Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-07 / 235. szám

Csütörtök. 1962. október 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Októberi költözködés idején AZ UTOLSÖ fecs- és Libanon tájainak kerajok is itthagy- ligeteibe bujkálva, tak már bennünket, vonul délnek. Űton Kisebb csoportjaik, van az egész magyar melyeket még vize- föld madárvilága, ink felett megfigyel- Mindenik a maga hetünk, rovarokra menetrendjét pontovadászgatni, késői költésből visszamaradt, rendszerint pusztulásra ítélt egyedek. Gólyáink is valahol a Vörös-tenger partjai közelében keringenek már, és eltűntek a fehértavi dankasirályok ezres tömegei, már messze délen, a Földközi-tenger vidékén halászgatnak. Ugyanakkor messzi északi tájakról, lengyel, cseh sirályok váltották fel őket, és választották pihenőhelyül a fehértavi rezervátumot. Pihennek, erőt gyűjtenek a további hosszú útra, és mikor a jégkéreg vastag páncélja zárja el az élelmet előlük, akkor ők is KÖLTÖZNEK a nyújt a ragadozók madarak, menniök ellen, és a csillagkéken, ősi, ösztönös pa- peknek is feltétlen rancsuk ez, megma- szerepük van a tájégyarázhatatlan kényszer űzi, hajtja a madarat az őszi útra, évezredes, szülőkről fiókákra maradt kényszer. Hogy mi az a belső képessége, ami irányt ad, ami vezeti e hosszú úton, az még ma is titok ornitológusok san betartva, hagyja el otthonát. Az eltávozottak helyébe vendégek, idegnek jönnek, de ezek is rendszerint tovább vonulnak. A sötét égen megcsendültek a vad- az libák ijedős, éles lili- előtt, kezései, amint vo- Elindulás előtt a nulnak éjszakai pi- csapat, már előre henőhelyük, Fehértó gondoskodott a kellő felé. Megjelentek a kondícióról — a zsírhalfarkasok és az gyűjtésről —, s ha északi tundrák van- bekövetkp7ik dorsólymai, melyek DeKovetkezlk az osz nyugtalanítják és tönük parancsolta hípusztítják a vonuló vó jel, a gondterhelt hűtlenek lesznek hoz- madarakat. Évezre- csapat elindul téli zánk. dek hagyományos, Berkeink kis éne- fáradságos, ösztönös kese, a barátposzáta mozgalmát járja a már valahol Cyprus madárvilág. szállására. Rendszerint éjjel vonulnak, mert ez biztonságot kozódásban. KÖLTÖZNEK a madarak, róják az ember számára eddig megmagyarázhatatlan légi országútjukat. A vonulási ösztönt a belső elválasztásű mirigyek hormonjai indítják meg. A mirigyeket viszont külső, objektív tényezők befolyásolják. A madarakat talán minden ember szereti és kedveli. Sokukat érdekli sorsuk, midőn az ősi útra térnek. Könnyítsük meg viszontagságos sorsukat a vendégeknek is, téli etetők, táplálék kihelyezésével. Közben gondoljunk arra, hogy egyszer ismét tavasz lesz, s a mi madaraink is visszatérnek. Csizmazia György omitológus HÁLÓKOCSIVAL Nem tudom, hogy e sorok olvasói közlekedtek-e már hálókocsival Szegedre — mert ez merőben mis, mint Szegedről Budapestre — és ha igen, megfigyelték-e, hogy mi minden történik ilyenkor. A napokban Tihanyban volt dolgom. Viszszafelé feleségemmel este értünk Pestre és mivel másnap korán reggel már Szegeden kellett lennem, ezért elhatároztuk, hogy az éjszakai személlyel, de hálókocsin jövünk visszafelé. Eddig minden rendben is ment. Tálaltunk egy nagyon kedves, barátságos hálókocsi hogy Záhonyig hány állomáson fog megállni az éppen indulni készülő személyvonat. Teljesen kijózanodva hallom, hogy ezt ismételten közli egy előttem láthatatlan hallgatósággal. Rádöbbenek, hogy ime, Cegléden vagyunk. Lehetett éjfél után egy óra. Akaratlanul is eszembe jut; milyen kár is volt, Ceglédi ébresztő hogy a hangszórókat kitalálták, vagy ha már kitalálták, azt a MÁV-nál alkalmazzák; vagy ha már ez kalauzt1, egy1 "igen }6és tisz"- olyan újabbmódi nemzetkö- szaggal az ta hálófülkét. így fokozott szokás, legalább Ceglé- varázs és saj - den is tartanák magukat ahhoz a nemzetközi szokáshoz, bizalommal néztünk a pihenéssel és alvással eltöltött éjszaka elé. Pesten a nyugatin a kilátások nem voltak roszkülső ötösön A gőzös megtorpan szak, mert a mihelyst megürült a hely, felzárkózott a már benn álló szerelvény elé a hálókocsi összes tartozékaival, ami a postakocsiból, poggyászkocsiból és tudja a MÁV még miből állt, szóval jó hosszú volt, hosszabb mint egy mesebeli kolbász — de elején egy mozdonnyal. Pontosan indultunk, lefeküdtünk; én magam, mint udvarias férj, a kissé keményebb és mahogy éjszaka csendet nem háborítanak. (Hátha elolvassák ezt Cegléden is és megszívlelik.) Miután a csend nagynehezen helyreállt •— saját vonatunk indulásának ismételt bemondása után — csak elindultunk, mozgott a kocsi és az ágy külön is, igymint a tolókocsiban ringatott csecsemő, újra csak elszenderegtem. Közben-közben felfelriadtam, de most már csak egyes füttyökre, melyeket árva mozdonyok hallattak és amelyek némi vadmadarak rikoltására emlékeztettek, amiket csak fömadártudósunk, Beretzk Péter doktor úr tudott volna néven nevezni. De ez azért szik, itt fel kell kelni; akár kelt a kalauz, akár nem — s közben egy kis óvatos tologatás egyik vágányról a másikra. De ez nagyon jó... A többi már a megszokott: felkelni, gyorsan mosdani (beretválkozni majd otthon lehet), öltözni, búcsú-kézszorítás a kalauztól. De amint nyílik az ajtó, hirtelen körülnézek a reggeli levegőben; hol főznek itt halászlét? Rendben van, hogy Szegeden vagyunk, a halászlé városában, de ilyen korán és ilyen finom erős állomáson? A sajnos a halászlé illúziója is — szétfoszlik pillanatok alatt, mint a hajnali köd: nem halászlé, még csak nem is gulyás — Szegeden hagymát szárítanak... Dr. H. D. A megmentett család Egy alkoholisia visszatérésének útja Hangos dörrenéssel csapó- nem veszekedett azért, hogy zsebre vágta a levelet. Aznap este józanon jött haza. Másnap pedig a munkahelyről szintén időben hazaérkezett, sötétkék ruhát vett fel, ismét szó nélkül elindult otthonról. Mint később kiderült, a tanácshoz hivatták, dott az ajtó, rezegtek az üve- férje szórakozás után vágek. Náluk talán csak az gyik, s akkor még a társaapró termetű, hajszolt testű ság is megfelelő volt. asszonyka remegett erőseb- ... ben. Mintegy testőrként az Ivócimborák kÖZÖit alvó gyermek ágya elé állt. Jól számított. A részegségé- Később azonban a becsű- j _ ben tántorgó férfi ismét el- letes munkatársak elmara- ahoi az alkoholizmus ellen kezdte — vagy talán csak doztak, s helyettük alkalmi küzdő bizottság tagjai fofolytatta — a tegnap éjsza- ivócimborák