Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-06 / 234. szám

Szombat, 196Í. október <5. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 KOMMUNISTÁK TANACSKOZASAI (Somogyin? lelv.) Szavaz a szövőgyári kommunisták pártértckezlete (Folytatás az 1. oldalról.) üzem, javultak a munkakö­rülmények és a szociális el­látottság. Különösen a szö­vődében sürgős azonbán a munkakörülmények lehető­ségek szerinti könnyítése. A műszaki intézkedésekkel az egész üzemben a termelést könnyítve kell termelé­kenyebbé. gazdaságosabbá tenni a munkát, mert ez is a párt politikája. Akad még durva, gorom­ba hang némely kisebb-na­gyobb beosztású vezető ré­széről. Ez — állapította meg a pártértekezlet — megen­gedhetetlen. Sok baj van amiatt is, hogy többször igen rossz alapanyagot' fo­nalat kap az üzem. Elsősor­ban az üzem gazdasági ve­zetésének dolga, hogy ellene fellépjen az illető és szállí­tó gyár vezetőinél. A vezetés javítása Az élet követelménye, hogy javítsuk a vezetést. Tanulságként került szóba, milyen visszahúzó volt. hogy korábban nem egyszer intri­ka is felütötte fejét a gyári tisztségviselők között. Az ügyet előrevivő vitákra szükség volt és szükség van. Ezt erősíteni is kell, de nem lehet tűrni a pártszerűtlen­séget. A gyár vezetésének — mutatott rá a pártértekezlet — méginkább kérni kell a teendők végrehajtásához a munkások véleményét, ja­vaslatait. Elmondották azt is, hogy a nép ügyéhez hű, szakmailag alkalmas pár­tonkívülieket az eddiginél bátrabban kell tisztségekbe állítani. Az arra alkalmas pártonkívüliek ugyanis — mint ismeretes — a párt­funkció kivételével minden tisztséget betölthetnek. A Nem volt hiány segitő­szándékú kritikában sem, s maguk a vezetők mutattak példát az önbírálatra. A kritikai észrevételeknél azon­ban jó lett volna, ha még közelebbről, konkrétabban a gyári életre alkalmazzák, még alaposabb előremutatás­sal. Több felszólaló kérte a városi pártbizottságot, hogy adjanak az eddigieknél még több segítséget a helyszínen a pártmunka javításához. Bírálták az építőipari válla­latot is, amiért többször hi­bákat követ el a lakások megépítésénél: megreped a fal. rossz a vízvezeték st'o. A pártértekezlet a gyári vezetés különböző posztja- tennivalókra határozatot hó­it erősítsük rátermett nők­kel is. Bírálat, önbírálat Fölmerült -mind a politi­kai, mind a szakmai to­vábbképzés nagy fontossá­ga is. Kérte a pártértekezlet az illetékes felsőbb szerve­ket, foglalkozzanak felsőfo­kú textiltechnikum létreho­zásával Szegeden, a textil­ipar fellegvárában. zott, majd megválasztoták a 25 tagú üzemi pártbizottsá­got, a 12 küldöttet a városi pártértekezletre. Az új pártbizottság a párt­értekezlet után ülést tartott és az üzemi pártbizottság tit­kárául Szappanos Lajosnét választották. A gyár pártértekezlete el­érte célját, alapot ad a to­vábbi munkához. A tartalom a legfontosabb felkészülés utolsó ban virágoztak, mint példó­szakaszában vagyunk. ez a forma is helyes rrvon­A munkatervek több- tánc, most már halálra van sége kész, az illetékes szer- nak ítélve. Elavultak, a kö­ul a színjátszás, vagy a népi danivalót fejezzen ki, helyes tartalmat sugározzon, s ne \ alami öncélú, sekélyes és zönség nem érdeklődik irán- tartalmatlan produkció lé­tük és ezért nincs is rájuk gyen. Jó példát mutatott ez­zel kapcsolatban Szegeden a Fiatalok Irodalmi Színpada. szervezése, s rövidesen mun- nyek — tagadhatatlan — Évadnyitó műsorukat irodal­kához kezd a teljes appará- bizonyos objektív tényekből mi fejtörő keretében adják tus: megkezdődik az új nép- indulnak ki. Többek között elő. Ez az új forma, mely iránt, mint már többször ta­pasztaltuk, Szegeden is igen nagy az érdeklődés, önrnagá­a minimális- ban nyilvánvalóan nem csök­kenti az előadás tartalmi színvonalát, 'viszont az egész bemutatót vonzóbbá, érdeke­vek megtárgyalták, megvi­tatták őket, lassan befejező­dik a különböző tanfolya- szükség, kár erőltetni a t'enn­mok. iskolák hallgatóinak tartásukat. Ezek a vélemé­művelési évad. Mit mond- például abból, hogy csak hatunk most, az évad kez- ugyan vannak olyan üzemek, dc-tén a legfontosabb felada- vállalatok — itt Szegeden is tokról? A válasz — leírva —, ahol még legalább is — egyszerűnek nál is kisebb az érdeklődés tűnhet. A leglényegesebb az, hogy idén a a műkedvelés iránt. Az is népművelési igaz, hogy a népi táncmoz­munka minden ágában job- galomban is tapasztalható sebbé teszi, ban. intenzívebben érvénye- bizonyosfokú fáradtság, el­a szo- nehezülés, kifulladás: kevés mint a újat, kevés meglepő érde­kességet tudnak produkálni. süljön a tartalom, cialista eszmeiség, múlt esztendőkben. A tartalom fontosságát eb- inkább csakazt ismétlik, va­ben a munkában elégszer riálj hangsúlyoztuk már. Nem ezelőtt is láttunk tőlük, mindig és nem mindenütt si­került azonban megteremte­nünk e jó szándék mara­déktalan megvalósításának T ermészetesen ez csak javaslat Azt viszont már határozottan mondhatjuk, hogy a szegedi amTmáTtiz Vrei üzemek, vállalatok színját­szóinak nemcsak a saját dol­gozóik igényeit kell figye­népművelőnek lembe venniök. amikor a azonban e jelenségek munkájukról határoznak, ha­láttán nem szabad nem gondolniok kell a járás jo feltételeit. Ehhez ugyanis az ketsegbeesme. nem szabad falvainak nepere is. Elofoi­elérendő célok világos hatá- megkongatnia a halálharan- dúlhat hogy egy-egy uzem­got. Arra kell gondolnia, hogy a népművelés mozga­lom. méghozzá állandóan alakuló, amely ben a dolgozók valóban nem látogatják a műkedvelők elő­adásait. Végzetes hiba lenne fejlődő azonban, ha emiatt megszün­nincs tetnék a működésüket. Ma­radjon csak meg a csoport, dolgozzon, készüljön fel elő­kétségtelenüí sücerült"5őb£ lóban lehetséges, hogy né- adásokra, s keresse fel ezek­Tervszerűbbé hány helyen csökken az ér- " A / tíeklődés egyes formák, a rozott megfogalmazása ön­magában nyilvánvalóan ke­vés. Gondos. alaDos szerve­zés kell hozzá. Biztosítani váltakozó, kell például a munka feltét- mozgalom, len tervszerűségét. E tekin- egyes, véglegesnek gondolt tetben tavaly és tavalyelőtt formákhoz kötve. Ezért va­ré lépnünk. vált a népművelési munka. Még a legkisebb falvak kul­turális bizottságai is időben elkészítették terveiket. A feladatok kijelölése és össze­íoglalása azonban még nem rr.inden: az igazi tervszerű­ség főképpen a végrehajtás­ban nyilvánul meg. Abban, hogy a vállalt munkát a népművelők a lehető legtel­jesebben el is végzik, s a kitűzött célokat elérik. Ilyen ly<?n esetleg nem kedvelt kel a járás községeit. Az MSZMP Csongrád megyei színjátszás, vagy a népi tánc bizottságának 1961. decembc­iránt. Minden népművelő- rí határozata többek között nek világosan látnia kell kimondta, hogy több színvo­azonban, hogy kizárólag csak nalas kulturális rendezvény a formák nem tetszenek az kerüljön falura. Azt