Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-02 / 205. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, IW2. szeptembert. nMMma^oiMM ' '."'"''''-.mim Nj Jfl Fokozódik a válság Argentínában — Nyugatnémet-angol ellentétek — JUi uscsov és V Thant megbeszélései íették ét működésűket. A akarja tüntetni a második 0<udao hetet za- franc a kommunisták ebben világháború minden marad­£n i S U hel>'zetben nyomatékoaan ványai, egyelőre azonban ÍÍSSttréLWV?kJ' Mí' furgc!ik, minden demokrati nem kíván az. ENSZ (.szí úgynoksegek fő témája ezek- kus, haladó, békeszerető erő közgyűlésére New Yorkba « »«POfcbo» l« algé- egyesítését, széles körű nem- utazni. Nincs kizárva azon­riat helyzet alakulása volt. zeti egységfront megterem- ban, hogy a továbbiakban ­f™ "ö « tijahb ar- téset. De Gaulle es környe- Ji'a a körülmények szüksé­gentln válságról, a francia- zete viszont ahelyett, hogy gcssé teszik — Hruscsov ®*S2<1V f*l- végre-valahára erélyesen le- mégis elutazik. A szovjet élénküléséről es de Gaulle számolna a köztársaság létét kormányfő nem zárkózik el alkotmanumódositási tervé- fenyegető ultrákkal, az elnö az elől sem. hogy adott eset­ről. A diplomáciái élet moz- ki jogkör kiterjesztésére tö- ben — amennyiben ezt a zanatai közül kiemelkedett rekszik. De Gaulle'mielőbb nemzetközi helyzet, alakulá­V Thant ügyvezető ENSZ- fel akarja oszlatni a nem- sa megkívánja —, tanácsko­főtitkár kelet európai látó- zetgy ülést — amelyben már zásokat folytasson az ameri­gatasa. Hruscsov elvtárssal nem számíthat automatikus, kai elnökkel. U Thant ee.yéb­folytatott beszélgetése, és biztos többségre —, és olyan ként a Szovjetunióból Len­moszkvai sajtóértekezlete. A alkotmánymódosítást szeret- gyelországba utazott, majd nyugat-európai belső ellen- n® életbeléptetni, hogy sze- Cschszluvukiába látogatott. tétekre vetett újabb fényt mélyi hatalmát mér mara­az Adenauer—Macmillan- dektalanabbul élvezhesse. • ' levéltváltás körüli vihar. Vé- — Nagy feltűnést kelt a vi­gül érdemes említést tenni , , • lágsaitóban az Egyesült Al­Johnsnn. amerikai alelnök A franca elnök nyugat- femok alelnökének — cir­küzcl-keleti és földközi-ten- németországi Irogatásra ké- kuszi látványosságokban bő­geri körútjáról szül- Az Adenauer—de velkedő — körútja. Johnson Gaulle-találkozót „megfele- tizenkilenc napos útiprog­• lőképpen" vezette be a bon- romjában hat ország szere­A latin-amerikai „politikai ni sajtó angolellenes hadjá- peit: ubijnon, Irán, Tőrök­tűzhányó": Argentína, ím- rata. Az újból fellángolt ország, Ciprus, Görögország már hónapok óta kisebb- nyugatnémet—brit diplomá• Olaszország. Az. amerikai nagyobb megszakításokkal, ciai csatározás a bonni kan- hivatalos körök különösen ismét „működésben van". A ceUár is Macmillan minisz- az iráni, a török és a görög végsőkig kiéleződött a had- tereinők levélváltásával kap- helyzet miatt aggódnak — és sereg vezetői között támadt csolatban tört ki. Adenauer nem alaptalanul. Mindhá­ellentét. A különböző frak- — bizonyára azért, hogy rom országban sokasodnak a ciók állig felfegyverzett ro- kedvében járjon francia ven- gazdasági bajok és az Ame­hamcsapatai a nagyobb vá- dégének — heves kfrohaná- rika-barát elemek kezéből rosokban, stratégiai ponto- sokat intézett az angolok, kezd kihullni a gyeplő, kon farkasszemet néznek továbbá fi belga és a hol- Johnson most arra törekszik, egymással. Megfigyelők sze- lnr|d külügyminiszter ellen, hogy megnyugtassa az ér­rint Guido köztársasági el- Dondon rendkívül érzéke- dekelt kormányokat, ame­nők csak annak köszönheti, nyen viszonozta a barátság- iyeknek lába alatt megingott hogy megmaradhatott az ál- talán mepállnpitásokat. Az a talaj. Üjabb fegyverkezési lamfői székben, mert a tá- origói sajtó Adcnauert vá- kölcsönöket és korszerű ha­bornokok elsősorban maguk dolja a Közös Piacba való difelszerelések