Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-17 / 243. szám

Sserda, 1982. október 17. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Az Antarktisztól A DUNA-TISZA KÖZÉIG IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM André Cailleux párizsi egyetemi tanár Szegeden André Cailleux francia bármelyik expedíció szaba- gákat találunk. Állatállomáprofesszort, párizsi egyetemi don járhatott, kelhetett és nyát pingvinek és fókák kétanárt. akadémikust nagy dolgozhatott a különböző te- pezik, és a tengervíz rendmunkában találtuk a József Attila Tudományegyetem Földtani Intézetében. Egy hatalmas asztalon elhelyezett, laikus számára titokzatos feliratokkal ellátott kis papírzacskók fölé hajolt. A zacskókon a francia szövegű felírások mellett magyar helységnevek is szerepeltek: Szatymaz, Baks, Vác, Szentes, Deszk, Pestlőrinc stb. rületeken. Arra a kérdésre, hogy élt-e valaha ember az Antarktiszon, André Cailleux tagadólag válaszolt. „Frakkos urak" között — Hogy az Antarktisznak kívül gazdag halban. Az Antarktisz időjárására jellemző, hogy télen mínusz 35 fokos hidegben dolgoznak a tudósok és kutatók, míg nyáron olyan a hőmérséklet, mint Magyarországon a gyengébb télé. Az Itt uralko.. , . dó szél a legkellemetlenebb, volt valaha meleg éghajlatú, Szinte mindent magával akar sodorni. Védekezésül a tudósok duplafalú sátrakban laktrópusi és szubtrópusi nö| vényzete, azt ma mér tud— A zacskók mindegyiké- juk — mondotta. — A nyugati nak> s *a nagyobb távoíságöben — mondta dr. Mihálcz részen, ahol az Antarktisz kat viszonylag szélcsendes István tanszékvezető profe^z- Dél-Amerikához csatlakozik, szor — homok van. Cailleux 8 Jura korból maradtak meprofesszor ugyanis a homokidőben helikopteren teszik meg. A 20—30 kilométeres legegóvi maradvanyok. Is- távolságokra traktorral vonmeretes mérsékelt égövi flo- tátott szánkót használnak, raja a harmadkorból. Az Gyalog járni képtelenség szemcsék koptatottságát tanulmányozza nálunk. Korábban a negyedkor-kutatással ember viszont a negyedkor- lenne. foglalkozó varsói kongresz szuson elhangzott előadásom hívta fel a francia profeszszor figyelmét a Duna—Tisza közi földtani képződmények származásának vizsgálatára. A Duna—Tisza közi ban jelent meg a Földön, az .. , _ , Antarktiszt pedig azóta jég- ~ Nekem 'lencsém volt, náncél hnr.ttó Krár-rfKlHt hoSy -nyáron* jártam az páncél borítja. Szárazföldi gerinces maradványt egyáltalán nem találtak eddig az Antarktiszon, amikor állandó világosság volt. Éjfélkor esiEgyén és közösség egymásra talált Amikor tíz évvel ezelőtt jött éa hová tart. s vele rossz szemmel nézne rá. Az dr. Vida Endre, mint fiatal együtt még két fiútestvére, egykori jégfalak, amelyek állatorvos Mórahalomra ke- akik közül az egyik erdő- közte és a falu között állrült, dehogy is gondolt arra, főmérnök, a másik műegye- tak, régen leolvadtak már. hogy valamikor ő lesz majd temi adjunktus. Azonban M>- _ a község népfronttitkára. Az kig nem kérdezték meg tőle: A község fejlődése odacsöppent fiatal állator- "Doktor úr, kielégíti-e mavosnak bizalmatlansággal gát, ha csak elvégzi a napi Amíg az állatorvos gyókellett szembenéznie. Szá- munkáját, s utána haza- Kyítja az állatokat, a gazmolnia kellett azzal, hogy megy és kicsuk ja maga mö- dóval is szo t vált sok minmint minden kezdő, pályája gött a világot, a község gond- denről. így hozta össze a előtt álló állatorvos, 6 is ját-baját? Nem segítene-e s°r® Vida Endrét például szembetalálja magát az em- nekünk, mindannyiunk javá- Kopasz Szilveszter volt koberek tartózkodásával. Beleszólás a falu életébe Pedig Vida Endréhez közel állt a falu, hiszen maga is a Antarktiszon. A vízi életmó- ?á,lt?fm, ® 1f8SÍe,btb íényképlatára. A Duna-n.za.cozt dot folytató állatok közül ^^el ^veeőVvan földtani képződmények nem csupán bálnamaradványra a folyó hordalékából származnak, nem folyóvízi lerakódások. Szélhordta anyag- ember természetesen ma mar bukkantak, amely viszont a krétakorból származik. Az meghódította az Antarktiszt is. Tudósok és kutatók egész éven át ott élnek és dolgoznak a "frakkos urak*, a pingvinek kíváncsiskodása közben. gal van dolgunk Ezeknek nagyobb a vízáteresztő képességük. Az új adat a mélységi vízkutatásoknál, valamint az olaj- és gázkutatások szempontjából értékes. A francia professzor helyeslően szól közbe. — Ilyen nagy és mély kitér- ' . . , jedésű szélhordta lerakódá- — Az Antarktisz nóvenysok — mondja — sehol má- világa csak zuzmó es moha, sutt Európában nem fordul- 8 «z « csak a Partokon fórnak elő. dul elő. A tavakban kék alAllandóan utazik Mínusz 35 fok tiszta volt, hogy a távoli hegyek is közelinek látszottak. — Bevallom egyébként — mondta búcsúzóul André Cailleux professzor —, máskor is szívesen lennék az Antarktisz vendége, éppen úgy, mint Magyarországé, s közelebbről a József Attila Tudományegyetem Földtani Intézetéé, amely kutatómunkámhoz rendkívül sok segítséget adott L. F. André Cailleux professzor az ősz egy részét hazánkban töltötte. A francia tudósok közül talán ő az, aki a legtöbbet utazik. Szinte mindig úton van. Csak Ázsióban nem volt még eddig, a világ többi részét már joformán bejárta. Nemrégen tért vissza például az Antarktiszról. az úgynevezett titokzatos földrészről. Élményeiről szívesen beszél. — Több ország expedíciója végzett egyidőben az Antarktiszon kutatásokat. Több mint kétezer főnyi ember élt itt és dolgozott. A legnagyobb egyetértésben. Az egész területet demilitarizálA Deszki Gépállomás második az őszi tervteljesítésben A szegedi járásban évente talajmunkát igényel. A deszátlagosan ötszázötven milli- kl- traktorosok a kedvezőtméter csapadékot szoktak len körülmények között is mérni. Idén azonban eddig jól dolgoznak: az őszi terv még négyszáz milliméter teljesítésében Csongrád mesem volt, s ezt a keveset is gyében a második helyen állkedvezőtlen elosztásban kap- nak. Ezt annak is köszönheták a földek. Különösen a tik, hogy növekedett a kettiszántúll öntés talajokon, a tős műszakban dolgozó géDeszki Gépállomás körzeté- pek száma. A szegedi üzeben állította nehéz feladat mektől. vállalatoktól az őszi elé a traktorosokat a száraz- idényre hét traktorost, illetság. A kisebb teljesítményű ve szereiőt kaptak, s most teuSk,zántaniegí nagy^rö- honüneöt traktort tudgöket hoz fel az eke. Ezek- nak éjjel-nappal foglalkozra hogy több legyen az zépparaszttal le, aki most a öröm és kevesebb a gond, Hazafias Népfront elnöke S hogy több legyen a fény, és 8 közelmúlt evektől kezdve kevesebb az árnyék?- mind a mai napig egyetérFzek a kérdések csak évek tenek a kózség boldogulásami,. a :aiU „ a Kerüese csaK e eK ban épp úgy, mint' annak domaszéki'tanyavilágban nőtt múlva hangzottak el, 1956 idején amlkor az első monfel ahol apja és anyja hosz- után. &' a szíves szóra, a kö- datokat váltották a termésszú évtizedeken át tanítós- zösség hívására szívesen röl. 8 családról, az élet minSri" gS^SS^ -nt Vida Endre állatorvos, ^^t^ok lenne, dalmi helyzete és életkörül- Nem volt Párttag es ma sem hogy Vida Endre társadalmi ménye arról már sokat és az, de együtt dolgozik a köz- munkája, a községért válsokszor beszéltek, írtak. S ség kommunistáival. Kama- lalt önzetlen tevékenysége Sn'ítaS&Kt -tatja mindazt, anüt ta- Z^Tíre^b^ö mondta volna hogy milyen nult- Beleszol a község éle- jeien. Például a községbe ktnehéz volt az útja: honnan tébe anélkül, hogy valaki helyezett mezőgazdasagi technikum létében, a gimnáziumi osztályban, a gyümölcsös szőlőtermesztő tanfolyamokban, a községben két évvel ezelőtt feltört 37 fokos meleg víz hasznosításában, a mórahalmi fürdő megépítésében, a virágos falu-mozgalomban, amely ma már járásszerte tért hódított, s amely ebből a községből Indult el. S újabban azon munkálkodik a Hazafias Népfront az egész község társadalmával, valamint a párt és tanács vezetőivel, hogy törpe vízművet építtessenek, jövőre pedig négy tantermes, korszerű gimnáziumot, amelynek alapjait hamarosan lerakják. ták. Ez azt jelentette, hogy nek elegyengetése sokszoros tatni. Ornitológia! szakkör alakult Szegeden Szegeden a Tudományos vagy Sziksóstó és környéke, ^Ismeretterjesztő Társulat ke- öszeszék, Labodár. Ezek köretében ornitológiai szakkör zül egyik másik már védett alakult. Biológus tanárok, terület, a többi pedig valóegyetemi hallgatók hozták színűleg majd később lesz létre az új szakkört, amely- rezervátum, nek gimnazista tagjai is van- Az ország néhány vidénak. Az első megbeszélésen kén, mint például Győrben, kidolgozták a munkaprog- Veszprémben és Kecskeméramot: Tervbe vették, hogy ten, a Hazafias Népfront vábekapcsolódnak az úgyneve- rosi, illetve megyei bizottzett hálózati szinkron megfi- sága úgy segíti a szakkör gyelésekbe, amelyet orszá- munkáját, hogy megtéríti az gos viszonylatban mintegy ornitológiai tanulmányutak hatvan helyen végeztet a vasúti költségét és a napiMadártani Intézet. Az or- díjat. A szegediek is megszág több pontján egyidejű érdemelnék a támogatást, megfigyeléseket folytatnak, mert önkéntes társadalmi főképpen a madárvonuláso- munkában tevékenykednek, S ffiSSTSSÜEft ™erjük megyénk jelentést tesznek. Ezenkívül madárvilágát, természeti vizsgálják a madarak táp- szépségeit, lálkozását, életmódját, felkutatják a fészkelő helyeket és költés idején sok ezer fiókát gyűrűznek majd meg. Munkájukhoz tartozik a madárvédelemmel együtt a természetvédelem ls. Ügy tervezik. hogy bejárják egész Csongrád megyét s felosztják maguk között a madártani szempontból olyan jelentősebb területeket, mint amilyen a Tisza hullámterében a Sasér, Körtvélyes Egyesül a seprűgyár a kádáriparral A múlt évben már sor került néhány helyiipari üzem összevonására, azóta be is bizonyosodott, hogy ezek az intézkedések hasznosak voltak, csökkentették az adminisztrációt, s elősegítették az árutermelés, illetve a szolgáltatások fejlődését. Ezért határozta el a megyei jogú városi tanács, hogy 1963. január elsejével elrendeli a seprűgyár, valamint az alig 30—40 munkaerőt foglalkoztató kádáripari vállalat alkalmas megtartani az esküvőt, most ősszel-e. avagy a longó kedvesét nézte és nem mert hozzáérni, mivel oly farsangon, amikor a közeli vadkörtefánál kitoppant eléje varázslatos volt a látomás, hogy azt hitte, szertefoszlik, Dani az út fordulójából. ha megérinti. Az érzelmek finom törékenységéhez képest — Én meg épp hozzátok tartok! — kiáltott eléje nagy még a lélegzetét is durvának érezte, ezért annyira óvatovidáman. A legény semmit se szólt és ettől szorongó ér- san segített a munkában, mintha a babfürtök helyett mazése támadt. Nevetésről tétova kifejezésre váltott sok- dárfiókákat szedett volna. ráncú arca. Hajlott orra alatt ernyedten lógott a bajusza. A dombok karéján itt-ott tüzek lobogtak, nevetések. . , , ,. Ahogy közelebb ért hozzá Dani, látta rajta, hogy a képe csendültek át a völgy fölött: vigadoztak a szüretelők. Klári | egyesltesét' Az UJ vaHalatíehér és fénylik a verejtéktől. A szeme előtt szakadt meg fölegyenesedett, merengve arra nézett, ahol Kustánék pérs-Jnál egyelőre minden részegyszer egy ember Oroszországban, amikor a lőszerrel házát gyanította. Abból az irányból nem lobogott vidáman X leg korábbi helyén marad, rakott trénkocsit emelték ki a kátyúból. Az nézett rá így, a tűz. j ahogy most a legény. Ernyedt ujjai közül a szakajtóba pottyantotta a zöldba- ! 1 ——« — Csak nincs valami baj?... — kérdezte ijedten, s bot, s Danira emelte a tekintetét. X megállt. — Menj vissza ... Apád józanabb. Ami volt, azt én X Dani széles mellén csatakos volt az Ing az izzadtság- akartam. Menj, csavarogj, tégy igazságot magaddal... Ha: tói. Ahol must fröccsent a csizma fejére, sárrá ázott az út nem jössz vissza, én soha, de soha nem fogok rád haragúd- ; pora. Szája szélét először úgy mozgatta, mint a néma. ni... $ Dani úgy fordította a fejét, hogy Klári oldalról látta a tömör, csontos arcát. Észrevette, hogy remegnek az izmok a legény állkapcsán. — Arra biztatsz, hogy menjek és akasszam föl magam — mondta Dani vontatottan. Most gondolt arra először, hogy eszébe se jutott a vesztenivaló, amikor apja vagyon helyett a kevélységét ajnálotta fel örökségül. Jött, jönnie kellett, nem vitázhatott a döntéssel, amelyet nagyobb hatalom osz„Szükségűnk van egymásra.. A község környékén folyó nagy szőlőtelepítésben is ott van a Hazafias Népfront társadalmi ereje. A Virágzó Termelőszövetkezetben például a hét hatodik napját tánsadalmi munkában dolgozzák át a szőlőtelepítésben. A Béke Termelőszövetkezetben pedig művelődési termet építettek, ugyancsak társadalmi munkával. — Nincs ebben semmi különös — mondja dr. Vida Endre állatorvos. — Szeretem a falum, s ő is szeret engem. Vele születtem újjá, és jó, nagyon jó dolog, hogy most már szükségünk van egymásra. Ezután sohasem csukom ki magam mögött a külvilágot, amikor munka végeztével hazamegyek a családomhoz. Azt hiszem, az egyes ember öröme azzal válik teljessé, hogy törődhet az emberekkel, akik megszerették. I.ődi Ferenc PACSNI Szeme feketébb volt, mint máskor, tekintete meg-megrebbent a titkolt szégyentől. — Kitagadott az apám — vallotta be. Kincses hátrahőkölt, szigorúan kapta össze a szemöldökét. — Csak nem hibbant meg?! — Nem pusztulok bele. A károm csak annyi, hogy oda a békesség. | Danira a saját szavai hoztak megkönnyebbülést. Hogy tott rá, mint száz apa együttvéve." szólhatott valakihez, engedelmesen megoldódott torkán a _ Mit keresnék egyedül akárhol, amikor a bőrömben hurok, amelyről azt hitte már, hogy fulladásig fogja szo- hordozlak? ... Hiába küldesz el, akkor is magammal viszrítani. lek. De megyek. Elmegyek, ha küldesz... Az öreg lehorgasztotta a fejét, sokáig gondolkodott. Klári kissé