Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-16 / 242. szám

Kedd, 1WS. oktőber M. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Szegedi parasztgyerek volt A modern zene nagy sikere az észak-amerikai polgárháború az új évad első hangversenyén egyik hőse Lincoln saját kezű aláírásával ellátott Hosszú élete során változatos pályát futott be Számvald Gyula, egy szegedi-alsótanyai parasztcsalád gyermeke, akit 1912-ben, mint Julius Stahel altábornagyot a Washington állambeli Alligtonban a nemzeti hősök temetőjében temettek el. Számvald Gyula, aki a Stahel nevet Amerikában vette fel, Emich Gusztávval együtt Petőfi műveinek kiadója és könyvárusa volt A nagy költő verset is írt hozzá Egy könyvárus emlékkönyvébe címmel. A branyiszkói csatában mint főhadnagy harcolt, megsebesült és kitüntetést is kapott. A szabadságharc bukása után részt vett a badeni forradalomban, majd Londonban és onnan 1854-ben Amerikába ment. Altábornagy lett A polgárháború kitörésekor alezredesként lépett be Lincoln elnök hadseregébe. Bátor helytállásával két ízben is jelentős szerepe volt abban, hogy az ellenség nem tudta elfoglalni Washingtont Gyorsan haladt előre a katonai pályán, ezredes, majd dandártábornok, végül altábornagy lett, és Lincoln elnök egyenes kívánságára rábízták a Washington körül harcoló egész lovashaderö parancsnokságát. A szabadságért és az emberi jogokért Lincoln zászlaja alatt küzdő magyarok közül neki volt a legmagasabb beosztása: hadtestet vezényelt, míg a másik magyar altábornagy, Asbóth Sándor hadosztályparancsnok volt. Legnagyobb katonai sikerét a piedmonti csatában érte el, ahol súlyos sebesülése ellenére lovashadtestével együtt oroszlánrésze volt a győzelemben. Ezért utólag a legnagyobb kitüntetést, a Congress Medál of Honor-t adományozták neki. Hagyatéka A polgárháború után diplomáciai beosztásban működött, főkonzul volt Tokióban, Osakában, Sanghaiban. Távol-keleti kérdésekben — nyugalomba vonulása után is, csaknem haláláig, ami 87 éves koréban, 1912-ben következett be — igénybe vették tanácsait. Hátrahagyott iratai — végakaratának megfelelően — a Nemzeti Múzeumba kerültek. Az iratcsomót 1927ben a levéltári törvény életokmányokat találtak az Országos Levéltárban be lépése után az Országos Levéltárba szállították. A 308 levelet, okmányt és egyéb iratot tartalmazó hagyatékban Ács Tivadar, a kiváló történész-író, most három, Ábrahám Lincoln saját kezű aláírásával ellátott iratra bukkant. Ezek közül kettő Stahel-Számvald Gyula tátábornoki, illetőleg altábornagyi kinevezési okmánya, a harmadik pedig a nagy amerikai elnöknek Stahel tábornoktársához, Carl Schulzhoz intézett levele. Köztudomású, hogy a polgárháború emlékeit tartalmazó 161 kötetben Lincolnnak jóformán minden írását összegyűjtötték, ezért a most talált Lincoln-iratok már ritkaságuknál fogva is értékesek. Értékes levelek De előkerültek Johnson és Hayes elnökök, Seward külügyi államtitkár és mások, köztük a polgárháborúban vezető szerepet játszó katonák, mint McLennan, Hunter, Siegel, Heintzelmann, Burnside tábornok és mások Stahelhez intézett, vagy róla megemlékező saját kezű aláírásai is. Mindezek a levelek és iratok bepillantást adnak abba, hogyan vettek részt a magyar szabadságharc emigránsai száz évvel ezelőtt az amerikai népnek Lincoln elnök vezetésével folytatott nagy harcában. A