Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-16 / 242. szám

Kedd, 1WS. oktőber M. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Szegedi parasztgyerek volt A modern zene nagy sikere az észak-amerikai polgárháború az új évad első hangversenyén egyik hőse Lincoln saját kezű aláírásával ellátott Hosszú élete során válto­zatos pályát futott be Szám­vald Gyula, egy szegedi-al­sótanyai parasztcsalád gyer­meke, akit 1912-ben, mint Julius Stahel altábornagyot a Washington állambeli Al­ligtonban a nemzeti hősök temetőjében temettek el. Számvald Gyula, aki a Sta­hel nevet Amerikában vette fel, Emich Gusztávval együtt Petőfi műveinek kiadója és könyvárusa volt A nagy köl­tő verset is írt hozzá Egy könyvárus emlékkönyvébe címmel. A branyiszkói csa­tában mint főhadnagy har­colt, megsebesült és kitünte­tést is kapott. A szabadság­harc bukása után részt vett a badeni forradalomban, majd Londonban és onnan 1854-ben Amerikába ment. Altábornagy lett A polgárháború kitörése­kor alezredesként lépett be Lincoln elnök hadseregébe. Bátor helytállásával két íz­ben is jelentős szerepe volt abban, hogy az ellenség nem tudta elfoglalni Washingtont Gyorsan haladt előre a kato­nai pályán, ezredes, majd dandártábornok, végül altá­bornagy lett, és Lincoln el­nök egyenes kívánságára rá­bízták a Washington körül harcoló egész lovashaderö parancsnokságát. A szabad­ságért és az emberi jogokért Lincoln zászlaja alatt küzdő magyarok közül neki volt a legmagasabb beosztása: had­testet vezényelt, míg a má­sik magyar altábornagy, As­bóth Sándor hadosztálypa­rancsnok volt. Legnagyobb katonai sikerét a piedmonti csatában érte el, ahol súlyos sebesülése ellenére lovas­hadtestével együtt oroszlán­része volt a győzelemben. Ezért utólag a legnagyobb kitüntetést, a Congress Me­dál of Honor-t adományoz­ták neki. Hagyatéka A polgárháború után dip­lomáciai beosztásban műkö­dött, főkonzul volt Tokióban, Osakában, Sanghaiban. Tá­vol-keleti kérdésekben — nyu­galomba vonulása után is, csaknem haláláig, ami 87 éves koréban, 1912-ben kö­vetkezett be — igénybe vet­ték tanácsait. Hátrahagyott iratai — végakaratának megfelelően — a Nemzeti Múzeumba ke­rültek. Az iratcsomót 1927­ben a levéltári törvény élet­okmányokat találtak az Országos Levéltárban be lépése után az Országos Levéltárba szállították. A 308 levelet, okmányt és egyéb iratot tartalmazó hagyaték­ban Ács Tivadar, a kiváló történész-író, most három, Ábrahám Lincoln saját kezű aláírásával ellátott iratra bukkant. Ezek közül kettő Stahel-Számvald Gyula tá­tábornoki, illetőleg altábor­nagyi kinevezési okmánya, a harmadik pedig a nagy ame­rikai elnöknek Stahel tábor­noktársához, Carl Schulzhoz intézett levele. Köztudomá­sú, hogy a polgárháború em­lékeit tartalmazó 161 kötet­ben Lincolnnak jóformán minden írását összegyűjtöt­ték, ezért a most talált Lin­coln-iratok már ritkaságuk­nál fogva is értékesek. Értékes levelek De előkerültek Johnson és Hayes elnökök, Seward kül­ügyi államtitkár és mások, köztük a polgárháborúban vezető szerepet játszó kato­nák, mint McLennan, Hun­ter, Siegel, Heintzelmann, Burnside tábornok és mások Stahelhez intézett, vagy ró­la megemlékező saját kezű aláírásai is. Mindezek a le­velek és iratok bepillantást adnak abba, hogyan vettek részt a magyar szabadság­harc emigránsai száz évvel ezelőtt az amerikai népnek Lincoln elnök vezetésével folytatott nagy harcában. A