Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

Vasárnap. T9B2. október 28. DÉL-MAGYARORSZÁG 9 „Műtét" napsugárral Érdekes és egyszerű gyó­gyítási módszert alkalmaz dr. Bárdy Károly szemész, az esztergomi kórház igazgató­főorvosa. A napsugár hőha­tását használja fel — mű­szerek nélkül — a szemideg­hártya hátsó pólusén kelet­kezett sérülések, ösezeforrasz­tására. A beteget nyitott ab­lakhoz Ültetik és kartonlapot tartanak a szeme elé. A kar­tonlapon 3 centiméteres át­mérőjű lyukat vágnak, és ezen engedik át a napsuga­rakat A beteg előre megje­lölt pontra néz — úgy, hogy a napsugarak pontosan az ideghártya sérült részét ér­jék. Előzőleg megállapítják a fény erősségét, és ebből ki­számítják, mennyi ideig tar­tó besugárzásra van szükség a sérülés összeforrásához. A hőhatást egyidejűleg rövid­hullámú kezeléssel is fokoz­zák. A 2—3 perces besugár­zás nem okoz fájdalmat, és az eredmény ugyanolyan, mint a korábban alkalma­zott félórás műtéteknél. Az új gyógymódot már több be­tegnél alkalmazták sikerrel. Júámj Hitű kelt «J<J IfafiöUöntjJió*. f A győri kisiparosok kéthe­tenként cserélik annak a ki­állításnak anyagát, amely bemutatja, milyen szolgálta­tásokat végeznek a magán­kisiparosok városszerte. A ki­állítás érdekességei közé tar­tozik az a kimutatás, ame­lyet egy hetvenéves szabó­mester, Leiner Emil készített arról, mennyi öltés szükséges egy férfiöltöny elkészítésé­hez. A mester szerint egy férfiöltönyhöz 74 982 öltés szükséges. Ebből géppel 39 044-et, kézzel pedig 35 938­at öltenek. A precíz szabó­mester a napjainkban ismét divatossá vált mellény ké­szítéséhez szükséges öltéseket is összeszámolta. Szerinte egy mellény 5 879 kézi és 7 792 gépi öltéssel készül. A svédek és az adóhivatal A svédek óriási adóterhei­re mi sem mutat rá jobban, mint az az ironikus adóre­form-tervezet, amelyet egy megkínzott svéd állampolgár javasolt a sajtóban. Vélemé­nye szerint a bonyolult adó­bevallásokat le lehetne egy­szerűsíteni mindössze négy pontra: 1. Mennyi volt a ke­resete az elmúlt évben? 2. Mennyit költött? 3. Mennyi maradt? 4. A fenti összeget küldje be címünkre. A mi „apostoli királyunk SZOVETSEGESEI A Deutsche Preaoe­• iigentur jelenti: Habsburg Ottó, az Osztrák trón "várományosa" osztrák és nyugatnémet arisztok­ratákkal tartott értekez­leten kijelentette: "Haj­nalcsillagunk felkelőben van, s hamarosan itt lesz.* (Arbelter Zeitung 1982. október 11.) N yugat-Németországban, nem messze az osztrák ha­tártól terül el Pöckingen. Árnyas park közepén áll Itt egy kastély, a "Haua Aust­rla*. A falu szélére építet­ték, s kiválóan alkalmas visz­szavonultan élő lakók szá­mára. Jelenlegi lakója azon­ban korántsem él visszavo­nult életet. Fekvésével mégis meg lehet elégedve, hiszen a látogatók szükség esetén el­kerülhetik a falut, és így ész­revételnek maradhatnak... A,,{aMeg." audienciái Utol A kastély Jelenlegi lakója Habsburg Ottó, IV. Károly utolsó osztrák császár és ma­gyar király fia, a "trónörö­kös*. Ottó — nevezzük csak röviden így, jól lehet a ke­resztségben sokkal hosszabb nevet kapott — ugyanis nem kíván belenyugodni abba, hogy atyja lett légyen az utolsó az osztrák és a ma­gyar trónon, ezért trónkö­vetelőként lép fel, s az egyik akciót a másik után indítja elveszett birodalma vissza­szerzéséért. Ha a helyzet úgy kívánja, fenségként fo­gadja hódolóit A pockingeni kastély, amelyet a bonni kormány — megfelelő évjá­radékkal együtt — Ottó ren­delkezésére bocsátott, rend­szeres időszakonként trón­örökösi audiencia színhelye. Messzi földről, elsősorban Ausztriából egész autókara­vánok érkeznek ezekre a ki­hallgatásokra, s Ottó, ki­rályfihoz illő módon és stí­lusban fogadja hódolóit. Az "alattvalók* rendszerint "Fenség«-nek szólítják, de az egyszerű "doktor úr* meg­szólítás is megengedett, mint­egy az új, demokratikus kö­rök jeleként Ottó a kihall­gatásokon kegyesen elbeszél­get