Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-07 / 235. szám

Vasárnap. 11)62. október 7. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Hazaérkezett Romániából a magyar parlamenti küldöttség A magyar országgyűlés küldöttsége — amely Vass Istvánnénak, az országgyűlés alelnökének vezetésével tíz napot töltött a Román Népköztársaságban — szombaton visszaérkezett Budapestre. A romániai út élményeiről, tapasztalatairól Vass Istvánné megérkezése után a következőket mondta: — A látogatás egyik legmaradandóbb emléke az a gyors fejlődés, amelyre méltán büszkék román barátaink. A lakásépítkezés különösen gyors, s ahogy láttuk, tapasztaltuk, bizony hamarabb tető alá kerülnek az új otthonok, mint nálunk. Sok gyárban voltunk s felkerestünk több mezőgazdasági üzemet, megható volt az a szeretet, amellyel mindenütt fogadtak. s a magyar nép iránti őszinte barátság sok-sok megnyilvánulása, amellyel lépten-nyomon találkoztunk. Romániában az életszínvonal ma jóval magasabb, mint pár évvel ezelőtt volt, s román barátaink lelkesedéséből, szorgalmából ítélve bizonyos, hogy további szép sikereket érnek el a szocialsta építésben. — A tíznapos látogatáson természetesen alkalom nyílt a román képviselők munkájának megismerésére, a parlamenti munka tapasztalatainak kicserélésére. Ezek az őszinte hangú, közvetlen eszmecserék rendkívül hasznosak, tanulságosak voltak. Ülést tartott az MSZBT országos elnöksége A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége szombaton Rónai Sándor elnöklégével ülést tartott a Ma. gyar—Szovjet Barátság Házában. Az ülésen részt vett dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője ts. Rónai Sándor elnöki megnyitója után Kristóf István, a társaság főtitkára beszámolt a legutóbbi elnökségi ülés óta végzett munkáról. TUDÓSÍTÓINK JELENTIK: Négy és fél milliós beruházással új telephelyet épít a Szerszámkovács Ksz A télen már költőinek a városból a kovácsok — Jövöre több mint tízmillióra növekszik az export A szegedi Szerszámkovács leg tovább fejlődhet. Jól jár- lelő lesz az áramellátás. VéKsz gyártmányai egyre nép- nak a kovácsok is: gül, de nem utolsósorban a szerűbbek a külföldi piacon. . „.„„„„KI. környék lakosságának régi A szövetkezet idei export- egeszsegesebb körülmények ^^ nyer orvosláat: a terve például nyolc ós egy- kozött dolgozhatnak. kiköltözés után nem zavarja negyed millió, s a harmadik hiszen a Rákóczi utcában a családok nyugalmát az negyedév végéig már kevés a helyiségek levegője, ajaxkalapácsok szinte elvihat és fél millió forint ér- Az uj telepen harmadik mű- selhetetlen. reggel hat órátékű kéziszerszámot szálli- szakot állíthatnak be, megfe- tói este tízig tartó zöreje, tott a nyugati és a népi demokratikus országokba. A szövetkezet termékeiből újabb kapitalista országok is rendeltek. Hollandia, Svájc, Belgium, Német Szövetségi Köztársaság. Törökország. Egyiptom után India, Líbia és több arab ország jelentkezett vevőként. Noha még messze vagyunk az év végétől. a Szeirszámkovács Ksz csaknem teljes kapacitását már lekötötték 1963-ra. Eddig 11 millió 260 ezer forint értékű kéziszerszámra kötöttek szerződést a külföldi cégek, s ez a szövetkezet termelésének háromnegyed része. Hovatovább a Szerszámkováca Ksz jelenlegi adottságaival nem tud annyi kéziszerszámot gyártani, a menynyit átvennének külföldön. A szövetkezet helyhiánnyal küzd, s ez akadályozza a további korszerűsítést, a termelékenység emelését. Ezen a helyzeten segítenek a második ötéves terv végéig. Az OKISZ négy éa fél millió forintos beruházást engedélyezett a szegcdi szerszámkovácsoknak. Ebből az Ö66zegből korszerű ipartelepet építenek a nyugati ipari övezetben. A szegedi Műszaki és Tervező Szövetkezet már készíti a terveket, s az év végén a kovácsműhely meg is kezdi a kiköltözést az új helyre. Első ütemben az ő részükre építenek műhelyt előregyártott elemekből. Így felszabadul az alsóvárosi, Rákóczi