szolnoki művésztelep kamarakiállítása Szegeden Szombaton este a szegedi az emberiség ellen felvonul­újságíró-MSZBT klubban ni készülő gonoszokra figyel­bensőséges keretek között meztet. De a mellette levő nyílt meg a Szolnoki Művész- másik ábrázoláson, kemc­telep tagjainak kamarakiállí- nyebb anyagból, fémből és tása. A kis tárlat előzőleg csillogó világosam, hatalmas Budapesten, a Magyar Sajtó zászlót lobogtatva, áll ja útját Háza termeiben szerepelt. A a Rossznak a Jó, mely a bé­fővárosi lapok elismerően ke és a munka felé vezérli a nyilatkoztak róla. népeket. Így válik tehát e kis A változatos témájú és kü- kiállítás olyan mikrokoz­lönböző megjelemítésű művek mosszá, melyben ha dióhéj­izelítöt adnak Szolnok mai ban is, de meglelhetök a képzőművészetéből. A múlt mindnyájunkat érintő köny­eredményeit megőrző patinás nyed szépségek és súlyos gon. hagyomány és a mát kifejez- dolatok. ni akaró friss újszerűség sa- Az intim tárlat megnyitó­játos színfoltokban tükrözi a sára a szolnoki művészek Felső Tisza menti város his- egy része, Kaposvári Gyula tórikus emlékű, de fejlődésé- múzeumigazgató vezetésével ben megújuló művészetét. A Szegedre látogatott. A ma­tájábrázolások hol a líra lágy roknyi delegáció •női és férfi hangján, hol pedig a dráma tagjai baráti szivélyességgel feszülő baritonján fejezik ki ismerkedtek meg és beszél­a Szolnok környéki táj más- gettek el az itteni festő és más hangulatát. szobrász kollégákkal, vala­A figurális kompozíciókban mint a szegedi fiatal írókkal, megoldott mai témájú jele- építészekkel és színészekkel netel: szintén sokszínűen áb- Reméljük, hogy e jól sikerült rázolják a környékbeli em- kiállítással és művésztalálko. berek életét és tevékenységét, zóval megteremtődött a két Ügy találjuk, hgy az a né- nagy alföldi város. Szeged és hány portré, melyekben szob- Szolnok reményteljes pers­rok vagy képek formájában pektívájú képzőművészeti gyönyörködhetünk, a fiatal- kapcsolata, ság és a megújulás szimbólu- Chiovini Ferenc, Baranyó viai is egyben. Ezek akarat- Sándor, Meggyes László, Fa. lanul is kifejezik a Szolnoki zekas Magdolna, Bokros Lász­Művész telep múltból eredő és ló, Antal Ilona, Gácsi Mihály, jövőbe ívelő alkotószellemét. Palicz József és Mészáros La. A harmonikus mozdulatú kis- jos festők és grafikusok, va­plasztikákban az emberi test lamint Simon Ferenc, Sza­megwnhatatlan szépsége su- bó László és Nagy István gallik. Helyhez és időhöz szobrászok itt bemutatott al­nem kötött voltuk egyetemes kotásai, •néhány hétre nem­gondolatokat és humánus ér- csak emelkedett, művészi at­zelmeket keltenek bennünk, moszférát, hanem ünnepi S így nem csoda, hogy szinte szolnoki hangulatot is te­dermedve állunk meg az remtenek a szegedi újságíró egyik olajkép előtt, mely torz —MSZBT klub falai között, alakokkal és bizarr színekkel Szeles! Zoltán Az Állami Hangversenyze­nekar vasárnapi vendégsze­replésével megkezdődött Sze­geden az új hangverseny­évad. A kizárólag modern művekből álló műsor nagy sikere a többi között azt bi­zonyította, hogy a szegedi közönségtől nem idegenek századunk zeneművészetének nagy alkotásai. A koncert egyik legfontosabb eredmé­nye ez a tanulság. Bizonyí­ték ez arra, hogy nemcsak szükséges, hanem érdemes is tovább növelni hangverse­nyeinken a modern, mai al­kotások számát. Ha a siker nem is volt kirobbanó, mégis világosan igazolta, hogy a közönség ízlése, igénye