Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-21 / 247. szám

Csütörtök, 1962. október 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Szovjet könyvkiállítás nyílik Szegeden A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Szeged városi intézőbizottságának legutóbbi ülésén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulójának előkészítéséről tárgyalt. Az évforduló előtt, november 4-én az MSZBT—Üjságíróklufoban az MSZBT közösen a szakszervezettel szocialista brigádok részvételével ünnepséget rendez. Ugyancsak november 4-én nyitják .meg a Dugonics téri egyetem aulájában a szovjet könyvkiállítást is. Még novemberben ezenkívül bélyegkiállítást rendez az MSZBT Szeged városi intéző bizottsága. Az ülésen a szovjet filmhét megrendezése is szóba került. Idén, november 8 és 14-e között rendezik meg. November 8-án a Szabadság Filmszínházban ünnepi díszelőadással kezdődik a filmhét. Az ünnepi megnyitó napján Irán gyermekkora című szovjet filmet mutatják be. A filmhét ideje alatt ezenkívül a Tiszta égbolt, Ballada a katonáról és Elmentem a nap után című szovjet filmeket mutatják be. Visszakerült a Somogyi-könyv tárba Kíléiiyi Irma juhász Gyula-gyűjteménye Szegedi felső Tisza-part. Borongós, kora őszi délelőtt. A Tisza lomhán hömpölygeti fénytelen, szürkés habjait és a Sárgán fölül, a Maros-torkolat felé föltűnnek a régóta várt felső tiszai tutajszállítmány körvonalai. Még fél óra és itt úszik előttünk, a felsővárosi vízitelepnél a hatalmas, 70 méter hosszú tutaj, a "lomha gálya*. Rajta emberek mozognak. Elején három férfi tempósan meríti vízbe a NAPIRENDEN: Közgazdászok továbbképzése Szegeden Köztudomású, hogy a közgazdászok szerepe és súlya a társadalom gazdasági és politikai életében egyre nagyobb. A közgazdász munkakör jellegénél fogva átmeg átszövi az anyagi termelés minden ágazatát, részt vesz a megtermelt anyagi javak elosztásában, megszervezi és irányítja a kereskedelmi kapcsolatokat, szerves része a társadalom politikai, szellemi életének. A szocialista termelőerők és termelési viszonyok gyors fejlődése, a gyakorlati élet minőségileg egyre magasabb fokon jelentkező követelményei, a szocializmus teljes felépítésének igénye megköveteli közgazdászaink szervezett formában történő továbbképzését. Ezt az objektív szükségességet ismerte fel a Magyar Közgazdaság-, tudományi Társulat, melynek kezdeményezésére a művelődésügyi miniszter 1962. március 1-től realizálta ezt az igényt, s a közgazdászok továbbképzését szervezett formában intézményesítette. "A marxista közgazdaságtudomány fejlődése, a népgazdaság különböző területein dolgozó közgazdászokkal szemben támasztott követelmények növekedése szükségessé teszi a közgazdászok tervszerű továbbképzésének megszervezését* — mondja ki a miniszter utasítása. Az utasítás hatályba lépése óta a közgazdászok ezrei ismerkednek a közgazdaságtudomány legújabb eredményeivel, s frissítik fel, illetve bővítik ismereteiket. A közgazdászok szervezett továbbképzése a Közgazdász Továbbképző Tagozat keretében először Budapesten, később Miskolcon, majd Kecskeméten is megvalósult. Az eredményes munka bizonyítéka már gazdasági életünkben is jelentkezik — például a tervszerű gazdasági folyamatok nagyobb matematikai megalapozottságában —. de tükröződik a továbbképzésben résztvevők egyre nagyobb számában is. A ' közgazdasági munkakörben dolgozók ismeretbővítésének, gyarapításának igénye azonban nem korlátozódik az említett három városra. Az igény országos, s így Szegeden is felmerül. Ékes bizonyítéka ennek a ténynek, hogy Szegedről számos közgazdász jár fel Budapestre a hetenként megtartandó továbbképző előadásokra. Mindez rengeteg időt és jelentős anyagi eszközöket igényel. Pedig Szegeden minden feltétel megvan ahhoz, hogy a közgazdászok szervezett továbbképzését intézményes formában városunkban is megvalósítsuk. Viszonylag jelentős, tanulni vágyó közgazdászgárdával rendelkezünk, akik számos új módszerrel akarnak megismerkedni, s szómos új — a gyakorlati élet legú jabb követelményei során felmerült — feladatot akarnak sikerrel megoldani. "A közgazdasági gondolat igazán széles körű elterjedése, a szocializmus teljes felépítéséhez szükséges magas fokú felkészültség napjaink követelménye. Az ország legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakemberei örömmel jönnének Szegedre, hogy tudásuk legjavát átadva hozzájáruljanak nemcsak Szeged, hanem az egész megye közgazdasági szakembereinek eredményes továbbképzéséhez* — mondotta nyilatkozatában Forgács Tibor elvtárs, a Közgazdász Továbbképző Tagozat vezetője. A továbbiakban Forgács elvtárs elmondotta azt is, hogy a közgazdász továbbképzés Szegeden történő megvalósítása nem jár különösebb anyagi áldozattal, viszont alapos szervező munkát, valamint, a KTT-val való kapcsolat felvételét igényli. Valóban alapos szervező munkára, a tanács sokoldalú segítségére, összefogásra van szükség, hogy megvalósítsuk a közgazdászok továbbképzését Szegeden. Tapolcsányi László A Szegedi Konzervgyár m r ' rt m férfi es noi segédmunkásokat vesz fel azonnalra. Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán reggel 7 órától 15.30 h-ig. Vidékieknek tanácsigazolás szükséges. S 72 324 hosszú "kormányevedzőket*. Közelednek a parthoz, itt a kikötés ideje. Most két ember partra ugrik a tutajról és egyikük sebesen szalad föl a kissé meredélyes parton. Kezében vastag, hegyes végű karó, az ún. "büszke*, ráerősítve drótkötél, aminek a másik vége a tutaj elején van kikötve. Az ember »büszkézni* kezd. azaz a hegyes karót ferdén a földbe szúrja és egész testsúlyával ránehezedik. A drótkötél megfeszül, a "büszke* barázdát szánt a_ partmenti homokba, de az ember nyomja erősen és a tutaj lassan megcsendesedik. A "büszkés* ember különben tápéi. Terhes Imre, tapasztalt, régi tutajos, aki csak a kikötésben segít a felső tiszai tutajosoknak. Közben a tutaj hátulját a víz előre sodorja, a part mellé. Megtörtént a kikötés, megérkezett hosszú vízi útjáról — sok évi szünet után — az egyik újabb fenyőszállítmány a felsővárosi fűrésztelepre. A tutajosok négyen vannak; két idősebb és két fiatal ember. Mind a tuzséri fatelepen dolgoznak, ott rakták vízre az addig vasúton szállított fenyőszálfákat. Augusztus 25-én indultak és majdnem egy hónapig tartott az útjuk az alacsony vízállás, meg az erős szembeszél miatt. Kíváncsian érdeklődöm, milyen a tutajos élete egy ilyen több hétig tartó vízi úton. hogyan teltek napjaik. A bajuszos Demjén Péter bácsi válaszol, aki a legidősebb közülük, ötvenhárom éves. — Bizony, nem könnyű a tutajos sora. Ha jó idő van, ha esik, jönni kell. Nem kötöttünk ki, csak éjszakára, meg amikor kifújt a szél a partra. Ügy estefelé, mikor már »sürvedett* (xgy mondják feléjük, hogy alkonyodott), egy kiugrott a partra a büszkével és kifogta a tutajt. Látta, hogyan megy ... Aztán sátorban aludtunk, matracokon ... — Régen is így volt? — Á, dehogy — rándul mosolyra borostás arca. — Akkor deszkából "gulibát*, olyan féltetejű gunyhót csináltak, az alá húzódtak egy kis szalmára. — Az eleség? — Hoztunk magunkkal krumplit, babot, tésztát, szalonnát, főztünk a bográcsban lebbencslevest, babot, krumplipaprikást, meg halászlevet, mikor vettünk halat. Én voltam a szakács! — Mi volt a legnagyobb élményük? — Egy helyen „bekapott bennünköt a limány" — vágja rá a cigányos barna Sütő Bálint, aki fiatal a »szakmá*-ban, még csak 26 éves. Értetlenül csodálkozom. Mi az? — Tudja, az a "limány* oly^n — magyarázza Demjén bácsi —, hogy visszaviszi a tutajt a vízen. Nagy, hirtelen kanyaroknál van ilyen "limány*, mint a szúnvogosi »ré*-nél. Ilyenkor hárman a tutaj elején evezünk, de nagyon. Ahol az eleje elmegy, ott elmegy utána a hátulja is ... — így mondták a régi öregek. Bábolna és Tiszafüred között egy szigetnei meg o'yan sekély volt a víz, hogy elöl mindig mérn| kellett. Egyszer zátonyra is futottunk, nem jelezte a bója. Majd egy napig tartott, míg lekecmeregtünk róla, nézze, még most is sebes a vállam — mutatja. Megkérdezem még, hányadik útjuk volt ez az úsztatás. Demjén bácsi meg se tudná számolni, már 1945 előtt is tutajozott a rutén tutajeresztőkkel. Az 50 éves Kovács András 1951-ben tutajozott először, azóta többször járt Szolnokon és Szegeden is. A két fiatalabbnak. Sütő Bálintnak és Debrei Lászlónak ez volt az első útja tutajjal a Tiszán. Juhász Antal Régóta vajúdó közgyűjteményi kérdés végére került pont a héten, amikor a József Attila Tudományegyelem Magyar Irodalomtörténeti Intézetéből visszaszállították a Somogyi-könyvtárba néhai Kilényi Irmának, Juhász Gyula-relikviákból álló gazdag gyűjteményét. Kilényi Irma 1919 őszétől állott a költő önzetlen szolgálatában önkéntes titkárként: részint segítette a költő verseinek elhelyezését, különösen betegsége időszakában, részint pedig gonddal, fáradsággal gyű j tögette a Juhász Gyula-kéziratokat, a költőről szóló újságcikkeket, fényképeket, más dokumentumokat. 1944 nyarán bekövetkezett tragikus halála után (barátnőjének és családjának deportálása miatt lett öngyilkos), rokonai rátették kezüket "Juhász Gyula Múzeumára*, de a teljes anyag elszállításában megakadályozta őket a fölszabadulás. Fönnállóit a veszély, hogy a gyűjtemény Szalay József könyvtárának és kézirattárának szomorú sorsára jut, elkerül a városbol és szétszóródik. A Juhász Gyula Társaság kezdeményezésére azonban a bíróság 1949-ben a Somogyi-könyvtárnak ítélte Kilényi Irma hagyatékát azzal, hogy a kritikai kiadás céljára meghatározott időre az egyetem kutatóinak rendelkezésére bocsátja. A kritikai kiadás azóta előrehaladott állapotban van. s ez év végére — a József Attila Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézete és a Somogyi-könyvtár tudományos munkatársainak jóvoltából — megjelennek három kötetben Juhász Gyula összes versei szövegkritikai jegyzetekkel, az egyes versek történetére vonatkozó gazdag adatokkaL A Magyar Tudományos Akadémia Textológiai Munkabizottságának határozata értelmében a Kilényi-gyűjteméoy most visszakerült a Somogyikönyvtárba. Itt közgyűjteményi jellege még jobban kidomborodik az eddiginél, hiszen újjárendezése után minden tudományos kutató számára hozzáférhetővé válik. A porporit remek építőanyag A Szovjetunióban egyes szénmedencékben a bányákból kiemelt meddő kőzettel töltik meg a kiaknázott vágatokat. másutt egyéb módon hasznosítják a meddőt, így például a Donyec-medencében a musketovói vas betonkészítmények gyárában gépeket és kemencéket állítottak be, amelyekkel porporit nevű építőanyagot készítenek a meddőből. Porporittal töltik meg a lakóházépítkezésben használt paneleket és tömböket. A meddőközetet megőrli k és magas hőmérséklet (1000°) hatásának teszik ki. Eközben a meddő megszabadul a gázoktól, könnyű és egyöntetűvé válik. A szakemebrek véleménye szerint a porporit remek építőanyag. Találkozás a tizedik emeleten Új, korszerűen gyors építési módszer Romániában Az utóbbi időben az állandóan megújuló onesti tájkép mind pompásabb épületekkel gazdagodik, A kórház, a posta és a telefonközpont, a tízemeletes lakóházak, az egész város látképét uralják. Meglepő azonban, hogy az új tömbépületeket mily rövid idő alatt fejezik be. Az alaptól a tetőig: 40 nap Az eddig felépült 400 lakásos négy tömbépület alaptól egészen az utolsó emeletig nem egészen 40 nap alatt készült el. A négy tömbépület — tájékoztat Cornel Cindea mérnök — úgynevezett csúszózsaluk segítségével készült. Ezt a korszerű építkezési módszert a Román Népköztársaságban már régóta alkalmazták ipari létesítményeknél. Az országban elsőként a constantai építők alkalmazták lakóház építésére. Utánuk a fővárosiak következtek. Bukarestben a Floreasca negyedben ennek a módszernek az alkalmazásával az első 