utcai telep, s itt a csiszolók és szerelők tágasabb férőhelyet kapnak. Mivel az utóbbiak munkája »szűk keresztmetszet* a szövetkezet termelésében, ez a megoldás egyszeriben a termelékenység növelését eredményezi. Üjabb dolgozókat is beállíthatnak, s ez a részÖSSZEGYŰJTÉSRE VARO „APRÓPÉNZ" s' okan és sokszor írtak, beszéltek már arról, hogy a múltban egyegy üzem valóságos "ipari sündisznóállásá* változott. Jól bereteszelt gyárkapuk, párnázott irodaajtók zárták cl a betekintés lehetőségét a vetélytárs, a másik gyúr embere elöl. Ez természetes volt a farkastörvény érvényesülésének korszakában. Miért is fedte volna fel titkait, vagy engedte volna be a konkurrencia emberét a tőkés? még mindig igen kevés mérnök, műszaki mehet külföldi tapasztalatcserére. Nem elég csak leszögezni az elveket, hangsúlyozni, hogy érjük el a világszínvonalat egyes ipari termékek gyártásában, ha akikre a világis. A kenderfonógyár Vörös Csillag brigádja az utóbbi időben mások kérésére valósággal "házhoz szállítja* a mozgalomban szerzett tapasztalatait. Legutóbb a kéziszerszámgyáriak és a nagylaki kenderfonógyár szociaszínvonal elérésének felada- lista brigádjának tagjai hívta vár, nem láthatják, hogy milyen is az a világszínvonal. A külföldi utak gazdaságosságáról pedig így érvelt: könnyen kiszámítható, hogy mi kerül többe, a szakemberek útiköltsége, naták meg baráti találkozóra a kenderfonógyáriakat. Az újszegediek már nemcsak az üzemekre, falura is gondolnak. A Mező Imre szocialista brigád tagjai épperi legutóbbi értekezletükön haMost is vannak bereteszelt pidíja, vagy a külföldön már tározták el, hogy termelőFiíttlmm ilr Dí.í ri Cl 3 7í \ I T LAnrt/vn Arftol ó In O t/i 1 I TA'.Vl _ szocialista eígyárkapuk, sőt párnázott készen megtalálható üzem irodaajtók is. De ezek nincsenek hétpecsétes lakattal bezárva. Nincsenek olyan gyári titkok, amelyeket ne tudhatna meg a testvérvállalat. Sőt, évek óta igen sokat beszélünk arról, hogy tegyük közkinccsé a hasznos tapasztalatokat, a korszerűbb gyártási módszereket, újítási javaslatokat. Adjuk tovább ezeket mindannyiunk hasznára. S alkalmazzák is a jó termelési tapasztalatokat, technológiai elgondolásokat a rokonszakmák, gyárak. Az utóbbi Időben a tapasztalatcserét jónéhány szegedi üzemben valahogy másként értelmezik, mint régebben, évekkel ezelőtt. Ennek az újfajta értelmezésnek adott hangot az egyik üzemi küldöttvólasztó párttaggyűlésen jelenlevő műszaki dolgozó. Arról beszélt, hogy szervezési tapasztalatok, korszerű gyártási eljárósok itthoni megszerzése, kikísérletezése. N Szakmai képzés a postán A Postás Szakszervezet Szakmaközi Bizottsága a TIT-tel közösen a szegedi postás dolgozók részére munkásakadémiát indít. Az 1062/ 63-as évre részletesen kidolgozták a továbbképzés tematikáját. Az előadások témái a posta forgalmi és műszaki szakágazatainak múltját, jelenét és fejlődésének tervelt ölelik fel. Az Igen széles körű lsmeretbővltő előadások célja: elősegíteni a posta menynyiségl és minőségi munkájának további fokozását Angyal Rezső Szovjet vegyészmérnöknő az újszegedi szövőgyárban Messziről jött kedves látó- jai meghatottan mondtak kögútó kereste fel a napokban szönetet a figyelmességért és az Újszegedi Kender-, Len- 6k is küldtek ajándékot a szövő Vállalat "Kállai Éva* Proscnkova-brlgád tagjaiszocialista brigádját Z. A. nttkSzidorova vegyészmérnöknő, Ezt követően a vegyészmérVjaznikiből mint turista ér- nöknő és a vendéglátók szíkezett Szegedre, és munka- vélyes helyének, a "Szabad Proletár megbeszélést folytattak Textilgyár* egyik koamu- a szoclallstabrigád-moeganlsta brigádja kerésének tett lom továbbfejlesztésével kapeleget, amikor csolatosan. M. L. meglátogatta a velük levelező kapcsolatot tartó szocialista brigádot. Szidorova elvtársnő tolmácsolta a Prosénkova kommunista brigád jókívánságait, A konzervgyári iparvágány forgalma a Német Demokratikus Köztársaságba, Csehszlovákiába