Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 272. szám

Szerda, IMt. november 81. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója A kongresszus elnöksége d és ben tartsa meg az intéz- szervezés másik nagy kérdékedési jogát, de tegyük haté- sf; _hogvan hajtsuk végre a .. , ... .. . . . túlságosan szétaprózott válkonyabba a kozponti .ranyi- lalatok éuzeea ' összevoná. tást és ellenőrzést. Az át- sát Élünk az együttműködés lehetőségeivel gok pártképviselőinek ez év júniusában Moszkvában létrejött megállapodásait, amelyek alapján a szocialista országok gazdasági kapcsolatai jelentősen túlléphetik az eddigi kereteket, A beszámoló ezután részletesen foglalkozott a szocialista nemzetközi munkamegosztásban rejlő nagyszert) lehetőségekkel. Pártunk és kormányunk teljes mértékben helyesli a KGST-orszójobban kihasználhatják az együttműködésben rejlő lehetőségeket. A szocialista együttműködés máris nagyszerű alkotásokat hozott létre: a Barátság kőolajvezeték, a Béke villamos távvezeték; a vaskohászatban hasznos együttműködés jön létre Csehszlovákia, Románia, Lengyelország és Magyarország között; a magyar vegyipar az együttműködés keretében szovjet olajat és román földgázt kap, és igen jelentős a magyar—szovjet megállapodás alumíniumiparunk fejlesztésére. Ebben a szerződésben, amely világviszonylatban is egyike a legjelentősebbeknek az alumíniumiparban, ismét nagyszerűen megmutatkozik az a tcst* véri segítség, amelyet a Szovjetunió a Magyar Népköztársaságnak állarfdóan és minden téren nyújt. Magyarország fejlődő gazdasági együttműködést teremteti a nemrégiben függetlenné vált és önálló nemzetgazdaságukat most építő országokkal. És természetesen a kölcsönös előnyök elve alapján kereskedünk a fejlett kapitalista országokkal is. Helyeseljük és támogatjuk a Szovjetuniónak azt a javaslatát, amelyben széles körű nemzetközi tanácskozás összehívását indítványozza a világkereskedelem kérdéseinek megtárgyalására. Húszéves tervünk fő célkitűzései A szocialista országok gazdasági együttműködésében további nagy lépést jelent a húszéves távlati tervek egyeztetése. Húszéves távlati tervünk fő arányai már kialakultak. Eszerint 1980-ig a nemzeti jövedelem a mostaninak négyszeresére, az Ipari termelés legalább ötszörösére, a mezőgazdasági termelés pedig két-két és félszeresére emelkedik. A húszéves terv célul tűzi ki azt is, hogy a fogyasztás három és félszeresére nőjön,h és minden családnak önálló, korszerű lakása legyen. IV. A kulturális forradalom eredményei Művelődéspolitikai feladataink életünk nagyobb tervszerűségét és szervezettségét. Pártunk úgy véli, hogy a távlati tudományos kutatási tervet jobban össze kell hangolni népgazdaságunk távlati fejlesztésének programjával és tudományos életünk anyagi, szellemi erőit az ebből kővetkező feladatok megoldására kell összpontosítani. — A tudomány területén is ki kell alakítani a szocialista országok közötti együttműködés és munkamegosztás célszerű gyakorlatát. Meg kell teremteni az alapkutatások és az alkalmazott kutatások közötti egészséges arányt és biztosítani kell a tervszerű összhangjukat. Célszerű lenne megvizsgálni, hogy a kutató intézetek jelenlegi szervezete és az irányítás jelenlegi rendszere megfelel-e a tudomány és a népgazdaság fejlődési követelményeinek. Forradalmunk lényeges eleme a tudomány és a szocializmus szövetsége. A szocializmus nem valósulhat meg a tudomány támogatása nélkül, a tudomány pedig valójában csak a szocialista társadalom viszonyai közt nyer szabad utat a fejlődéshez. A továbbiakbem Kádár elvtárs az irodalom és művészet terén elért eredményekkel foglalkozott. Eszmeileg erős és tehetséges fiatal művész- és írónemzedék jelentkezett és tör előre. — Támogatjuk — mondotta — azokat aa írókat, művészeket, kritikusokat, akik harcolnak irodalmi és művészeti közéletünk egészséges légköréért, és bátran, szenvedélyesen küzdenek a szocialista művészettől idegen törekvések ellen. A párt és népűnk számárai a művészeti alkotás eszmeisége, mondanivalója, a szocialista tartalom a legfontosabb. Olyan alkotásokat várunk; amelyeknek hőse a szociális must építő, a közösségi enié ber. • 4 A forma kérdésében a párt nem híve a stílusviták rendeleti vagy adminisztratív! úton való eldöntésének mondotta Kádár elvtárs aj művészeknek azonban tudniuk kell, hogy a