hisszük, embereknek, nem pedig ma- e határozat végrehajtásában ga a műkedvelés, s ezek a vannak még tennivalók. A formák nem tartoznak a lé- feladatok végrehaj tásának nyeghez. Ezért nem jó, ha jelentős része a szegedi üze­a népművelő megbénultan mek műkedvelő gárdájára siratja ezeket a néhány he- hárul. A József Attila Tudományegyetem kommunistáinak pártértekezlete A József Attila Tudományegyetem kom­munistái tegnap a Dugonics téri központi épület aulájában tartották meg pártértekez­letüket, Az egyetemi párt-alapszervezetek küldöttein kívül az értekezleten számos meghívott vett részt tanácskozási joggal, köztük pártonkívüli professzorok és okta­tók. A városi pártbizottságot Sipos Géza, osztályvezető képviselte s vele együtt az el­nökségben foglalt helyet Lakics Pál, a Mű­velődésügyi Minisztérium képviselője is. Az egyetemi pártbizottság beszámolóját dr. Márta Ferenc terjesztette elő. Nagy te­ret kapott a beszámolóban az oktató-neve­lő munka fokozott érvényesítése a felsőok­tatási reform szellemében, hasonlóképpen a tudományos munka nagy szerepe is a tár­sadalom életében. — A tudományos fokoza­tok megszerzése, a tudományos munka — hangzott el a beszámolóban — ma már el­választhatatlan a magasszintű oktató és ne­x>el6munkától. Elhangzott az is, hogy egyes kísérleti intézetek jelenlegi felszerelése nem szolgálja kielégítően a kutatómunkát, noha az egyetem egésze jelentősen fejlő­dött az elmúlt években. A beszámoló behatóan foglalkozott az egyetemi pártszervezetek heisö életével, valamint a párt- és az állami vezetés kap­csolatával s a pártépítés időszerű felada­taival. A beszámolót követő vitában számos hoz­zászólás hangzott el. Pártonkívüli professzo­rok is szót kértek — mint például dr. Koch Sándor, a természettudományi kar dékán­ja, dr. Nyíri Antal tanárképzési rektorhe­lyettes — és véleményükkel hozzájárultak a pártértekezlet eredményes munkájához. A fiatal kommunista oktatók közül is so­kan felszólaltak, mint például Hevesi Já­nos és Varga Lajos adjunktusok, akik bá­tor kritikai hangvételt tanúsítottak. A József Attila Tudományegytem kom­munistáinak tanácskozása délután 2 órakor kezdődött és a késő esti órákig tartott. A pártértekezlet 28 tagú egyetemi párbizott­ságot választott. 21 rendes és 7 póttaggal, valamint 7 tagú küldöttet a városi párt­értekezletre. értelemben sok még a javí- formákat Sokkal tanivaló, s az új évad egyik és fontosabbak, fő feladata éppen a terv- *" ÉÉ 1 1 szerűség további javítása. A tartalom, a korszerű monda­nivaló, a szocialista eszmei A falvak várják a városi lényege- műkedvelőket, hisz olyan he­hogy lyek is vannak közöttük, ahol eddig még sohasem tartottak előadásokat. Az Üjszegedi Kender-, Lenszö­keresse az új lehetőségeket, az új formákat, s ha pél­dául azt tapasztalja, hogy a színjátszás egy adott helyen vő Vállalat műkedvelői pél­ség csak így érvényesülhet, és egy adott időpontban nem dául a napokban a Kistelek így hathat nagyobb érövei kel (. túlságosan nagy érdek- melletti Feketehalmon sze­azokra, akik valamilyen for- lődést, tudja, mit akar, mit reiieltek. Ök voltak az elsó mában résztvesznek a nép- kíván helyette a közönség, városi műkedvelők, akik eb­HMfjUáMHÉijta visszafejlesztésre, a Ezzel kapcsolatban beszél- ben nünk kell arról, hogy min- Nem denfelé nagy az érdeklődés csoportok feloszlatására van a Ki mit tud? versenyek kü- tehát szükség, hanem ellen­lönböző