Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-02 / 230. szám

Kedd, 1902. október 2. DÉL-MAGYARORSZÁG FÉSZEKRÁKÓK Szegeden a bútorüzletben ben ismét nagy „ bonyolítottak le. A bútor- kermt «gészébe" fkokat minden' ©teariók közül néhányan uj ©n^SrietU "fii vgl^"' Seép bÚtorok KálWn téri otthonhoz jutottak, s így szen a Szegedi Kiskereskeszeptember- ^ ^al tervezték meg delmi Váffi idK^fe ' forgalmat , kíiuk_ frandezesét A ter- szült arra, hogy a fészekigényt kiA TALAJERŐ Százféle ni tudjuk. A még hiányzó tisztaság biztosítása kapcsán közel 38 ezer súlyvagonnyi — az Egészségügyi Miniszszervestrágyát pedig a lehe- tériumnak, s több vonatkotőségekhez mérten a me- zásban — a falusi iskolák és gyén belül, állami készle- közintézmények kapcsán a tekből kell előteremtenünk. Művelődésügyi MinisztériHa súlyos milliók befekte- umnak is. összefogott társatése árán is, teljes mérték- dalmi és anya© erők se©tben szükséges fejleszteni á ségével kell létrehozni Csongrád Megyei Talajerő- Csongrád megyében egy korgazdálkodási Vállalatot. Nö- szerű, minden • igényt kielévelni. szaporítani és korsze- gítő talajerőgazdálkodási rűsíteni kell telepeit, fel kell újítani nagyon is elavult gépparkját. Csak ezáltal válhat alkalmassá szerepe betöltésére. A vállalat mai formájában csupán a megye öt városában és még hét községben végez közegészségügyi szolgáltatásokat. Ezeken túlmenően 55 kisebb-nagyobb község közegészségügyi tisztántartása megoldatlan. vállalatot. Első látszatra ^ r.em sok haszonnal kecsegtet ez. Hiszen a különböző trágyaféleségek jelenle© önköltsége 22 forint 80 fillértől 13 forint 30 fillérig váltakozik. Ezzel szemben a tsz-ek részére a hivatalos ártáblázat szerint mázsánként 6, illetve 3 forintért (Somogyiné felv.) A le*kisebb is örömmel segít a költözésnél anyukának, as Egres sí Béni utcai új utca új házában. A bútort már kiválasztott© ... A színes lakásberendezési tanácsadó pedig segítséget nyújt a lakás további teljes ízléses berendezésében. Tavasszal már egységes, 220 voltos lesz a feszültség Szegeden Miért szünetelnek a feszültség-áttérés munkálatai ? Az utóbbi időben több pa- fogyasztónál van 110 voltos nappal meg kell hosszabbinasz érkezett szerkesztősé- feszültség. Az áttérési mun- tani, az Ingatlankezelő Válgünkhöz a Bécsi körút, a kának azonban útját állta a lalatnak pedig azokat a beHámán Kató, a Beloiannisz Gogol utcai halálos baleset, rendezéseket, melyek élettér és a Rákóczi utca kor- Itt ugyanis a szakszerűtlen es tűzveszélyesek, fel kell nyékéről. Az itt lakók kö- és rossz állapotban levő ve- újítania. így tehát csak 1963 zölték, a Délmagyarorszá© zeték halált okozott. Az áprilisában térnek át az elAramszolgáltató Vállalat ér- esetnek büntető eljárása köz- maradott négy körzetben te sí tette őket. hogy még idén ben merült fel a kérdés, 110-röl 220 voltra, áttérnék 110 voltrol 220 volt- hogy a 220 volt veszélye- _ ra. Ezt az ígéretet azonban sebb-e. mint a 110 volt. A IV nem teljesítették, pedig nagy biztonsá© szabályzat, mely a szükség lenne a feszültség villamos berendezésekre vo megjavítására, mert a tele- natkozik. ezer voltig nem vraós készülékeket és a kü- tesz különbeéget a belső belonbozó háztartási gépeket rendezéseknél. Tehát, ami rosban az elavult ré© ©1nem tudják használná. A szabálytalan 110 volton, iam0ssá© berendezéseket környéken csúcsfogyasztási ugyanolyan szabálytalan A villanyszerelési munkák időben 70—00 volt csak a fe- 220-on is. Tehát a szabaly- meggyorsításáért az Ingatezülteég. _ talanság veszélyeket rejt. lankezelő Vállalat Bajáról # Ezek után a Délmagyaror- szerződtetett . szakmunkásoA oanassz ü felkerestük a ff*0 Aramszolgaltato Válla- kat A Műszaki Tervező A panasszal JenceresuiK a lat & ^ ingatlankezelő Val- Szövetkezet nedic elváltolta Delmagyarorszagi Aramszol- , , t fhatósáeaihoz „ Pf+p efmialta, gálUtóVállalat szegedi üz- 'alat