ala­kul, változik, fejlődik, még­hozzá úgy, hogy egyre in­kább alkalmassá válik a mai művek befogadására. Lassan megteremtődik és megszilár­dul az az alap, amelyre ilyen vonatkozásban itt Szegeden is építeni lehet. A sikerhez természetszerű­leg a modern művek átélt, ihletett előadására volt szük­ség. A klasszikus és a ro­mantikus muzsika előadása stílusproblémákat úgyszólván alig vet fel. A bonyolult mai zene viszont annál inkább. Ezért van az, hogy a helyes előadási mód megtalálása itt összehasonlíthatatlanul ne­hezebb. Az évad nyitókon­certje azért hozhatott sikert, mert a közönség ilyen stílu­sos, átélt, ihletett előadással találkozott. Konstantin Iljev, a színházi hangverseny két­szeres Dimitrov-díjas bolgár karmestere, látványos, hatás­vadász-megoldások helyett a müvek eszmei mondanivaló­jának, érzelmi, tartalmi gaz­dagságának kibontására tö­rekedett. A stílusos előadás ebből a kiindulásból született meg. A zenekar játékában a karmester elképzelései ma­radéktalanul megvalósultak. Nikolov, Prokoffjev, Honeg­ger művének tartalmas elő­adása mellett főképpen Mil­haud Brácsaversenyének tol­mácsolását emeljük ki. A lí­rai ihletésű mű színpompás zenekari kíséretének minden szépsége elevenen hatott az együttes játékában. A ver­senyszólamot Lukács Pál ér­demes művész játszotta. El­mélyült, tartalmas muzsiká­lása, a technikai nehézsége­ken győzedelmeskedő ihletett interpretálása méltán aratott sikert. Aranynapot rendeztek vasárnap a Móra Ferenc Múzeumban A múzeumi hónap kereté­ben vasárnap nagyszabású aranynapot rendezett a Móra Ferenc Múzeum. Több mint 200 érdeklődőt vorízott a rit­ka érdekesség, a szinte fel­becsülhetetlen értékű nagy­széksósi hun fejedelmi sír­lelet, amelyet dr. Bálint Ala­jos múzeumi igazgató ismer­tetett a közönség előtt. Elő­adásában foglalkozott a nagy­széksósi aranylelet történeté­vél, s az aranytárgyak régé­szeti értékével. Külön-külön bemutatta az értékes lelete­ket, amelyeket annak idején részben Móra Ferenc, rész­ben pedig helyettese, Sebes­tyén Károly tárt fel. Arany nyakperec, övgarnitúra, csa­tok, valamint kardok és tő­rök aranymarkolatú borítá­sai és más értékes tárgyak beszéltek a hun fejedelmek gazdagságáról. A leletek idő­számítás után 430—440 kö­zött kerültek a földbe. A nagyszéksósi aranylele­teken kívül bemutatták a különböző ásatásokból eredő arany leleteket is a bronz, római és avar korból, s ki­állították a magyar királyok aranypénzeit is. ciki <J)a»tuirt mexjelozte Preysz Mór, a legnagyobb magyar borkémikus Tudományos közéletünk­ben is már csak kevesen ismerik a magyar kémiai tu­dományok e nagylelkű úttö­rőjének, Preysz Mórnak ne­vét és munkásságát. A régi magyar nyelvű és az újabb lexikonok is csak pár heve­nyészett sorban őrzik emlé­két. tudományos érdemeit. Pedig ennél sokkal többet ér­demelne, most, sok eszten­dővel halála után is. Preysz Mór 1829. június 23-án Sopronban született. Tanulmányainak végeztével 1855-ben a pesti reáliskola kémiatanára lett, egy eszten­dővel később pedig a Ma­gyar Tudományos Akadémia több úttörő felfedezéséért levelező • tagjává fogadta. Preysz Mór kémikus 1861­ben mutatta be a Tokaj­Hegyaljai Bortermelők Egye­sületében a tokaji borok utóerjedésének meggátlásá­ban elért vizsgalati eredmé­nyeit. Ezzel tudományos világ előtt. A Magyar Tudományos Akadé­mia ma 100 esztendővel ez­előtt. 