11 emeletes tömbépületet 13 és fél nap alatt készítették el. Onestiben a csúszózsalu segítségével épült első lakótömb a 10 emeletes, százlakásos DM—1 jelű lakóház volt. Az építkezés 18 napig tartott. Tapasztalatainkból levontuk a következtetéseket és több javítást eszközöltünk a betonozás terén, úgyhogy az első két tömbépületet idén 9 és fél nap alatt készítették el, a harmadikat és negyediket pedig 9 nap alatt. Ez azt jelenti, hogy egy emelet építése nem egészen egy napig tartott. Az új módszernek a gyors ütem mellett megvan az az előnye is, hogy a vakolás egy időre esik a falöntéssel, vagyis pontosabban szólva néhány órával az öntés után, és így erősen megrövidül a simítómunkák ideje. A csúszózsalu alkalmazása lehetővé teszi a munkák gépesítését. A csúszózsalu-szerkezetet mindössze két daru látja el anyaggal. Az épület falainak öntési idejét még inkább meg tudnánk rövidíteni, ha jobb lenne a betonellátás. További gyorsítási lehetőségek — Voltak napok, amikor betonhiány miatt csökkentenünk kellett az ütemet. Emiatt az ötös számú tömbépületet nem kezdhettük el időben, úgy véljük, hogy az alapásás és öntés idejét még inkább lehetne csökkenteni, és ezt célul is tűztük magunk elé. — Milyen más előnyei vannak ennek a módszernek? — Amellett, hogy a munka üteme számottevően meggyorsult, a falaknak csúszózsaluba öntése más előnyökkel is kecsegtet — válaszolta Marin Zigulescu mérnök. — Ezzel jelentékeny menynyiségű építőanyagot és elsősorban faanyagot takaríthatunk meg. Klasszikus módszerrel a csúszózsaluval felépítendő kilenc tömbépület elkészítéséhez 540 köbméter faanyagra lenne szükség csupán zsalukészítés céljaira. Minthogy mi csúszózsalut alkalmazunk, a szükséges faanyag mennyisége mindössze 200 köbméterre csökkent. Mint bebizonyosodott, egyetlen zsaluszerkezetet mindössze hat-hétszer lehet felhasználni. A mostani csúszózsalu-szerkezeteket ötször használjuk fel. Célul tűztük magunk elé, hogy a zsaluszerkezet jobb kihasználásával és kisebb javításokkal, ugyanazzal a zsaluszerkezettel kilenc tömbépületet építsünk. Arra törekszünk, hogy éssáerűen használjuk fel az ajtó- és ablakkereteket is. A költségelőirányzat szerint tízszer kellene felhasználni, mi azonban eddig már hússzor használtuk fel. Gazdaságosabban — Én is szeretnék néhány szót szólni — szólt közbe Grecu Andrian technikus. — A munka ütemének meggyorsításában, valamint a jelentékeny mennyiségű faanyag megtakarításában döntő szerepet játszottak az építőtelepen dolgozó mérnökök, technikusok és munkások által javasolt új megoldások és más építőipari szakemberekkel való együttműködés. Egyetlen példát szeretnék megemlíteni. A költségelőirányzat szerint a faltáblákat egy tömbből kellene készíteni, végleges öntéssel. Ez azonban sok faanyagot igényelne és meghosszabbítaná egy-egy tömbépület elkészítési idejét Vállalatunk egyik munkaközössége új megoldást javasol. Jelenleg a faltáblákat »a földön* öntik és előregyártott elemekként szerelik össze. Melyek hát az előnyök? Meggyorsul az öntési és a szerelemünk*, 5 ezer négyzetméter zsaluanyagot takarítunk meg lakótömbönként (az előírt hatezer négyzetméterből). Ugyancsak erősen csökken a kézi erővel végzett munkák volumene^ főképpen az ácsmunkáknáL Mindabból, amit a három onesti építőipari szakember elmondott, kitűnik ennek az új ipari módszernek a felsőbbrendűsége. A csúszózsalus építési módszer előnye — ami már más építőtelepeken is bebizonyosodott — amellett szól, hogy minél szélesebb körben alkalmazzák. N. Mocanu A Csongrád Megyei Tatarozó és Építő Vállalat megüresedő FŐMÉRNÖKI ÁLLÁSRA PÁLYAZATOT HIRDET. Pályázatokat Csm. tanács vb építési és közlekedési osztálya vezetőjéhez Szeged, Rákóczi tér kell benyújtani. Pályázathoz mellékelni kell építészmérnöki oklevelet és erkölcsi bizonyítványt. Szakmai gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek. Fizetés megegyezés szerint- " H 43 526