íelettes hatosagaihoz hogy soron kivul elkészít! a let igazgatóságát, ahol Hö- fordult, s innen a napokban belső villamos berendezesek römpo József főmérnök érkezett a válasz. Eszerint terveit. Az Ingatlankezelő Vállalat tovább folytatja a munkát. Folyamatosan cserélik ki a belvárosban és külváadott tájékoztatót. A Délmagyarorszá© Áramszolgáltató Vállalat a Minisztertanács 60/195l-es rendelete értelmében igyekezett minél előbb — a feszültéé© viszonyok megjavítása érdekében — áttérni Szegeden 110-ről 220 voltra. Az eredeti elképzelések és tervek szerint az áramszolgáltató vállalat már évekkel ezelőtt be akarta fejezni Szegeden az áttérést. A terv teljesítését azonban komoly tényezők akadályozták. Az áttérésnél ugyanis a lakások és házak belső ©llamossá© berendezését a háztulajdonosnak kell felújítani, korszerűsíteni. Az Ingatlankezelő VáUalatnak ez komoly gondot okozott, hiszen házainak nagy részében korszerűtlenek, elhanyagoltak voltak a berendezések. Míg az áttérés 110-ről 220 voltra kisebb tempóval folyt, nem jelentett külön gondot az előírásnak megfelelően átépíteni a belső berendezést. A Délrttagyarországi Áramszolgáltató Vállalat azután közölte az Ingatlankezelő Vállalattal, hogy a terhelés rohamos növekedésével csökkent a feszültség a városban, ezért meg kell gyorsítani az áttérés ütemét. Az Ingatlankezelő Vállalat részben munkaerőhiány, részben pedig anya©ak miatt nem tudott az ütemmel lépést tartani Már úgy látszott, hogy 1962-ben befejezik az áttérést a 110 voltról 220 voltra. A városban csupán negy traíókörzetben — Bécsi körút, Hámán Kató, Rákóczi utca az idei határidőket hat hoHorváth Lászlóné Vízügyi rádióhálózat árvízveszély esetére Jövöre építik ki a Tisza menti rádióláncot Az Országos Vízügyi Fő- szakasz igazgatóság hírközlő hálóza- tésc. rádióláncának építának fejlesztésére ultrarövid-hullámú rádióállomásokkal szerelik fel a vízügyi igazgatóságokat. Baján. Szolnokon és Győrött állították fel az első rádiókat, hogy az árvízveszély elhárítására megszervezhessék a parti szolgálatot, a felderítő repülők és a köszálJövőre sor kerül a tiszai hálózat felállítására, és elkészítik Budapesten az árvédelmi központ mintegy 150 kilométeres hatósugarú, magaslati nagy adóját, amely összekapcsolja majd a két folyó rádióállomásainak hálózatát. A vízügyi szolgálat új -rálito, vagy jégtörő hajók szo- dióhálózata nemcsak az árros együttműködését. Gep- vizi védekezést korszerűsíti, kocsira szerelt mozgo radiu- hanem egyszerűsíti a főállomásokkal is ellátták eze- lyamszabályozási és a gátket az igazgatósatokat, hogy építési munkákat is (MTI) szükség eseten bármelyik veszélyeztetett folyamszakaszuk mellett megteremthessék a hírösszeköttetést. Az árvédelmi központ intézkedéseinek gyors továbbítására 24 méter magas antennatornyokat építenek a folyók mentén. Ezekkel 30—10 kilométeres körzetben sugározhatják adásaikat a rádiók, amelyek a gépkocsikból egyébként csak 10 kilométeres távolságra tudják eljuttatni a jelentéseket. A legfontosabb területen, a Duna mellett alakítják ki a vízügyi szolgálat első összefüggő rádióláncát. A napokban megkezdődik a tornyok alapozása és szerelése. Az év végéig 8 antennatornyot állítanak fel, s ezzel falusi szervező, építőmunkánk közben kevés ener©ánk jutott eddig arra, hogy vitatkozzunk erről a mindinkább központi kérdéssé váló témáról; talajerőgazdálkodásunk szerteágazó problémáiról. Kell erről beszélnünk. mert nem várhatjuk a jószerencsénktől seholsem, hogy rendkívül gyenge sivóhomokjaink, lúgos, szódás, savanyú szikeseink tudományos és tervszerű talajerőgazdálkodás nélkül is megjavulnak és -bővebb marokkal* mérik a termést. Az egységes gépi nagyüzemi művelés is felbecsülhetetlenül sokat javít a talajerőn, ez azonban korántsem minden. Már a közeljövőben mindent meg kell tennünk azért, hogy növeljük a talajok humusz- és szervesanyag készletét, mert jobb