Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-11 / 238. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1962. október lí. Tizenötezer négyzetméteres „szőnyeg" a Tiszán Érdekes munkát végeztet az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Algyő határában. A hídtól mintegy két kilo­méterre a folyó bal oldalán félelmetesen meredek a part, s tövében hatszáz méter hosszú rőzseszőnyeget készí­tenek. Tizenötezer négyzet­méteres vízfelületet boríta­nak be rőzsepokróccal, amely uz utóbbi esztendők legna­gyobb tiszai "szőnyege*. Köz­vetlen a part mellett helyez­ték a vízre — kisebb dara­bokból összeállítva és hozzá­toldva —, s rá termésköve­kel hordanak. Így rögzítik, süllyesztik a mederbe. A Tisza itt a rendkívül éles kanyarnál kimosta, ki­vájta a partot. Ha nem fé­keznék a gyors sodrású fo­lyót, előbb utóbb a töltésig hatolna. Ugyancsak Algyő közelében egy kisebb, hó­romszáz méteres szakaszon végeztek partbiztosítási mun­kát. Ezen a részen azért ls ve­szélyes a Tisza, mert nem­csak nagy a sodrása, hanem mély is. A nagy szárazság ellenére most is helyenkint nyolc-tíz méter vízmélységet mértek. Dolgoznak a vízügyi szak­emberek a Maroson is. Itt úgynevezett sarkantyúkat heiyeznek el, melyek eltere­lik a vizet s ezzel kímélik a veszélyeztetett partszakaszt. Tanulás, szórakozás és sport Gyarapodik as ifjú természetjárók tábora A természetbarátok moz- igazgatóság és a KISZ-szer- náziumban tizenegy tanár galmának egyre több a kö- vezet a szakosztályt. A Bükk­vetője Szegeden és Csöng- beli táborozáson kívül a rád megyében. Növekszik a technikum hallgatói a vidék túrák, tájékozódási verse- nevezetes történelmi, mun­nyek és sátortáborozások kásmozgalmi emlékeit is fel­népszerűsége. A Csongrád keresték, azonkívül túráik megyei Természetbarát Szö- során ellátogattak különféle vétség ifjúsági bizottsága, mely a testnevelési és sport­tanács segítőtársa, a külön­böző szakosztályokban ezer­négyszáz iskolást és kétszáz üzemi fiatalt tart nyilván. üzemekbe. Kalandos kirándulás Élmény és ismeret A Ságvári Endre Gimná­zium tanulói szintén a Ba­laton mellett tanyáztak, s a jól sikerült tábor után jö­vőre még több érdeklődőt Ez évben több középiskola várnak. Az Építőipari Tech- JJJ rendezett sikeres táborozást nikum hallgatói különösen az ország festői vidékein, kalandos kiránduláson vet­Külön ki lehet emelni a Vas- tek részt. Közel három hé­van a természetjáró szak osztályban, melynek tagjai most télen a Börzsönyben ütik fel táborukat. A Tö­mörkény leánygimnázium­ban ls csak a múlt tanév­ben alakult a természetjáró szakosztály, dr. Csapó Gó­borné tanárnő vezetésével. A fiatalok gyorsan megsze­rették a mozgalmat, s egy­mással vetélkedve, örömmel vettek részt több tájékozó­dást versenyen. A sok szórakozás mellett, amit a természetjárás nyújt, emlékeknek is tisztelettel adóznak a moz­galom fiataljai. Túráikat ösz útíorgalmi Technikumot, ten át járták a Balaton vi­a fo-»si mozgalmi emlekmu felkere­melynek növendékei Bakony dékét kerékpáron. A festői —Cuhavölgyet és Fonyódot tájakon kívül ismerkedtek az keresték fel önálló sátortá- itt folyó építkezésekkel, a borukkal. A fiatalok nem korszerű szakmai