fajtái iránt. Azokon keze le g, a munka fokozá­okat hallottak a nép- a helyeken, ahol a régi for- sára és állandó javítására. Bizonyos mértékig még az idén is újszerű feladat a művelésben, akár mint kö­zönség, akár mint irányítók, vezetők, aktív kultúrmunká­sok. § művelők az utóbbi mák közül egyet-kettőt eset­időben a tervszerűség leg nem kedvelnek, nyugoó­erőteljes hangsúlyozásán íe- tan javasolhatjuk, hogy for- népművelés társadalmi jel­iül arról is, hogy a munká- dúljanak ehhez az új forrná- legének fokozása. Tovább ban fokozottabban figyelem- hoz. A vetélkedő nagyon kell növelni a munka hatás­be kell venni a népművelés változatos, színes munkára körét, vagyis el kell érni, mozgalomszerűségét Mit je- ad lehetőséget Bemutatkoz- hogy az új évadban több lent ez? Mostanában több- hatnak benne szavalók, éne- ember látogassa a különféle ször olvashattuk, hallhattuk . . azt, hogy a mükedvelésnek Kesek olyan ágai. amelyek nemré­zenészek, táncosok, sőt még artisták és giben még teljes pompájuk- vészek is. Az a lényeg, hogy A termelőmunka a ruhagyári pártértekezlet középpontjában Tegnap tartották pártérte- munkája is. Többen hiányol- Ismét Berzsenyi Lajos elv­kezletüket a ruhagyári kom- ták, hogy a 3-as és 4-es párt- tórsat választották meg tit­munisták is. Az üzem négy alapszervezet nem támogat­Tanácselnökök értekezlete a parlamentben Pénteken a parlamentben Központi Bizottsága párt- és értekezletet tartottak a fő- tömegszervezetek osztályú­városi, megyei, és megyei nak helyettes vezetője, dr. jogú városi tanácsok vb-el- Dallos Ferenc, a Miniszter­nőkéi és a megyei tanácsok tanács tanácsszervek osz­mezőgazdasági felügyeletet tályának vezetője. pártszervezetének küldöttei ja, segíti megfelelően a és meghívott pártonkívüliek KlSZ-esek• tevékenységét. vették számba az elmúlt ha- Több félszólaló bírálta a be­rom év munkájának ered- számolót, s véleményük sze­ményeit és hibáit. Az üze- rint, az csak az eddig elért mi pártbizottság beszámoló- eredményeket regisztrálta, ját Huszka Sándor ismertet- nem vázolta a gazdasági és te. Elmondta, hogy nem volt pártmunka perspektíváit, könnyű és sima a megtett A ruhagyári pártértekezle­út. Különösen nagy feladat ten résztvett és felszólalt elé állította az üzem profil- Sándor János, az MSZMP változása a gyár munkásait Szeged városi bizottságának és vezetőit. Idén pedig újabb titkára is. gondot jelentett a szentesi, A felszólalásokból kide­valamint a bácsalmási telép rült, hogy az üzem dolgozói üzembe helyezése. Nemcsak jól ismerik az MSZMP VIII. a két új telep megnyitása, kongresszusának irányelveit, hanem a profilváltozás miatt s csaknem valamennyien ar­is jelentősen szaporodott a ról beszéltek, hogyan kell munkások száma. 1959-hez megjavítani a gazdasági szer­viszonyítva, közel 800 új vező munkát, mit kell tenni munkás dolgozik az üzem- a ruhagyár dolgozóinak, hogy ben. Ezek a körülmények segítsék hazánkban a szocia­magasabb színvonalú veze- lizmus mielőbbi felépítését. tést igényeltek. A pártértekezlet 25 tagú A beszámolót hosszas, pártbizottságot választott, va­mintegy 6 órás élénk vita lamint nyolc küldöttet a vá­követte. A ruhagyári dolgo- rosi pártértekezletre, zók, pártmunkások beszél- ... , tek háromévi tevékenysé- Az uJ°nnan megválasztott gükről. Gyakran szóba ke- üzemi partbizottság megteg­rült az ifjúsági szervezet nap megtartotta első ülését. kárnak. ellátó