Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-04 / 232. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG CsfltSrtSfc, 1962. Október I. A kábítószer-szindikátus irta: G. PROOÖHL immiiiii AílVllUSZiCl-dlillJtllltclIllS iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniii Fordította: Szentlrmai László (2) A nyugati sajtó -az lyen egyszerűen levágják a tőjében. A párizsi központ emberiség ostorának* neve- tevéket és gyomrukból kivé- olyan értesülést kapott, hogy yi a kábítószert. Az ENSZ szik a több tízezer dollárt Nápolyból 45 000 dollár ér­külön osztályt szervezett a érő csomagot. tékű csomagot hoz a Maria kábítószerasempészet ellen- A kikötőkben, repülőtere- nevű magánjacht, és a Ho­őrzéeére, de a nyugati orszó- ken a szindikátus olaszor- tel Ruhl 333-as szobájában gok titkosrendőrségét össze- 6zági közvetítői veszik bir- adják át a közvetítőknek. A fogó nemzetközi fedőszerv, tokukba a kábítószert, és kábítószert a Marseilleből az INTERPOL is ezen a tee- szállítják tovább Londonba, induló Independence nevű rületen foglalkoztatja leg- Párizsba, Nyugat-Németor- amerikai óceánjárón szállit­több ügynökét. Az óriási szágba, de mindenekelőtt a ják tovább New Yorkba. S'i­szervezet ellenére a kábító- legtöbbet fogyasztó országba, ragusa mindent előkészített szer-szindikátus milliárdos az USA-ba. az ügynökök letartóztatására haszna évről évre növek- Siragusa és az ENSZ el- utána hiába várt... el- SfJ*" k?zekkeJ' d<? ? "S2: «y néhány nap múlva dL gű táviratot fogtak fel a ten­gerparton. A code megfej­tése után tudták meg: vala­honnan Nápoly környékéről értesítették a Marfát, wa­shingtoni forrásra hivatkoz­va. hogy Nizza helyett Mar­seilleben rakodjon. valamelyik világváros ko- vezettek jelentós ered­kain, vagy heroiníogyaszta- ményre sát, de a letartóztatottak he­lyébe új ügynök lép. A "kis A halakon* keresztül meg nem * sikerült elegendő blzonyíté- nem. étketik mea kot találni a szindikátus ve­zetői ellen. Néhány hónappal ezelőtt n az INTERPOL nagyarányú 11500 (otuta. ótüutn , .eltűnt" akciót tervezett Nizza kikö­(Folyt. köv.) A negyvenes évek vége óta az USA egykori kémel­hárító tisztje, Charles B Siragusa áll az FBI ós az INTERPOL kábítószer osztá­lyának élén. Ha bárhol a világon valamelyik ország rendőrsége kábítószercsem­peszt tartóztat le, legyen az Tangerben vagy Triesztben, néhány óra múlva megérke­zik az amerikai légierő egyik külön repülőgépe Sira­gusaval és vezérkarával a fedélzetén, és azonnal meg­kezdik a kihallgatást. Az INTERPOL tisztjei az utóbbi években több millió kilométer légiutat tettek meg. több száz személyt hallgattak ki, és több ezer kötetre rúg az aktacsomó, de a várt eredmény elma­radt. Hiába ismeri név szerint a világ minden rendőrsége a kábítószer-szindikátus két vezetőjét: a nápolyi tenger­parton csodálatos fehér már­vány villapalotájéban élő I.ucky Luclanot (aki febru­árban ellenőrizhetetlen hírek szerint épp a konkurrencia­harc áldozata lett), és a New York-t kikötő -poklának* korlátlan hatalmú urát,Vito Genovcset, a