Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-02 / 205. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 1992. smptemberfr József Attila A SZEGEDI EGYETEMEN Közeledik szikusunk, József Attila tragikus halálának negyedszázados évfordulója. December 3án lesz huszonöt éve, hogy a szárszói tehervonat mozdonya kioltotta harminckét éves életét... A jubileumra-készülésben jelentós szerep vár a szegedi egyetemre, hiszen József Attila neve, életműve eltéphetetlen szálakkal fonódik egyetemünkhöz. Életének nagy fordulópontja lett az emlékezetes -Horger-ügy*, az a korra é6 az ellenséges környezetre olyannyira jellemö eset, amikor a -Tiszta szívvel* című verse miatt -az egyetem fura ura-, Horger Antal eltanácsolta ót a tanári pályától. Ám úgy lett, amint erre halála évében emlékezve jövendölte: En egész népemet fogom nem középiskolás fokon tanitani! (Születésnapomra) 1924 6,7én\ fg * mesterének, Juhász Gyulának ós makói pártfogójának, Espersit Jánosnak tanácsára — a szegedi egyetemre. Miért éppen Szegedre Jött? A szomszédos Makón végezte középiskoláit, s bár az érettségit 1923 decemberében a fővárosban tette le, utána mégis visszajött, hogy Juhász Gyula, az apaként szeretett Espersit és a kedves makói lányok közelében maradhasson, az 1922 óta megismert szegedi barátok — Hont Ferenc, Kormányos István és a többiek — társaságában vitázzék, tanuljon, az itteni lapok hasábjain nyilvánossághoz jusson. A költő szeptember 19-én -iktattatott* a bölcsészeti kar -hpllgAtól közé, amint ezt a máig fönnmaradt indexe és anyakönyvi lapja tanúsítja. Nénje, József Jolán írja öcseséről írott életrajzéban, hogy a beiratkozásra gyámjától kapott pénzt elajándékozta pesti költőbarátjának, a pillanatnyilag még nála is szorultabb helyzetben levő Pintér Ferencnek. Makói barátai adták össze újból a költségeket Az egyetem mintegy ezer hallgatójának zöme orvos és jogász volt akkoriban; a bölcsészhallgatók létszáma — bór az előző évekhez képest némiképp nőtt — még mindig föltűnően kevés, csupán 50 volt! A bölcsészeti kar akkor még a mai központi egyetem első emeletén — a jelenlegi orvosegyetemi hivatalok és a könyvtár helyiségeiben — kapott elhelyezést. Ott, ahol most emléktábla hirdeti az egyetem legnagyobb diákjónak a világirodalomba futott nevét. Sokoldalú érdeklődéséi, merész föladat-vállalását bízvást állithatjuk példaképül utódai, c szegedi egyetem mai diákjai elé. Márazelsö] tott filozófiai előadásokat. Nővérének büszkén írta egyik levelében: -Az egyetlen elsőéves vagyok, akit Bartók professzor felvett filozófiai szemináriumába!- Magyar irodalomtörténetből Dézsi Lajos óráit hallgatta. -Nagyon szeret a magyar tanár* — dicsekszik már október 10-én Jolánnak, s még 1937 tavaszán is önérzetesen írja Curriculum uiíae-jében, önéletrajzában: -Nagyon büszkévé tett, hogy Dézsi Lajos professzorom önálló kutatásra érdemesnek nyilvánított.* Dézsi hagyatékóban, melyet az Egyetemi Könyvtár kézirattára őriz, fönnmaradt a profeszornak egy jegyzete, amely József Attila Igazát bizonyítja. Pár szavas jellemzésében az érdemes filológus valóban elismerően nyilatkozik tanítványáról, akiről nem is sejti még, hogy Költő zseni. Nyelvi érdeklődése szinte mértéktelen volt a nagyrahivatottsága tudatában tanuló 19 éves filozopternek. Mészöly Gedeon finnugor előadásain kívül Schneider Ferenc lektor német, Málly Ferenc lektor olasz. Szakáll Zsigmond lektor angol óráit is hallgatta. A magyar mellett másik szaktárgya a francia nyelv és irodalom volt, s minthogy ebből sem tudott semmit annak előtte, választásához bátorság és nagy ambíció kellett. A francia előadó Tóth Béla középiskolai tanár volt, az ő előadásait hallgatta heti öt órában. CttftteeAkkl jellemző, hogy rofottebp| József Attila néprajzi, folklór-előadást is hallgatott a különc, idős professzortól, Herrmann Antaltól, aki ebben a félévben „A cigányok költészete, nyelve, zenéje" és „Kincs a néphitben" címmel adott elő. A mohó elsőéves indexébe fölvette még Kogutowicz Károly „Földrajzi gyakorlatok a bölcsészeti karhoz tartozó hallgatók részére" című előadását, nem tudni, mi céllal, de roppant tudásvágyára jellemzően. Később törölte, nyilván nem győzte erre a heti négy órás igénybevételt. A „Lázadó Krisztus" cimü verse miatt 1924 tavaszán lefolyt és országos port vert pöre miatt értjük meg, miért vette föl a „Sajtóbtintetöjog" című előadást heti három órában! A második félévben is kitart a sok nyelv mellett, sőt — megintcsak nagyon jellemzően — fölveszi még Vinczi Károly román nyelvi előadását ls, Schmidt Henrik „Bevezetés az indogermán összehasonlító nyelvtudományba" és Kogutovicz Károly „Magyarország földrajza" című kollégiumát. Még meglepőbb, hogy érdeklődési köre olyan modern, s az irodalomtól, költészettől távoleső problémákra is kiterjedt, mint napjaink egyik legtöbbet omlegetett kérdése: az atom. Kiss Árpád professzornak „Az atomok és molekulák szerkezetéről" címmel meghirdetett, heti két órás előadását is fölvette ez a különös bölcsészhallgató! Hallgatta Ortvay Rtidolfnak „Az anyag korpuszkuláris elméletecímű háromórás kollégiumát is! Érdekli ezek mellett Hornyánszky Gyulának „A hellenizmus története" című órája (heti 5 órában), s változatlanul hallgatta a néprajzot is Herrmann Antaltól, a néprajzi bevezetőt és a cigányok néprajzát. íme, József Attila, a tanárnak készülő bölcsészhallgató, mennyire tágan értelmezte az elsajátítandó tudományok „egyetemét", milyen széles körű érdeklődéssel látott a tanulásnak. Egyetemünk minden karán — a természettudományin éppúgy, mint a jogin — szívesen és hihetetlen tudnivágyással — tanult! Egy érdekes| nyomtat. ványt őrzök limbusomban: a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség politikai és kulturális hetilapjának, a Szegeden megjelent Űtunknak „a béke első napján", 1945. május 9-én megjelent számát. Az elsárgult újságon olvasható a szegedi egyetem akkori ifjúságának két nappal előbb, május 7-én kelt nyolc pontból álló kiáltványa. Az első pontban az egyetem nevének megváltoztatását követeltük: „Az egyetem ezentúl az elmúlt rendszerben egyetemünkről igazságtalanul kiebrudalt nagy magyar költő, József Attila nevét viselje". A költő halála után még csak nyolc évvel voltunk. József Attila nagyságát még csak kevesen ismerték, ismerhették föl addig. Azóta teljesültek be próféciái: "Nagy életem még nö, ha meghalok!- -S élete — ha van élte még egy — a proletár utókoré!- Mióta a szocialista irodalomtudomány és a művelődési forradalom nemcsak országosan, hanem világszerte is ismertté tette Petőfi és Ady utódának, a forradalmi költőt i ász harmadik klasszikusának nevét, életművét, s elismertté nagyságát, több alkalommal, s egyre tekintélyesebb fórumokon ismétlődött meg a tizenhét évvel ezelőtt első ízben elhangzott követelés. József Attila, akinek számára Szeged — Juhász Gyula indításán kívül — két vagy egyetemet jelentett: a tudományokét és a miéikásmozgalomét — mert hiszen az újabb kutatások során kimutattuk, hogy munkásmozgalmi tevékenységének kezdeteiről hiteles adataink éppen e városból vannak — mindenképpen megérdemli, hogy Szeged egyeteme homlokzatára írja nevét. Kz idei évforduló különösen alkalmas, hogy valóra váljék a régi javaslat. Péter Lászlő Napokig hiába kerestem otthon — vagy a gyárban, vagy a városban volt. Nyugdíjas, aki ráér a más c-k ügyei után járni, ráér dolgozni. Nitsinger Gyuláról van szó. akit Újszegeden talán már senkinek sem kell bemutatni, és Szegeden sem éppen ismeretlen a neve. Pedig hát a kender-, lenszövőgyár volt anyag- és áruforgalmi osztályvezetőjét nem lenne kötelessége anynyi embernek ismerni. Csakhogy munkásélete népszerűvé tette, anélkül, hogy ő maga akarta volna. Szerény, szép életelv - Nagyon csendben dolgozni, ez egyik életelvem — mondja. S mindig is ezt tartotta szem előtt. Visszaemlékezni sem igen akar. Arra még talán igen, hogy 1929 óta dolgozik a szakmában, s 1948-tól abban a gyárban, melyből most nyugdíjba ment. Beszél a háború utáni nehéz évekről is, de azután mintha elvágták volna szavát. Kérdezni kell. — Valóban elő-előfordult néhány olyan eset, melyre szívesen emlékszem. Arra például, amikor a kopszolóban fürdőt építettünk, s ARANYBÁNYA as átokhási homokban Serényen folyik a mindennapi életért, a kenyérért a harc. Csépelnek a gépek, s az emberek nagy izgalommal figyelik, mit fizet az idén a rozs. Nem messze a géptől pedig az asszonyok szedik és válogatják ügyes kézzel az őszibarackot. A rozs nagyon gyöngén termett, az őszibarack viszont annál szebb. S kincseket ér ez a gyümölcs. Mióta teremnek az elsőnek telepitett őszibarackosok, tudják már az átokházi homokon gazdálkodó emberek is, hogy aranybányára találtak. Itt a soványan termő rozs, amott a gyümölccsel dúsan megrakott barackfák. Két véglet: a múlt és a kibontakozó jövő. Az ország egyik legszárazabb területén fekszik Rúzsa község. Nem hiába nevezték ezt a vidéket Átokházának. Évtizedeken át sújtotta, sanyargatta as aszály a gazdálkodókat, kisült a földből a gabona, s az ember, aki hiába figyelte az eget, mit tehetett mást: átkozódott. Pedig van értéke ennek a homoknak, csak eddig kihasználatlan volt. Szőlő és gyümölcs kiválóan terem itt. Csak éppen eszébe nem jutott nagyon sokáig senkinek, hogy telepítsen. Most már kezdik elfeledni a ruzsaiak. miért kapta ez a föld az -Atokháza* nevet. S akik először úgy idegenkedtek a telepítéstől, már azok is meggondolták a dolgot. Az eredmények minden szép szónál ékesebben beszélnek. Persze, azért még most is vannak viták. Sok vezető attól tart, hogy csak adósságot szed a nyakába a telepítéssel. Államunk hatalmas öszszegekkel támogatja a szőlőés gyümölcstelepítést. Van erre rúzsai példa is. A Napsugár Tsz több mint hétszázezer forint állami támogatást kapott — csupán szőlő- és gyümölcstelepítésre. S ezt az összeget nem kell visszafizetni. A rúzsai szövetkezeti gazdaságok szépen kivették már részüket a telepítésből. Száz év alatt nem telepítettek összesen annyi szőlőt és gyümölcsfát erre, mint az utóbbi két esztendő alatt. S kezdenek már rájönni arra is, hogy hamarább termőre fordul a gyümölcsös, ha öntözik. S ha locsolják, embermagasságúra nő a kukorica is a silány homokon. S lucernát is lehet termeszteni erre, ha van viz. öntözni kell, s akkor megoldódik az állatok takarmányozásának homokvidéken eddig megoldhatatlannak hitt problémája. De hogyan kellene öntözni? Egyszerű a válasz a kérdésre. Van víz a homok alatt, csak érte kell nyúlni. Csőkutakat kell létesíteni! A szakemberek között is vannak még sokan, akik kételkednek a csőkutas öntözés eredményességében. Pedig a Rúzsán eddig megfúrt nyolc csökút alaposan rácáfolt minden kétkedő véleményére. A kutak környékén szebb a gyümölcs, a kukorica pedig olyan csöveket hozott, hogy fekete földön sem teremnek annál különbek. A Hazafias Népfront községi szervezete elhatározta, hogy széles körű agitációt fejt ki a csőkutas öntözés fejlesztése érdekében. Szeretnénk társadalmi üggyé tenni ezt a mozgalmat. S ha összefogunk, valóban aranybányát csinálhatunk a sivár átokházi homokon. Dr. Vereczkey Ernő, a Hazafias Népfront rúzsai szervezetének elnöke majdnem fegyelmit kaptam érte. Hasonló fenyegetett a gyári utak felépítése miatt is. A fegyelmikből nem lett semmi, mert szabálytalanságot nem követtem el. De a fürdőt, meg az utat azóta is használjuk. Dönteni és kezdeményezni kell, akkor minden sikerül. — örülök annak is, hogy innen Szegedről indult el a felesleges anyagok- eladásának ötlete. Több kiállítást rendeztünk belőlük, hogy visszaadjuk a népgazdaságnak. amire másutt még szükség lehet. Azóta már nem kell rendezni ilyen kiállításokat. mert a műszaki bizományi vállalat elvégzi ezt a munkát. t Elhallgat. nek munkatársaim tanácsért. De azért az öreg ne higgye azt. hogy megáH a verkli, ha ő félremegy. &' előre megmondtam mindenkinek, hogy kéretlenül nem állítok majd be, nem zavarom őket. De ha hívnak, nagyon szívesen segítek. — Nem tétlenkedem a nyugdíjban A tétlenség nem pihenés — És a »NiKözösen tsinger utca*? nekilátni! — Ezt ne tessek kérdezni. Fontos az. hogy megvan. Sok ilyen mindennapos apróságról tudnék beszélni, de annak nem volna se vége, se hossza. Építettünk járdát a Lövölde és az Akácfa utcákban is. S azután a termelőszövetkezetek segítése. az újszegedi üzletek áruellátásának rendezése... Sok minden volt, de ezek érdeme nem engem illet. — Tudja — s felélénkül, amikor magyarázni kezd —, a kezdeményező nem mindig képes egymaga elvégezni a munkát: közösen kell nekilátni, hogy sikerüljön. Ha az öregek és fiatalok összefognak, akkor nincs leküzdhetetlen akadály. Gondolom, nagyon hiányozhat az üzemben. — Lehet. Igaz. egy-két dolgot előre elvégeztem, mielőtt nyugdíjba mentem volna, s azóta is fel-felkeressem. Szerencsére még tavaly rámbízták az újszegedi pártszervezetet. s a pártmunka szép elfoglaltságot ad. Azután van dolgom a labdarúgó szövetségben is. Olyan megbízatások ezek — neveti el magát —. amikért nem vádolhat meg senki, Hoc fizetségért csinálom. — Szeretem az életet, a fiatalokat, az embereket, és ahol csak tudok, igyekszem segíteni. Ennyi az egész. Társadalmi munkát mindenki végezhet, aki akar. hiszen a munka szerzi meg a megbecsülést önmagunk számára is. Sok embert ismerek. sokan ismernek, sétálva is megcsinálom, amit elvállalok, S a pihenés? Hiszen megérdemli annyi év után. Ügy mondták a hivatalos búcsúztatón, hogy nem történt a gyárban az elmúlt évtized alatt olyan jelentős esemény, melyben részt ne vett volna. S ez nem túlzás. Csakhát a tétlenség nem pihenés, vallja Nitsinger Gyula. Csendben, de kitartóan szolgálni a társadalmat, lankadatlan, fiatalos kedvvel dolgozni, a •mindennapos apróságokat* is elvégzi — ez a pihenés! F. K. Irodalmi és műszaki szakkörök, orosz beszédverseny, bélyegkiállítás ülésezett az MSZBT Csongrád megyei intéző bizottsága Tegnap, szombaton délelőtt a megyei tanács épületében ülést tartott az MSZBT Csongrád megyei elnökségének intéző bizottsága. Értékelték az MSZBT idén végzett munkáját, majd Boros József, az MSZBT Csongrád megyei titkára ismertette a jövő évi munkatervet. A Magyar Szovjet Baráti Társaság Csongrád megyei elnöksége jövőre is nagy gondot fordít az ismeretterjesztő előadásokra. A munka megjavítása érdekében közös tervet készített az MSZBT a TIT-tel. s eszerint az 1962'63-as oktatási évben a munkás- és termelőszövetkezeti akadémiákon több, a szovjet életet ismertető előadást tartanak. A szovjet műszaki eredményeket az MTSZ-szel együttműködve népszerűsítik, s gondot fordítanak a szovjet mezőgazdaság sikereinek ismertetésére is. Az intéző bizottság idén nyáron számba vette azokat az eredményeket, melyeket a Szovjetunió segítségével értek el a Csongrád megyei mezőgazdasági üzemek. Ezeket az adatokat feldolgozzák, majd, ismertetik a megye mezőgazdasági üzemelnek dolgozóival. A következő évben az MSZBT Csongrád megyei elnöksége nem szervez külön olvasómozgalmat, hanem a KISZ József Attila olvasómozgalmát segíti, támogatja. Jövőre különösen nagy gondot fordít az elnökség a fiatalok nevelésére, képzésére. A munkatervben a különböző iskolákban és egyetemeken képzőművészeti kiállítások megrendezése szerepel, ezenkívül irodalmi, művészeti és műszaki szakkörök szervezése. Az orosz nyeh-tanfolyamok életrehívásán kívül az idei jó tapasztalatok alapján jövőre is megrendezik az általános- és középiskolai tanulók részére az orosz nyelvű olvasás- és beszédversenyt. Az intéző bizottság tegnapi ülése elhatározta, hogy meg idén, december 20—30-a között szovjet bélyegkiállítást rendez Szegeden. A szovjet ismeretterjesztő társulat képviselői Magyarországon Ezekben a napokban — az IBUSZ, az MSZBT és a TIT képviselőinek társaságában — 45 tagú szovjet turistacsoport járja hazánkat, kivétel nélkül tudósok, egyetemi tanárok, az egyes szovjet köztársaságok ismeretterjesztő szervezeteinek vezetői. Alaposan megszemlélték már a fővárost, most pedig megkezdték vidéki tanulmányútjukat. Gyűjtik az élményeket Gyöngyösön, a verpeléti termelőszövetkezetben, Egerben, majd Esztergom, Várpalota, Veszprém és a Balaton legszebb fürdőhelyei következnek sorra. A szovjet ismeretterjesztő szakemberek szeptember negyedikén indulnak haza a Szovjetunióba, s ott majd ki-ki saját köztársasága területén ismerteti széles körben Magyarországon szerzett tapasztalatait. * Sport-, hangszeiés játékárú-bemntató A Sport-, Hangszer- és Játékáru Nagykereskedelmi Vállalat szegedi lerakata szeptember 3-tól tíznapos, szakmai ismertetéssel egybekötött bemutatót rendez. A bemutató célja, hogy az őszi, karácsonyi csúcsforgalom igényeinek kielégítésére a kereskedelmi szervek megismerkedjenek a bő választékkal, új típusokkal, hogy megfelelő, a lakosságot leginkább érdeklő árut tartsanak az üzletekben.