szocializmud a tömegek eszméje, és aki i tömegekhez szól, annak meg kell találnia az utat a dolgozó milliók gondolataihoz ég érzelmeihez. A valóságba! indult ki a párt, amikor kimondotta az irányelvekben, hogy irodalmi és művészeti közéletünk világnézetileg, eszmeileg még nem egységes, A szocialista realista művészet és irodalom mellett teret kap minden más becsületei szándékú művészi tevékenység. Annak megállapításai azonban, hogy még nem alakult ki és nem szilárdult meg művészeti életünk szocialista világnézeti egység^ a párt részéről nem jelent belenyugvást, eszmei meg-* alkuvást. Eszmei téren nincs békés együttélés Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Társadalmunk fejlődésében olyan szakaszhoz értünk, amikor a forradalom teljes győzelmének egyik legfőbb feltétele a szocialista kultúra erőteljesebb kibontakozása. A szocialista társadalom fejlődése igen sokban függ a tömegek tudatosságától, általános és szakmai műveltségének színvonalától, a szakemberek számától és tu. dósától. Kulturális forradalmunk további fejlődésében meghatározó szerepe van a közoktatásnak. Az új ember formálásóban a tanítók, a tanárok a legfontosabb társadalmi tényezők, a párt legjobb harcostársai. Közoktatásunk rohamosan fejlődik. 1938-ban a 8 osztálynak megfelelő iskolát csak 34 000, 1957-ben már 104 000, 1962-ben pedig 140 000 tanuló végezte el. A középiskolások száma 1938ban 52 000, 1959-ben 145 000 volt, azóta három év alatt további 42 000-rel nőtt Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma 1938-ban 11 700, ftz 1959—60-as tanévben 38 000 volt. VII. kongresszusunk óta számuk további 22 000-rel emelkedett. Ezekkel az eredményeinkkel Európa legfejlettebb kapitalista országaival állunk egyvonalban, nem beszélve az esti és a levelező oktatás rendszeréről, amely a tőkés országokban szinte ismeretlen. A kötelező oktatás korhatárát 16 éves korig emeltük fel, ma már majdnem minden második általános Iskolát végzett tanuló középiskolában folytatja tahulmányait. Az a törekvésünk, hogy a középiskolai tanulók számát fokozatosan, évről évre növeljük mindaddig, amíg a középiskolai oktatás is általánossá nem válik. Az új szakmunkásoknak mind nagyobb része tesz érettségi vizsgát. Ma már az iskola a felnőttek továbbtanulásának is otthona. Míg lg59-ben 138 000 felnőtt, az 1961—62-es tanévben már több mint 218 000 felnőtt tanult. A falu szocialista átszervezése nagy lendületet adott a parasztság művelődésének is. A Vn. kongresszus iskolareform megvalósítását tűzte ki célul. A reform alapvető törekvését, a munkára való nevelést társadalmunk elfogadta. Örömmel látjuk, hogy iskoláinkba végleg bevonult és pedagógiai tényezővé vált társadalmunk éltető elemo — a munka. Az iskolai nevelőmunka hatására előnyösen változott ifjúságunk erkölcsi és politikai arculata. Ifjúságunk becsületes, dolgos, egészséges szellemű, szocialista hazájához hű. A tudomány és a szocializmus szövetsége A felsőoktatás fejlesztésére, anyagi ellátottságának javítására az eddiginél jóval többet kell áldoznunk. Tovább kell növelni az egyetemek és a főiskolák hallgatóinak létszámát, különösen a műszaki szakembereket és pedagógusokat képző felsőoktatási tanintézményekben. Sokkal bátrabban kell létrehozni egyes nagyüzemek mellett műszaki egyetemi esti tagozatot, vagy felsőfokú technikumot, a műszaki egyetem csepeli esti tagozatához hasonlóan. A közoktatás ily rohamos fejlődésével párhuzamosan kialakult és gyorsan terebélyesedett az iskolán kívüli népművelés egész hálózata, főként a művelődési otthonoké és könyvtáraké. 1961ben már 7 millión felüli hallgatója volt az üzemekben és a falvakban tartott ismeretterjesztő előadásoknak. Elvtársak! A társadalom életében rendkívül megnövekedett a tudomány szerepe. 1961 végi adatok szerint s-t országban 132 önálló kutatóintézetben, 665 egyetemi tanszéken és 127 egyéb kutatóhelyen folyt a tudományos kutatómunka. Fokozatosan növekszik a kutatás anyagi támogatása. Míg 1960-ban 1 milliárd 467 millió forintot fordítottunk tudományos kutatásra, addig ez az összeg az 1062-es tervben már több mint 2 milliárd forintra növekedett. Több mint 2000 tudós és kutató közreműködésével Mi a szocialista irodalom magasabbrendűségét valljuk, ezért minden erőnkkel és eszközzel segítjük és segíteni fogjuk a szocialista realista irodalmat és művészetet. Segíteni fogjuk a még nem szocialista világnézetű alkotók eszmei átalakulását is. Nem formális egységre van szükségünk, az igazi egységet megteremteni csak elvi alapon, szívós meggyőző munkával lehet. Az eszmék terüelkészült az országos távlati kutatási terv, melynek legfőbb célja, hogy létén nincs és nem lehet béelősegítse egész tudományos kés együttélés. V. Népünk kulturális felemelkedésében eddig is nagj» eredmények születtek. Aa igények azonban a mi társa* dalmunkban igen gyorsan nőnek. A tudósoknak, a művészeknek, a közoktatás, 4 kultúra munkásainak megtisztelő feladatuk, hogy a néppel összeforrva, alkotót munkájukkal tegyék szebbé, gazdagabbá, nemesebbé art emberek életét, a maguk területén vegyék ki részüket méltóan népünk nagy műve, a szocialista társadalom tel-J jes felépítéséből. A pártmunka kérdései Pártunk és a nemzetközi kommunista mozgalom Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Áttérek a párttal és a párt tevékenységével kapcsolatos kérdésekre. A párttagság az elmúlt évek nagy munkájában és bonyolult harcaiban a szocialista építés minden frontján példamutatóan a munka nehezét vállalva dolgozott és küzdött. A párt politikája a dolgozó milliók tetteiben válik valóra, akiket a kommunisták szerveznek és vezetnek a szocializmus építésének útján. A Magyar Szocialista Munkáspárt a munkásosztálynak marxista—leninista elmélettel felfegyverzett élcsapata. A párt több mint négy évtizede, megalakulása óta egyedüli feladatának a munkásosztály, a dolgozó nép szolgálatát tekintette. A párt és a tömegek közötti kapcsolatok ma szorosak, a párt a nép élén, a néppel együtt a népért dolgozik, és vezeti a szocializmus teljes felépítéséért vívott harcot. A párt szerepe a szocialista építés előrehaladásával növekszik, mert sokasodnak, bonyolultabbá válnak a gazdasági és kulturális feladatok, s a politikai küzdelmek is mindinkább ideológiai köntöst öltenek. A legfontosabb kérdés a párt általános irányvonalának helyessége. A Központi Bizottság meggyőződése szerint pártunk tevékenységében a győzelmes marxistaleninista eszme, a kommunista politika érvényesül. Belső pártéletünkben érvényesülnek a pártélet lenini normál, a demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés. A személyi kultusz intézményesített rendellenességeit a párt újjászervezésének első próbálták kelteni, hogy a szó: napjaiban kiküszöböltük: a Rákosi-klikket kezdettől fogva távol tartottuk a párt, az ország politikai életétől, hangsúlyozta a beszámoló, és megállapította, hogy a párt legfőbb vezető szerveiben éppúgy, mint valamennyi szervében, ettől az Időponttól kezdve érvényesült ismét teljes mértekben a vezetés lenini, kollektív elve. A pártélet lenini normái érvényesülnek a párton belüli nézeteltérések megoldásában is. Pártunkban a személyi kultusz a múlté Tapasztalataink ismét megerősítik azt a marxista elvet, amely szerint a személyi kultusz idegen a szocializmustól és ellentétes vele, nem pedig a szocializmus, a proletárdiktatúra szükségszerű terméke. A személyi kultusz egyszer s mindenkorra a múlté pártunkban, mert következetes harcot hirdettünk és vívtunk ellene. Ez a következetesség azt jelentette, hogy elutasítottuk a félmegoldásokat, levontunk minden politikai és személyi konzekvenciát, azt mélyi kultusszal való nyíl* és egyértelmű leszámolás ká-í ros a szocializmus ügyére; voltak és vannak, akik —« jobboldalról, a "sztálinizmus*, a »rákosizmus« hamis jelszavaival — a személyi kultusz bírálatát a szocialista rendszer, a párt ellen akarják felhasználni. De minden tévhitnél és hamis vádaskodásnál, illúziónál ' és hiedelemnél erősebb a valóság ta* núságtétele. A Rákosi-klik politikája kedvező helyzetet teremtett az árulóknak, az osztalyellenségnek, és az ellenforradalom szélére sodorta az országot, A személyi kultusztól megszabadított párt és a munkásosztály a tömegek élén megvédte, megszilárdította a munkáshatalmat, a szocialista forradalmat. A Központi Bizottság ez év augusztusában tett pontot egy olyan kérdésre, amely már régen rendezésre várt.' Ez a személyi kultusz éveijelenti, hogy ragaszkodtunk ben a munkásmozgalmi ema marxista—leninista esz- berek ellen lefolytatott törmékhez. vénytelen perek ügye. A haVoltak és vannak, akik tározatot a pártközvétemény, "baloldalról* azt a hiedelmet iEolyiatása & oldaloná