Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-12 / 239. szám

) Csütörtök. 1962. október 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Túltettek a férfiakon A prémium: 20 kiló burgonya munkaegységenként Szél Ferencné, a szatyma­zi Fehértó Tsz egyik, mun­kacsapat-vezetője dologsze­rető, szorgalmas asszony hí­rében állt eddig is a kör­nyéken. Most azonban még jobban megnőtt a tekinté­lye. Azt beszélik róla a tsz­ben, hogy a saját posztján többet ér a szava, munkája némely férfi csapatvezető­jénél. Ennek a nem mindenna­pos elismerésnek története van a tsz-ben. Az eső a jeladás A tavasszal "zúgtak* a csapatvezetők amiatt, hogy magasan állapította meg a vezetőség a burgonyater­mesztési tervet. Ilyen gyen­ge homokon sok a holdan­kénti 40 mázsa. Nem lesz prémium — mondták —, hiá­ba is ígérték. Szél Ferencné azonban semmit sem szólt, egyszerűen "birtokba vette* a csapata számára kijelölt három hold krumpliföldet. Biztatta az asszonyokat: len­ni kell itt negyven mázsá­nak, még többnek is. Ha pe­dig megtermeljük, nem ve­hetik el tőlünk. Csak jó sű­rűre vessétek, asszonyok. Az­után megmondta a csapat­belieknek: akkor kapáljuk, töltjük a krumplit, ha esik az eső. Külön senkit sem ér­tesítek, az eső lesz a mun­kára a jeladás. Tizennyolc helyett huszonegy Az első eső után maga a vezetőség is találgatta, lesz­nek-e vajon tízen, akik el­jönnek krumplit kapálni Szélné csapatából. S egy óra múlva a 18 tagú asszonycsa­pat 21-ed magával jelent meg a krumpliföldön. Töb­ben kicitálták az emberei­ket is. Hasonlóan történt ez az első és a második töltc­getésnél is. Szél Ferencné csapatának asszonyai min­dig többen jöttek el, mint ahányan voltak. S nemsokára már a férfi­csapatok is irigykedni kezd­tek, mert az asszonyok krumplija messze elkerülte az övékét. S hogy egész pon­tosan mennyivel, az most a szedésnél derült ki. A hol­dankénti 40 mázsás tervet egyedül csak az asszonyok teljesítették túl. Huszonnégy mázsával termett nekik több, mlnt amennyit tervez­tek. Mások — akik csak úgy tessék-lássék jártak ki a krumplihoz — valóban nem kaphattak most prémiumot. Szélné asszonyainak azon­ban minden egyes ledolgo­zott munkaegységre — amit a burgonyában szereztek — húsz kiló krumplit kellett prémiumként kimérni, mert ennyi illette őket a jó mun­káért. Jövőre már nemcsak az asszonyok összesen több mint tíz mázsa burgonyát kaptak rendes járandóságaikon fe­lül. S bizony ez 60 forintos prémiumnak számít munka­egységenként. Ráadásul ma­guk a munkaegységek is bi­zonyosan megérnek majd zárszámadáskor 20—20 fo­rintot A szorgalmas fehértói asz­szonyok így tettek túl a fér­fiakon. S az is bizonyos, hogy jövőre már nemcsak Szél Ferencné csapata tel­jesíti majd ebben a gazda­ságban a burgonyatermelé­si tervet. Cs. J. A VÁROSI PÁRTÉRTEKEZLET KÜLDÖTTEI Feladatunk megteremteni az új munkastílust A hajlandóság megvan A tervezőintézet dolgozóit foglalkoztató problémákról Az egyetemen annak ide­jén annyit tudtam Márta Fe­rencről, hogy rendkívül szor­galmas, munkaszerető és sok barátja van neki nemcsak évfolyamáról, hanem az egész karról, sőt a bölcsész­hallgatók közül is. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, s Már­ta Ferenc vegyészhallgató­ból a József Attila Tudo­ményegyetem Általános Fi­zikai-Kémiai Tanszékének vezetője lett, és az egyetem párt-végrehajtóbizottságának titkára. S dr. Márta Ferenc mindössze 33 éves. A hét küldött egyike aki képviseli majd a városi párt­értekezleten a József Attila Tudományegyetem kommu­nista és pártonkívüli dolgo­zóit. Ha szavazhattam volna rá, feltétlen neki adtam vol­na én is a voksomat. Hogy miért? Tudom róla, hogy már má­sodéves egyetemi hallgató korában ott dolgozott dr. Szabó Zoltán professzor in­tézetében, ahol később ta­nársegéd, aspiráns és ad­junktus volt, majd végül do­cens. S mindezt »rövid* né­hány év alatt tette meg anél­Dr. Márta Ferenc, a József Attila Tudományegyetem pártbizottságának titkára kül, hogy kivonta volna ma­gát a pártmunkából. Ezt még akkor sem tudta megtenni, amikor kandidátusi disszer­tációját készítette, amelyhez pedig sok kutatómunkára volt szüksége. Sőt később sem, miután egy évig tanul­mányúton volt Angliában, a Cambridge-i Egyetemen. Amikor visszajött, a fiatal fizikokémikust már várták a még nagyobb feladatok. S mindezt megtorpanás nélkül vállalta és végzi ma is. Mindkét feladatának ele­get tenni nem kis felelőssé­get jelent. Igaz. rendkívül erős fizikumú. No, de az időt, hogy minden munká­ját pontosan ellássa. azt honnan veszi? Csak jól és okosan megszervezett időbe­osztással tud eleget tenni két nagy feladatának. S emellett ott van ő maga is, mint fiatal tanszékvezető, aki nem állhat meg eddigi tudományos eredményeinél, kutatásainál. Szem előtt kell tartania saját fejlődését is, továbbfejleszteni eddigi ku­tatási eredményeit és újabb területeket hódítani meg. Rendkívül nagy az egyete­mi munka, még nagyobb feladat azonban megterem­teni az új munkastílust, ahogy azt az élet követeli. Tanszékén 28 emberrel dol­gozik együtt, s emellett az egész egyetem munkájában részt vesz. A tanszékvezetést és a párt-végrehajtóbizott­ság titkári teendőit együtt látja el dr. Márta Ferenc. Szelleme és fizikuma azon­ban hiába lenne erős és friss, ha nem segítenék közvetlen munkatársai, kommunisták és pártonkívüliek egyaránt, akikkel nap mint nap együtt dolgozik. Egy cél áll előtte: a kommunista szakember­képzés és a tudományos munka ügye az egyetemen. Ügy, ahogy annak idején ót is nevelték, s ahogy az utá­na következő generációkat is nevelik. L. F. Egy pesti tervezőintézet mérnöke tette azt a meg­jegyzést, hogy manapság csak vidéken lehet igazán tervezni. Ha ebben a kije­lentésben van is némi túl­zás — mert nyilvánvalóan van —, mégiscsak igazolja azt a tényt hogy a vidékre dolgozó budapesti tervezők általában tudásuk legjavát igyekszenek adni. Nemcsak azért, mert. ambíciójuk tü­zeli őket, hanem, mert a vi­déki adottságokhoz bizonyos tekintetben fel kell "nőni­ük*. A típustervek jelene A Szegedi Tervező Válla­lat dolgozói jól ismerik eze­ket az adottságokat, ismerik a körülményeket s mégis számtalanszor, szinte min­den egyes terv elkészítése­kor meg kell küzdeni velük. Itt van mindjárt a típusterv­kérdés? A használatban levő típustervek, bár sokkal job­bak, mint azok, amelyek akárcsak néhány évvel ez­előtt is forgalomba voltak, de tulajdonképpen mégis­csak a minimális igények kielégítésére alkalmasak. Ez­zel szemben gazdasági lehe­tőségeink nem adnak még módot a mostaninál költsé­gesebb építkezésre. Ez olyan ellentmondás, melynek feloldása nemcsak állandó beszédtéma a terve­zők között, hanem a mun­kában egyúttal feladat is. Persze ritkán sikerül úgy érni el