megoldó­jártak rosszul. A sok élmény sokkal. Csaba Béla testneve­mellett szakmai ismereteik lőtanár irányította a népes is gyarapodtak, hiszen a Ba- csapatot, melynek tagjai jö­laton környéki korszerű köz- vőre hasonló nagy túrát lekedésl berendezéseket is ta- szerveznek az ország egyéb nulmányozták. Ugyanitt ütöt- részeibe, tek tábort a Közgazdasági A nyári táborokon kívül Technikum statisztikai tago- „épszerűbbé váltai; az zatanak diakjal, a textiltech- úgynevezett tájékozódási ver- •lucll ,„„,„„,„, nikum tanulót pedig a Bukk sonyek. Meghatározott terep- utak is szerepeltek a termé Vadregenyes vidékéit keres- ILR.IVI „„.UMI. .,„Z-I sésével. Idén is megkeres­ték a szegedi "Sárgán* fel­állított emlékművet, s ellá­togattak Vöröskősziklára is. A Nagy Októberi Forrada­lom évfordulóján, november 7-én mintegy másfél száz fia­tal indít túrét a plllsnyere­gi szovjet emlékműhöz. Külföldi túrák Idén másodszor külföldi r,Tn:r,,^UVl- ^kaszon, helyi ismeretek szétjárok nyári programjú­tek fel Az utóbbi iskola ter- hiányában kell ilyenkor a mészetbarát mozgalma külö- kitüzütt nősen azóta lendült fel, ^yi, hogy közösen támogatja az küzdöttek a Radnóti és a Cftimlú ek A NAGYVILÁGBÓL Jindrich Polák csehszlovák rendező egyidejűleg két fil­met forgat Barrandovban. Lehetővé vált, hogy a műte­remben felállított díszleteket mindkét filmben felhasznál­ják. Polák egyik filmje, a cikket írt a Lityeratumaja Gazetába, melyben szót emel a gyenge minőségű kom­mersz-filmek ellen. Ezek a filmek a közönség nevelé­sét rossz irányba terelik. Tarkovszki) azt javasolja, kétszáz év rpúlva, június vé- hozzanak létre olyan film klubokat, amelyekben a né­zők csak kiemelkedő hazai és külföldi alkotásokat néz­hetnek meg, és e klubokban tartsanak filmesztétikai elő­adásokat. A velencei nagy­díjas rendező közölte, hogy Koncsalovszkij forgató­könyviróval filmet készít Andrej Rubljov híres orosz festőről. * A 18. században játszódik az angol Btíly Budd cimű film, amely, bár hajósok a hősei, nem kalandos törté­net, témája az emberi jó­ság. A történet egy fiúról szól, aki kényszerből gyil­kolt, és ezzel társait a lel­kiismeret és a kötelesség problémája elé állítja: át­adják-e a hatóságnak, vagy gén megmutatja, hogyan kép­zelik el tudósaink a jövőt. A másik film címe: Ferdinánd bohóc és a rakéta, amely egy bohóc és néhány gyerek koz­mikus rakétán átélt kaland­jairól szól. * A Le Drapeau Rouge kri­tikusa elbűvölő filmnek tart­ja az Elmentem a nap után című színes szovjet filmet, s arról ir, hogy ez az alkotás a szovjet filmgyártás egé­szen új arcát mutatja meg. Összehasonlítja Lamorisse műveivel, de megjegyzi: Ka­lik rendező Lamorisse-szal ellentétben nem keresi a költői hatásokat — bár film­je igazi poézis —, nem igyekszik irreálissá tenni a kisfiú kalandjait. A filmben ban. Most a Magas-Tátra célt elérni. Saját gyönyörű vidékeit keresték alapította kupáért fei. Tóth Imre, az ifjúsági bizottság vezetője pedig el­mondotta: a távolabbi ter­vek között szerepel, hogy felvegyék Szeged testvérvá­rosai fejlett tájékozódási, természetjáró mozgalmaival a kapcsolatot. Ezenkívül még több hazai túrát kívánnál; Rózsa Ferenc Gimnázium, valamint