és néhány nyugati országba indul Innen útnak. Az új iparvágány igen jól bevált, de a rakodás még nem eléggé gyors, nem eléggé korszerű. A kocsikat villamossal tolják be helyükre, de az űj vágány dult meg az iparvágányon, fölött még nem építették meg s a konzervgyárba érkező a vezetéket. Emiatt vagy nyersáru és a már legyártott vontatóval, vagy kézzel tolokészárú nagyobbik részéi gatják a kocsikat, s ez vevnsúton szállították. Az ex- szélyes. port főként a Szovjetunióba, " Tótka Károly Nyár elején hosszabították meg a Szegedi Konzervgyár iparvágányát, s azóta nem tíz, hanem 25 vasúti kocsi rakodása végezhető el rajta. Az új iparvágányra kitérőt is építettek, úgyhogy egy időben megrakhatnak és ki is üríthetnek vasúti kocsikat. A múlt hónapban több mint 500 vagon forGépesített csatornakészítés Árokásógép dolgozik az újszegedi Haladás Termelőszövetkezetben. A Szolnoki Vízügyi Építő Vállalat nyolc kilométer hosszúságú csatornát készít a kertészetben. 56 szórófejjel dolgozhat majd itt a korszerű esőztető berendezés. 260 holdon káposztaféléket. paprikát, dinnyét és lucernát öntöznek a kertészet korszerűsítésének befejeztével. Elölegosztás a bahUlyai ifjúsági tsz-ben baltis tya-alsógajgonyai ér átadta ajándékait az új- Igkola Lenin ifjúsági termelőszegedi gyár szocialista kol- szövetkezetében előleget oszlekti váj ónak. A brigád tag- tottak a termelési év eddigi 3 ezer forintos bevételeből. A 22 úttörő lelkes figyelemmel kísérte Frányó Jánosnc tanítónő, mint »tsz-elnök« beszámolóját. Ezután vita következett és egyöntetűen elfogadták a javaslatot a közös vagyon gyarapításáról, a "beruházásiról*. Bába István javasolta, hogy a Szirtusvirág Tsz vezetőitől kellene kérni néhány kocsi trágyát a talajerő utánpótlására, Hegedűs Sándor pajtás pedig kezdeményezte, hogy nyolcvan darab őszibarackfát ültessenek. Faiskolát is szeretnének létesíteni, hogy a szemzést, oltást még jobban megismerjék. Dicséretet kapott Borbola Feri: ő locsolt legtöbbet. A közgyűlés nem volt híjával az új tagok felvételének sem. Az ifjúsági tsz-tagja csak az lehet, aki a közepesnél jobb tanuló. Munkaegységenként az elnök 20 forintos előleget osztott a brigádvezetők könyvelése szerint. 100 forinton felül kapott több pajtás, de hátra van még a paprika betakarításának teljes jövedelme. Vetró Ica iskolköpenyt vesz a keresetből, Bába Gyöngyi cipővásórlásra fordítja a pénzt. Pásztor János em akarjuk elvitatni a külföldi utak hasznát, hiszen gyakorlati példák bizonyítják, hogy mennyire kamatozó dolog, ha egy-egy szakmáját jól ismerő, képzett mérnök, műszaki dolgozó valóban tanulmányútra és nem kirándulásként megy külföldre. De mindjárt hozzátesszük, hogy a világszínvonal megismerésének és elérésének ez csak egyik módja. S a külföldön szerzett tapasztalatoknál jóval többre van szükség e komoly célkitűzés eléréséhez Mindenekelőtt H szakemberek hazai alkotó, kezdeményező készségének még szélesebb kibontakoztatására, fokozottabb tudományos kutatómunkára, a kísérletek bővítésére, a hazai tudomány eredményeinek, a találmányoknak, újításoknak széles körű alkalmazására, s nem különben a jó termelésszervezési tapasztalatok kicserélésére. Valljuk be őszintén, a külföldi utak további bővítését devizakészleteink is korlátozzák. De mielőtt tovább folytatnánk az okfejtést, szögezzük le: ma jóval többen járnak külföldre, mint öt évvel, két vagy egy évvel ezelőtt. Űgv hisszük, alig van olyan vállalat Szegeden, ahonnan valamelyik vezető, mérnök, vagy műszaki ne járt volna külföldön. S

