Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-10 / 237. szám

Szerda, 19*2. október 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Még mindig sok a munkaügyi vita a szegedi üzemekben Hogyan lehetne csökkenteni a panaszokat? Mindenki a saját gondját, haját látja legnagyobbnak, s jóleső érzés tölti el, ha ezek orvoslásához segítséget kérhet és kap is. Ilyen — ahogy mondani szokták — hivatalból segítséget nyújtó igazságot tevő szerv a Csongrád Megyei Területi Egyeztető Bizottság is, ahova egyre többen fordulnak panaszaikkal az emberek. A munkaügyi viták száma általában kevesebb a szegedi vállalatoknál, mint egy évvel korábban. A területi egyeztető bizottsághoz mégis több jut el, mint a korábbi években. Még Hódmezővásárhely volt a megyeszékhely és a TEB hivatalos helyisége is, a szegediek közül csak kevesen fordultak ide, mint fellebviteli szervhez. Mióta Szegeden van, azóta viszont állandóan nő az ügyfélforgalom. Hogyan lehetne ezeket a munkaügyi vitákat, illetve a törvénytelenségeket csökkenteni Szegeden, s megelőzni, megszüntetni sok ember gondját, baját? Erre a kérdésre kértünk választ a TEB tárgyalásvezetőjétől és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa közgazdasági titkárától. Bagaméri Lajos TEB tárgyalásvezető: — A munkaügyi viták véleményem szerint Szegeden lényegesen csökkenthetők mindenekelőtt azzal, ha a vállalati vezetők, az intézmények, szervek vezetői az eddigieknél jobban megismerkednek a Munka Törvénykönyv rendelkezéseivel. Sokat segítene az is, ha a vezetők jobban megkövetelnék ügyintézőiktől, beosztottjaiktól, akikre a Munka Törvénykönyv rendelkezései szerint intézkedési jog hárul, hogy a törvényeket és az azt kiegészítő rendelkezéseket betartsák. Ha nem tűrnék el a legcsekélyebb lazaságokat sem. Az igazságos és helyes döntést elősegítené az is, ha bonyolult esetekben igényelnék olyan szervek segítségét, melyek elvi kérdésekben hivatottak állást foglalni, s jobban támaszkodnának a vállalati jogtanácsosok, munkaügyi szakelőadók véleményére, munkájára. — A törvénysértések és munkaügyi viták csökkentését hozná az is, ha minden vállalatnál, intézménynél biztosítanák a vállalati egyeztető bizottságok valóban független és részrehajlás nélküli vizsgálatát, döntését Hogy ez megvalósuljon, meg kell szüntetni azt a korábbi gyakorlatot, hogy a vállalati egyeztető bizottságot döntés előtti instrukciókkal lássák el. El kell érni, hogy az egyeztető bizottsági eljárás betöltse valódi célját .és a vállalaton belül megegyezést teremtsen vitás ügyekben. — Lényegesen kevesebb lehetne a vitás ügyek száma, ha a vállalati vezetők és egyeztető bizottságok határozathozatal előtt teljes részletességgel felderítenék a tényeket. Fontos és megvalósításra váró feladat, hogy a hozott határozatokat a törvényhelyek pontos feltüntetése mellett félreérthetetlenül és megnyugatóan indokolják akkor is, ha a dolgozó vélt sérelme elutasításra kerül. Ha pontos magyarázatot kap a panaszos, a döntés nem kelt benne olyan gondolatot, mintha ügyével bürokratikus módon, lélektelenül foglalkoztak volna. — Hogy mielőbb csökkenjenek a munkaügyi viták, s a dolgozók orvoslást kapjanak jogos panaszaikra, a Csongrád Megyei Területi Egyeztető Bizottság a törvényesség szem előtt tartásával minden munkajogi vonatkozású kérdésben, ügyben bármikor szívesen támogatást nyújt. Az első fokú egyeztető bizottságokat a gazdaságvezetők ilyenirányú tevékenységét pedig, ha szükséges, a helyszínen is segíti. Hoffmann Márton SZMT-titkári — A munkaügyi viták csökkentéséért, a törvénysértések megelőzéséért sokat tehetnek és már tettek is eddig a szakszervezetek Csongrád megyében. Sajnos, ennek ellenére még mindig sok ilyen panasszal fordulnak szakszervezeti szervekhez, egyeztető bizottságukhoz a dolgozók. Az ilyen jellegű panaszok csökkentéséért a jövőben szakszervezeti bizottságainknak többet kell tenniök az úgynevezett eredményes, megelőző munkáért, a dolgozók felvilágosításáért, hogy jobban ismerjék jogalkat és kötelességeiket. A szocialista munkamorál erősítésével, olyan üzemi légkör megteremtésével, ahol elítélik a fegyelmezetlenkcdőket. a selejtgyártókat, hazaárulókat és a törvényes rendelkezések megszegőit, lényegesen kevesebb lehet a munkaügyi panaszok száma. Ezért helyes, ha a bizalmi értekezleteken, üzemi bizottsági üléseken, szakszervezeti gyűléseken az eddigieknél többet foglalkoznak munkaügyi kérdésekkel. — Ügy hiszem, a legkisebb szakszervezeti szerveknél, a bizalmi csoportoknál kell megerősíteni a felvilágosító tevékenységet. El kell érnünk, hogy a bizalmi ne csak tagdíjbeszedő legyen, hanem ilyen ügyekben valóban a munkásérdeket védő tisztségviselő, akitől segítséget kérhetnek és aki tud is segítséget adni társainak. H'vafasos énekkar családi ünnepségekhez kórust. Minden tagja főfoglalkozású énekes lesz, havi 1 ezer 600 forintos fizetéssel. Ez az énekkar lesz hivatott széles repertoárjóval ünnepélyessé tenni a családi eseményeket. A kórusba jelentkezők felvételi próbaéneklését tegnap tartották meg a Tábor utcai zeneiskolában. Ezt követően megkezdődnek a próbák is Gausz Antal karnagy vezetésével, november 1-től kezdve pedig "munkára készen* áll majd a kamarakórus. E kis kamarakórusok részére egyébként nemrég pályázatot hirdettek új kórusművek Írására, hogy a meglevő repertoárt tovább szélesítsék. A házasságkötések, a névadások és a temetési szertartások alkalmával az egyházi ceremóniát ma már egyre kevesebben veszik igénybe. Azok az új formák viszont, amelyek alkalmasak lennének a régiek helyettesítésére, még nem alakultak ki teljesen. Ezért figyelemre méltó, hogy most Budapest után Debrecenben, Pécsett, Miskolcon és Szegeden is egy új kamarakórus alakul, hogy a családi ünnepségeken és temetések alkalmával közreműködjék. Szervezését a városi tanács népművelési csoportja kezdeményezte és vállalta. A Szegedi Kertészeti Vállalatnál hozzák létre ezt a hattagú férfi kamara— A szakszervezeti béres munkaügyi bizottságok egy-egy vállalatnál vitassák meg a problémákat, s a közös véleményt juttassák el az illetékesekhez. Ezzel is elősegíthetik, hogy a vállalatvezetők, vagy művezetők kevesebbet tévedjenek, igazságosabb döntést hozhassanak és ha sérelem ért valakit, a hibát korrigálják. — A szakszervezeti vezetők a törvények ismeretében bátran foglaljanak állást vitás ügyekben, szálljanak szembe a törvénysértő vezetőkkel, de azt is mondják meg, ha nincs igaza a munkásnak, a panasztevönek és keresetét el kell utasítani. Magas műv észi színvonal, bátor kezdeményező kedv a IX• Vásárhelyi Össi Tárlaton Az idén sem csökkent a IX. Vásárhelyi Oszi Tárlat megnyitása iránti érdeklődés. Indokolttá tette ezt a tavaszi országos kiállítás mérsékelt sikere, a III. szegedi kiállítás jobban sikerült anyaga. Ez év utolsó nagy számadását várta a most megnyílt tárlattól a "szakma* és a közönség egyaránt. Minden jel a siker árnyékát vetette előre, hiszen az adottságok megvoltak, amit a beküldött anyag homogénebb volta, a zsűri egységes szempontja csak elősegíthetett. A kiállítást megelőző sajtóbemutató már bizonyossá tette a várt meglepetést: elmarasztaló szó alig-alig hangzott el. A tárlat iránti országos érdeklődést fejezte ki Mihályfi Ernőnek, az Elnöki Tanács elnökhelyettesének, a Magyar Nemzet főszerkesztőjének, Erdei Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának a megnyitáson való részvétele is. Megyénk párt- és állami vezetői közül is többen részt vettek a megnyitáson. A termeket zsúfolásig megtöltő közönség előtt Siklós János, a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta a kiállítás nagy jelentőségét, magas művészi színvonalát. Utalt megnyitójában a művészekkel tartott egyik megbeszélésre, amelyben bátor kísérletezésre hívták fel őket. Sokan aggúlyoskodtak: nem vonnak-e le a művészek ebből helytelen következtetéseket. Az alkotások bizonyítják, hogy a művészek jól értelmezték a bátorítást és szilárdan a Harmincnyolc vldóki vaaúti pocponton Bemutatják a KPM mozgó újítási kiállítását A közlekedés területén egy év alatt 25 000 újítás született, amelynek népgazdasági haszna körülbelül 110 millió forint. A KPM a legjelentősebb újítások bemutatására "mozgó* kiállítást szervezett, amelyet a Nyugati-pályaudvar postavágányán kedden mutattak be a szakembereknek. Ezzel kapcsolatban Mészáros Károly, a KPM műszaki fejlesztési és közlekedéspolitikai osztály vezetője a következőket mondotta az MTI munkatársának: — Az újítási mozgalom kétségtelenül szépen fejlődik a különböző közlekedési ÖitULSÁink írják Vad — gesztenyeverők Csongrádi sugárúti lakosoktól kaptuk* az alábbi levelet: Az ősz szúnpompájával és gazdag termésével örömet okoz minden embernek. Az örömbe azonban bosszúság is vegyül, különösen a Csongrádi sugárúton lakóknak, akiknek olyan szerencséjük van, hogy bőséges termésű vadgesztenye fa díszeleg a ház előtt. A gesztenyeérés idején kb. egy hónapig itt nincs nyugalom. Ötös, tízes csoportba tömörült "jól nevelt* gyerekek verik vadul reggeltől estig a gesztenyét, féltéglával, kövekkel, fával — ami éppen a kezükbe akad — veszélyeztetve a járókelők, sőt a házon belül lakók testi épségét is. Figyelmeztetés esetén némelyikük nyomdafestéket nem tűrő szavakkal válaszol, sót a következmény* a műhelybe beröpülő tégla, egy-egy ablal$ csörömpölése, vagy az udvaron békésen játszó gyermek jajkiáltása, mert éppen a fején találta el a kődarab. Vajon ez mindenütt így van? Szükség van a vadgesztenye leszedésére, de miért nem szervezik meg ennek munkáját anélkül, hogy bárkinek anyagi kért, vagy testi épségében bajt okozna? Jó lenne, ha rendőrőrszem is beavatkozna ebbe, vagy radikális intézkedéssel a legsürgősebben megszüntetnék ezt az elvadult gesztenyeverést. Élet és iskola Az Arany János utcai bérház építkezésénél sötétkék munkaruhás fiúk és lányok nyüzsögnek minden reggel. Délutánra fáradtabbak a mozdulatok és megszürkülnek a habarcstór a ruhák. A Vedres István Építőipari Technikum tanulói heti kötelező műhelygyakorlatukat töltik itt. Büszke öntudattal mennek az "igazi* munkára a soron levő osztályok. Nagy vonzereje van a valódi termelő munkának. Mélyebben átérzett felelősségtudatot, fokozott kötelességteljesítést igényel. A közelmúltban két tanítás nélküli munkanapot használtak fel arra, hogy társadalmi munka keretében bekapcsolódtak az Ogyessza városrész, valamint az egyetemi diákszálló építésébe. Ezzel szeretné beváltani az iskola a nagy költő elgondolását: "Ha élet zengi be az iskolát, az élet is derűs iskola lesz!*. sz. r. ágakban, ez azonban, sajnc*, nem mondható el a tapasztalatcsere-mozgalomról. Ma még a tapasztalatcsere botladozik, s lassan halad az újítások bevezetése. Ezért kiválasztottuk a sok újítás közül a legjobbakat, összesen 165-öt, s ezeket maketteken, s javarészt működő modelleken bemutatva két nagy vasúti kocsiban helyeztük el. A mozgó kiállítás felkeresheti a nagy vasúti gócpontokat. Október 20-ig a budapesti érdeklődők tanulmányozhatják a Nyugati-pályaudvar postavágányán a kiállítási anyagot, ezt követően pedig 38 nagy vasúti gócponton mutatjuk be. , realizmus talaján állva keresik, kutatják azokat a formákat, amelyek révén a máról korszerűen rögzíthetik véleményüket. Végül párhuzamot vont a Szegedi Szabadtéri Játékok és a soroza-, tos vásárhelyi őszi tárlatok országos jelentősége között, A kiállítás jelentőségéhez tartozik az évenként kiosztásra kerülő Tornyai emlékplakett, amelyet idén Szalay Ferenc festőművész vett át. A kiállítás egyik legfőbb érdeme egységes alaphangjában, az ebből kiinduló változatos formanyelvben nyilvánul meg, hogy végül is magasabb értelmű szintézisbe torkolljon. Általános a vélemény, hogy a IX. tárlat az előzőekhez képest nagy ugrást jelent. Az alkotók zöme közel ' került az emberhez. Tükröztetése sajátos lelki alkatuk, formanyelvük és színviláguk révén történik, amelynek mélyén a szocialista humánum húzódik meg. A hatalmas anyagban is fel kell figyelni Pintér József nagy vásznára, Dér István két alkotására, Tóth Sándor rézdomborításaira, Beszédes Kornél akvarelljére. Fontos Sándor három alkotása a kiállítás meglepetése. Szólni kell végül a IX. Vásárhelyi öszi Tárlattal kapcsolatban a zsűri igen meggondolt és megfontolt döntéseiről. Engedménytételek nélkül tudta elérni a kiállított anyag magas színvonalát. Nehéz dolga volt a rendező Ritly Valériának, aki a képek és a szobrok elhelyezésével ritmust vitt a falakra. Sz. E. Hunyadi Sándor: MIT SZÁLLÍT A MÁV? A finom, csipkés, elsőosztályú kupéban öten utaztak, öt férfi. Külsőre egyforma fajtájú egyének, de ki tudja, hogy mi lakik belül az emberekben? Ketten diskuráltak, kettő újságot olvasott, egy csöndesen szivarozva nézte az ablakon át a tájat. Bejött a fülkébe a kalauz, megvizsgálni a jegyeket. Szép, tiszta, rózsapiros férfi volt, az a bizonyos nyugodt magyar, aki olyan erős, hogy sohasem jön ki a sodrából. Nemrégiben sokan még azt tartották a húsz esztendővel ezelőtt, 1942. október 19-én elhunyt Hunyadi Sándorról, hogy felületes, hatásvadász trő, akinek csak a pesti polgárság körében sikerült népszerűséget kivívnia. Azok azonban, akik közelebbről Ismerték az iró munkásságát, tudtak, hogy ez a summás ítélet nem igaz. Amikor pedig néhány éve bemutatták a novellájából készült Bakaruhában cimü filmet, az egész ország közvéleménye meggyőződhetett róla, hogy Hunyadi Sándor becsületes, jószándekú íro volt, aki világosán látta a kapitalista társadalom minden ferdeségét, bűnét, hibáját. Igaz. nem volt harcos író. harcos egyéniség, s ha el is ítélte a dzsentrit, a polgárokat, a bankvezéreket, akikről legtöbbszőr és legszívesebben irt, bizonyos mertékig vonzódott ls hozzájuk. Ebben a magyar irodalom nagy alakjai közül legjobban Mikszáth-hoz hasonlítható, aki bírálta és szerette ls a dzsentriket. Hunyadi Sándor írasainak legfőbb vonzereje előadásmódjának elevensége, könnyedsége, közvetlensége. Szerkesztésmódja a novella nagy francia mestereire emlékeztet, csattanókra épült írásai nyílegyenesen haladnak a céljuk felé. Akárcsak az alább közölt kis tárcában. De most a kalauzon volt a sor. Mindenki ránézett. Mit fog csinálni? Lenyeli a sértést? Mit tegyen egy szegény -közeg*? Oly veszedelmes dolog kikezdeni egy dölyfös úrral, aki valami jogcímen szabadjegyet "élvez*. Vagy elégtételt próbál szerezni magának és a hivatalának? Tesz legalább egy megjegyzést? Megemlíti, hogy ő csak a kötelessségét teljesítette? Jegygyűrűje van, felnőtt férfi, bajuszában néhány ezüst szál Jegygyűrű volt az ujján. Ta- lenül zavarnák valami lappá- csillog. Ahogyan kék egyenkaros felesége lehet a rózsa- liával. Idegesen nyúlkált a ruhájának tisztaságára vipiros kalauznak, bizonyosan zsebe felé, és mivel nem ta- gyáz, bizonyosan kényes emegy kis hozományt is kapott lálta rögtön, amit keresett, beri méltóságára is. a nyugdíjas állásra való te- most már egészen ingerült A kalauz érezhette, hogy kintettel. Micsoda rend lehet gorombasággal vetette oda a várnak valamit tőle. Becsuka házatáján, mekkora gond- "közeg*-nek: ta a jegyet és mialatt visszadal lehet megstoppolva a fe- — Mondtam már,' hogy sza- adta, derűsen végignézett a hérnemüje, hogy szerethetik badjegy! goromba úron. Nyugodtan, és becsülhetik odahaza! És A kalauz azonban nem udvariasan, szinte kedvesen ő is mennyire becsülheti sa- ijedt meg. Megismételte a mondta, mint egy kitűnően ját magát, mintha skatulyá- felhívást, változatlan nyájas- iskolázott tisztviselő, aki fölből vették volna ki, nincs a sággal. Nyugodtan állt, várt, világosítással szolgál valami köpenyegén egy pehely. rózsapiros arcán nem íátszptt hivatalos dologban: Bejön, udvariasan szalutál, semmi indulat. — A MÁV kérem, nem alA két diskuráló úr egyszerre Az úr erre tovább keres- kalmaz marhákat. Legföljebb mondja, hogy -szabadjegy*, gélt. Kezdett az ügy kínossá szállít! A kalauz elhiszi, amit mon- válni. Hátha otthon felejtet- Ezután barátságosan szaludanak, rájuk mosolyog. Két- te a szabadjegyet? Vagy tált, ró nyugodtan kiment a ségtelenül jól Ismeri őket. nincs is szabadjegye? Csú- fülkéből, csöndes HiedelemRengeteget utazhatnak ezek nva dolog, amikor az ilyesmi mel behúzna maga után a peaz ő vonalán. kiderül egy talpig kockás. íé- ron ajtaját. A harmadik úr a sarokban nves cipőjű gentlemanről, aki A kupéban csönd volt, a szintén azt mondja, hogy az első osztályban ül. szivarozó utas elvigyorodott, •szabadjegy*. De a hangja De nem. Végre megtalálta a két diskuráló úr szemén is egy árnyalattal agresszívab- a jegyet, átnyújtotta, és rrf- látszott, hogy nagyon szeret ban cseng a szükségesnél, alatt a kalauz vizsgálta a nének nevetni A goromba úr Van benne dölvf, türelmet- fényképet, azon a módon, karját keresztbe fonva meilenség és gorombaság is, ahogy útitársakat szoktunk lén. komoran ült a serokban, mintha ezt mondaná: "Nem megszólítani, ezt mondta elég Füle lassan nirosodni kerlátja, maga szamár, hogv új- hangosan, nem ls a szomszéd- dett a belső haragtól és széságot olvasok?! Hagyjon bé- jának, hanem általában az gyentől. A falhoz kenték' kén!* A szép piros, ideális egész kupénak: Ügy elveszítette a csatáját, kalauz azonban, talán éppen — Nem értem, hogv ez a hogv jobban nem is lehet. A a hang miatt, egészen oda- marha miért nem hitt© el ne- kalauz legyőzte, és íme. a pofordult az utashoz, és szeli- kem, hogy szabadjegyem fákon látja, hogy a világ heden mondotta: van? lyesel hozzá. Egy darabig ült, — Szabadna kérném fel- A goromba mondatnak ket- néma gyűlölettel nézte az mutatni?! , „ , U1 , tős célja volt. Az úriember útitársait. Talán szeretett Vegre is joga, sot köteles- részben helvre akarta állíta- voIna belé is kötni valamesége volt megnézni a jegyet, ni vele a füjke ejött megté- lyikbe. Aztán inkább kiment azonkívül rendkívül udvari- . . . o . a peronra sétálni. Majd beás modorban tette a felszól!- f*4 méltóságát, részint a ka- jött leveMe y há,óból Ja ^ tást. Az úriember mégis úgy touzt akarta megbüntetni a káját, és átköltözött köszöviselkedett, mintha szemte- "marhá«-val. nés nélkül egy másik fülkébe.