a Közgazdasági Technikum statisztikai tago­zatának növendékei. Négy központi versenyt is rendez­tek, melyek közül az ötödik éves Szeged-kupa verseny sikerült a legjobban. Az if- B2PrVezni, hiszen az érdek­júsógl tájékozódási verse­nyek még tartanak, s ebben a tavalyinál kétszer annyian, több mint ezren vesznek részt. Télen a Börzsönyben Az érdeklődők számának növekedése köszönhető a fiatalok lelkesedését szám­bavevő jxxiagógusoknak is. BB^B Csak példának említjük rosan megalakitjak szafcpez­meg, hogy a Radnóti gim- tályukat. lődők száma állandóan nö­vekszik. Egyre nagyobb tért hódít a természetbarátok mozgalma az üzemi fiatalok körében. Az újszegedi Ken­der*, Lenszövő Vállalat jól működő szakosztályán kívül országjárást, jó szórakozást igényelnek a Textilművek, a Ruhagyár és a Kábelgyár if­júmunkásai is, akik hama­4 pártkongresszus köszöntésére készülnek a szegedi énekkarok Az MSZMP VIII. kong­resszusónak tiszteletére a DÁV énekkara a szegedi I. sz. Kórházban, a Közalkal­mazottak Szakszervezeté­nek Bartók Béla Kórusa a deszki szanatóriumban ad hangversenyt. Mindkét együt­test Kertész Lajos vezényli. Az űjszegedi Kender-, Len­szövő Vállalat énekkara — Mlhálka György vezetésével — az üzemen kívül több já­rási termelőszövetkezetben lép fel. A másik Mihálka György vezette énekkar, a Szakszervezetek Altalános Munkáskórusa a pártkong­resszus tiszteletére a szegedi üzemekben tart hangverse­nyeket. A Vasútforgalmi Technikum kórusa Szécsi József vezetésével az iskola irodalmi estjén működik majd közre. A pártkongresz­szus tiszteletére rendezett irodalmi est anyagát a párt­ról szóló szépirodalmi anya­gokból válogatják össze. Az ÉDOSZ kamarakórusa és né­pi együttese most elkészült új műsorával, Csongrád me­gyei körúton vesz részt No­vember második felében pe­dig a Szegedi Nemzeti Szín­házban is bemutatják új műsorukat Waldmann Jó­zsef vezetésével. Televíxió az olajiparban Az olajipari szakemberek ezentúl televíziós eljárással fognak dolgozni. Sikerült ugyanis olyan hengerelakú televíziós kamerát konstruál­ni. amelyet a fúrófejben he­lyeznek el, s a fúrókutak mélységéről ad közvetítést Rádióműsor CsűtűrUJk KOSBUTII-RADIO 4,39 Rákócál-Indutó. 4.30 Hí­rek. 4,40 Vidáman, frissen. Körben: 5,00 Falurádió. S.30 Híreúc. 6,20 Nóhány pere tudo­mány. 6,59 Időjelzés. 7,00 Hí­rek. 7,10 Uj könyvek. 7,30 Mű­sornaptár. 7,69 Időjelzés. 8.00 Műsorismertetés. 9,10 Téncxeno. 8,55 Édes anyanyelvünk. 9.00 Bolondvásár. Mesejátek. 9,46 Az MR cs Televízió gyermekkóru­sa énekel. 10,00 Hírek. 10,10 Rá­dió szabadegyetem. 10,36 Ne­béncsvlrág. Részletek. 11,00 Jo­seph Red ing német Író elbe­szélései. 11,10 Kamarazene. 11,52 Napirenden . . . 12,00 Déli ha­rangszó. 13,15 Könnyűzenei Hír­adó. 13,01 Emberek sorsáról döntenek ... 13.19 Egy falu — egy nóta. 13,55 Reményi Béla két verse. 14,00 A Nyugat leá­nya. Részletek. 14,40 Sportoló Ifjúság. 16,00 Hírek, közlemé­nyek. 15,08 Idójárásjelentés. 15 óra 10 Vaszlllsza anyó elbeszé­lései — csudákról. 15,35 Hang­szeres népi muzsika. 16,05 Lá­nyok, asszonyok .. . 16,25 Szív küldi. .. 16,55 Műsorismertetés. 17,00 Hírek. 17,15 Operaáriák. 17,45 Világtörténelem, rendkívüli kiadás. 