1862. október 16-án je­lentette meg a fiatal, akkor még mindössze 33 éves tu­dós munkáját, melyben a magyar borok állóképességé­nek. színének. ízének tökéle­tes stabilizálását adta. A Habsburg-elnyomás legsötétebb korának, a Bach­korszaknak a vétke, hogy Preysz Mór magyar kémikus neve sohasem vonulhatott be a nagy felfedezők pantheon­jába. A szerény magyar tu­dós ugyanis nem értett a külföldi hírveréshez, vagy ta­lán az osztrák elnyomókkal szemben táplált nemzeti ön­érzetből, méltóságból ere­dően, csak magyar nyelven publikálta felfedezését. S erre való hivatkozással a tu­dományos érdemet négy év­vel később ugyanezért a fel­fedezésért Pasteurnek ítélték nak egy nagy nevezetessége, mely az egész világ előtt örökre megőrzi Preysz Mór tudományos emlékét. Ugyan­is az ő eljárásának alkal­mazásával vált világhírűvé a "borok királya*, a tokaji aszú és a tokaji szamorodni. Az ö munkássága teljesen forradalmasította a múlt szá­zad rendkívül primitív tech­nológiai eljárásokon alapuló borászati szakmáját. Felfe­dezésének lényege az volt, hogy a borok 70—80 Celsius fokra való huzamosabb fel­hevítésével és a levegő ki­zárásával sikerült meggátol­ni az utóerjedést. Ezzel le­hetővé vált, hogy a magyar borokat a külföld megnöve­kedett igényeinek megfele­lően nagy távolságokra, ide­gen földrészekre is szállít­hatták. A preyszizált magyar borok megőrizték tisztaságu­kat, kifogástalan ízüket, s színüket is. F atalon. nem egészen 48 annak a kémiai eljárásnak az alapját, mely három esz­tendővel később pasteurizá­lás néven vált ismeretessé a oda. A fiatal magyar tudós hivei, tudományos pályatár- éves korában 1877-ben halt megteremtette 504 semmiképpen sem tudták meg. A magyar tudóst Han­GERENCSÉR MIKLÓS: VADGALAMBOK (6) — Csak azért fáj, hogy szajha lettél, mert szeretlek... — mondta halkan. Klári nem tudta, hogy kapáért ugorjon és azzal vágja szét Pásztor fejét, vagy a puszta körmeivel essen neki. In­kább várt, amig hármat számolhat az ember. Hangjában az indulat leghalványabb árnyalata sem érződött. — Akkor téged is szajha hozott a világra. Meg min­denkit, aki szertíem szülötte. Ütálj, ha jólesik. De őt ne üldözd. Antit mintha doronggal ütötték volna tarkón: ráesz­mélt, hogy félnek tőle. Jobbról bús napraforgó horgasz­totta le mellette a fejét. Érte nyúlt és tépte, morzsolta a vattásbélű tányért. Csizmája orrára csíkos héjű magvak hulltak. Szomorú sajnálkozással nézte a lányt. Ennél bántóbbat nem is mondhatott volna Klári. Per­sze, Danira nem tudott harag nélkül gondolni, de a szán­dék, hogy ártson neki, a leggyűlölködőbb kedvében sem jutott eszébe. Még ilyen áron is drága volt neki Klári bol­dogsága, s tudta, soha nem fog annyira Iealjasodni, hogy bosszúvágyból megrontsa az örömüket. Ha levágják vala­kinek a karját, hiába jajveszékelnek utána, okosabban teszi az ember, ha türelemmel bevárja a seb gyógyulását. Bizton megjósolhatta magának, hogy sokáig csonka marad, de belátta, nem vigasztalná az, ha bosszúvágyból mások életét csonkítaná meg. Ezért fájt neki a védekezés: "Ütálj, ha jólesik. De öt ne üldözd.* — Gazember azért mégsem vagyok... — szólt, s fá­radt mosolya többet mondott bánatáról, mintha őrjöngött volna. A domboldalról idehallatszott a legelésző csorda ko­lompszava. Kétségveesetten eszmélt rá, hogy hiába hallják ugyanazt a kolompszót, hiába látják ugyanazt a domb­oldalt, mégis mennyire távol kerültek egymástól. 6. Kincses József döccenő lépésekkel kapaszkodott föl a hegyi úton Kustánék szőlője felé. Amíg lépdelt a horhos­ban. bizakodó örömmel gondolta, hogy tavaszig megalakul a szövetkezet és attól kezdve vége a kolduséletnek. Hiszen eddig sem volt ágrólszakadt, kenyér, zsírozó mindig akadt, annyira sohasem rongyolódtak le, hogy folthoz kellett volna varrni a foltot, de ötről hatra sehogysem tudtak ver­gődni. Amióta Klári felnőtté serdült, még inkább szaba­dabban lélegezhettek, mert a lány serénysége megnövelte a vetemények életkedvét, azonkívül a korongot is ügyeseb­ben pörgette, mint akárhány sutakezű fazekas. Bizony, Klári hovatovább nálánál is több hasznot mozdított a házhoz, s azon vette magát észre az öreg Kincses, hogy lányát ugyanúgy kezdi tisztelni, miként hajdan tisztelte a feleségét, aki nyolc évvel ezelőtt köszönt el tőlük örökre. A bánkódás már rég nem kínozta, mert asszonyát las­sacskán visszalopkodta a haláltól. Űjra élt a hitves, csak másképp, mint. a köztünk járók. Most ls rágondolt, közben bele-belesimított türelmes tekintetével a horhos löszfalába kapaszkodó, lenge akácbokrokba. Verebek verték föl a bozótok nyugalmát, hintázva ringtak a gallyak, ahova re­pültek. Mintha incselkedtek volna az öregeel, bevárták, s amikor utolérte őket, tovább repültek. Kincses eközben a feleségével beszélgetett. Asszonyára gondolt, így ujjongott a nagy újságtól, hogy Klári szerel­mes lett. Volt rá ideje az öregnek, hogy megérlelődjön benne a bölcsesség, tudta hát, hogy a szerelem az ember legnagyobb szerencséje. Elégedetten egyezett ki sorsával, amely, íme, fáradt életéért végül a lánya boldogságával jutalmazta meg. Nagyon, nagyon gazdagnak érezte magát ettől a jutalomtól. (Folytatjuk) a prioritást számára deni. Azóta nevezik a kü lönböző folyadékok minősé­gének stabilizálásával kap- kusnak csolatos eljárást pasteurizá- dezései 1 ásnak. A XIX. század jeles ma­gyar tudósának neve száz esztendő távlatában csaknem teljesen feledésbe merült. Azonban mégis van hazánk­kiküz- kó Vilmos, későbbi pálya­társa méltán nevezte a "leg­nagyobb magyar borkémi­Tudományos felfe­közül a legjelentő­sebbek közé tartozik a gáz­lángmér ő felfedezése, melyet 1867-ben jelentett be a Ma­gyar Tudományos Akadé­mián, mint találmányt. Megérkeztek a szocialistáhri íitl-jelvéoyek a szegedi üzemek be Mióta ismertté vált, hogy egységes jelvényt és brigád­naplót kapnak a szocialista brigádok, nagy érdeklődés­sel várták a szegedi üzemek­ben is, mikor érkeznek meg a jelvények és a naplók. Hétfőn már több vállalattól jelentették, hogy megkap­ták. A napló sötétbordó műanyag borítású. A jelvé­nyeket is hasonló színű mű­anyag dobozban adj4k majd át a brigádoknak. A Szegedi Kenderfonógyár­ban ünnepélyessé akarják tenni a jelvénykiosztást Ügy tervezik, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom alkalmából rendezett ünnepi szabad pártnapon adják át a szocialista brigá­dok tagjainak a megtisztelő jelvényt. Hidegebbre lordul az idő A sarkvidék felől meg­nyílt a hideg légtömegek út­ja a kontinens felé. Az erős hidegáramlat, a tél előszele a hétfőre virradó éjszaka el­érte a Kárpátok északi lej­tőit. Hazánkban már hétfőn érezhető volt a tél lehello­te: amíg vasárnap az or­szág keleti megyéiben még 12—17. a nyugati megyék­ben 14—21 fokig emelkedtek a hőmérsékleti maximu­mok, hétfőn általában már csak 12—14 fokot mértekés csupán Miskolcról jelentet­tek 16 fokot

Next

/
Thumbnails
Contents