szolnoki művésztelep kamarakiállítása Szegeden Szombaton este a szegedi az emberiség ellen felvonulújságíró-MSZBT klubban ni készülő gonoszokra figyelbensőséges keretek között meztet. De a mellette levő nyílt meg a Szolnoki Művész- másik ábrázoláson, kemctelep tagjainak kamarakiállí- nyebb anyagból, fémből és tása. A kis tárlat előzőleg csillogó világosam, hatalmas Budapesten, a Magyar Sajtó zászlót lobogtatva, áll ja útját Háza termeiben szerepelt. A a Rossznak a Jó, mely a béfővárosi lapok elismerően ke és a munka felé vezérli a nyilatkoztak róla. népeket. Így válik tehát e kis A változatos témájú és kü- kiállítás olyan mikrokozlönböző megjelemítésű művek mosszá, melyben ha dióhéjizelítöt adnak Szolnok mai ban is, de meglelhetök a képzőművészetéből. A múlt mindnyájunkat érintő könyeredményeit megőrző patinás nyed szépségek és súlyos gon. hagyomány és a mát kifejez- dolatok. ni akaró friss újszerűség sa- Az intim tárlat megnyitójátos színfoltokban tükrözi a sára a szolnoki művészek Felső Tisza menti város his- egy része, Kaposvári Gyula tórikus emlékű, de fejlődésé- múzeumigazgató vezetésével ben megújuló művészetét. A Szegedre látogatott. A matájábrázolások hol a líra lágy roknyi delegáció •női és férfi hangján, hol pedig a dráma tagjai baráti szivélyességgel feszülő baritonján fejezik ki ismerkedtek meg és beszéla Szolnok környéki táj más- gettek el az itteni festő és más hangulatát. szobrász kollégákkal, valaA figurális kompozíciókban mint a szegedi fiatal írókkal, megoldott mai témájú jele- építészekkel és színészekkel netel: szintén sokszínűen áb- Reméljük, hogy e jól sikerült rázolják a környékbeli em- kiállítással és művésztalálko. berek életét és tevékenységét, zóval megteremtődött a két Ügy találjuk, hgy az a né- nagy alföldi város. Szeged és hány portré, melyekben szob- Szolnok reményteljes persrok vagy képek formájában pektívájú képzőművészeti gyönyörködhetünk, a fiatal- kapcsolata, ság és a megújulás szimbólu- Chiovini Ferenc, Baranyó viai is egyben. Ezek akarat- Sándor, Meggyes László, Fa. lanul is kifejezik a Szolnoki zekas Magdolna, Bokros LászMűvész telep múltból eredő és ló, Antal Ilona, Gácsi Mihály, jövőbe ívelő alkotószellemét. Palicz József és Mészáros La. A harmonikus mozdulatú kis- jos festők és grafikusok, vaplasztikákban az emberi test lamint Simon Ferenc, Szamegwnhatatlan szépsége su- bó László és Nagy István gallik. Helyhez és időhöz szobrászok itt bemutatott alnem kötött voltuk egyetemes kotásai, •néhány hétre nemgondolatokat és humánus ér- csak emelkedett, művészi atzelmeket keltenek bennünk, moszférát, hanem ünnepi S így nem csoda, hogy szinte szolnoki hangulatot is tedermedve állunk meg az remtenek a szegedi újságíró egyik olajkép előtt, mely torz —MSZBT klub falai között, alakokkal és bizarr színekkel Szeles! Zoltán Az Állami Hangversenyzenekar vasárnapi vendégszereplésével megkezdődött Szegeden az új hangversenyévad. A kizárólag modern művekből álló műsor nagy sikere a többi között azt bizonyította, hogy a szegedi közönségtől nem idegenek századunk zeneművészetének nagy alkotásai. A koncert egyik legfontosabb eredménye ez a tanulság. Bizonyíték ez arra, hogy nemcsak szükséges, hanem érdemes is tovább növelni hangversenyeinken a modern, mai alkotások számát. Ha a siker nem is volt kirobbanó, mégis világosan igazolta, hogy