bizonyítók nem elegendő ellenük. Az ENSZ alosztályának, -Permanent Central Ópium Board* jelentése szerint az egész világ ópium- és hasis­termelése meghaladja a 12 ezer tonnát. A gyógyszer­iparnak ebből legfeljebb 500 tonnára van szüksége. A többlet -nyomtalanul eltű­nik*. Az ENSZ egyik hatá­rozata értelmében a közel­és közép-keleti államoknak negyedévenként jelenteniük kellene, hogy mennyit ter­melnek. Ez a határozat elsősorban Jordániát, Iránt, Görögorszá­got. Izraelt és Törökországot érinti. Ezeknek az országok­nak kormánya eltitkolja a valóságos termelési adatokat. Ingatag alapokon álló állam­háztartásukat az uzsoraáron tovább adott kábítószerből akarják megerősíteni. CdemftédtÁtu. a teáz gi+ömtá&avi A feleslegként termelt ópi­umot és hasist minden el­képzelhető úton-módon meg­kísérlik Olaszországba szállí­tani. A Közel-Keletre repülő légitársaságok gépeinek piló­tái, stewardessei épp úgy ré­szesei a szindikátus óriási hasznának, mint az apró ha­lászhajók és magánjachtok tulajdonosai. De akárcsak néhány évti­zeddel ezelőtt, ma is a teve az ópiumszállitmany legfőbb teherhordója. Az ültetvé­nyekről tevekaravánok szál­lítják a hasist a kis föld­közi-tengeri kikötőkbe. Az ENSZ rendszeresen motoros­járőröket és helikoptereket vetett be a végtelen sivatag ellenőrzésére, néha sikerül egy-egy szállítmányt elfogni, de a karavánok vezetői job­ban ismerik az ösvényeket, vízmosásokat. A karavánok 20—30 tevé­ből állnak. Ezek közül csak 2—3 szürkésfehér, ún. dha­luszteve szállítja a kábító­szert. Vízálló zacskóban, a takarmány közé keverve le­nyeletik velük az értékes ra­kományt. A megérkezési he­Rádióműsor Csütörtök KOSSL'TII-RAUIO 4.26 Rákóczi-Induló. 4.30 rek. 4,49 Vidáman, frissen. Köz ben: 3,00 Falurádió. 5.30 Hí­rek. 6,20 Néhány perc tudomány. 6,59 Időjelzés. 1,00 Hírek. 7,19 UJ könyvek. 7,30 Műsornaptár. 7..M Időjelzés. 0.00 Műsorismer­tetés. 8,10 Hasszán és a halász­mester. Mesejátek. 8,35 Az MR és Televízió gyermekkórusa ene­kel. 9.10 Édes anyanyelvünk. 9,15 Kamarazene. 10.00 Hírek. 10,10 Rádió szabadegyetem. 10,35 Adám Jenő népdalfelgozásaiból. 11,00 Magyar tájak. 11,30 Ros­slnl: A sevillai borbély — a II. felvonás fináléja. 11,52 Na­pirenden. 12,00 Déli harangszó 12,16 Tánczene. 13,00 ros élete óra 50 A könyv, a kert és a gyermek. 24,00 Hírek, o.io 0,30 A Hí- férj kopogtat. Operettrészletek. ] Illést tartott a TIT országos elnöksége Szerdán a Kossuth-klub­ban ülést tartott a TIT or­szágos elnöksége. Dr. Törő Imre akadémikus elnöki megnyitójában az eddig vég­zett munkát és a soronkö­vetkező feladatokat ismer­tette, dr. Kardos László aka­démiai levelező tag a TIT elnökhelyettese, az esztéti­kái nevelés helyzete és fel­adatai a tudományos isme­retterjesztésben című témát terjesztette elő. Dr. Nagy László kandidátus, a társu­lat főtitkára, a TIT részvé­teléről a termelőszövetkeze­tek patronálásiban, továbbá a pártolótagok mozgalmá­nak megszervezéséről be­szélt. Az ülést megelőzően a bolgár, illetve a magyar is­meretterjesztő társulat kép­viselője egyezményt írt alá, amely a két társulat köl­csönös együttműködésének (alapelveit szabályozza. — (MTI) • • IV. 13,10 Egy falu ­egy nóta. 13,58 Lukács László verseiből. 