akadtak. A férj gadták. Türelmesen elbeszélka abbahagyott veszekedést, egyre kevesebb pénzt adott gettek vele Jóakaratúan a A durva szavak most is lelke haza, az asszony pedig egyre családról, jövőjéről esett mélyéig megrázták. Nem le- többet dolgozott, hogy pó- szó, s a végén a nagy darab hetett ezt megszokni, nem tolja, amit férje elivott. De ember remegő kézzel írta lehetett ebbe beletörődni, hi- még ekkor sem érezte, hogy aiá a papírt, vállalta az elszen néhány hónappal ez- zsákutcába futott életük. A vonókúrát, előtt még szinte paradicsomi férj ugyanis; másnap mindig Nem ingott meg később boldogságban éltek. S míg a bocsánatot kért, ha előző sem Megjelent az elvonószitkozódó szavakkal együtt nap "spiccesen* ért haza. s kúrát megelőző ideggyógyárepült az asztalról az étel- utána hetekig nem is ivott. Kzati rendelésen is, és nélel telt tányér, az asszony Nem veszekedett, nem kia- hány nap múlva bevonult szó nélkül, maga elé mered- bált, nem ütötte az asszonyt, elvonókúrára, ve idézte férje múltbeli ha- csak szépen, csendesen lefeSEfSW? ™a r- k Utóbb azonban olyan tár- Megint boldogok rátságce, kedves szavakat. S saságba keveredett, ahol az- Azóta pontosan hat hómi rdezt azért, hogy elviselje zal hencegtek, próbáljon az nap telt el. K. Péter családi a jelent... asszony egy szót is szólni a élete visszazökkent a régi j . kimaradásért, majd megkap- kerékvágásba. A férj IgY kezd ek Ja a magaet. Mert, szenn- ... . , ,, . yY tük, nagyon igaz, hogy a 32 emlékezetes elvonókúra K. Péter és dolgos aaszo- pénz olvasva, az asszony után vendéglőnek még csak nya hét évvel ezelőtt telepe- verve jó. K. Péter először a tájára sem megy. Ellenben dett le Szegeden. Albérlet- "}f?^bent a hencegye me- jár heiyette feleségével szín+777 ' , . , selt torténeteken, egy nap ... ... .. .. , ben kezdték. Néhány év azonban nála is- megtörtént hazba- Iden eloszor elmen" múlva, mire megszületett az a tragédia. Két nap alatt tek kéthetes üdülésre is a első gyerek, már állami se- társaival eldorbézolta két- Balaton mellé. Üjra boldoggítésggel ugyan, de épült ^LÍTtí^a ^tótó^meré- Ság kö,tözött az újszegedi Újszegeden a családi ház, ké- szelt bogy „üből vesz a na- kis o*31^' házba, s a körszült az otthon. Szorgalma- gyob'bik kislánynak. Éviké- nyék most már nem a veszesan dolgoztak mind a ket- nek télikabátot, s halkan kedések durva zajától, hatén. A férj az egyik Szeged J^^^SSSS^ nem a gyermekek, a szülők . törődsz velük, előbbre valók ,. ., környéki epítkezesen, az asz- a cimboráid*, akkor elcsat- vldám- onfeledt kacagásától szony pedig a textilgyárban, tant az első pofon. Aztán hangos. Az első kislány érkezése íött a többi. £.' a gyermekek Eddig a történet. K. Péter iránt érzett örömöt csak te- ?lá,Lakkor ,voltak Í£!d?g'>k' visszatalált a becsületes életha edesápjuk nem jött haza, . .. , , . mert így ók is megúszták a ^ a táigadalom segitsége\ érést, a durva szitkokat. vei, és saját erős akaratával. Horuczl Lászlóné tézte a két év múlva megszülető fiú. Aztán újabb egy év múlva megszületett a harmadik gyerek, ismét kislány. A közös szórakozások egyre inkább elmaradtak. Az Vállalta az elvonókúrát Aztán egy szép napon leasszony az üzemi és az ott- velet hozott a postás K. P<jhoni munka után fáradtan, toréknek. Az asszony nem is meg a gyermekek miatti ag- bontotta fel a hivatalos külgódásban i6. nehezen moz- nejű borítékot, nehogy ez is dult ki otthonról. A férj pe- ok legyen a veszekedésre, dig, miután úgy érezte, meg- Másnap adta csak oda férteremtette már a megfelelő jének, amikor az józanul otthont, egyre többet maradt munkába indult. Látta, hogy ki barátokkal, munkatársak- az szinte visszahőköl a lekal. Ez nem is lett volna vél elolvasása után. De nem baj, hiszen az asszony soha szólt egy szót sem, csak Egymillió fácán A Lengyel Állami Vadászati Bizottság tervbe vette, hogy 1965-ig egymillió darabra szaporítja a fácánállományt. Nemcsak a vadászoknak szerez ezzel örömet. A mezőgazdaságnak is nagy haszna lesz ebből. A fácán ugyanis a kolorádóbogár egyik legnagyobb ellensége. Tehát több fácán — több burgonya. gasabb felső ágyat választva, oda feltornáztam magamat egy csodás létraremek- valahogy nyugalmas volt a mű segítségével, melynél nyugtalanságban. csak arra kell vigyázni, hogy a csuklóból kiálló csapszeg az ember tenyerét túlságosan meg ne sértse. (Szóval, ügyetlenebbek vigyázzanak!) Nemigen sértve meg Egy kis tologatás Egyszerre csak a legközelebbi felébredésnél csodálatos békesség, angyali rf^yZZ'^f nyugalom „sz k^: színje altató gyógyszer bevétele után úgy gondoltuk, hogy mindent megtettünk a siker érdekében, ami tőlünk telik. Ment is a gőzös egy ideig, de aztán — nem menetrendszerűen — megtorpant. Mivel még nem aludtunk, ezt beszámítottuk a rezsibe. Tényleg továbbindultunk; én szokásomhoz híven elősimogató csend, amelyet csak elvétve, mint a ködön át. emberhangok tarkitanak. Amint kissé eszmélek, nagy a gyanúm, hogy talán már otthon vagyunk Szegeden, de még korán van, még nem kell kiszállni, csak majd jóval hat óra után, addig nyugodtan alhatom. Én talán ez vettem még valami izgal- a hálókocsis utazás legszebb mas olvasmányt, hogy ha- emléke: a nyugodt alvás a marabb elálmosodjam, ami szegedi állomáson, meg is történt. ha ; e2 egy kis ideig, az ember ugy érzi, hogy ep- »» * pen el akar aludni, úgy igen míg aztan ismerős hangra gyorsan el kell oltani a vil- nem rezdülök fel: most már lányt és máris elaludni. Ez a mi iegsajdtabb kedves vasaz egyetlen biztos szer. Ha bemondó eivtársnónk az ember ezt elhibazza. ak- „„„.„u kor igen nehéz ezt újra kez- kelteget a szegedi vonatok deni. Most sikerült, el is legfrissebb híreivel; majd aludtam, közben félálomban egyS2erre csak hallom, hogy furcsa zajokat KaXlottam - pMírc induló gyorsot kez. de ezek nem voltak keue- , . , metlenek — míg egyszerre di bemondani, eleinte ritcsak egyébként nagy csend- kábban — közben még klsben egy harsány női hang sé elbóbiskolok — majd — szőkének, fiatalnak és csinosnak tetszett — ébresztett fel. Jobban oda figyelek, hát hallom, amint arra oktat, egyre gyakrabban ismétli újra és újra a pesti gyorsot. Így megtudtam, hogy fele se tréfa: tetszik vagy nem tetJCumM MOZAIK -&3T. — Mássz godtan... fel rajta nyo(Kerezsy Sándor rajzai) Csak sorjában csiklandós lakó Igazi ájtatosság A legjobb melyszántót ünneplik