18,15 UJ felvételeinkből. 18,40 Ifjú figyelő. 19,00 Tánc­zene. 19,50 Jó éjszakát, gyere­kek! 20,00 Esti krónika. 20,25 Népdalcsokor. 21,00 Rózsa Sán­dor. Folytatásos rádiójáték. X. rész. 21,30 Különleges karnevál. 22,00 Hírek. 22,15 Operettréseir­tek. 23,10 Változatok egy té­mára. 24,00 Hírek. 0,10—0,30 Könnyűzene. PETOFI-RADK) 5,00 Reggeli zene. 6,00 Hírek. 8,38 Műsornaptár. 6,30 Torna. 8,00—8,10 Hírek. 14,00 Időjárás­éit vízállásjelentés. 14,15 Műsor­ismertetés. 14,20 Népi muzsika. 16,00 Francia kórusok. 15,16 Tánczene. 15,35 Martin Ander­sen Nexő. 10,00 Hírek. 10,05 Fú vósátl rátok. 16.35 Ezer szó franciául. 16,45 Hangverseny a stúdióban. 17,15 Operett- és filmzene. 10,00 Hírek. 18.05 Mű­sorismertetés. 18,10 Dalról dal­ra ... 19,00 Hírek. 10,05 A kül­földi sajtó hasábjairól. 19,15 Bayreuthl Ünnepi Játékok, 1902. Wagner: Tannhttuser. Opera. A szünetben: 20,25—20,35 Az Isten és a bajadér. Költemény. 21,50 —31,55 Petőfi Sándor két ver­se. 23,10 Hírek. 23,25 Műsor­zárás. TolwrfilómOwr 17,30 Beszélgessünk oroszul! 17,50 Zenekedvelő Cíyerekek Klubja. 18,30 Hengerészek között. 19,00 A Jövő hét műsora. 19,05 Telesport. 19,30 TV-Híradő. 18,50 Santa 'Lucia hercegnője. Olasz film. 21,20 Kerekasztal, mána: Hírek. TV-Híradó. szereplő kisfiúval együtt vé-' szabadon engedjék? A fil­gig kísérjük a napsütötte vá­ros mindennapos jelenségeit. Nem hiányzik a filmből bi­zonyos társadalmi szatíra sem. Mindez végtelenül ked­ves mesévé olvad össze, a valóságra épülve, gyönyörű színekkel: ahogyan az élet egy gyermek érzékeny sze­mében visszatükröződik. * Joachim Hasler rendező érdekes, két évtizedet felöle­lő új filmet forgat. A DEFA produkció címe: Köd (Nebel), cselekmény egy kis angol ki­kötővárosban játszódik és hőse egy fiatal tengerész. A met Petet Ustinov rendez te, főszereplője Terence Stamp. James Hill rendezte a Dock Brlef című filmet, főszereplői Peter Sellers és Richárd Attenborough. Egy feleséggyilkos bírósági tár­gyalásra vár, nincs szüksé­ge védőre, de egy ügyvéd­nek szüksége van rá. Azt tervezi, hogy ezzel a perrel ragyogó sikert arat. és hí­res ügyvéd lesz. A film iro­nikus hangvételű, mondani­valója humánus. * Jevgenylj Jevtusenko szov­jet költő Kubába utazik. Itt film problématikája: kisebb forgatják az Én vagyok Kuba ltwz-e egy bűn, ha az embe­rek elfelejtették? Szabad-e passzívnak maradni, ha a bún újra tevékennyé válik? A film főszereplője Eberhard Fíche. * Andrej Tarkovszkij. az Ivan gyermekkor rendezője című filmet, amelynek 6 irta a forgatókönyvét. A fil­met Kalatozov rendezi, s té­mája a Fidel Castro vezetle forradalmi harcok története. Carlos Franlras kubai zene­szerző írja a film zenéjét, s a dalok szövegének is Jev­tusenko a szerzője. Súlyos vasúti szerencsétlenség Lengyelországban A Varsótól mintegy 150 ki­lométernyire fekvő Piotrkow város közelében október 9­én este súlyos vasúti szeren­csétlenség történt. A Varsó felé tartó nem­zetközi gyorsvonat 11 kocsi­kocsiba. Az összeütközés kö­vetkeztében összesen tizen­hat kocsi siklott ki. A nagy sebesség miatt az összeütközés roppant nagy­erejű volt. A kocsik összela­pultak, felborultak és a tol­ja — feltehetően sínrepedés tésről lecsúsztak. Volt