14,00 Zenekari muzsi­ka. 14,40 Ha Verne ma körül­nézne .. . 15,90 Hírek, közlemé­nyek. 18,06 Idöjárásjelentée. 15 óra 10 A Gyermekrádió ének­Gzakköre. 16,29 A kapu. Regény­Ismertetés. 15,50 János vitéz. Resztetek. 16,55 Műsorismertetés. 17,00 Hírek. 17,10 Moszkvát tu­dósítónk jegyzete. 17,20 Erkel operáiból. 17.45 Lányok, asszo­nyok . . . 18,00 Az Állami Népi Együttes műsorából. 19,40 Ifjú figyelő. 19,00 Tánczene .19,50 Jó éjszakát, gyerekek! 20,00 Esti krónika. 20.25 A Magyar Rédtó és Televízió szimfonikus zene-l PETOFI-RADIO 5.00 Reggelt zene. 6,00 Hírek. 6,25 Műsornaptár, 6,30 Torna. 9.00—8,10 Hírek. 14,00 Időjarns­ós vízállásjelentés. 14,15 Műsor­ismertetés. 14,20 Mezei csokor. 14,45 Splelhaus: Emlékezés Prá­gara. 15,11 Ebéd a Zöldfából. Elbeszélés. 15,30 Az Orosz—Svar­ba—Sztlárdl-trió Játszik. 15,50 A külföldi sajtó hasábjairól. 16,00 Hírek. 16,05 Zenekari muzalka. 16,45 Ezer szó franeiáuL 16,55 Daltanulás. 17,15 Könnyűzene fu­tószalagon ... 18,00 Hírek. 18,05 • Ot éve kezdődött... 18,20 Heti A najyvá- hangversenykalauz. 19,00 Hírek. 19,05 Hangverseny Az. opera út­ja című műsor hallgatóinak. 19 óra 35 A bronzkapu. Könyvis­mertetés. 19,45 Dalos találkozó a Petőfi-rádió hulla mhoaszán. 20 óra 10 Verbunkosok. 21,00 Hí­rek. 21,05 Nyakig a habarcs­ban. Rádióbohózat. 22,00 Kama­razene. 25,00 Hírek. 23,15 Mű­sorzárás. Televfzléműsor 18,10 Beszélgessünk oroszul! 18 óra 30 Kisdobosok műsora. 19,00 A jövő hét műsora. 19.05 Tele­sport. 19,30 TV-Híradó. 19.45 A csillagok utján. 20.16 A hallgatag bosszúálló. Magyarul beszélő amerikai fUm. 21,45 Külföldi karának hangversenye a stúdió- vendégeink. Virginia Zeanl (stop­ban. Közben: 20,55—21,05 Taní­tók, tanárok fóruma. 22.09 Hí­ran) éa (basszus) rek. 21,15 Mindenki kedvére! 23 TV-Hlradő. Nicola énekeL Rosal-Lemenl 22,05 Hírek. Szónn tiiiziik Hiányzik cz út jelzőtábla Jó néhány nappal ezelőtt elvitték — valószínű újra­festés miatt — a jutaárugyár előtt haladó és a városból kivezető, Budapestre futó út kanyarulatából az útjelző­táblákat. Ebből az idegen gépkocsivezetőknek kellemet­lenségük származik, mert út­jelzőtábla hiányában sokan nem kanyarodnak a buda­pesti útra, hanem tovább ha­ladnak a különben kitűnő dorozsmai úton. A tévedés azután több-kevesebb kilo­méter után derül csak ki. Az illetékeseknek feltétle­nül és késedelem nélkül gon­doskodniok kell arról.-hogy visszakerüljenek helyükre a táblák, s jelezzék, merre ve­zet az út Budapestre, Do­rozsmára. Október: múzeumi hónap Erdei Dezső szobrászmű­vész hagyatéki kiállításának megnyitásával ma kezdődik Csongrád megyében és Sze­geden a múzeumi hónap gazdag eseménysorozata. Mi tette szükségessé ennek megrendezését, mi a múze­umi hónap tartalma, célja? A múzeumok életében az utóbbi időben fontos válto­zások történtek. Ezek kö­zül a legjelentősebb, hogy a minisztérium hatásköré­ből tanácsi kezelésbe ke­rültek. Megalakult a Csong­rád