zóval nincs több pénz tanulmányútra, de ha már így van. azt hihetnénk, hogy ezt a "rövid kardot* bizonyára mindenütt, vagy legalábbis sok helyen megtoldják egy lépéssel. Nem arra gondolunk, hogy saját pénzen keljenek útra emberek, bár sokan és egyre többen választják a külföldjárásnak ezt a formáját. Ez csak Idegenforgalmi tapasztalatokat nyújt, kevésbé alkalmas szakmai tapasztalatok szerzésére. Magától értetődik a következtetés; ha nincs lehetőség a külföldi tanulmányok bővítésére, bizonyára annál Jobban élnek vállalataink a hazai tapasztalatcsere-látogatások szövetkezeti szocialista címért küzdő brigádokkal teremtenek kapcsolatot, hogy kicserélhessék tapasztalataikat. E munkához nem kérnek sokat a szocialista brigádok. Ök is szeretnének eljutni külföldre. tanulmányútra, mint például a MÁV Szegedi Pályafenntartási Főnöksége makói József Attila brigádja, de egyelőre megelégednek a hazai tapasztalatcsere látogatások szerényebb, s mégis" fölöttébb hasznos tapasztalatokért. V

állalataink vezetői, á szakszervezetek, de különböző társadalmi szervek, tudományos egyesületek is sokat tehetnek a tapasztalatok kicseréléséért. Az MTÉSZ Szegeden eredményes munkát végez r.z újítások, a2 új technológiai eljárások, szakmai tapasztalatok elterjesztésében. Sajnos nem mondhatjuk, hogy mindenütt egészséges az újítómozgalom. Sok még az elheverő Javaslat és az értékes újítások Is csak házon belül maradnak, nem válnak közkinccsé. Felelős emberekre hárul a továbbítás gondja, de úgy látszik, ezt nem szívesen veszik magukra. Ha pedig mégis eljut valahova egy-egy újítási javaslát, úgy tekintenek rá. mint idegen gyermekre, s úgy is bánnak vele. Sok társadalmi szerv sokat tesz az üzemi tapasztalatok továbbításáért, kicseréléséért. Még sincs igazi gazdája a tapasztalatcserének. Egy kicsit úgy létszik, a sok bába között — ha nem is vész el teljesen a gyermek: —. nem fejlődik úgy, ahogy kellene. A fennálló igen hasznos rendelkezéseknek nincs kellő foganatjuk. A többi között a vállalatok kötelessége tovább'tani a máshol is használható újftásl javaslatokat. El kellene jutIntni ezeket az iparigazgatósárhoz, a Találmányi Hivatalhoz. Sajnos sűrűn megfeledkeznek e kötelességről. Jó lenne figyelmeztetni őket mulasztásukra, de npmesak szóban, úiságcikkben, hanem állami felelősségre vonással is. Még keveset halottunk arról, hogy valahol 1* valakit felelősséere vontak volszerényebb, de nagyon hasz- na ilven mulasztásért. Igaz. nos lehetőségeivel. Kevés szegedi vállalatnak van terve tapasztalatcserére. Sajnos még a házon belüli munkamódszerátadásokat is elhanyagolják. Vajon miért? Nem érdeklődnek az emberek a gyár, a szakma, a munkatársak jó tapasztalatai Iránt? Vagy nem szivesen adják át tapasztalatalkat? Lehet, hogy akadnak Ilyenek, dehát ez elenyésző kisebbség. A nagy többség akarja és ét is adja szakmai tapasztalatát, s ha n vezetők nem teremtik meg ezek átadásának, átvételének lehetőségét, maguk kezdeménveznek, saiátos módon igyekeznek közkinccsé tenni a jót. A

szocialista és e küzdő brigádok címért szaporodó baráti találkozói élénkséget hoztak a tapasztalatcsere hasznos mozgalmába is. Különösen figyelemreméltó a Szegedi Kenderfonógyár Vörös Csillag brigádjának, az Újszegedi Kender-, Lenszövő Vállalat néhány szocialista brigádjának ilyen tevékenysége. Az újszegediek rendszeresen eljárnak a testvérüzemekhez Szegeden, de utaznak Pestre, sőt még Győrbe azt mondjuk, összegyűitésre váró nnrópénz a sok üzemi tapasztalat. De ez az aprópénz, ami físszeavűltetlenül vár, sokra rúg. Milliók vesznek el, legalábbis ennvit nem teszünk bele a népkasszájába. A-oitalisták. ha tehetnék. betekintettek a wárkanuk, a párnázott irodaajtók mögé Ha másként nem ment. ipari kémeket csempésztek be. vagy nehéz pénzeket fizettek egy-egv gyártási szabadalom átvételéért. Nálunk a jó tapasztalatok átvételéből, általánosításából senkinek sem származik kára — sőt ellenkezőleg: éppen a népgazdaság hasznára szolgál, az egész népet gyarapítjuk vele, ha közkinccsé tesszük. Olyan aprópénz ez, amely szüntelenül szaporodik, 9 bőséggel áll rendelkezésünkre, csak össze kel% szednünk. Vegyük át egymástól mindazt. ami jó, hasznos. Érdemes tanulni, okulni mások tapasztalatából, s minél többet hasznosítani ebből a közös kincsből. NAGY PÁL