olyan miatt — kisiklott. A vago­nok közül három átcsúszott egy sínelágazésra. Ezen a vágányon száz kilométeres sebességgel szintén nemzet­közi gyorsvonat közeledett, amely beleszaladt a bárom vasúti kocsi, amelyből csak hldegvágóval lehetett kiszed­ni az embereket. A szerda esti jelentések szerint 32 utas meghalt, 62 megsebesült. A katasztrófa okait vizsgálják. GERENCSÉR MIKLÓS: VADGALAMBOK Kid UfÓ/Uj (3) Belátta, hogy erőszakkal, gyűlölettel nem segíthet a ba­ján. Mert kit is gyűlöljön? Klárit, amiért nem szerelmes belé? A fiatal Kustánt, amiért ugyanazért a lányért áhíto­zik? Kláritól nem vitathatta el a választás jogát s ha egy kicsit józanabbul gondolt a helyzetével, láthatta, hogy nem történt másként, mint ahogy az előre sejthető volt. Mert Kláritól soha a legkisebb jelét sem látta az olyasfajta közeledésnek, amely a férfinak szólt volna. Test­vérnek, pajtásnak, segítőtársnak páratlan volt — de mint lány, aki szerelemmel is tud szeretni, mindvégig idegen ma­radt. Szénába süppedten figyelte belső lázongását. S érezte, hogy méltatlankodásába egy kis röstelkedés vegyül. Most gondolt rá először: akaratlanul is telhetetlenné vált, holott Kincseséket csak hála illeti mindazért a sók gyámolításért, amit eddig kapott tőlük. Még négy esztendeje sem múlt, amikor azon a rot­hadtra ázott őszi napon megjelent a faluban két csendőr és elvitték Rosenberg "urat*, a göthös szatócsot, vörös kon­tyos feleségével, meg három gumicsizmás kislányával együtt. Az ő apja kukoricaszárat fuvarozott hazafelé a falu egyet­len utcáján, s odakiáltotta a csendőröknek: »Ha megkap­ják a hóhérpénzt, legalább cukrot vegyanek annak a há­rom ártatlannak.* Pásztort a szuronnyal akasztották le a szekérről, azóta senki se látta. Egy idegen írta meg róla a hírt, hogy a nyilasok agyonlőtték a Bakonyban. Anti tizenhét éves volt akkor, három apró testvér és öt hold föld gondja szakadt a nyakába. Az öreg Kincses azzal kezdte, hogy elvetette az őszi búzájukat, aztán Klári­val együtt segített betakarni a szőlőt. Ezidőtől egyfolytában kapott és kapott, segítséget, vigasztalást, emberséget. Kin­cses nem csapott parádét a jóindulatának. Egy füst alatt intézte a két család ügyes-bajos dolgait, s ahogy kezük kö­zött egyformára idomult a munka, úgy Anti gondolatai is lassan az öreghez hasonultak, szinte észrevétlenül. Életének sorsdöntő esztendei kötődtek az öreghez — ezidő alatt lett férfi, ezidő alatt tanulta meg, mit és ho­gyan vegyen észre a világból. Miközben átélte ezt a testi­lelki gyarapodást, mindvégig maga mellett tudta Klárit, a vele egykorú széplányt, akinek a közelsége fölfokozta a gya­rapodás értékét, s- titkon egyre határozottabban kívánta, hogy minél többre tartaa őt a lány. Később jött rá, hogy becsvágya tulajdonképpen szerelem. És a lány most messzi útra indult egy idegen legénnyel. Ügy érezte, föl kell ugrania, elszáguldani a kocsi után, fölkutatni Klárit az éjszaka fekete sűrűjében. Képzelete el is bolyongott, míg teste mozdulatlanul feküdt a szénában. Kimerítő volt ez a nap, fejében enyhe kábulat zsongott. Messzire sugárzott belőle ez a zsongás, egybeolvadt a tücs­kök bizsergésére emlékeztető zenéjével. Az indulás