termést csak így várhatunk. Ettől függ: teljesíti-e majd ötéves tervét Csongrád megye, s ezen belül a szegedi járás szövetkezeti mezőgazdasága. Szépítgetés nélkül megmondhatjuk; a jelenlegi kép egyáltalán nem megnyugtató. Vegyük szemügyre elsőként a megye szőlőés gyümölcstelepítési, valamint zöldségtermesztési programját. Eszerint 1965ben Csongrád megyében — döntően a szegedi járásban — 8550 kataszetri hold új telepítésű szőlőnk és gyümölcsösünk lesz. Ugyancsak 1965-ben már 27 700 kataszteri holdon termesztünk öntözéses, hajtatott és szárazkerti zöldségféléket Évente csupán az új szőlők, gyümöl- . _ esősök talajának egyszeri számítások szerint több tíz- mesztésben talajerő-pótlassal trágyázásához a számítások ezer vagon talajja©tó anyag- mintegy 30 százalékkal esnelszerint 4 ezer 270 vagon hoz juthatnánk hozzá. Ros- hetjük a jelenlegi termelési szervestrágyára van szük- tálással. s némi dúsítással nívót. Ez pedig 137 millió ség. Ugyanakkor a már az istállótrágyával egyenér- forint többletbevételt eredmeglevő. jelenleg is termő tékű komposztot nyerhet- ményez. Még szebb, lmponénk ezekből a szemétgöd- nálóbb számokicai tudnánk rökből. E módszer már ko- szolgálni a gyümölcstermeszrántsem új. Köztudomású, tésből, bizonyítva, hogy azok hogy a Budapest környéki a miliidk; melyeket mint állami és szövetkezeti kert- alapvető beruházást jeienleg szolgáltatják ki. A többmilA j: járás falvai- liós állami deficit nagy réS ban, de a me- sze azonban már a kommu- x gye más községeiben is régi nális szolgáltatásokon ós a hagyománya van a trágya közegészségügyi helyzet javíelásásának, mert nincsenek tásán keresztül is megtérül, berendezkedve annak kom- nem beszélve a mezőgazdaposztálására, nem tudják ság terméshozamaiban beköazt alkalmassá tenni szőlő- vetkező növekedés hasznátelepek. gyümölcsösök, kertgazdaságok talajainak javítására. Ilyen körülmények között évente sokszáz vagon egyelőre semmivel sem pótolható talajjavító anyag pusztul el. ugyanakkor, amikor termőföldjeink számos helyen krónikus trágyahiányban szenvednek. Nélkülözhetetlenül szükség lesz a jövőben a városi szemétre, ipari hulladékokra is a talajerőgazdálkodásban. Ha egyedül csak a Szegedet övező ré© városi szeméttelepek egy részét tár- alapján nánk is fel, a legszerényebb hogy a ről. Érdemes néhány számot idézni az ezzel kapcsolatos gazdaságossá© számításokból is. Csongrád megyében 1961-ben 14,9 mázsa átlag szőlőtermést értünk el holdanként. Ezt a mennyiséget ötéves tervünk időszakában 18,7 mázsára kell növelni. Ezt is elsősorban a talajerő ja©tásával biztosíthatjuk. A terméstöbblet — ha borral számolunk — 28 miUió forint többletértéket képvisel. Tudományos számitások bizonyított az ls, vegyeszöldség ter32 ezer kataszteri hold szőlőhöz, gyümölcsöshöz is rengeteg trágya kell. A Dél-alföldi Mezőgazdasá© Kísérleti Intézet és a megyei tanács adatai alapiján évente átlagosan — nem számítva a szántóföldi növények talajait — a jó talajerő biztosítása érdekében 34 ezer 698 kataszteri hold területet kell trágyáznunk, s ehhez minimálisan is 36 ezer 833 súlyvagon szervestrágyát kell felhasználnunk. Ez alapvetően szükséges ahhoz, hogy korszerű, belterjes ©szonyokat teremtsünk a termelésben. Viszont a Csongrád Megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat jelenlegi felkészültségével ebből a somgazdaságok. gyümölcstelepek é© trágyaigényének nagy részét az úgynevezett csériföldből elé©tik ki. Az egykori Cséritelep környéki, fővárosi szemétgyűjtőket feltárták és modern gépi berendezések se©'tségével az itt megkíván ez a fontos ügy, rö©d idő alatt sokszorosan térülnek ©ssza. A talajerő összefügg fiatal termel őszötalált anyagból Jó komposz- vetkezeteink politikai, gazdasági megszilárdulásával is. Addig, mig a csengelei, öttömösi. rúzsai sivóhomok és a többi gyenge földek csak egészen minimális terméseredményeket biztosítanak, a tót