megyei múzeumok igaz­gatósága is. Ez a változás azonban nem egyszerűen adminisztrációs jellegű volt, hanem tartalmi vonatkozá­sokkal is együtt járt, s ha­tással voilt és van a mú­zeumok munkájának ala­kulására. Méghozzá úgy, hogy a jövőben jelentősen fokozódik a múzeumok előtt álló népművelési lehetősé­gek kihasználásának köve­telménye. Vagyis a múzeu­moknak még jobban bekell épülniök a népművelés rendszerébe. A múzeumi munka fele­lőssége rendkívül nagy. 1961-ben négymillió láto­gatójuk volt a fővárosi és „ vidéki múzeumoknak. Ha­zánk e téren Csehszlovákia után második a világon. Ezt az óriási érdeklődést egyre javuló munkával kell kielégíteni, s ez csak úgy lehet, ha a múzeumok mun­kájában nagyobb szerepet kapnak a népművelési ten­nivalók. összegyűjtött ér­tékeikből az eddigieknél többet kell bemutatniok a közönségnek, az eddigiek­nél vonzóbb, színesebb for­mában kell közreadniok tu­dományos eredményeiket. A múzeumi hónap ezeket a változásokat fejezi ki. Azt dokumentálja, hogy a múzeumok szívesen vállal­ják a fokozottabb népmű­velési feladatokat. Ezt szol­gálják októberben Szege­den is a kiállítások és elő­adások. Magától értetődik: mind­ez nem veszélyezteti a mú­zeumok tudományos mun­káját. Ilyen tevékenységre nyilvánvalóan ezután is szükség lesz. Egyrészt azért, mert ez alapja a színvona­las népművelésnek, más­részt pedig azért, mert né­hány tudományágat kizá­rólag csak a múzeumok gondoznak. Bizonyos azon­ban. hogy a népművelés és a tudományos munka kö­zött helyesebbé, jobbá vál­nak majd az arányok. Ez pedig hasznára ICBZ annak a fő törekvésünknek, hogy a Jövőben erőteljesebb ütemben haladjunk előre népünk kulturális színvona­lának emelésében. Vásárhelyi őszi tárlat A nagy művészeti múltú és jelenleg is élénk képző­művészeti élettel rendelkező Hódmezővásárhelyen már kilencedik alkalommal ren­deznek őszi tárlatot. A IX. Vásárhelyi öszi Tárlatot a Tornyai János Múzeum és a budapesti Műcsarnok közö­sen rendezi. Ünnepélyes megnyitó október 7-én, va­sárnap déli 12 órakor lesz a Tornyai János Múzeum­ban. Megnyitó beszédet Sik­lót János, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára mond, majd utána Bán Ro­zália, a hódmezővásárhelyi tanács elnöke adja át a Tor­nyai-emlékplakettet. Ugyancsak vasárnap dél­után 3 órakor nyílik meg a vásárhelyi művészek kiállí­tása az Elóre Termelőszövet­kezetben azzal a céllal;1 hogy még jobban felkeltsék a ter­melőszövetkezeti gazdák ér­deklődését a művészetek Iránt. Borsos Vince az a fajta munkás, aki nyolc év óta, amióta a motorüzembe került, a száját sem nyitotta ki. Elvégzett mindenféle munkát, jót is, rosszat is, normában, órabérben egy­aránt. Három szép lánya van, jóravaló, dolgos felesége, s kis kertes háza a gyártól negyed­órányi járásra, a Rigó utcában. Édesanyja ked­véért évente egy ízben, apja halálának évfor­dulóján öt-tíz percet elidőz a Miasszonyunk­templom félhomályos oldalhajójában, kocsmá­ban viszont havonta egyszer, minden második fizetéskor megfordul. Bort, pálinkát nem iszik, sört is legfeljebb két