új eredményt, mint az Ogyessza-lakótelep kísér­leti lakóházának esetében, amikor is anélkül, hogy a költségek növekedtek volna, a korábbinál sokkal jobb tí­pustervet alakítottak ki. Egyébként ennek a tervnek sikerére mi sem jellemzőbb, minthogy az irányító ható­ságok még a prototípus fel­épülése előtt engedélyezték az adaptálást. Űgyhogy vég­eredményben hat ilyen épü­let készül majd el Újszege­den. Színezés, de milyen? Természetesen a lakások alapterületének minél éssze­rűbb kihasználása a legfon­tosabb feladat, de városképi szempontból egyáltalán nem mellékes valami a homlok­zat sem. A homlokzatok színezésének példáit Szeged adta a többi vidéki város­nak. A típusházak színezé­se azért jelentős, mert olcsó eszközzel befejezett alkotást eredményez olyan esetben is, amikor különben nem lenne mód az épületnek épí­tészeti jelleget, egyéniséget adni. A* kezdeményezés Szeged­ről indult, illendő lenne te­hát, ha a továbbfejlődés te­kintetében is megtartanák a vezetőszerepet. A majolika, mészkő, vagy más nemes burkolóanyag alkalmazása drága, csak olyan esetekben engedhető meg használata, amikor a város belterületén reprezentatív környezetben építkeznek. A mellékutcák­ban jól megteszi az egysze­rű, bár időtálló kőporos, vagy műanyagfestékkel be­vont vakolat is. Természete­sen ezek a homlokzatok nem egyformán sikerülnek. A Püspök utcában levő házé például túlságosan rikító lett, de mellette, a Mérey utca sarkán talán még rosz­szabb az eredmény: az a ház ugyanis összhatásában jellegtelen, szürke. Ideje volna véget vetni az egy helyben topogásnak. A színes homlokzat bevált, de egyúttal az is kiderült, hogy írn'g egy-egy ház jól mutat vele, egész házsorok, vagy egymáshoz közel álló épüle­tek esetében nagyon meg kell gondolni, hogy milyen hatást váltanak ki az erős színek. Azokon a terveken, melyeken most dolgoznak a vállalat mérnökei, igyekez­nek minél szerényebb, egy­mással jobban harmonizáló színeket alkalmazni. Jól lakható lakásokat Nagyon fontos dolog, hogy minél több lakás épüljön, hogy a 15 éves lakásépítési program alapján minden évben elkészüljenek a terv­bevett lakóépületek. Néha azonban mintha mellékessé válna e nagy célkitűzés mel­lett egy látszatra esetleg lé­nyegtelenebb szempont: az elkészült lakások kulturált­sága, lakhatósága. Nemcsak olyasmire kell gondolni ez­zel kapcsolatban, hogy a la­kások nagyrésze összkom­fortos legyen, egy tekinté­lyes hányada pedig beépí­tett bútorokkal készüljön, hanem ezeket a berendezé­seket miként lehet használ­ni. Csak egyetlen példával élve: a Kossuth Lajos sugár­úti új szövetkezeti lakóház­ban az előszobák beépített szekrényt kaptak. A szekrény belsejét azonban éppügy fes­tették ki, mint a falat Ha ruhát akasztanak bele, le­szedi a festéket. Az építke­zés költségét tekintve iga­zán jelentéktelen kiadással járt volna, ha a szekrények belsejét lemosható festékkel festik ki, vagy más olcsóbb, kopásálló burkolatot alkal­maznak. Az ilyesmi tehát nem pénzkérdés elsősorban, ha­nem a gondos, vagy a gon­datlan tervezés függvénye. Nincsenek tehát túlságo­san irigylésreméltó helyzet­ben a vidéki tervezők és per­sze a szegediek sem. Az, hogy a munkájuk során fel­merülő problémákkal, ellent­mondásokkal nap mint nap törődnek, az elmondott kér­désekkel állandóan foglal­koznak, nemcsak azt jelen­ti, hogy még sok feladatot nem