áUítanak elő. Csongrád megyében nem lebecsülendő a talajerő javítása szempontjából az ipari üzemek hulladéka sem. Az úgynevezett tőzegkorpát — melyből hiány van — jól = _ lehet helyettesíteni például irtas szükségletbőf mindössze a pozdorjalemez gyártásánál szövetkereti gazdák sem 5 ezer 617 sűlyvagon trágyát nagy mennyiségben felhal- érezhetik teljes mértékben tud a gazdaságok rendelke- mozódó csiszolóporral s bő- bizt0sítottnak jövőjüket, zésére bocsátani Jól látható séges mennyisegben all ren- , . tehát milyen óriási felada- delkezésünkre többek között Szolo- gyümölcs- es zoldtot kell megoldanunk me- kenderpozdorja is. melyet sé©ermesztésunk fejlesztése zőgazdasá© termelésünk mint jó szaporító keverő- mellett a talajerőgazdálkogyorsabb ütemű fejlesztése anyagot használhatunk fel. dás jav£tásával . pálfordulót érdekében. Enélkül sehol A szegedi jaras sok szo- takarmányvetkezeti gazdaságában mar tudunk eierni a taKarmam az elmúlt években is trágya termesztésben is. Ha már nélkül telepítettek arragon_ sehol sem szűkölködünk taforduí's°©őttakl nak^zek karmányokban, a maga telsz*^ új űzőiét és ©-ümölSte- szépségében bontakozhat sem számíthatunk arra, hogy a most elültetett gyümölcsfák. szőlőtőkék megerősödnek, s kellő időben valóban vissza is fizetik a fáradtságot és az anya© áldozatokat. melyeket rájuk lepek egy jo kiadós tragya- ki a megye nagyüzemi alfordítottunk zást. Erre azonban a mai lattenyésztése is. S ezzel napig sincsenek még meg- egYszer g mindenkorra megnyu©ato kilátások. A termelőszövetkeretek kérik, kötrágyát. azonban Milyenek fJ^St 'daságokból kikerülő szervestrágya mennyiségek és a zöldtrágyázási eljárások intenzív alkalmazásával a trágyaszükségletnek, — beleértve a szántóföldeket is — mintegy 50 százalékát fedeza Beloiannisz tér — 300 befejeződik a, magyar DunaNigériai est az Apáthy Kollégiumban A Szegedi Orvostudományi Egyetemen tanuló afrikai diákok tegnap este kedves kis ünnepséget rendeztek az Apáthy István Kollégiumban, Nigéria függetlensége kikiáltásának második évfordulója alkalmából. Estjükre az afrikai fiatalok meghívták az orvosegyetem é©olyamainak képviselőit és az egyetemen tanuló mongol és görög fiatalokat Megjelent az afrikai fiatalok ünnepségén dr. Szilárd János, a Szegedi Orvostudományi Egyetem pártvégrehajtó bizottságának titkára, dr, Tass Gyula, az orvosegyetem KISZszervezete végrehajtó bizottságának titkára, valamint a kollégium vezetősége. Feysito Aduola, nigériai diák a baráti körben beszélt az afrikai népek függetlensé© harcáról és ismertette hazája életét. Az afrikai fiatalok sokáig együtt maradtak vendégeikkel. vetelik a csak nagyon keveset kaphatnak, mert ezideig a megy© Talajerőgazdálkodási Vállalat minden igyekezete meUett is évente csak 5 és fél ezer vagon trágyát tudott rendelkezésükre bocsátani. Látnunk kell vegre, hogy a talajerő helyzet ja©tása Csongrád megyében nemcsak egy ma még szinte jelentéktelennek tűnő kis vállalat és legfeljebb a megyei, járási tanács néhány vezetőjének a problémája. Nagy fontosságú társadalmi ügy n© kisparcellás magángazez. S ebben nemcsak a Föld- daságtól örököltük. S biztn művelésügyi Minisztérium n>'°s. hogy a lehető legröviérdekelt. A talajerő-gazdái- debb időn belül megszabakodással kapcsolatos problé- dulunk ettől a káros örökmákhoz érdeke fűződik töb- ségtől is. bek között — a teljes közi- CSÉPI JÓZSEF oldottuk a talajerő visszapótlás problémáját. Most azonban még nem tartunk itt. Szövetkezeti gazdák és a járási, megyei, mi_ Risztériumi vezető testületek) közös akarattal, együttes erővel változtathatnak a helyzeten. E fontos munkára pártunk VIII. kongreszszusának tézisei is felhívják figyelmünket, amikor a termelési színvonal nagyarányú emelését körvonalazzák. Nem a termelőszövetkezetek hibája az, hogy ma még ilyen alapvető nehézségekkel kell megküzdeni. Jelenlegi talajerő helyzetünket a sokererJ