a közönség ízlése, igénye alakul, változik, fejlődik, méghozzá úgy, hogy egyre inkább alkalmassá válik a mai művek befogadására. Lassan megteremtődik és megszilárdul az az alap, amelyre ilyen vonatkozásban itt Szegeden is építeni lehet. A sikerhez természetszerűleg a modern művek átélt, ihletett előadására volt szükség. A klasszikus és a romantikus muzsika előadása stílusproblémákat úgyszólván alig vet fel. A bonyolult mai zene viszont annál inkább. Ezért van az, hogy a helyes előadási mód megtalálása itt összehasonlíthatatlanul nehezebb. Az évad nyitókoncertje azért hozhatott sikert, mert a közönség ilyen stílusos, átélt, ihletett előadással találkozott. Konstantin Iljev, a színházi hangverseny kétszeres Dimitrov-díjas bolgár karmestere, látványos, hatásvadász-megoldások helyett a müvek eszmei mondanivalójának, érzelmi, tartalmi gazdagságának kibontására törekedett. A stílusos előadás ebből a kiindulásból született meg. A zenekar játékában a karmester elképzelései maradéktalanul megvalósultak. Nikolov, Prokoffjev, Honegger művének tartalmas előadása mellett főképpen Milhaud Brácsaversenyének tolmácsolását emeljük ki. A lírai ihletésű mű színpompás zenekari kíséretének minden szépsége elevenen hatott az együttes játékában. A versenyszólamot Lukács Pál érdemes művész játszotta. Elmélyült, tartalmas muzsikálása, a technikai nehézségeken győzedelmeskedő ihletett interpretálása méltán aratott sikert. Aranynapot rendeztek vasárnap a Móra Ferenc Múzeumban A múzeumi hónap keretében vasárnap nagyszabású aranynapot rendezett a Móra Ferenc Múzeum. Több mint 200 érdeklődőt vorízott a ritka érdekesség, a szinte felbecsülhetetlen értékű nagyszéksósi hun fejedelmi sírlelet, amelyet dr. Bálint Alajos múzeumi igazgató ismertetett a közönség előtt. Előadásában foglalkozott a nagyszéksósi aranylelet történetévél, s az aranytárgyak régészeti értékével. Külön-külön bemutatta az értékes leleteket, amelyeket annak idején részben Móra Ferenc, részben pedig helyettese, Sebestyén Károly tárt fel. Arany nyakperec, övgarnitúra, csatok, valamint kardok és tőrök aranymarkolatú borításai és más értékes tárgyak beszéltek a hun fejedelmek gazdagságáról. A leletek időszámítás után 430—440 között kerültek a földbe. A nagyszéksósi aranyleleteken kívül bemutatták a különböző ásatásokból eredő arany leleteket is a bronz, római és avar korból, s kiállították a magyar királyok aranypénzeit is. ciki <J)a»tuirt mexjelozte Preysz Mór, a legnagyobb magyar borkémikus Tudományos közéletünkben is már csak kevesen ismerik a magyar kémiai tudományok e nagylelkű úttörőjének, Preysz Mórnak nevét és munkásságát. A régi magyar nyelvű és az újabb lexikonok is csak pár hevenyészett sorban őrzik emlékét. tudományos érdemeit. Pedig ennél sokkal többet érdemelne, most, sok esztendővel halála után is. Preysz Mór 1829. június 23-án Sopronban született. Tanulmányainak végeztével 1855-ben a pesti reáliskola kémiatanára lett, egy esztendővel később pedig a Magyar Tudományos Akadémia több úttörő felfedezéséért levelező • tagjává fogadta. Preysz Mór kémikus 1861ben mutatta be a TokajHegyaljai Bortermelők Egyesületében a tokaji borok utóerjedésének meggátlásában elért vizsgalati eredményeit. Ezzel tudományos világ előtt. A Magyar Tudományos Akadémia ma 100 esztendővel ezelőtt. 1862. október 16-án jelentette meg a fiatal, akkor még mindössze 33 éves tudós munkáját, melyben a magyar borok állóképességének. színének. ízének tökéletes stabilizálását adta. A Habsburg-elnyomás legsötétebb korának, a Bachkorszaknak a vétke, hogy Preysz Mór magyar kémikus neve sohasem vonulhatott be a nagy felfedezők pantheonjába. A szerény magyar tudós ugyanis nem értett a külföldi hírveréshez, vagy talán az osztrák elnyomókkal szemben táplált nemzeti önérzetből, méltóságból eredően, csak magyar nyelven publikálta felfedezését. S erre való hivatkozással a tudományos érdemet négy évvel később ugyanezért a felfedezésért Pasteurnek ítélték nak egy nagy nevezetessége, mely az egész világ előtt örökre megőrzi Preysz Mór tudományos emlékét. Ugyanis az ő eljárásának alkalmazásával vált világhírűvé a "borok királya*, a tokaji aszú és a tokaji szamorodni. Az ö munkássága teljesen forradalmasította a múlt század rendkívül primitív technológiai eljárásokon alapuló borászati szakmáját. Felfedezésének lényege az volt, hogy a borok 70—80 Celsius fokra való huzamosabb felhevítésével és a levegő kizárásával sikerült meggátolni az utóerjedést. Ezzel lehetővé vált, hogy a magyar borokat a külföld megnövekedett igényeinek megfelelően nagy távolságokra, idegen földrészekre is szállíthatták. A preyszizált magyar borok megőrizték tisztaságukat, kifogástalan ízüket, s színüket is. F atalon. nem egészen 48 annak a kémiai eljárásnak az alapját, mely három esztendővel később pasteurizálás néven vált ismeretessé a oda. A fiatal magyar tudós hivei, tudományos pályatár- éves korában 1877-ben halt megteremtette 504 semmiképpen sem tudták meg. A magyar tudóst HanGERENCSÉR MIKLÓS: VADGALAMBOK (6) — Csak azért fáj, hogy szajha lettél, mert szeretlek... — mondta halkan. Klári nem tudta, hogy kapáért ugorjon és azzal vágja szét Pásztor fejét, vagy a puszta körmeivel essen neki. Inkább várt, amig hármat számolhat az ember. Hangjában az indulat leghalványabb árnyalata sem érződött. — Akkor téged is szajha hozott a világra. Meg mindenkit, aki szertíem szülötte. Ütálj, ha jólesik. De őt ne üldözd. Antit mintha doronggal ütötték volna tarkón: ráeszmélt, hogy félnek tőle. Jobbról bús napraforgó horgasztotta le mellette a fejét. Érte nyúlt és tépte, morzsolta a vattásbélű tányért. Csizmája orrára csíkos héjű magvak hulltak. Szomorú sajnálkozással nézte a lányt. Ennél bántóbbat nem is mondhatott volna Klári. Persze, Danira nem tudott harag nélkül gondolni, de a szándék, hogy ártson neki, a leggyűlölködőbb kedvében sem jutott eszébe. Még ilyen áron is drága volt neki Klári boldogsága, s tudta, soha nem fog annyira Iealjasodni, hogy bosszúvágyból megrontsa az örömüket. Ha levágják valakinek a karját, hiába jajveszékelnek utána, okosabban teszi az ember, ha türelemmel bevárja a seb gyógyulását. Bizton megjósolhatta magának, hogy sokáig csonka marad, de belátta, nem vigasztalná az, ha bosszúvágyból mások életét csonkítaná meg. Ezért fájt neki a védekezés: "Ütálj, ha jólesik. De öt ne üldözd.* — Gazember azért mégsem vagyok... — szólt, s fáradt mosolya többet mondott bánatáról, mintha őrjöngött volna. A domboldalról idehallatszott a legelésző csorda kolompszava. Kétségveesetten eszmélt rá, hogy hiába hallják ugyanazt a kolompszót, hiába látják ugyanazt a domboldalt, mégis mennyire távol kerültek egymástól. 