a hű királypárti urakkal és hölgyekkel, akiket termé­szetesen főúri címükön szó­lít Idős osztrák grófok és magyar hercegnők a részve­vői ezeknek az audienciák­nak, s a jelenetek inkább va­lamelyik operettre emlékez­tetnek, mint arra, hogy Ottó bármilyen mértékadó helyen komolyan vegyék és tárgyal­janak vele. Jmeukai tetvek Ottóval A látványos -kihallgatások részvevőin kívül azonban akadnak a pockingeni kas­télynak másféle vendégei is. Ezek jó része is Ausztriából jön, de korántsem viselkedik olyan nevetségesen, mint az agg, királyhű osztrák "gró­fok* és magyar "hercegnők*. Ottó ezekkel az urakkal nem „Harmincmillió hörcsög feritéken' A tavasszal tó­dított, minden ed­diginél nagyobb­szabású, szervezett hörcsögirtó hadjá­rat jó . eredmény­nyel járt Borsod megyében. A szak­emberek számítá­sa szerint szénké­neges gázosítással csupán a megye területén 25—30 millió kisebb-na­gyobb hörcsögöt sikerült elpusztí­tani. A gázosítás zömét ugyanis a fialások idején hajtották végre, amikor a hörcsög­ünk még nem raj­zottak kl a lyu­kakból, Mint az Orszá­gos Növényvédel­mi Szolgálatnál közölték, utoljára 1937—1943 között voit rendkívül erős hörcsöginvá­zió hazánkban. S most — az egymás után következő aszályos eszten­dők hatására — megismétlődött. Akkoriban nem­csak Borsodban, hanem Abaujban, továbbá Hajdú­Bihar, Heves, Ko­márom, Fejér, Győr és Sopron megyében is ren­geteg volt a hör­csög. A 40-es évek elején — magán­vállalkozásként — sokan vadászták értékes prémjéért, a gereznáját mil­liószámra expor­tálták. A hörcsög­inváziónak akkor a következő esős esztendők, illetve valami hörcsögra­gály vetett véget. Az idei száraz ősz ugyancsak kedvező feltétele­ket teremtett a hörcsög szaporo­dásához. Az utak mentén, a vasúti töltések oldalában Borsod megye­szerte még most is rengeteg lakott hörcsöglyuk talál­ható. Ha ezeknek a területeknek gazdái: a termelő­szövetkezetek és az állami gazdasá­gok nem kezdenek még az idei őszön szervezett irtó­hadjáratot, új hör­csögnemzedékek lepik el a mező­ket. A legfrisebb hírek szerint most főleg a hajdú-bi­hari tájakon kezd szaporodni a hör­csög veszedelmes méretekből. fényképezteti magát nyakra­tőre, mint a kihallgatások után híveivel. Ezek a láto­gatók nem "alattvalók*, ha­nem partnerek, akikkel Ottó a közös politikai cél megva­lósításáról tárgyal. Az oszt­rák neonáci körök képviselői gyakori vendégek Ottónál, s közösen szövik a terveket, miképpen lehetne a Habs­burg-család jelenlegi fejét visszacsempészni Ausztriá­ba.,. Ezek a neonácik ugyanis úgy vélik, hogy az Osztrák Köztársaság túlságo­san demokratikus, s Habs­burg Ottó révén lehetőség nyílna egy "keményebb re­zsim* létrehozására. Habsburg Ottónak, aki kül­sőre jócskán kopaszodó, öt­ven év körüli bankhivatal­nok benyomását kelti, már régen azt a szerepet szánják, hogy a "kemény kéz* képvi­selője legyen. Elsőnek az Amerikai Egyesült Államok­ban terveztek ilyesmit Ottó­val, még a második világhá­ború alatt. Az volt az elkép­zelésük, hogy a Szovjetunió ellen a második világháború után létrehozzák Európában az antikommunista katolikus országok erős övezetét, s eb­ben várt nagy szerep Ottóra, mint Ausztria császárára és Magyarország királyára. Spelmann New York-i bíbo­ros, amikor 1943-ban Rómá­ban felkereste a pápát, elő­adta XII. Piusnak ezt a ter­vet, s az a pápa tetszésével találkozott. Amikor később Churchill kereste fel a pá­pát, Anglia akkori miniszter­elnöke ugyancsak jónak tar­totta a tervet. Mivel azon­ban a második világháború után a helyzet másképpen alakult, mint a nyugati ha­talmak tervezték, nem áll­hattak nyíltan Ottó trónkö­vetelése mellé. A Habsburg­család fejének olyan szövet­ségeseket kellett keresnie, akik — a nyugati hatalmak jóindulatú elnézése és tét­lensége mellett — hajlandók őt támogatni. A kitályji {tanáét eQyemwüÁ&a'rt. így jött létre Habsburg Ottó illegális látogatása 1945 