vb. elnökhelyettesei. A > tanácskozáson részt vett "Kállai Gyula, a minisz­tertanács elnökhelyettese, Varga Sándor, Nyugdíjasok találkozója a szegedi nyomdában Hagyományos ünnep a szakszervezet történetét, a Szegedi Nyomda Vállalat százéves harc eredményeit és életében a nyugdíjasok éven kénti találkozója. Az idén ezt az ünnepséget a nyomdász­szakszervezet fennállásának 100. évfordulójával kapcso­latban rendezték meg. A vállalat művelődési termé­ben nagy számban jelentek meg a nyugdíjas nyomdá­kudarcait Bene Gyula, az SZB titkára ismertette. Ez­után Vincze György, a vál­lalat igazgatója szólt a nyug­díjasokhoz. Méltatta annak a munkának jelentőségét, ami a vállalat fejlődésében a mai nyugdíjasoknak kö­szönhető, és kifejezte a ve­Az értekezleten Kállai Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese az időszerű politikai kérdésekről tájé­az MSZMP koztatta a résztvevőket, majd Hont János, a földmű­velésügyi miniszter első he­lyettese a 3004/5/1962. számú kormányhatározat jelentősé­géről, a termelőszövetkeze­tek 1963. évi állami támo­gatásának rendszeréről tar­tott beszámolót. szok, közöttük olyanok, akik zetőségnek azt a kívánságát, már több évtizede tagjai a hogy a fiatalok nevelésében szakszervezetnek: Szegedi továbbra is számítanak az Aurél, Pálinkás János, Heck- idősebb szakmunkások mann László, akik több mint 40, és Varga István, aki több mint 62 éve szakszer­vezeti tag. Lehotai Ferenc, a Szegedi Nyomda Vállalat szakszer­vezeti bizottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Horváth Margit, a vál­lalat dolgozója szavalt. A gítségére. Pozsgai Gyula, a szakszervezet vállalati inst­ruktora köszöntötte ezután a megjelenteket, a nyugdí­jasok nevében pedig Far­kas István szólalt fel. A találkozó résztvevőit a vállalat vacsorán látta ven­dégül. iskolákat, előadásokat, film­vetítéseket, szakköröket, ki­bü~ állításokat. könyvtárakat, mint. tavaly. Hazánkban a lakosság 18—20 százaléka vesz részt e rendezvényeken. Ezt a számot növelni: az új esztendei munka egyik leg­fontosabb feladata. Ezen fe­lül az irányításba, a szerve­zésbe jóval több aktívát kell bevonni. A statisztikai ada­tok szerint hazánkban mint­egy 40 ezer ember vesz részt ilyen munkában. Nem nehéz tehát ezeknek a számát sem növelni. K orántsem akarjuk azt állítani, hogy a nép­művelők idei felada­tai egyszerűek. De ha a mun­ka tartalmát, a szocialista eszmeiséget, a korszerű, mo­dern műveltség — és tudás­anyagot tekintik a legfonto­sabbnak, biztosan eligazod­nak az új évad bonyolult feladatai között és szép ered­ményeket érnek majd el. ÖKRÖS LÁSZLÓ Ellenőriznék az árvízvédelmi felkészültséget A szegedi Vízügyi Igaz- gét és a védelem irányítását gatoság szakértői a héten végző dolgozók szakmai fel­több napos ellenőrzést tar- készültségét, tottak Csongrádtól a Tisza, Az igazgatóság megállapí­a román határtól a Maros tása szerint az árvédelmi mindkét partján, Endrődtől felkészültség teljes értékű pedig a Körös balpartján, alkalmas bármilyen árvízve­Ennek során megvizsgálták szély elhárítására. Hasonló a töltések védőképességét, a eredményre jutottak a vá­zsilipek és más műtárgyak rosi tanács szakemberei is r^XsérSoT topábbá XV, XT k6ZeIeSébei1 a szerszámok helyzetét, a all° folyószakaszt: a Tápéi gépesített árvédelmi részleg kaputól a Boszorkányszige­felszerelésének üzemképessé- tig vizsgálták felül.

Next

/
Thumbnails
Contents