óta tizenkétszer vonult végig az égen a gön­cölszekér ós most megint éjszaka volt. A hold kövér profil­ja ráérősen nézett le cslllagporos kertjéből Somogy szen­dergő dombjaira. Az erdő mélyén tündérek szőtték a csend nehéz bársonyát, munka közben mintha halkan suttogtak volna. Kint a völgy bölcsőjén harmatot könnyezett az éj­fél a másodszor nyíló margaréta, a cserfák mélabús bolto­zata alatt pedig hegedűhúrokat pengettek a denevérek. Tisztás szélén állt a szekér. Derekát és a saroglyát bú­zával telt zsákok bélelték ki. Alig volt már néhány darab edény. A zsákokra szénát terítettek, ezen aludt Klári. Azaz­hogy aludt volna, ha az álomra édesebben gondol, mint a szerelemre. Kibontott haja összevegyült a szénával, lábát kidugta a pokróc alól, hogy forróságát csökkentse a jó­tékony éjszaka. Arca ls tüzelt, de mintha a levegő lett volna forTÓ a bőre közelében. Csak orra hegyével és a füle cimpá­Jával érzett egy kis hűvöset. Karját kifektette a pokrócra, hogy rápermetezzen gyógyítón a holdfény. Dani leheveredett a rétre. Nagykabátjából az otthon szagát érezte és a mező őszi illata sem volt számára isme­retlen. S ahhoz a karhozatosan szép érzéshez is hozzászokott már, amely elgyengítette a nyakát, a derekát és remegővé tette az ujjait, mégis akkora erővel ajándékozta meg, hogy szelid virtusból fákat szeretett volna kicsavarni. Mindenre képesnek érezte magát és mégis tehetetlenül süppedt a rét­be. a lányhoz kellett volna rohannia, hogy szekerestől ma­gához ölelje, mégis elkerülte alázatosan, valami soha nem tapasztalt borzongással. Megsúgta neki a százmillió éves sejtelem, hogy a lány az övé, de mintha a vágyak félté­kenykedtek volna a beteljesülésre, marasztalták a kétségek között A lovak fölhorkantak, idegesen rángatták a béklyót. Dani talpra szökkent. A tisztás csücskénél fekete raj osont át, aztán eltűnt az erdőben. — Pszsz... — nyugtatta halkan a lovakat. Tudta, hogy portyázó vaddisznók riasztották meg a lovakat. A két almás­derest gyengéden terelgette a szekér felé. Közben meg-meg­állt, ha a lovak jó fűre szagoltak. Nagykabátját hanyagul vonszolta maga után a réten. Ment, s meg sem állt a szekérig. Csizmaszárán titkokat ígérve surrantak a vadszeder indái. Telpa alatt csigaházek roppantak. Mielőtt a szekérhez ért volna, elejtette a kabá­tot. Nem hajolt le érte. Rákönyökölt a saroglyára és a lány arcába nézett. Klári szeme nyitva volt. Ügy tekintett rá nyíltan és szerelmesen, mint aki sokszor átélte ozt a pillanatot. Már asszony volt. Daniról leomlott minden kétség, Klári nézése egy pilla­nat alatt megtanította a nagy titokra: hogy az élet milyen egyszerű, ha úgy akarja. Ujjat becézve matattak a lány ha­jában, majd remegő tenyerével a forró halántékot is végig­simította. — ölelj meg... — mondta a lány. Az erdő mélyén tovább szőtték a tündérek a csend ne­héz bársonyát, a hold pedig a völgy közepére merengett. Fényétől előragyogott a pókháló finom ezüstje, amelytől álomszerű hómezővé változott a rét. Később törékeny őzek álltak meg az ezüstragyogásban, szétnéztek kíváncsian, ahá­nyan, annyi felé, aztán lábujjhegyen surrantak tova a re­kettyebokrok mögé. (Folyt kőv.í

Next

/
Thumbnails
Contents