Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-15 / 216. szám

Szombat, 1962. szeptember 15. DÍL-MAGTAftORSZAG 3 Nemzetközi orvoskonfereneia kezdődött Szegeden A háromnapos tanácskozás a tüdőn kívüli gümőkőros megbetegedésekkel foglalkozik Tegnap, pénteken délelőtt a Szegedi Orvostudományi Egyetem Szemészeti Kli­nikájának tantermében a Korányi Fri­gyes tbc- és tüdőgyógyász szakcsoport rendezésében háromnapos nemzetközi or­voskonferencia kezdődött. A tüdőn kívüli gümőkóros megbetegedésekkel foglalkozó tanácskozáson több mint kétszáz orvos vesz részt, köztük mintegy 30 külföldi, a Szovjetunióból, a Német Demokratikus Köztársaságból, Romániából, Csehszlová­kiából, Bulgáriából, Lengyelországból, Svédországból és a Német Szövetségi Köztársaságból. Három világhírű profesz­szor is részt vesz a konferencián: a szov­jet Hohlov, a svéd Ljunggren és a német Kastert. A tanácskozások ünnepélyes megnyitó­ján megjelent Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára es Győri Imre, az MSZMP Szeged váro6i bi­zottságának első titkára is. Az előadások megkezdése előtt dr. Mi­chailovits Lehel, a deszki tbc-szanatóriüm igazgató-főorvosa a vendéglátók nevében üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Vilmon Gyula egészségügyi miniszterhe­lyettes mondott megnyitó beszédet. A tbc elleni küzdelem eredményeinek vizsgála­tánál — mondotta a többi között — azt kell figyelembe vennünk, hogy a felsza­badulás után honnan, milyen mélyről in­dultunk el Ez a tanácskozás ugyan a tbc elleni harcnak csak egy kisebb területé­vel, a tüdőn kívüli gümőkóros megbete­gedésekkel foglalkozik, egészében azonban mégis jól demonstrálja azt a hatalmas küzdelmet, amely országunkban ez ©len a betegség ellen folyik. Dr. Rávnay Tamás rektor az orvostu­dományi egyetem, dr. Rajz György, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszerve­zete nevében üdvözölte az ankét résztve­vőit, majd dr. Barát Irén, az Orvos-Egész­ségügyi Szakszervezet Korányi Frigyes tbc- és tüdőgyógyász szakcsoportjának el­nöke ünnepélyesen adta át az 1962. évi Korányi-emlékérmeket, kimagasló mun­kájuk elismeréséül, dr. Sebők Lórándnak,, az orvostudományok kandidátusának, a budapesti Fodor József tbc gyógyintézet igazgatójának, dr. Riskó Tibornak, az or­vostudományok kandidátusának, a Fodor József tbc gyógyintézet helyettes igazga­tójának, és dr. Görgényi Oszkárnak, az orvostudományok doktorának, a Szabad­ság hegyi tcb gyógyintézet igazgatóhelyet­tesének. A megnyitó ünnepség után megkezdőd­tek a tudományos előadások. A három nap alatt több mint száz előadás hangzik majd el, több mint száz neves szakember számol be legújabb kutatási eredményei­ről, a tüdőn kívüli tbc-s megbetegedések­kel kapcsolatos tapasztalatairól, a diag­nosztikai és a sebészeti kezelések ered­ményeiről. A konferencia első napja a Hungáriá­ban tartott ismerkedési vacsorával feje­ződött be. 1/ Az új gyártmány „diktálj'a az új technológiát 1 gépipari párthatározat szellemében terveznek a kéziszerszámgyárban Hiába korszerű egy gyárt- sat, egy fröccsöntött marko- Hát még ha sikerül az mány, ha előállításának kö- latú, modern vonalú kézi úgynevezett fogó vonal kiala­rülményei rosszak, amit a femfurészt és egy könnyen kf. • . .. reven nyertek vele, elvesz- kezelhető, szárnynélküli Klcasa ^ armt ter" tüc a vámon. A technológia csapszegvágót Mindhárom vezneK. állandó tökéletesítése a fej- prototípusát a jövő év vé- Azt is javasolják a saege­lődő gazdasági élet követel- géig elkészítik. diek, hogy a gyártás közpon­ménye. E követelmény Azt talán nem is kell tosításának ésszerű kihasz­"kényszerítő* hatását magú- hangsúlyozni, hogy az új nálása érdekében esetleg kon érezték a kéziszerszám- gyártmányok szinte diktál- egységesítsenek arra alkalmas gyár dolgozói is. amikor pél- ják az új technológiát. Hi- alkatrészeket, nemcsak konst­dául 1962-re alaposan fel- szen még a régiek is! Je- rnkciós, hanem technológiai emelt tervíeladatot kaptak, lenleg kétféle méretű egye- szempontból is. de teljesítéséhez létszámot temes fogót készít a szegedi Nem nagy üzem a szegedi már alig. Kiszámították, hogy gyáregység. A harmadikat kéziszerszámgyár, 6 nem is az adott körülmények csu- Pesten csinálják, de szeret- egészen önálló, hiszen csak fedezik a nék azt is megkapni, annál egy telep. Éktől függetlenül inkább, mert náluk hat óra dolgozóinak törekvése igen hosszával rövidebb idő alatt tiszteletre méltó, elképzelé­készül el száz egyetemes seik nagy körültekintésről fogó. Ha majd mindhá- tanúskodnak. Tudatában rom méret egy helyen ké- vannak, hogy a technológia szül, természetszerűen nö- tökéletesítése nélkül nem le­vekszik a termelt áruk het előrehaladni. Aki pedig ték^ aZh tvré Í'tríSöSk mennyisége célszerűbbén ^ ffij eSS tek a hiányzó normaorak alakítható ki a technológia, lemarad. ^n06^ ^ű" olcsóbb lesz az előállítás. F. K. riilt, hogy nagymérvű mű­szaki és kisebb szervezési pán 11 hónapra termelést. De mi lesz a tizenkette­dikben? I hiányzó normaórák pótlása intézkedésekkel, valamint alig számottevő normakiiga­zitással biztosítani lehet a termelési terv teljesítését. A felvázolt elképzelések között előkelő helyet foglal­tak el a technológia fejlesz­tésével kapcsolatos intézke­dések. Olyanok, mint a ma­rógép előtolásának növelése, az egyetemes fogó szárának páros marása, a laposfogók marása, a svéd oldalfogók és a rádiófogök marógépeinél három helyett egy kezelő beállítása. Fél év végén megvizsgál­ták az intézkedések eredmé­nyeit. s megnyugodva álla­pították meg, hogy vala­mennyi megtette a hatást: kijött a várt megtakarítás. Több ói gyártmány a világszínvonalon Tudják jól a kéziszerszám­gyárban. hogy az ötéves terv hátralevő idején sem vár­hatnak jelentősebb beruhá­zást, a maguk erejéből kell fejleszteni az üzemet. A gép­ipari párthatározat is erre hívta fel a figyelmüket, s ezenkívül még egyre: töb­bet is tehetnek annál, mint amennyit eddig tettek. Hogy csak egy példát mondjunk: kevés olyan cikket gyárt az üzem, mely megállná helyét a világ bármely piacán. Három olyan kéziszerszám gyártását tervezték be a Párthatározat nyomán össze­állított kerettervbe, melyek minden bizonnyal megfelel­nek majd a világszínvonal követelményeinek. Egy hen­gerlés nélkül készülő, pont­hegesztett kivitelű gyaluva­Iskola a Haladásban Az I. kerületi tanács, vala- Megállapították, hogy mint a Hazafias Népfront mintegy 80 termelőszövetke­újszegedi csoportja elhatá- zeti tag jelentkezhet az is­rozta, hogy az üzemekhez kólába. A kezdeményezők hasonlóan Újszegeden a Ha- összehívták a szövetkezeti ladás Tsz-ben megszervezi a gazdákat, s ott helyben el­dolgozok általános iskoláját, határozták, a szövetkezetben Számbavették, hány olyan tartják meg rendszeresen az dolgozó paraszt van a szö- általános iskolai foglalkozá­vetkezetben, aki eddi© isko- sokat. A szövetkezeti gazdák lai végzettsége alapján to- kérésének megfelelően hátá­vá bb tanulhat, az általános rozzák meg az iskolai fog­iskola esti tagozatán. lalkozások időpontját is. Szegedi pártíaggytttések tapasztalataibók A mindennapi munkához nyújtanak segítséget a kongresszusi irányelvek Fontos tanácskozásokat tar- leményben. Ezért gondosáb- tomim játékokat. Az ország tanak ezekben a napokban a ban kell kezelni a silócel- más, kisebb szabadtéri szín­kommunisták. Taggyűléseken Iákat, s egyenletes keverési padain ne »konkurráljanak* vitatják meg, hogy az élet arányt kell biztosítani. a szegedivel, azaz ne játsz­minden területére útmuta- Ezen a taggyűlésen vala- szanak néhány nap eltérésé­tást adó kongresszusi irány- mennyi molnár, almolnár és vei ugyanolyan darabokat, elveket hogyan akarják al- malomipari dolgozó megfo­kalmazni a gyakorlatban. ga4ta: a lakosság jobb ellá­Ellátogattunk néhány ilyen tásáért még odaadóbb minő­összejövetelre. Hallottuk és sé© munkát végeznek, láttuk: a mindennapok meg- Mindannyiunk ügye Első: a lakosság szépítésén, az előbbrelépésen fáradozik a párttagság. Jobb kenyeret A Malomipari Vállalat „I. számú telepén, a ré© Tisza­malomban munkások tár­A Kisipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetségé­nél a párttitkár kijelentette: a párt Központi Bizottságé­A felsővárosi partszerve- nak irányelv© szerint a kis­zetben sok idős kommunista ipari mozgalomnak elsőren­fo©alkozik a közügyekkel. dú feladata a lakosság el­Java részük évtizedeket látása. munkálkodott a pártban, — Éppen ezért — han­most is az irányelveknek goztatta Barna Ferenc — a gyaltak a taggyűlésen arról, megfelelően igyekeznek az szövetkezetek ne a nyerész­hogy a lakosság jobb ellátá- előbbrelépést segítem. Feher kedést helyezzék előtérbe, ne sát hogyan segítsék elő. Jánosné párttitkár beszamo- 0iyan munkák vállalására Sprőber József mondotta a lója után egyre-masra szo- törekedjenek, amit szalag­többi között: laltak fel az emberek. Hosz- termeléssel, az állami ipar­— Felhívom az elvtársak szú volna elsorolni a prob- rap konkurrálva. nagyobb figyelmét hogy rajtunk is lémákat, javaslatokat. Szoba nyereséggel tudnak végezni, sok múlik. A kutatóintézet került a tanáccsal való kap- Horváth Sándor azt fejte­és a fővárosi kenyérgyár csolat, a lakossag sok ugye- gette felszólalásában, hogy már vitatkozik a jobb ellá- haja, és sok ertékes javas- helyesebb bérpolitikával, tu­tás módszereiről. Az -inten- lat hangzott el a kulturpoli- dományosabb tervezéssel ösz­zív* azaz a kevert búza őr- tika javítására is. tönözni kell a volt kisiparo­lésének egyszerű titkai van- — Mindannyiunk ügye sokat és az újabb szak­nak. Nézzük meg, milyen például a Szegedi Szabad- nemzedéket a hivatásuknak fajtákból adódik az ebből téri Játékok — mondotta az megfelelő munkára., előállított liszt. Van benne egyik párttag, Ormos János. Hozzászólásához többen BEZ-osztály, Szkorosz pelka, — Ezek részét képezik a csatlakoztak. Hajdú Imre, Automónia, San-pastore és szocialista kultúrának, s a Gacsó Lajos és mások a Produttore — a magyar bú- külföld előtt is megmutatják munkaverseny fejlesztéséről* zán kívül. Az első kettő fejlődésünket. Ám tovább a megfelelő célok kitűzésé­szovjet, az utóbbiak pedig kell javítani a szervezés és ről, a szocialistabri <*ád-moz­olasz búzafajták. az előadások színvonalát, galom fellendítéséről beszél­A kutatóintézet megállapí- Hívjanak össze az illetékesek tek. totta, hogy a San-pastore jól széles körű tanácskozást. * őrölhető, viszont gyenge a Ezen vegyen részt a nép- Több száz taggyűlést tar­sütőipari értéke. Az ebből front, a tanács, a kultúrkap>- tanak ebben a hónapban készült kenyértészta nyújt- csolatok intézete, hívják meg Szegeden. A párt Központi hatósága nem megfelelő. Ám a lakosság képviselőit, s Bizottsága tengernyi helyes ezen se©teni lehet — foly- természetesen a párt kísérje tennivalóra hívta fel a kom­tatta Sprőber elvtárs —, ha figyelemmel a megbeszé- munisták figyelmét. Néhány a szegedi malmok dolgozói lést. A játékok idején mű- szegedi párttaggyűlés ta­még gondosabban ügyelnek ködtessenek több színpadot, pasztalata világosan bizo­a keverési arányra. Az úgy- hogy rossz időjárás esetén nyitja: az arra hivatott em­nevezett »BEZ*-búza leg- is műsorhoz juthassanak az berek tudják és megértik a alább hetven százalékban érdeklődők. Alkalmazzanak rájuk eső feladatokat, kell, hogy szerepeljen az őr- több műfajt, például a pan- K. B. Útban a fejlett nagyüzemi gazdálkodás felé Ój módszerek térhódítása a mihályieleki Ói élet Tsz-ben Nehéz év az idei a mi­hályteleki szövetkezeti gaz­dáknak is. A szeszélyes időjárás komoly károkat okozott a növénytermesztés­ben. de ez mégsem érezteti oly erősen a hatását a tsz gazdálkodásának mérlegé­ben. Nemcsak a mihályte­lekiek jó munkáját dicséri ez a tény. Következménye annak is, hogy a tsz veze­tői évről évre növekvő kedvvel és bátorsággal al­kalmazzák az új nagyüzemi módszereket a gazdaság üzemág© ban. Zöld futószalag Különösen az állattenyész­tésben hozott komoly fej­lődést a nagyüzemi eljárá­sok felhasználása. A tehe­nészetben a fejési átlag az­óta haladta meg a 10 litert mióta bevezették az állatok egyedi takarmányozását. A takarmányozásra egyébként SZÁZMILLIÓ FORINT a tudományos munka feltételeinek javítására Államunk ebben asz. évben szinte naponta növekvő kö- csupán tudása átadásával; több mint százmillió forintot vetelmények sürgető feladat- tevékenyen részt kell vállal­irányzott elő a tudományos tá teszik a kutatókapacitás nia napjaink tudományos kutatások fejlesztési alapjá- eddi©nél jobb kihasználását, feladatainak megoldásából is. ból a tudományos búvárko- a megfelelő képzettségű szak- A tavalyi és az idei előirány­dás, kísérletezés feltételeinek emberek fokozott bevonását zatok lehetővé tették pel­javitására, új műszerek, a tudományos munkába. A dául, hogy a tudómányos vizsgálati eszközök beszerzé- fejlesztési alap ehhez nagy munkaterületeken összesen sére. Hogyan hasznosítják a segítséget nyújt, mert a fel- több mint 700 megfelelő gya­szakemberek, mire költik a sőoktatási intézmények kü- korlati vagy elméleti kép­különböző intézetek a fejlesz- lönböző tanszékeinek — az zettségű új se©tőtársat — tési célokra rendelkezésükre alap terhére _ — értékes, laboránsokat, asszisztenseket, álló összegeket? — erről tá- hasznos vizsgálati műszere- technikusokat stb. — állít­jékoztatták az illetékesek az ket, kísérleti eszközöket jut- sunk munkába. Ez nagyban MTI munkatársát. tathatunk és felszerelésüket hozzájárul ahhoz, hogy a tu­Hazánkban jelenleg 132 fő- is kiegészíthetjük, korszerű- dósok, az egyetemek és fő­hivatású kutatóintézet, 665 síthetjük. Itt jegyezzük meg, iskolák tanszékvezetői, kuta­egyetemi és főiskolai tan- hogy egyetemeinken és főis- tói az eddi©nél lényegesen szék, továbbá 127 egyéb ku- koláinkon egyre szélesebb kevesebb adminisztrációs és tatóhely foglalkozik a külön- körű, elmélyültebb tudomá- egyéb manuális munkával böző tudományágak gyakor- nyos munka bontakozik ki, s terhelten, zavartalanabbul, lati és elméleti problémáinak mind többen vallják, hogy a elmélyültebben fo©alkozza­kimunkálásával. felsőoktatás oktatógárdája nak kísérleteikkel, tanulmá­A gyors fejlődés, a ma már nem elégedhet meg nyaikkal. is nagy gondot fordít Vass Ferenc állattenyésztő. Idén már megvalósították a »zöld futószalagot*, hogy tavasz­tól késő őszig kapjanak zöldtakarmányt az állatok. A fehérjedúsabb takarmá­nyozás érdekében a tava­lyinál 400 köbméterrel több silózott kukorica, leveles szár, borsóhéj vár felete­tésre a tsz silógödreiben. A növendékállatoknál — egy­előre kísérleti jelleggel — bevezetik a takarmánytá­pok etetését is. Ha beválik, a jövő évtől már áttérnek erre a tehenészetben és a sertéseknél is. A minőség mellett meny­nyisé©leg is fölfejlődött idén a szövetkezet állatállo­mánya. Év végéig a tavalyi 41-gyel szemben 98-ra nö­vekszik a fejőstehenek szá­ma. S férőhelyprobléma sem lesz, mert a múlt évben megkezdett 100 férőhelyes tehénistálló mellett egy újabb 100 férőhelyes nö­vendékmarha-istálló is el­Készül az idén. Ösztönző premizálás Tavaly a szegedi szövet­kezeti gazdaságok közül itt volt a legkevesebb egy li­ter tej előállításának költ­sége. A tehenészek igyeke­zetések eredménye volt ez, s az igyekezetet pedig je­lentősen előse©'tette az ösz­tönző premizálás. Kétezer­hétszáz liter tejet kell éven­te egy tehéntől lefejniük, az ezen felüli mennyiség után prémiumként dupla fejési díjat kapnak. A ser­tésgondozók premizálása ugyanígy szem előtt tartja az anya© érdekeltséget. A távolabbi jövőnek is jelképe kicsit az idén elké­szült korszerű, 25 ezer fé­rőhelyes csibenevelő kom­binát. Ha késve is, de meg­kezdte működését, s már mintegy 8 ezer szárnyast ki is bocsátott értékesítésre. Ebből 5 ezer csirkét sza­badpiacon értékesített a tsz, s a még nevelődő 17 ezer csirkét is a város la­kosságának adják el. No­vember végéig naponta el­látja a szegedi piacot szár­nyassal a mihályteleki csi­benevelő kombinát, A major fejlesztése, az állattenyésztés nagyüzeme­sítése, a jól jövedelmező hizlalás bővítése mellett a gazdaság növénytermeszté­sét is űj, nagyüzemi ala­pokra helyezik majd. Első­sorban fűszerpaprika-ter­mesztésre akarnak beren­dezkedni. Jövőre már 400 ka­taszteri holdon termelik ezt a fontos növényt, s ebből 200 kataszteri holdat öntöz­ni szeretnének. Az öntöző­telep megvalósítását támo­gatja a paprikabeváltó is. Tudományos kutatások A Délalföldi Mezőgazda­sá© Kísérleti Intézet és a termelőszövetkezet között több éve gyümölcsöző az együttműködés. Az intézet kutatói a fűszerpaprika ter­mesztésének új, gazdaságo­sabb módszereit kutatják a tsz-ben kialakított kísérleti parcellákon. A kísérletek hasznos tapasztalatait át­adják a szövetkezet gazdái­nak, akik azokat fel is használják munkájukban. Erdélyi István tudományos kutató például rendszeresen kijár a mihályteleki gazda­ságba, s hasznos tanácsok­kal se©'ti a paprikatermesz­tés nagyüzemesítésének ki­alakítását. Korábban Ko­vács László, az intézet tu­dományos munkatársa nyúj­tott támogatást a tsz-nek, s egyszer-egyszer az öthal­mi gazdaság gépei is ott dolgoztak szükség esetén. Példamutató és gyümöl­csöző a mezőgazdaság el­méleti és gyakorlati szak­embereinek ez az együtt­működése. amely elenged­hetetlen feltétele a nagy­üzemi gazdálkodás tovább­fejlesztésének. Papp Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents