Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-18 / 218. szám

Kedd, 1962. szeptember 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Száz tudományos előadás hangzott el a szegedi nemzetközi orvoskonferencián Neves külföldi orvosok nyilatkozata a tanácskozásról Vasárnap véget ért Szege- — kezdte nyilatkozatát hasznos, értékes előadást den a Korányi Frigyes tbc Ljunggren professzor. — hallottunk, s ezek jó hatásés tüdőgyógyász szakcsoport Nem véletlen, hogy a rend- sal lesznek majd a gürnőáltal rendezett tüdőn kívüli kívüli jelzőt használtam, kórral foglalkozó tudomány gumökóros megbetegedések- Életemben ugyanis jó né- további fejlődésére. A makel foglalkozó nemzetközi or- hány nemzetközi értekezle- gyar orvoskollégákkal folyvoskonferencia. Az orvosla- ten vettem részt, de olyanon tátott beszélgetés során megnácskozáson több mint 100 még nem, mint ez a sze- győződhettem arról, hogy tudományos előadás hang- gedi, ahol nagy tudású orzott el. vo6ok komplexen tárgyaltak Az érdeklődés középpont- a gümőkóros megbetegedés.jában a világhírű dr. Hoh- ről. A korábbi tanácskozálov professzornak, a Ienin- sokon szakmánként beszélgrádi sebészeti tbc kuta- gettünk e betegségről, tóintézet igazgatójának clő< adása állt. Nagy érdeklődéstől kisérve tartotta meg előadását a konferencia másik két nagynevű résztvevője, a svéd dr. E. a magyar állam óriási lehetőséget biztosit a kutató és gyógyító orvosok számára a gümőkór leküzdésére, a Mi is nagyon szeretnénk betegség felszámolására. A megvalósítani azt. amit itt magyar elméleti és gyakortapasztaltam: a csont és Inti intézetek között — a iáurológiai gümőkórra! foglal- tottak és hallottak alapján kozó szakorvosok eredmé- állítom — igen jó, gyümölnyes összefogását. csozö az együttműködés. Ez Ljunggren és a nyugatnémet Egyébként hadd mondjam a betegség leküzdésében óriási dr. J. Kastert professzor is. meg — fejezte be nyilatko- lehetőséget jelent. A háromnapos konferen- zatát a svéd professzor —, A konferencia nagyszerű cia után munkatársunk több hogy irigylem a szegedi em- megszervezéséről elismerően neves résztvevőt kért fel, bereket. Itt nyugalom és nyilatkozott dr. Kastert nyuhogy értékelje a tanácskozás csend van. A mi hasonló gatnémet professzor. Erről munkáját. városainkban az óriási for- beszélt dr. Pavlov bolgár Elsőnek az igen népszerű galom idegessé és nyugta- professzor is. Dr. Dan Berdr. E. Ljunggren profesz- lanná teszi az embereket. ceanu temesvári professzor szórt kerestük fel. Hohlov szovjet professzor újabb eredményeket vár a — Tiszta szívemből örü- a következőket mondta: Szegeden megrendezett nemlök, hogy részt vehettem — Nagyon tetszett a Sze- zetközi orvoskonferencián elezen a rendkívüli orvos- geden megrendezett nemzet- hangzott előadások után e konferencián közi orvoskonferencia. Sok betegség leküzdésében. Nemhiába vártak rá Egy ember, aki felfedezte képességeit Két évvel ezelőtt már váltottam néhány szót Oravecz Bélával, a kenderfonógyár kapuja előtt. Kérdeztem, hová megy? Mondta: le a Tiszára, kajakozni. Arról írtam akkor, hogy s mint töltik szabad idejüket az üzem dolgozói. Most ismét találkoztam Vele. tem volna szabadulni tőle, kezdtem érezni, hogy nem nekem való, de hiába. Másutt talán nem volt hely. Mesélte Bérezi István főmérnök. hogy végül is maga kérte az áthelyezését. Nem gondolja, hogy vártak erre a lépésre, mert addig nem látták, hogy többet akar, mint amit elért? Ami imponált a főmérnöknek Mindenki elégedett A főmérnökkel beszélgetünk. Arról, hogy vannak emberek, akik sokáig nem ébrednek rá, hogy többre képesek, mint amennyit produkálnak. Nem lusták, nem is lógósok, a munka nehezebb végét fogják meg, s mégis többet várnak tőlük. Egyik szerényebb a kelleténél, a másikat életkörülményei zárják ed a kibontakozástól. Több név is szóba kerül s téma illusztrálására. Néhány mondat igyekszik idézni embereket, jellemeket — Nekem azért imponált sunyira Oravecz Béla — meséli a főmérnök —, mert tavasszal bejött hozzám, s kerek perec megmondta, logy másik beosztásba szedetne kerülni, mert a régi nem elégíti ki ambícióit. Rossz munkaköre volt? Még gyanakszom. — Sőt. Elég kényelmes. Raktárosként és kalkulációs ídatgyűjtőként dolgozott a rMK-ban, holott gépipari echnikumot végzett. Azóta nár műszaki rajzoló, s gépilkatrészeket tervez. Kenesse meg! iosszú „kalandozás" után — Egyelőre még nem ervez ugyan, de már nem okára arra is sor kerül — nondja róla Nagy Ferenc, karbantartó osztály vezeője. — Szépen halad, s ninden bizonnyal beváltja najd a hozzá fűzött remélyeket. — Csak még sokat kell anulnom, hiszen hiába •an technikusi képzettsé;em, kiestem a gyakorlat>ól — jegyzi meg Oravecz 3éla. S merre "kalandozott* ilyan sokáig? — A gépipari technikum násodik osztályának elvégése után kimaradtam az skolából, s 1953-ban jötem be a gyárba. Másfél :vig a simítón dolgoztam nint anyaghordó, s azután i villanyszerelő raktárba :erültem Közben esti talozaton befejeztem a techlikumot. 1960-ban, amikor iz iparági gépműhelyt berendezték, adminisztrációs nunkakörbe helyeztek. Ez i beosztás azután a nyakanon maradt. Már szeret— Nem, erre tényleg nem gondoltam. A "kirobbanást* meglehetősen prózai okok váltottak ki. Hallottam is, meg olvastam is, hogy több szegedi üzemben fiatal technikusokat keresnek, s nagyobb fizetést is ajánlanak, mint az enyém volt. Akkor mentem fel Bérezi elvtárshoz. — Pedig mi már korábban is számítottunk Oravecz Bélára — veti közbe Nagy Ferenc —, hiszen azért dolgozott a TMK-adminisztráción, hogy alkalomadtán kéznél legyen, ha rajzoló kelL Most már minden rendben van. Mintaszerű a happy and, mivel mindenki elégedett a helyzettel. A főmérnök, mert nem kellett csalódnia benne, az osztályvezető, mert egy szorgalmas, ambiciózus munkatársat kapott, s ő, aki megtalálta sokáig keresett élethivatását. — Jó érzés, amikor az ember felfedezi saját maga képességeit. Ahogy mind jobban belejövök ebbe a munkába — zavartan elmosolyodik —, persze segítenek is, hiszen nem olyan egyszerű ez, el sem tudom már képzelni, hogy évekig mást csináltam. Fehér Kálmán Fiatalok ezrei vesznek részt a KISZ politikai oktatásában A VIII. pártkongresszus anyaga az oktatási tervben A Kommunista Ifjúsági Szövetség különböző politikai iskoláin, tanfolyamain az elmúlt évben tizenötezer szegedi fiatal tanult. Változatos és érdekes volt ez az oktatás, hiszen az sajátosságokhoz és középiskolában szerveznek. A filmszemináriumokon mintegy 1400, az ifjúsági akadémiákon pedig 1200 fiatal vesz részt. Az Ifjúság a szocializmusért mozgalom életkori próbáinak ebben az oktatási az ér- évben előreláthatóan 5500 deklődéshez híven igazodott, résztvevője lesz. Az Ifjúság a szocializmusért A KISZ saját mozgalom próbái, A világ térképe előtt című kör két évfolyama, a KISZ politikai kör ugyancsak két évfolyama és az ifjúsági pártoktaoktatási programjának szervezése mellett nagy gondot fordít arra is, hogy a fiatalok jelentkezzenek az állami oktatás formáira, esti és levelező tas formai bevaltak, s mint tagozatokra, egészítsék ki ismegfelelo szervezeti forrnak, koiaj végzettségüket, illetve idén is mind megmaradnak, okleveleket és diplomákat Most azonban még a múlt szerezzenek a különböző okevinél is több fiatalt kap- tatasi intézményekben, csolnak be ezekbe az oktatási formákba, melyeken a VIII. pártkongresszus anyagát is tanulmányozzák. Az 1962/63-as évben tizenhatezer-ötszáz szegedi fiatal vesz részt politikai oktatásban. E formák mellett alkalmazzák az olyan nagy tömegvonzású s ugyancsak bevált kezdeményezéseket is, mint az olvasómozgalom, a filmszeminárium és az ifjúsági akadémia. Filmszemináriumokat rendeznek az Ifjúsági Házban, a két szegedi egyetemen, az újszegedi szövőgyárban és a textilművekben, ifjúsági akadémiát pedig a szegedi kenderfonóban, a cipőgyárban, a szalámigyárban, a tanárképző főiskolán, a vasútforgalmi technikumban és még néhány n kísérletezés szabadsága M

it várhatnánk pórázra lommal való találkozás le- denkor. vállalva még annak fogott gondolattól, ki- hetőségét a munkásállam rizikóját is. hogy nem minmért utaktól, kötelező csak olyan műveknek, kísér- den válik be, amit esetleg sablonoktól a művészetben leteknek adhatja meg. ame- ígéretesnek ítéltünk meg. és irodalomban, a tudo- lyek belevágnak fejlődési Érvényes a művészeti életmányban és a szellemi alko- tendenciájába, nem gátol- ben is az a jelszó, hogy aki tómunkában általában? Csak ják, hanem segítik azt. A nincs ellenünk, az velünk másodlagos műveket, ered- kísérletezés szabadsága te- van. Miért rekesztenénk ki menyeket, bevált és ismert hát semmiképpen sem azo- alkotókat a nyilvánosságból, receptek szürke variációit, nos a szellemi kártékonyság ha még nem jutottak el a a kísérletezés, a szellemi szabadságával. Senkinek sem szocializmus teljes megértébátorság eltompulását. Saját tilthatjuk meg, hogy deka- séig, de aktív érdeklődéssel, múltunkból ismerős az a dens verseket írjon, elké- jóindulatú figyelemmel vangyakorlat, amikor a dogma- pesztóen absztrakt képeket» nak iránta, s számos célkitizmus vonalzójával mérték fessen, de a világ legtermé- tűzését szolgálják mű vészeld, hogy merre tartson egy szetesebb dolga, hogy az tük erejével. Az emberszere'gényhős, mit igazoljon a ilyen kísérletezésektől meg- retet, az igazság becsülése, tudományos kutatás, hogyan vonjuk azt az állami támo- az örök erkölcsi normák térés mit fessen a piktor. Mű- gatást. amit minden más jó jesztése, az általános emberi pártoló jó szándék és törő- szándékú alkotó élvezhet, .és haladás igenlése a mi vitordés volt emögött, mégis meg- nem adunk nekik a nyilvá- Iánkat dagasztja, hiszen csalt bennünket, mert a leg- nossággal való találkozási mindez a szocializmus körülfontosabbtól: eredetiségétől lehetőséget. Mert ha azt ményei között érvényesülhet fosztotta meg a műalkotást, tennénk, egyik kezünkkel le- igazán és szabadon. KözvetEzzel — minden vasakaratú rombolnánk, amit a másik- lenül és közvetve is segit"elvisége* mellett — éppen kai építünk. ségünkre vannak azok, akik az elvtelenség spóráit hin- Azt sem jelentheti a kísér- ilyen álláspontról alkotnak, tette széjjel az akkori mű- letezés szabadságának dek- s maga ez a kiindulási alap, veszeti politika, mert csak a larálása, hogy ezentúl a mü- meg fejlődésünk szüntelen teljes egyértelműséget tűrte vészi alkotás folyamatát vonzása előbb-utóbb nagyobb meg, nem vette figyelembe, spontánnak tekintjük. A párt tudatosságot kölcsönöz szá-' hogy a szellemi élet mun- továbbra is nagy gondot for- mukra. A szellemi élet mai kasai is egy bizonyos törté- dít a művészek nevelésére, légkörében eljutnak a legnelmi múltból jönnek, és eszmei és politikai meggyö- különbözőbb oldalról közenem ugyanazon a csapáson zésükre, s minden lehető lítő hatások miatt a szociajutnak el a jövőhöz. módon inspirációkat ad ne- lista tudatosságig, s részeséA véglet végletet szül. Mi- kik, ily módon kívánja a szo- vé válnak az új kultúra, kor ez a »vaskövetkezetes- cializmus irányába terelni művészet megteremtésének, ség* fellazult, a szellem vak- az egyéni tehetséget és kez- Az eszmei meggyőzés módfegyelme helyett a szellem deményezést. Az az állam szerét nem "szabadságolja* anarchiája következett. A szuverén joga, hogy milyen pártunk, sót, minden eddifelemelt fedő alól mérges gő- kísérletezéseket támogat erő- ginéi jobban kiterjeszti, és zök csaptak fel. Acéltamások sebben, bőkezűbben, akár viták adminisztratív eldönés méraytiborok. De még a kritikával, akár anyagi éser- tése, direkt irányítás helyett józan és becsületes alkotók kölcsi ösztönzéssel, s mitől ezt választja a művészeti közül is sokan elkezdtek ka- vonja meg az intézményes vezetés fő eszközének. Az cérkodni korábban tiltott íz- támogatás bármilyen forrná- ilyen szabad légkör alkalmusokkal, nyugati hóbortok- ját. Nyíltan megmondja pár- mas arra, hogy még nagyobb kai. S mennyi munka, ener- tunk a kongresszusi irányéi- tekintélyt szerezzen a szogia. vita és érvelés ered- vekben: elutasítjuk a deka- cializmus eszméinek, s látményeként stabilizálódott denciát, a formalizmust, a szathívek, konjunktúralovaújból szellemi életünk, most valóságtól elforduló, öncélú gok helyett a szocializmusmár egészséges alapon. Évek modemkedést. Mi tovább- sal • bensőben is azonosuló harcában fejlődött odáig, ra is azt tartjuk, hogy a alkotókat neveljen, hogy pártunk már teljes modernség nem elsősorban meggyőződéssel konstatálhat- formai kérdés. A korszerűta ' a kongresszusi irányéi- ség erősebb és meghatározó vekben: "A szocializmus épí- oldala a tartalom, az esztéséberi elért nagy eredmé- meiség. A kísérletezés henyek kedvező hatással vol- lyes iránya tehát az, ha ehIV em térnek el ezek az elvek az elmúlt évek gyakorlatától, azoknak még nagyobb kiteljesedését jelentik. Hogy milyen nyea Keuvezo naiassai voi- . ~nagy eszmei kamatot hoztak tak az irodalom es a müve- hez az új tartalomhoz kere- ^ néhány esxtenM alatt is, arra leghitelesebb bizoE nyitók* a művészeti élet megélénkülése, változatossága, gazdagodása. Mennyi új név az irodalmi lapokban, új színdarab a színházakban, s mennyi termékeny vita a lapok nyilvánosságán vagy alkotó körökben! Szeged Paprikatárolókat épít a szegedi Új Élet Tsz Piroslik már a fűszerpap- A városi tanács támogatja rika a szegedi Üj Élet Tsz ezt a kezdeményezést, an370 kataszteri holdas táblá- nál is inkább, mert a fűszerjén is. Idén a tavalyinál paprika termesztése lesz a jobb termésre számítanak fő profilja ennek a közös annak ellenére, hogy az au- gazdaságnak. Jövőre már 400 gusztusi jégverés kiesést kataszteri hold földet ültetokozott. Bár a termés ja- nek be paprikával, s abból varészét azonnal szállítják a 200 kataszteri holdat öntözpaprikafeldolgozó vállalat- nek majd. hoz, a tsz mégis tárolószíne- A tsz három palántázószetek fejlődésére. Az alko- sik a művészek, írók a legtók körében nőtt a bizalom harmonikusabb kifejezési a párt politikája iránt*. formát. , , . A párt türelmes; a műbizalomnak termesze- /% vészekkel> alkotókkal, tesen politikai alapjai 2 m Hiszen maga az élet is vannak, sot elvi- int erre a türelmességre. leg is teljesen megalapozott. Minden társadalom újat hoGyakorlatilag abban nyer ^ ^^ arcuiatának meglegfobb tartalmat, hogy par- felelően fejlesztette a műtunk biztosítja az alkotok vészeteket, s ehhez mindig ugyan kissé elmarad az orszamara a legmesszebbmenő hosszabb idő kellett, mint a száBOK átlaetól itt neheanyagi és erkölcsi tarnoga- p0iitikai társadalmi átala szagos atiagtoi, ut nenetást és a kísérletezés szabad- kuláshoz. Igy van ez a szo- zebben P«wH»l a művészeti ságát. Senkitől sem varja cializmusban is. Vannak ha- élet. de itt is van néhány el, hogy egyik napról a ma- gyományok, kísértenek régi kezdeményező fiatal, s szesikra a legtokeletesebb szo- formák és alkotói módsze- rencsés próbálkozás a kocialista realista muyet al- rek s ezekből bizonyos szú- Fe"ffS A kossá meg, hanem időt ad a rés'után bele lehet dolgozni rabbl nemzedekektől is. A művészi, alkotói fejlődesre, az kultúrába új művé- kísérletezés szabadságának a becsületes útkeresésre. A szetbe jgy egyúttal biztosít- elvét itt is értik az alkotók, szocialista realizmus —mint hatjuk nemzeti kultúránk legfeljebb még nem éltek az irányelvekből is olvas- folytonosságát is. Amikor ' , J ható - nem jelenti bizo- ^ erővel támo_ vele a kívánt mertekben, nyos stílusirányzatok egyed- gatjuk a marxista világné- Zavarta ezt a folyamatot biuralmát, a művészi kéz, az ^pj alkotókat, s arra to- zonyos idegenkedés és néIT rekszünk- hogy a szocializ- hány fenntartás a kezdeménem magaban foglalja a KI- mus eszméi adjanak egysé- ... , . „ , sérletezés szabadságát, a kü- ges arcuiatot művészetünk- nyezokkcl szemben' ^ lönböző stílusirányzatok lét- nek teret adunk minden már ez is feloldódott: semmi jogosultságát, a témák és más' jó szándékú kezdemé- sem gátolja a szegedi művéformák változatosságát. nyezésnek is. Aki tollát, szetj élet sokszínűségének. De mit értsünk a kísérle- ecsetjét, vésőjét nem elle- eazdaBodásának ieazi meetezés szabadságán? Vajon nünk akarja felhasználni, gazdagodasanak, igazi meg azt, hogy most már mindent hanem a maga tudatossági Pezsdulesenek lehetoseget. szabad, mindennek széles ka- fokán támogatni akarja tár- Ezen az úton bátran közepukat tárunk? Ez legfeljebb sadalmunkat — dolgozzék, líthetnek művészeink, íróink a fogalom burzsoá értelme- alkosson. Hiszünk a fejlődés , . minden Droblézésében lehetséges. A szemé- erejében, a pozitív hatások a mal e „ mi"den Pro°'^ lyes szabadság elve ugyan győzelmében, abban, hogy majahoz. Ha pedig a kritika nem tiltja, hogy mindenki ezek az alkotók mind köze- is fölemelkedik az új igéazt írjon, fessen, amit akar, lebb kerülnek hozzánk, és nyekhez ha abból is kikops úgy, ahogyan érzés- és szocialista alkotókká válnak. nak a sematizmus maradóéi lehetünk készülve kai hozzá nem értés arra, hogy nem min- , , , , . , , . denki egyformán ér- az elvtelenseg, a kispolgári telmezi majd a kísérletezés tömegízléshez való alkalszabadságát. De az eszkö- mazkodás motívumai, tanúi zök — a támogatás és a iehetünk talán olyan művek megfekezes eszközei — ami , , .. kezünkben vannak. Amel- szuletesenek, amelyek temalett, hogv bárki bármit ír- jukkái is, színvonalukkal is hat, festhet, komponálhat, magasabbra nőnek a langyos mi határozzuk meg, hogy középszerűségnél mit nyomtatunk ki, mit játeszmevilága diktálja, de minthogy a művészi alkotások általában "közfogyasztásra* készülnek, a társada1 ket épít. A szövetkezeti gazdák célja, hogy a szállítás esetleges zökkenőinél megfelelően tárolhassák néhány napig a leszedett termést. gépet is vásárol, amelyek jövőre meggyorsítják a paprika kiültetését és könnyebbé teszik a palántázók munkáját is. szanak színházaink, mit mu. tatunk be tárlatokon. A kísérletezés szabadsága tehát semmiképpen sem azonos a művészeti, ideológiai kártékonyság szabad érvényesülésével. A veszélyes, káros kísérletek igenis kísérleti állapotban maradnak ezután is — az ígéretes kísérleteket pedig minden eszközzel segítjük a cél felé. Az új csak a kísérletezések árán szüA

pórázra fogott gondolattól, a kimért utaktól, a kötelező sablonoktól nem várhatunk semmit — csak unalmat, szellemi tunyaságot. A kísérletezés szabadságának egészséges, termékeny légkörében azonban érthetően nagy a várakozás. Várjuk a műveket, amelyek szocialista választ adnak változó, fejlődő életünk kérdéseire, lethet meg, a jóindulatú pró- ós nagy hatással szolgálják bálkozások eredményeként, az ember új erkölcsének, Ezeknek elegendő "oxigént* világnézetének kialakulását, ad a mi társadalmunk min- SZ. SIMON ISTVÁN