszaki gárda szakmai felkészültségének növelését, másreszt új szakembereket kell nevelni. E célért eddig is sokat tett a szegedi MTESZ intéző bizottság. Jelenleg már 17 tagegyesületben összpontosítja csaknem valamennyi helyben található szakma erőit. A tíz éve működő hidrológiai társaság — mely egyáltalában nem tartozik a legnagyobb egyesületek közé — fennállása óta póldául 140 előH. M. Mit látott az orvos és az egészségőr a szegedi piacon? A hideg, nyirkos idő eile- ban ezt az eladók által is- jást s egyebeket összevissza nére élénk és nagy forgalmú mert egészségügyi szabályt árulják. December 1-től már volt a szerdai piac. A ter- nem mindig tartják be. La- lesz némi változás, mert tejmelők s a magánkereskedők katos Menyhértné sző regi terméket például csak elárubőséges áruválasztékkal vár- termelő póldául az egyik ko- sító asztalról és egy sorban ták kora reggeltől a vásárló- sárban a zöldségek mellett lehet majd árusítani. Jövőkat, akik nem is késlekedtek, füstölt szalonnát is árult, re pedig a kereskedelmi oszA vevőkön kívül egy egész- állatorvosi engedélye azon- tály ígérete szerint tovább ségügyi ellenőrző brigád is ban nem volt. Az ellenőrök szakosítják a piaci árusítást, felkereste tegnap a Marx itt is gyorsan intézkedtek: a téri piacot. Ez az ellenőrzés szalonnát becsomagoltatták, viszont nem volt rendkívüli, félretetették az eladóval, hiszen a III. kerületi tanács Második esetben már bíregészségügyi csopjortjától dr. sággal sújtják. Kertai György higiénikus or- A magánkereskedőknek itt vos és Kónya Ferenc egész- is érvényes egészségügyi ségőr rendszeresen látogatja, könyvvel kell rendelkezniük figyeli a piac egészségügyi éppúgy, mint a boltokban helyzetét. árusítóknak. Azt is megnézi tehát a brigád, megvan-e Jön a brigád! mindenkinek az egészségügyi könyvecskéje és eleget Az ellenőrök a vizsgála- ^^ az elöírt vizsgálatoktót a tejet és tejterméket nak Kivétel nélkül csaknem árusító termelöknél kezdtek. mindenki magánál tartja az Ezen a napon nem volt egészségügyi könyvet. Több semmi baj a tej és tejtermék helyütt előfordult, hogy leárusítással, mert végig az jart aZ eiőírt vizsgálati idő elárusító asztalokon árulták ^ djabb vizsgálatra nem jea tejfölt, túrót. Gyakori lentkeztek. azonban, hogy csak abban a pillanatban takarják le az Szakosítsanak árut. amikor már meglátják és ismerősként üdvözlik a higiénikus orvost. Most is így történt. Figyelmeztetés után bírság Van több egészségügyi a piacon is! Az egészségügyi könyvek ellenőrzése után a bódékban árusítók következtek. Megnéztük például a szegedi vendéglátó bódéját. A tisztaság megfelelő volt, azonban az itt található bambi szaszabály a piacra, amelyeket vatossági ideje lejárt. A a vevők nagy része nem is- FÖLDSZÖV bódéjában a mer. Nem tudják például zsúfoltság ellenére is nagyazt sem, hogy szalonnát, füs- jából mindent rendben tatölt húst csak úgy szabad Iáit a brigád, az ellátás is árusítani a termelőnek, ha megfelelő, van állatorvosi engedélye. Az ellenőrzés végén a hriEzzel akarják ugyanis meg- gád tagjai helytelenítették, akadályozni azt, hogy elhűl- hogy még mindig nincsenek lőtt, beteg állat húsát áru- az egyes árufélék szakosítva, síthassa bárki. Sajnos azon- A zöldséget és baromfit, toJanuár 5-ig érvényesek a munkás utazási igazi A MÁV vezérigazgatósága felhívja a dolgozók figyelmét, hogy a heti- és havijegy váltására, illetve a dolgozók menettérti jegyének váltására szolgáló 1963. évi igazolványok nyilvántartásba vételét a vasútállomások december 1-én kezdik meg. A nyilvántartásba vétel december 31-ig tart. A dolgozók birtokában levő, 1962. évre szóló igazolványok 1963. január 5-én 24 óráig érvényesek. 1963. január 6-án 0 órától mind a rendszeres munkábajárásra, mind a hazautazásra szolgáló menetjegyek már csa^c az 1963. évre nyilvántartásba vett igazolvánnyal együtt érvényesek, még akkor is, ha a jegyek érvényessége január 5-én túl terjed. A vezérigazgatóság a torlódás elkerülése érdekében kéri az érdekelt dolgozókat, hogy lehetőleg már december elején gondoskodjanak igazolványok kicseréléséről. A szükséges igazolványnyomtatványok bármely állomáson beszerezhetők. — adást, 35 munkabizottsági tárgyalást. 10 ankétot —melyek közül három országos érdeklődésre tartott számot —, valamint 15 tanulmányutat rendezett. Az MTESZ országos közpjontja a legjobb intéző bizottságok között tartja számon a szegedit. De munkájához nemcsak az ad meg a lehetőségekhez képest minden támogatást, hanem a többi társadalmi szervezet, a városi és a megyei tanács, a városi és a megyei pártbizottság is. Ily módon nemcsak a helybeli egyesületek munkája válhatott erőteljesebbé, hanem mód nyílt a hatókör kiszélesítésére más környező városokra is. Jelenleg szervezik Szentesen az MTESZcsoportot, mely az ott élő 100—120 különböző munkaterületen dolgozó műszaki számára biztosítja majd a továbbképzést. Ez a kezdeményezés országosan is úttörő vállalkozás. Tervek születtek a Hódmezővásárhelyen működő egyesületi csoportok megerősítésére, és új csoportok szervezésére. E

r v vége közeledvén, mind több egyesület készíti el jövő évi munkaprogramját, melyben az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kapnak a népjgazdaság előtt álló fontosabb feladatok. Hogy csak néhány példával éljünk: a Bőripjari Tudományos Egyesület célul tűzte ki a cipjőipar műszaki fejlesztési irányelveinek kidolgozását, az automatizálási és kisgépesítési lehetőségek tanulmányozását a szőrmeiparban. A Gépipari Tudományos Egyesület pxílyázatot szándékozik hirdetni a legidőszerűbb műszaki problémák megoldására, s megvalósítja a fizikai dolgozók rendszeres szakmai továbbképzését. Általában tehát elmondhatjuk, hogy a szegedi műszaki és tudományos élet jó mederben folyik, s képes arra, hogy ne csak ilyen kiemelkedő események idején, mint a technika napjai, hanem az év minden napján kellőképpen kivegye részét a munkából. A szervezeti életnek azonban — mely ennek a munkának egyik alapja — van néhány olyan akadálya, ami mind nagyobb gondot okoz. A szakmai filmek vetítése a továbbképzés egyik legvonzóbb s legtöbbet nyújtó eszköze, mely nagy tömegeket is képes mozgósítani. Ezért szerepel az MTESZ terveiben, hogy havonta filmvetítési délutánt rendeznek a jövő esztendőben. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy alig lehet a szükséges filmekhez hozzájutni. A technika napjainak filmvetítéseihez két hónappal korábban kezdték meg a szervezést, s bár sok filmkatalógus forog közkézen, csak nagy nehézségek árán jutottak hozzá a megfelelő filmekhez. H

ozzávetőleges számítások alapján egyetlen év alatt 1200 különféle rendezvényt tart az MTESZ, s ezeknek mintegy 50 ezer résztvevője van Szegeden. Ezek nagy része az MTESZ szűk Széchenyi téri helyiségeiben jön össze. Sokszor minden szobában másmás rendezvényt tartanak egy időben. Munkabizottsági megbeszéléseket, melyeken csak néhány szakember vesz részt, szinte már lehetetlen itt tartani. A helyiségprobléma egyre égetőbbé válik, s sürgős megoldást követel. Néhány vidéki nagyvárosban, mint például Miskolcon, az utóbbi években biztosítottak a helyi szervek megfelelő otthont az MTESZnek. Talán Szegeden is érdemes lenne követni a miskolci példát. Hasonlóképpjen kirívó hiányosság, hogy nincs a városban műszaki könyvtár. Hiába rendeztek be a szegedi üzemek házi könyvtárakat, az ott található könyvek másutt dolgozó szakemberek számára hozzáférhetetlenek. A Somogyi Könyvtár dicséretes módon igyekszik a műszaki dolgozók számára is rendelkezésre állni, természetes azonban, hogy azokat az_ előnyöket, melyeket egy műszaki könyvtár nyújthat — nevezetesen szakkatalógus, folyóiratgyűjtemény és figyelőszolgálat stb. —, nem kép>es biztosítani. Az említett bajokról tulajdonképpen öröm számot adni, mert valamennyi a fejlődés bizonyítéka. Arról ad képet, hogy a meglevő kereteket szétfeszíti a növekvő igény, a lelkesedés. Jövőre megjelenik az első szegedi műszaki folyóirat, mert míg a tudományos kutatások eredményeinek nyilivánosságát a különböző egyetemi kiadványok eddig és ezentúl is biztosítják, az iparban dolgozó szakemberek munkáinak nem volt publikációs fóruma. A folyóirat egyelőre negyedévenként jelenik majd meg. M

ásodízben kerülnek megrendezésre a technika napjai Szegeden. A tavalyi siker láttán bizonyosra vehető, hogy most sem lesz másképpjen: azok az előadások, kiállítások, ankétok, melyek ez alatt a két hét alatt sorra kerülnek, a műszaki és a tudományos területeken dolgozó szakembereknek, de a széles közönség számára is újat, érdekeset, figyelemre méltót nyújtanak. És ez a rendezvénysorozat amellett, hogy nagy jelentőségű esemény a város életében, egyúttal elismerése is az MTESZ-ben és tagegyesületeiben dolgozó társadalmi munkások százainak. T

alán ünnepélyesebb hangon is meg lehetett volna emlékezni Szeged műszaki életéről és a fejlődés távlatairól, de az eredmények ós a hibák egymás mellé állítása valósághübb képet ad, s nagyobb súllyal bizonyít. Annál többet úgysem lehet mondani minthogy a szegedi technikai napiok ma nem a felesleges magamutogatás következménye, mint lett volna régebben, hanem az igények kielégítésének egyik ' hí»znoe módja, megnyugatató és biztató követelmény. FEHÉR KÁLMÁN Ma kezdődnek a technika napjai Szegeden A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szovetbizottsága ^ tagegyesületei novem, 29-tól december 15-ig nagyszabású rendezvénysorozat kereteben isrnet megrendezik a technika napjait. Az ünnepelyes megnyitóra ma, csütörtökön délután 2 órai kezdettel kerül sor a megyei tanács nagytermében. A bevezető előadast Kardos János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője tartja Hazánk és Csongrád megye varhato fejlődése címmel. Korreferens: Árvái József a szegedi városi tanács vb-elnökhelyettese. Szombaton, december 1-én a megyei tanácsháza előcsarnokában műszaki könyvkiállítás, az MTESZ Széchenyi téri helyiségében műszerkiállítás nyílik. December 3-án, hétfőn megalakul a műszer- és automatizálási bizottság! 4-én, szerdán pedig különböző szakmai filmeket vetítenek. A technika napjainak rendezvényei közé sok igen érdekesnek ígérkező előadás is tartozik. Többek között a fűrészés lemezipar távlati tervéről, a könnyűipari fogyasztási cikkek tervezéséről, a bútoripar gépesítéséről, a városépítés időszerű kérdéseiről, a kibernetika filozófiai problémáiról, valamint az élelmiszeripar távlati fejlesztéséről hangzanak majd el előadások.