6. Kincses József döccenő lépésekkel kapaszkodott föl a hegyi úton Kustánék szőlője felé. Amíg lépdelt a horhosban. bizakodó örömmel gondolta, hogy tavaszig megalakul a szövetkezet és attól kezdve vége a kolduséletnek. Hiszen eddig sem volt ágrólszakadt, kenyér, zsírozó mindig akadt, annyira sohasem rongyolódtak le, hogy folthoz kellett volna varrni a foltot, de ötről hatra sehogysem tudtak vergődni. Amióta Klári felnőtté serdült, még inkább szabadabban lélegezhettek, mert a lány serénysége megnövelte a vetemények életkedvét, azonkívül a korongot is ügyesebben pörgette, mint akárhány sutakezű fazekas. Bizony, Klári hovatovább nálánál is több hasznot mozdított a házhoz, s azon vette magát észre az öreg Kincses, hogy lányát ugyanúgy kezdi tisztelni, miként hajdan tisztelte a feleségét, aki nyolc évvel ezelőtt köszönt el tőlük örökre. A bánkódás már rég nem kínozta, mert asszonyát lassacskán visszalopkodta a haláltól. Űjra élt a hitves, csak másképp, mint. a köztünk járók. Most ls rágondolt, közben bele-belesimított türelmes tekintetével a horhos löszfalába kapaszkodó, lenge akácbokrokba. Verebek verték föl a bozótok nyugalmát, hintázva ringtak a gallyak, ahova repültek. Mintha incselkedtek volna az öregeel, bevárták, s amikor utolérte őket, tovább repültek. Kincses eközben a feleségével beszélgetett. Asszonyára gondolt, így ujjongott a nagy újságtól, hogy Klári szerelmes lett. Volt rá ideje az öregnek, hogy megérlelődjön benne a bölcsesség, tudta hát, hogy a szerelem az ember legnagyobb szerencséje. Elégedetten egyezett ki sorsával, amely, íme, fáradt életéért végül a lánya boldogságával jutalmazta meg. Nagyon, nagyon gazdagnak érezte magát ettől a jutalomtól. (Folytatjuk) a prioritást számára deni. Azóta nevezik a kü lönböző folyadékok minőségének stabilizálásával kap- kusnak csolatos eljárást pasteurizá- dezései 1 ásnak. A XIX. század jeles magyar tudósának neve száz esztendő távlatában csaknem teljesen feledésbe merült. Azonban mégis van hazánkkiküz- kó Vilmos, későbbi pályatársa méltán nevezte a "legnagyobb magyar borkémiTudományos felfeközül a legjelentősebbek közé tartozik a gázlángmér ő felfedezése, melyet 1867-ben jelentett be a Magyar Tudományos Akadémián, mint találmányt. Megérkeztek a szocialistáhri íitl-jelvéoyek a szegedi üzemek be Mióta ismertté vált, hogy egységes jelvényt és brigádnaplót kapnak a szocialista brigádok, nagy érdeklődéssel várták a szegedi üzemekben is, mikor érkeznek meg a jelvények és a naplók. Hétfőn már több vállalattól jelentették, hogy megkapták. A napló sötétbordó műanyag borítású. A jelvényeket is hasonló színű műanyag dobozban adj4k majd át a brigádoknak. A Szegedi Kenderfonógyárban ünnepélyessé akarják tenni a jelvénykiosztást Ügy tervezik, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom alkalmából rendezett ünnepi szabad pártnapon adják át a szocialista brigádok tagjainak a megtisztelő jelvényt. Hidegebbre lordul az idő A sarkvidék felől megnyílt a hideg légtömegek útja a kontinens felé. Az erős hidegáramlat, a tél előszele a hétfőre virradó éjszaka elérte a Kárpátok északi lejtőit. Hazánkban már hétfőn érezhető volt a tél lehellote: amíg vasárnap az ország keleti megyéiben még 12—17. a nyugati megyékben 14—21 fokig emelkedtek a hőmérsékleti maximumok, hétfőn általában már csak 12—14 fokot mértekés csupán Miskolcról jelentettek 16 fokot