nyarán Ausztriában. A fran­cia hadsereg egyenruhájába öltözött "királyfi* Voralberg és Tirol tartományokat ke­reste fel, amelyek akkor francia megszállás alatt áll­tak. A hadihelyzet úgy ala­kult, hogy ezen a vidéken re­kedt a legtöbb volt náci, köz­tük sok-tízezer magyarorszá­gi nyilas és horthysta kato­natiszt. Jelenleg is Ausztriá­nak ez a vidéke a központja az osztrák neonácik szervez­kedésének épp úgy, mint a különböző ausztriai magyar emigráns mozgalmaknak. Habsburg Ottónak már 1945­ben sikerült szövetséget köt­nie ezekkel a születőben levő szervezetekkel, majd később két fivére, Károly Lajos és Rudolf "főhercegek* —szin­tén francia egyenruhában — szintén ellátogattak erre a vidékre. Habsburg Ottó ma­ga a Németország amerijtai, angol és francia övezetében levő menekült táborokat jár­ta, s ott toborzó munkát vég­zett a fasiszta magyar kato­natisztek körében. • Esztendőkig tartottak az előkészületek, de amíg nem jött létre az osztrák állam­szerződés, Ottó még kísérle­tet sem tehetett a hazatérés­re. Az osztrák államszerző­dés megkötésekor azonban újult erővel látott munká­hoz. Mindenekelőtt felkeres­te XII. Piust, aki biztosítot­ta ót a Vatikán további tá­mogatásáról. Aztán tapoga­tózni kezdett Ausztriában, ahol azonban azt tapasztalta, hogy a közvélemény nagy ré­sze hallani sem akar róla, s az osztrák kormánynak is számolnia kellett a tömegek akaratával. Annyit sikerült elérnie, hogy az osztrák kor­mány a még 1919-ben kisajá­tított családi vagyon egy ré­széért kártérítést adott a számára, de a hazatérési kí­sérletek sorra csődöt mond­tak. Legutóbb pedig Ottó már arra is hajlandó voít, hogy nyilatkozatban mond­jon le"trónigényéről«,ésmint egyszerű egyetemi tanár fér­jen vissza abba az országba, amelynek négy esztendős ko­rában, 1916-ban a trónörökö­se volt.,. Akik etiveeen látnák Ottót AuatluáSan Az egyre jobbam mozgoló­dó osztrák neofasiszták azon­ban szívesen látnák Auszt­riában Habsburg Ottót. A "trónörökös* — még ha "egyszerű állampolgárként* kell is hazatérnie —, olyan új tényezőt jelentene az osztrák politikai életben, amely nagyonis megfelel a neonácik céljainak. Annál is inkább, mert Ottó közismert a nyugatnémet revansista kö­rökhöz fűződő kapcsolatai­ról, s az osztrák neonácik nyugatnémet "kollégáikkal* együtt, mindenekelőtt a "Né­met Birodalom* egységét sze­retnék helyreállítani. Közis­mert viszont, hogy a "nagy­német gondolat* ez elszánt hívei szerint Magyarország jelentős része is "német föld*, amelyre igényt tarta­nak. Ottó viszont igényt tart egész Magyarországra. Ha szó is esett róla, hogy haza­térése érdekében lemondjon osztrák trónigényéről, arról nem, hogy vajon továbbra is fenntartja-e a magyar trónra vonatkozó "igényét*? Nyilat­kozataiból, tevékenységéből azt a következtetést kell le­vonnunk, hogy Ottó Magyar­ország "apostoli királyának* tekinti magát, akit csak a "mostoha sors* akadályoz abban, hogy trónját el is fog­lalja. Ezt szívesen látná a fasisz­ta magyar emigráció csak­nem minden árnyalata. Ök is azon fáradoznak, hogy "mos­toha sorsukon* változtassa­nak, győztesen, régi kivált­ságaikat visszaszerezve tér­jenek haza. Ezek a fasiszták az ördöggel is szövetkezné­nek, hogy céljukat elérjék — miért éppen Ottó ellen le­gyen kifogásuk? Különben is, amint mondottuk, Ottó már 1945-ben szövetkezett velük, s az ő legfőbb támo­gatói a nyugati hatalmak kö­reiben éppen azok, akik a magyar emigráns szervezetek tevékenységét irányítják. Különböző terveket szőnek a csendes pöckingeni kas­tély látogatói a házigazdá­val. Még szerencse, hogy ezek, ha a nyilvános "auden­ciáknál« kevésbé látványo­sak is, nem kevésbé irreáli­sak ... Pintér István 7óumőr MOZAIK V/r/SWr/W/W'Á Az úszodaru-kezclö szabadnapja A magánkocsira vigyázni kell! Naplopók — Ugye, magának van eladó karambolozott kocsija — Maguk csak tartsák, majd en buzdítok!

Next

/
Thumbnails
Contents