kórsóval. Senki sem látta őt még pltyókásnak. A személyzetist, ha mindez érdekelné, eny­nyit jegyezhetne fel róla. Persze csak tegnap­előtti érvénnyel. Tegnapelőttivel, mert Borsos tegnap száz forintot vert el a -Kis Kanász*­ban. Nem volt fizetésnap, mégis betért. Borral kezdte, pálinkával folytatta. Jó darabig szóló­zott, mígnem asztalához telepedett egy gyűrött arcú, negyvenes férfi. Olyan korú, mint ő maga. — Búsulunk, szakikám? — kezdte az idegen, akinek érdes hangja zavartalan összhangban állott bíborszlnben játszó uborka-orrával. Borsos elengedte füle mellett a bizalmasko­dást, s elfordult. Am az uborkaorrú nem volt finnyás ember. Nyilván hozzászokott a vissza­utasításokhoz. Felhajtotta maradék borát, ke­délyesen csettintett nyelvével, s újból kezdte: — Sose búsuljon!... A nők, hajaj, jól isme­rem őket! Előbb-utóbb mindannyiónkat ott­hagynak ... — Nem vagyok kíváncsi a nőügyeire! — Jól van. szakikám, el is mehetek — szólt az uborkaorrú, s hangja nem annyira megbán­tottságot, mint inkább szomorúságot fejezett ki. — Maradjon. — Máskülönben, Happel vagyok... Az asztalszomszédban már volt néhány lég­környomás. Bizonyára ez volt az oka és nem a tisztesség, hogy" nem vedelte a toményszeszt, hanem takarékosan kortyolgatta. S mert a kocsma lélektanát, vagy inkább az etikettjét jól ismerte, hagyta beszólni fizető páciensét, ő többnyire csak fontoskodva bólogatott. Borsos éjfél felé már az egész gyárat bemu­tatta Happelnek. Brunnert, a korrupt műveze­tőt, Oulácsy főmérnököt, Török igazgatót, La­katost a MEO vezetőjét, Szegvári főkönyvelöt, Haverlét a rendészetről és Bárányt, a szakszer­vezeti bizalmit. Az uborkaorrú néha lecsukta fáradt szemét, ilyenkor résztvevöen hümmö­gött, Boros pedig elmesélte nagy emberi meg­rendülését, amely a gyárban érte. — Az emberek hitványak... Amíg a műve­zető együtt járt vadászni az igazgatóval, meg a csuda tudja már, hogy hová, mindenki ga­zsulált neki. A szaktársak eltűrték, hogy Brun­ner művezető riszteljen az újításokból, akár csinált benne valamit, akár nem. Gulácsy min­denről tudott, de ő akkor még nem fúrta igaz­gatóját, csak később, amikor hírülvette, hogy Török igazgatót legfölül kiejtették a pikszisböl. Akkor aztán akcióba kezdett Lakatos, a fő­meós, beszállt a játékba Szegvári főmérnök, sőt, Haverle is, nem különben az üb-elnökség fele kacsingató Bárány, a bizalmi... Hát nem sljss&k? • • • — Hagyja őket a fenébe, pajtikám! — röf­.'<AAAA>íAAAAAAAAAAAAAAAAA í ANDRÁS ENDRE: CL dezertőr ^vYYyy¥WW¥VVW^<vvw>' fent közbe Happel kissé felénkülve. — Maga ki»ember, ne kavarja a kását!... Igazam van, vagy nincs igazam?!... — Nem érti ezt maga ... Minden Törökön fordul. Ha ő megy, Brunner kiskirálykodásának is befellegzett. Két legyet egycsapásra!... Ez volt a jelszavuk ... Érti már? ... Az uborkaorrú igyekezett értelmes arcot vágni. Ez megnyugtatta Borost, s folytatta; — Török, úgy látszik, mégis megkapaszko­dott. Egy hete kint Járt a minisztériumból va­lami fejes ... Nagyon parolázott Törökkel, az­tán különbeszélgetésre rendelte be