oldalra billentette a fejét, szeme tágra — Elég nagy baj, ha oda a békesség... — mondta nyílt, homloka körül mintha sűrűbb lett volna a homály Próbálgatták színvonal alatt már máskor is, maradt, s vagy másutt is, mert megvarrja a nagyúgy hallották, mama az öreg filchogy ez élenjáró kalapból időre, módszer. Egy da- vagy nem. A pacsrabig csinálták — niról, amit a gyehelyesebben: esi- rekek mindennap náltatták is válta- visznek az iskolákozó buzgalom- ba, a táskában, a mai, majd később tízórai és a füzevégül. — Na, gyere, fiam... Megfordult, indult vissza, Dani szótlanul követte. 7. Ezen a vidéken délutánonként hirtelen sietősre szokott válni a nap dolga: gyorsan elmerült a dombok mögé és csak a fenyőerdőre sugárzott fényével üzente, hogy ragyog még valahol, a távoli országok ismeretlen tájain. Itt pedig békés homály sompolygott a völgyre, magával — Dani, én félek.. A legény soha nem látta ilyen riadtnak, szánandónak a lányt, akit pedig mindenki bátornak, rátermettnek ismert. Még az is boldogította, hogy Klári nem röstelli előtte a balsejtelmeit, a lélek óvatosságaiba is beavatja már, őszintén szól, ha érzi a félelem közeledtét. Megértette, hogy ettől a perctől igazi élettársak, se tűz, se víz nem állhat közéjük. Párafátylak emelkedtek a völgy fölé, bolyhos takarót HH. I _ P vontak az aludni térő földekre. Ez volt az a végtelen nyuhozta barátját, a hűvösséget, amelytől pezsdítően borzong- galmat árasztó óra, amikor az emberben bizseregve ritkul tak meg az emberek, mint amikor hideg vízbe mártják a lábukat. Klári kerti zöldbabot csipkedett kertjükben vacsorának. Az imént mosdotta le magáról a port, meg a fáradtságot, bőre hamvasan sejlett az alkonyatban, gyenge szappanszag illant róla, ahogy hajlongott az alacsony bokrok között. Dani feledte mindazt, ami rossz a világból, haja fáradság és a dombok hónaljából, a bokrok érintetlen rejtekéből megérkezik a vágyakozás. Dani a melléhez zárta asszonyát, s nem nézte, hol vannak, leborult vele a kert vetette ágyra. Megcsókolta a nyakát, szájára mohón visszacsókolt az ütőér parányi dobolása. A völgy felett Időző párafátyol nőtt, nőtt, a kert fölé is kinyújtózott. (Folytatjuk) * okosan, elfeledkeztek róla. Kiderült ugyanis, hogy nem jó — azaz: bizonyos feltételek kellenek ahhoz, hogy jó legyen! A pacsniról van szó, amit a gyerekek az iskolában a cipőjükre húznak, hogy össze ne karcolják a szép, sima padlatot. A pacsniról, ami miatt a szülők napokig idegeskednek, minthogy pacsniiparunk messze a világtek mellett, vagy külön szatyorban, mint a tornafelszerelést. A pacsniról, ami ezerféle szabásban és színben csüng-lóg a gyerekek lábán az iskolában, s így egészében rendkívüli látványosságot nyújt. Egy szegedi iskolában most vezették be — most, amikor már anyegymagában, de helyes megvalósításának föltételei vannak. Elemi föltétel például, hogy minden osztálynak legyen legalább öltözőszekrénye, s öltözőhelyiség is akadjon az iskolában. Mert amíg ez nincs, tiszta marad ugyan a parkett a pacsni segítségével, de merő maszat lesz a gyerek táskája, iskolát holmija. Persze kérdés: a tanterem abszolút tisztántartása a cél, vagy a nagyobb iskolai higiénia? Mert ha a tanterem a fontos, azt is elő lehet írni, hogy a parketnyi más iskola ten csak kézen kinőtte a pacsnit. járhatnak a gyeHiszen ma már minden pedagógus tudja, hogy az elv ugyan nem rossz rekek S akkor még pacsni sem kell! Ss. S. I.