oldottak meg megnyug­tató módon, hanem azt is, hogy megvan bennük az al­kotó hajlandóság az akadá­lyok leküzdésére. F. K. Szakmai tudásra az eddiginél is nagyobb szükség lesz Meggyesi Mihály kissé meglepődött, amikor a múlt hét csütörtökén a kenderfo­nógyár taggyűlése a városi pártértekezlet küldöttévé vá­lasztotta. Nem számított er­re a megtiszteltetésre. Most a következőket mondatta: — Idén végeztem a textil­technikum fonóipari tagoza­tán, éveken át lekötött a ta­nulás, kövesebb idő jutott a pártmunkára. Persze tudom, hogy végső soron nem más a napi termelés sem, s talán azzal érdemeltem ki a meg­bízatást, amit itt az előfonón csinálok mint művezető. — Tizenegy éve dolgozom a kenderfonóban, anyaghor­dó segédmunkásként kezd­tem. Már hamarabb is be­iratkoztam a technikumba, de annyi minden közbejött, hogy egy időre abba kellett hagyni a tanulást. Pedig ma már elképzelhetetlen, hogy ebben a beosztásban valaki középiskolai végzettség nél­kül boldoguljon. Furcsa ha 6, vagy 8 általános iskolával akar művezetősködni egy olyan ember, akinek a beosz­tottai között már egyre több technikus akad. Mert a fia­Mcggyesi Mihály, a Szegedi Kenderfonógyár elófonodájának művezetője talok már nem elégednek meg az általános iskola el­végzésével, többet akarnak tudni s elérni is. Nemcsak engem, hanem sok társamat ez késztetett arra, hogy tanul­junk. — Egyre nagyobbak a kö­vetelmények, s nekünk fel kell nőni hozzájuk. Ezért gondoltam, hogy ha majd szót kapok a városi pártérte­kezleten, elsősorban a szo­cialista brigádok helyzetével kapcsolatban mondanám el véleményemet. Sokat vitat­kozunk erről a kérdésről itt a gyárban, s én azokkal ér­tek egyet, akik szerint most nem a szocialista brigádok számszerű növelésére, ha­nem a meglevő kollektívák munkájának megjavítására kell a nagyobb gondot fordí­tani. Itt az előfonón három munkacsapat dolgozik a szo­cialista címért, a negyedik, az Ifjú technikus-brigád, melynek én is tagja vagyok, már elnyerte azt. Mi is sok bírálatot kaptunk az utóbbi időben amiatt, hogy megtört a kezdeti lendület. Ezért va­gyok én amondó, hogy nem szabad engedni a követelmé­nyekből, inkább az ellenőr­zést kellene gyakoribbá ten­ni, megszigorítani. — A szakmai tudásra, a szocialista brigádok erejére az eddiginél is nagyobb szük­ség lesz nálunk, a kenderfo­nógyárban a most következő hónapokban. Elkezdődik az üzem rekonstrukciója, és elő­ször éppen az előfonó kerül sorra. A 20-as gépcsoportot talán még az idén átviszik a külső gyárba, s helyére új gé­peket szerelnek fel a jövő év elején. Mi más lehet a cé­lunk, mint az, hogy az átállás minél kevesebb bajjal járjon, gyorsan menjen, hogy minél hamarabb végezhessünk ter­melőmunkát velük. Ügy ér­zem, hogy ezek a gondolatok is egybeesnek a kongresszu­si irányelvekkel, s oda tar­toznak a városi pártértekez­let elé. Ünnepség Szeged felszabadulásának évfordulója alkalmából Tegnap, csütörtökön este a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága Szeged fel­szabadulásának 18. évfordu­lója alkalmából ünnepséget rendezett a Hazafias Nép­front Vörösmarty utcai szék­házában. Üzemi munkások, hivatalok dolgozói, tanárok, orvosok és diákok jöttek el, hogy emlékezzenek. Turai Géza megnyitója után a történelmi jelentőségű évfordulót Mison Gusztáv, az I. kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnök© méltat­ta. Ünnepi beszédében hang­súlyozta. hogy Szeged város népe sohasem azonosította magát a szegedi gondolattal, hanem hősiesen harcolt a legsötétebb elnyomatás ideje alatt is. Emlékezett ezután a napra, 1944. október 11-re, amikor a Szovjetunió hős ka­tonái felszabadították Szege­det. Befejezésül az előttünk álló nagy feladatokról, a szo­cializmus végleges felépítésé­ről beszélt. Az ünnepi műsorban fellé­pett Kovács Gabriella, a Ta­nárképző Főiskola tanárse­gédjei. valamint Szabó And­rás, Mácsai Katalin, Dobos Mária és László Gyöngyi, a Pedagógiai Főiskola hallgatói, a Fiatalok Irodalmi Színpa­dának tagjai. Óriási léghajókat terveznek a Szovjetunióban Huszonnégy évi szünet után ismét megindult a Szov­jetunióban a léghajók terve­zése. A moszkvai tervezők Asszberg mérnök vezetéséved, olyan léghajókat terveznek, amelyek 150 kilométeres se­bességgel is haladhatnak és több tucat tonnányi terheket szállíthatnak nagy távolság­ra. A léghajók tervezését az tette szükségessé, hogy a szi­bériai nagy építkezések ne­hezen megközelíthető terüle­teire nagyméretű turbinákat, gépegységeket, előre összesze­relt házakat stb. kell szállítani. A jelenlegi feltételek között egy óriás gépegység, egy folya­mi vagy tavi hajó, egy ce­mentégető kemence vagy más. nagyméretű rakomány szállítása többszöri szétsze­dést. összerakást tesz szüksé­gessé. Csibe önetető, műanyag - j." " " Hasznosítják a termelös»ovetk»­UriLUZUCbü Jtetek a klsliitás tapasztalatait Szegeden és környékén nincs olyan termelőszövetke­zet, amelynek vezetői és tagjai közül is sokan, ne jár­tak volna a 64. Országos Me­zőgazdasági Kiállításon. A hazatért szövetkezeti gazdák kezdeményezői a munkát megkönnyítő munkamódsze­reknek. A tápéi Taszatáj Tsz-ből nyolcvanan tekintették meg a mezőgazdasági üzemek nagy seregszemléjét. A Dél­Alföld egyik legfejlettebb öntözéses kertészetével ren­delkező Tiszatáj Tsz tovább korszerűsíti százhúsz holdas kertészetét. A kiállításon lát­ták, hogy a műanyag csövek milyen eredményesen hasz­nálhatók fel a kertészetben. Ennek alapján tervbe vet­ték, hogy a kevésbé előnyös és nehezen mozdítható fém­csövek helyett áttérnek az olcsó és könnyen kezelhető műanyag csövek alkalmazá­sára. Ezekre annál is inkább nagy szükség lesz, mert jö­vőre 210 holdra növelik a kertészetet. Másik érdekes tapasztala­tot a szőlőgyökereztető tele­pen valósítják meg. A kiállí­táson láttak egy úgynevezett szőlötalpaló készüléket, amelynek segítségével gyor­san végezhető a vesszők tal­palása, duggatásra való elő­készítése. Az egyszerű és el­més készüléket házilag állít­ják elő. Ennek alkalmazásá­val könnyebb lesz a jelenleg tízholdas telepet hetvenöt holdra növelni. A szegedi Üj Élet Terme­lőszövetkezet vezetőinek tet­szését egy érdekes csibe önetető készülék nyerte meg. A korszerű berendezés futó­szalagon viszi a takarmányt a nevelöházba. Ez még hiányzik az új csibekombi­nátból. Tervbe vették azon­ban, hogy rövidesen megvá­sárolják az Agroker Válla­lattól. Ára hetvenezer fo­rint. A szegedi Táncsics és a Felszabadulás Tsz gazdái legtöbbet időztek az RS—09­es típusú gumikerekű, esz­közhordó traktor körül. Ez az erőgép ügyes munkagé­peivel sokrétűen hasznosít­ható. Bár megvásárlásáról még nem döntöttek véglegc­sen, de ha gépparkjukat nö­velik. elsősorban ez a trak­tor jön számításba

Next

/
Thumbnails
Contents