a főkönyve­lőt, meg a főmérnököt Az igazgató ezalatt Brunnert kérette fel az irodába... Többen lát­ták, amint a régi hangulatban kvaterkáztak. — No, persze. Kibékültek ... — Azóta Brunner törleszt. Ma is két embert levett a gépről. Jól kerestek. Nemrég még risz­téit velük... — Fontos, szakikám, hogy magát békén hagyja. — Nekem semmi közöm hozzájuk ... Legföl­jebb annyi, hogy tanúja voltam, amikor a só­goröcsémet levágta... — Risztéit... — Risztéit, az anyja keservit!... Aztán följe­lentettem. — Lássa, ez marhaság volt magától! — nyil­vánította véleményét az uborkaorrú és egyből kiitta poharát. — Azt hiszi? — lepődött meg Borsos. — Azt, azt! — Én pedig nem tágítok ... Brunner jött, hogy síkáljuk el a dolgot... A bizalmi is benne van, Haverle is hajlik rá, Brunner még órabér­emelést Is ígért... — Hehe! — röhögött fel az uborkaorrú. — Szakikám, tudja, hogyan fogják elintézni? ... így — s negyvenhatos lábát az asztal alól ki­lökve mutatta. — Brunner a bizalminak azt mondta: fognak ntég a hangoskodók retirálnl. — Maga is hangoskodott? — Én csak a hamisság ellen vagyok. — Na lássa!... Most aztán be van tojva, mi?... — Van az öregisten! Nem éppen épületes diskurzusuknak a záróra vetett véget. Borsos kissé dülöngélve hazagyalo­golt. — Lehet, hogy Brunner kirúgat? — morfondí­rozott egész úton, s mennél többször tette fel magának a kérdést, annál jobban hitt ebben a lehetőségben. Mire üggyel-bajjal kinyitotta a kertkaput, már szorongva gondolt a holnapra. Borsosné nem aludt. Kint a konyhában várta urát. Némán a megdöbbenéstől, elébe tette a melegen tartott ételt, majd hangtalanul sarkon­fordult. .A férfi nem nyúlt a vacsorához. Fel­kelt, odaállt a borotválkozótükör elé. Nézte bo­rostás arcát, karikás szemét, s tisztán hallotta az uborkaorrú korholását: — Lássa, ez marhaság volt magától!... — Azt hiszi? — Azt, azt! Bentről kihallatszott legkisebb lánya köhögé­se. Egy pillanatra elszállt fejéből a gőz. Arca most még ijesztőbbnek tűnt, mint az imént. Fénytelen szem kétségbeesetten meredt rá visz­sza a tükörből. — Holnap visszakérem a jelentést Haverlétől — mondta ki félhangon, s megint a mély baráz­dákat viszgálta fakó arcán. — Igen, visszakérem — sziszegte újra, meg újra, s szeme néhány pillanatra elhomályosult. Mikor a tükör ismét kitisztult, gyanakvással és megvetéssel nézte benne önmagát Már hango­san társalgott a pimaszul és hülyén vigyorgó idegennel, s hogy el ne essen, hasát nekidön­tötte a mosdóállványnak. — Borsos úr, holnap kimagyarázkodik Ha­verlénél ... — Soha!... — Es ahogy egy kiesembertöl lilik, Borsos úr kezet csókol Brunnernek ... Érti, Borsos úr? ... Kezet csókol Haverlének ... Borsos úr?... Érti ugyebár?... Hogyne értené, hiszen magá­nak családja van Borsos úr!... Szinte már üvöltve nyúlt a tükörhöz, hogy görcsös fájdalmában a földhöz vágja. Keze fél­úton megállt, mint a dezertőré, aki ellenállás nélkül megadja magát. Aztán undorral kikö­pött. Egyenesen bele a tükör közepébe. Ennyi kritikája még volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents