Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-23 / 274. szám

^^^^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DíiMmmm mmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA =! Adenauer-ellenes tüntetés Nyugat-Berlinben 52. évfolyam, 274. szám Ara: 50 fillér = 5 jM m rá El n Li Tűzszünet a kínai-indiai határon A diákoké a szó Fodortelcpi villanások Tovább bővítik a ruhagyár szentesi telepét 1 f! H | i-í íi Péntek, 1962. november 23. = | i glHfflHiHlM^ Gazdasági kérdések a kongresszusi vita középpontjában A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusának szerda délutáni ülésén Ilku Pál, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke ismertette a bizottság jelentését. Megállapította, hogy a kongresszusi küldöttek megválasztása a szervezeti szabályzatnak megfelelően történt, s minden 800 párttag után egy szavazati jogú, minden 800 tagjelölt után egy tanácskozási jogú küldöttet választottak a megyei és kerületi küldöttválasztó pártértekezleteken. Eszerint a párttagságot a kongresszuson 614 szavazati jogú és 36 tanácskozási jogú küldött képviseli. A szavazati jogú küldöttek közül 612 jelen van a kongresszuson, ketten hivatalos külföldi út, illetve betegség miatt hiányoznak. A kongresszus határozatképes. A tanácskozási jogú küldöttek valamennyien jelen vannak, s a küldötteken kívül meghívott munkásmozgalmi veteránok, tudósok, művészek, közéleti személyiségek, gazdasági vezetők vesznek részt a kongresszus ülésein. A küldöttek 80,2 százaléka férfi. 19.8 százaléka nő. A nők arányszáma a VII. kongresszushoz képest 5,3 százalékkal magasabb. A küldöttek 13,8 százalékának van középfokú, 49,9 százalékának pedig főiskolai vagy egyetemi végzettsége. Ez a szám 13,8 százalékkal magasabb, mint a VII. kongresszuson. A küldöttek 11,1 százaléka üzemi munkás, 6 százalék vállalati igazgató, 5,7 százalék termelőszövetkezeti tag, 6,3 százalék értelmiségi; állami és tanácsi funkcionárius 6 százalék, alkalmazott 2 százalék, a fegyveres erők tagja , 7,1 százalék, pártfunkcionárius 41,2 százalék; a tömegszervezetek képviselői 13,4, a nyugdíjasokéi 1,2 százalékát teszik ki a küldötteknek. A mandátumvizsgáló bizottság jelentésének meghallgatása után a kongresszus folytatta a vitát a beszámolók felett. A szerda délutáni ülésen szólalt fel Apró Antal elvtárs, a Politikai Bizottság tagja. Csütörtökön Fehér Lajos elvtárs, a Politikai Bizottság tagjának felszólalása is elhangzott a kongresszuson, és több •külföldi testvérpárt üdvözletét tolmácsolták a delegációk vezetői. Apró Antal: A szocializmus teljes felépítéséhez egyesítenünk kell erőnket minden szocialista országgal — A Magyar Szocialista meg. A Központi BizottságMunkáspárt dolgozó népünk ban sokszor napokig tartó támogatásával eredménye- széles körű, szenvedélyes visen valósította meg a VII. kongresszus legfőbb célkitűzéseit. Országunk sikeres és gyors szocialista fejlődését elsősorban annak köszönhetjük — mondotta —, hogy a dolgozó tömegek pártunk politikájával egyetértettek. azt cselekvően támogatták. tában alakítottuk ki a párt álláspontját. Az eredmények vitában, harcban születtek, és a nyolítjuk le ötéves megállapodások alapján. A forgalom volumene ez év végéig az 1950. évihez képest több mint 3,5-szeresére fog emelkedni. Külkereskedelmi forgalmunk leggyorsabban a Szövmindennapi munkában va- jetunióval növekszik és 1962lósultak meg. Ez az egyik nagy tanulsága, jó tapasztalata a Központi Bizottság munkájának. Apró Antal ezután a szocialista tábor országaival kiA párt tanult a múlt hibái- alakult széles körű gazdasági js mfg ból, leszámolt a régebbi együttműködés kérdéseiről pártvezetés meghonosította szólt, s az erőteljesen fejlőben az összforgalmúnk kb. egyharmadát teszi ki. A magyar—szovjet árucsere kiemelkedő jelentőségét illusztrálja a két ország közötti forgalom áruszerkezete a Szovjetunióból származó behozatalunknak nak ezért az újabb önzetlen, testvéri segítségért, amellyel hazánk ipari fejlődését ezúton is segítették. Ezután ismertette, hogyan bővültek gazdasági kapcsolataink a többi európai szocialista országokkal. Az 1958 óta eltelt időszakban Lengyelországgal, az NDK-val, Csehszlovákiával, valamint Bulgáriával és Romániával is jelentősen növekedett árucsereforgalmunk. Ma már teljes egészében. személyi kultusszal, a jobb- dő gazdasági kapcsolatok és mintegy 61 százaléka ipari, vagy túlnyomórészt a KGSToldali revizionizmussal éppúgy, mint a baloldali kalandorpolitikával. A pártban és az egész közéletünkben szókimondó. vitatkozó, építő # ' * HU'í'f-rfW, ÉlMÉi kritikai szellem honosodott szocialista országokkal bo- termékek képezik. Évtizedekre megalapozzuk alumíniumfeldolgozó iparunk fejlődését Ezután részletesen szólt a __ magyar és a szovjet bauxit- 8on termelt timföldet szovjet ipari és egyéb ipari termékek és alumínium termel és együttműködése tárgyában a napokban aláírt egyezményről. A magyar—szovjet egyezmény — mondotta — alapvető változást hoz a vízi erőmű mellett épített alu- elhelyezését biztosítja míniumkohó dolgozza fel és Szovjetunióban, az alumíniumot a Szovjet- Természetesen az együttunió teljes egészében visz- működés realizálásához népA KONGRESSZUS SZÜNETÉBEN.,. Felső képünkön: Czinegc Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Komócsin Zoltán, a Népszabad sás főszerkesztője, a Politikai Bizottság póttagjai és Pullai Árpád, a KISZ központi bizottságának clsö tit kára. Alsó felvételünkön Kádár János, a Központi Bizottság első titkára Kuti Ferencné küld öttel beszélget alapjait. Lényegében abban állapodtunk meg. hogy azt a lehetőséget, amelyet az eddig felkutatott csaknem 80—90 millió tonnás magyar bauxitvagyon nyújt, a jövőben öszszekapcsoljuk az új nagy szovjet vízi erőművek által biztosított olcsó villamos együttműködési formák kö- mezőgazdasági nyersanya- hez tartozó szocialista orzül először a külkereskede- gokból és félkész termékekből szágok biztosítják részünkre lemmel foglalkozott ... ... . . ..... . ..- nyersolaj, koksz, vasérc, sziKiilkereskedelmi iorgal- a11' aöcüg R»v»elunk tobb nesfémek. villamosenergia, munk 71—73 százalékát a mint 80 százalékát Ipari fcéSz- szén, íaíéleségek és más fontos nyersanyagok importját. Ezt azért teszem szóvá, mert gyakran hajlamosak vagyunk arra, hogy a nemzetközi együttműködésnél csak a gyártásszakosításra gondoljunk és megfeledkezenergiával. A Magyarorszá- történik, amely magyar gép- ^kbJTrtsöso^an^az^ori szagok nyers- és fűtőanyaggal való ellátását kellett biztosítani. Ez . mindennek az alapja. Példaként említette a „Baépítését és több európai szocialista ország közötti energia együttműködést. Elmondotta, hogy az egyesített energiarendszerek párhuzamos üzemének biztosítására a közeljövőben létrejön Prágában a központi teherelosztó. Az együttműködés fejlődésének további példájaként latdhatiuk a féltettebb elmondotta, hogy vaskoha^ \ szatunk egyre szélesebb körjelenleB1 ben folytat hengereltacél-cseIZTZS? •*JE rét « kooperációt Csehszlovakiaval, Lengyelországgal, az NDK-val, Bulgáriával és Romániával, ami valamenynyi érdekelt országban lehetővé teszi a kohászati berendezések jobb kihasználását. Ez a kohászati együttműködés évről évre bővül és az ilyen formában megvalósuló hengereltacél forgalmunk több mint 630 ezer tonna lesz 1963-ban, az 1958 évi mintegy 180 ezer tonnával szemben. Ez az együttműködés szükségessé teszi, hogy mielőbb létrehozzuk a KGST-országok kohászatának közös programozó irodaját is, ami által a költségek Szovjetunió további jelentős csökkentését, és szemé- a kapacitások jobb kihasznászaszállítja a magyar népgazdaságnak. Vagyis a tim. . földnek alumíniummá való magyar alumíniumipar fej- feldolgozásával tömbalumínileszteséhez szukseges fel- umba csomagolt nagy meny_ tételek b.ztos.tasaban, es ^ - villamos energiát kaevtizedekre előre lerakja k Szovjetuniótó? a bauxitvagyonunknak A s2erződjés kereteben a megfelelő magyar népgazdaság fokozakorffr" "FEL tosan növekvő és 1980-ig évi umfeldolgozo ipar szilárd m ezer tonna kohóafumi_ niumhoz jut. Ez több mint es magyar aluminiumkohók jelenlegi termelésének háromszorosa, mintegy hét új inotai nagyságú kohó kapacitásának felel meg. Ha mindezt tisztán saját erőből akarnánk • létrehozni, az eddigi számítások szerint kb. 30 milliárd forintos beruházást kellene megvalósítanunk. A Szovjetunióval való együttműködésben ebből a 30 milliárd forintból kb. 16 milliárd forintot tesz ki 1980-ig a magyar bauxitbányák továbbfejlesztésére. az új timföldgyárak építésére és a régi üzemek bővítésére szükséges összeg. A Szovjetunió ez idő alatt a szükséges kohók, segédanyaggyártó és más kiegészítő üzemek építését hozzájárulásunk nélkül, saját erőből valósítja meg. Az együttműködés szelleme teljes mértékben megfelel a KGST ajánlásainak, amely szerint nyersanyagigényes ipart a lelőhely közelében. energiaigényes ipart pedig az olcsó villamos energiát termelő erőmű mellett célszerű telepíteni. A magyar timföld és szovjet alumíniumszállítások előnyösen valósíthatók meg vízi úton is. A kölcsönös szállítások elszámolása a szocialista világpiac árain, a két ország közötti áruforgalom keretében ^XSu^TSŰR ^Vőoiajvezeték sek. Fejleszteni "kell a bauxitbányászatot, a timföldgyártást, és új, hatalmas méretű, a legkorszerűbb technikával felszerelt alumínium-félgyártmány és készáruipart kell teremteni. Ha az egyezményt megvalósítjuk, akkor 1980-igr jelentősen meghafőre jutó alumíniumipari termékek mennyisegét, mind pedig választékát illetően. A Magyar Népköztársaságban egy főre 1980-ban — az előzetes adatok szerint — mintegy két és fél—háromszor több alumínium jut, mint 1959—1961-ben az Észak-Amerikai Egyesült Államokban. Ez az együttműködés is újabb fényes bizonyítéka a szovjet—magyar barátságnak, a Szovjetunió áldozatkészségének. Most pártunk legmagasabb fórumán mondunk köszönetet a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a kormányának lyesen Hruscsov elvtárs- lását lehet elérni. Tovább kell folytatni a gyánásHsakoHÍtást Bizonyos — de távolról tozik. Szakosítás alapján sem kielégítő — előrehala- gyártunk többek között még dást értünk el a gépipar esőhengerlő gépeket, tizenhat gyártásszakosításában. féle komplett konzervgyári A szakosítás során a ma- és különböző élelmiszeripari gyar szerszámgépiparra háruló géptípusok többsége a munkaigényes., magas műszaki színvonalon álló szerszámgépek kategóriájába tarberendezést. A műszeripar termékeiből pedig a különböző optikai és orvosi műszerek előállílásál helyezzük előtér(Folytatás a 2. oldalon.)