szállítását he­között marakodnak és nem ''rit belépés elhúzódásáért, lyezett kilátásba. Harcias tudtak „kellő figyelmet íor- Mindenesetre az agg kancel- beszédekben az Egyesült Al­dftani" a politikusokra. Be- ,ör egészen szokatlan han- lamok „teljes szolidari tásá­avatott körök így sem Jó- gon leckéztette az angol kor- ról" biztosította a népelle­solnak különösebben hosszú Wányffit, akinek önérzete nes uralkodó köröket, elnökösködést Guidónak. aligha viselhet el ilyen „csa­Altalános a vélemény, hogy tornántűü" kioktatást. ez a nagy ország mindinkább ^, elsüllyed az anarchiába és kaoszba, közben pedig a szé­les néptömegek nyomora, a Matoicsy Károly Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Vietnami Demokratikus Köztársaság vezetőihez Dobi István elvtárs, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke és Ká­dár János'elvtárs, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke üdvözlő táviratot intézett a Viet­nami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Ho Si Minh elvtárshoz, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bi­zottsága elnökéhez, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság elnökéhez és Pham Van Dong elvtárshoz, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökéhez. "A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából — hangzik a távirat — az fjgész magyar nép és a ma­gunk nevében forró üdvözletünket küldjük önöknek és a testvéri vietnami népnek. őszinte örömmel töltenek el bennünket azok a nagyszerv, eredmények, amelyeket hős népük pártja és kormánya vezetésével, hazája szocialista építésében elért. Sikere­ikkel méltóképpen járulnak hozza a szo­cialista népek nagy családja erőjének ás egységének fokozásához. Együtt vagyunk örtd/íkel hazájuk egye­sítéséért. vívott igazságof harcukban a biz­tos győzelem rendíthetetlen-tudatában. Nemzeti ünnepük alkalmából-szívből kí­vánunk további nagy sikereket tí fietnami dolgozóknak a szocialista építés minQpn te­rületén, s qbban az állhatatos harcban, amelyet a vietnami nép a világbéke meg­óvásáért és megszilárdításáért folytat.­Akkor. 17 évvel ezelőtt fokozatosan uralmuk alá taszerű szemben Dél­úgyszólván egész Ázsia a hajtották az egész indokfnai Vietnammal, ahol a nagv­japán fasiszták uralmának félszigetet, 1940-ban szer- fokú munkanélküliséget megszűnése felett örvende- ződésben voltak kénytele- az ország zilált, gazdasági zett. A Szovjetunió csapa- nek elismerni Vietnam füg- helyzetét még a nyugati tai Kína és Korea északi getlenségét. Am 1946. de- kormányok is kénytelenek részén kényszerítették kapi­cember 19-én a francia kor- elismerni. Nyolc esztendő tulációra a japán elithad- mány álnokul megszegte a alatt tehát a Vietnami De­' osztályokat, Délkelet-Azsiá- megállapodást: csapatai tá- mokratiktis Köztársaság pá­ban pedig a győzedelmes madást intéztek Hanoi el- ratlan sikereket ért el. nemzeti felszabadító moz- len, s ezzel megkezdődött a Vietnam azonban ketté­galmak eredményeként francia—vietnami háború, osztott állam. S a nép leg­kényszerültek a japán hódi- amely 1954 áprilisában a főbb vágya, hogy országát tók futásra, hogy azután a franciák vereségével végző- békét úton egyesítse. A sokat szenvedett országok- dött. A francia kormány az Vietnami Demokratikus ban a nép vegye át a ha- 1954. július 21-én Genfben Köztársaság nagyszerű ered­tálmat IffU volt ez Viet- aláírt egyezményben kény- ményei világszerte tisztele­namban is, ahol 1945. au- felen volt elismerni a Viet- tet és megbecsülést bizto­gusztus 19-én a Viet Minh nami Demokratikus Köztár- sítottak a 17. szélességi fok­kiűzte a menekülő japán saság függetlenségét. tói északra levő 18 és fél seregek maradványalt az országból. megdöntötte a || francia- és japánbarát Bao taírnas utat tett meg a fej- tattak a lődés útján. Felszámolta a neP' háború okozta pusztításo­hatalom szervei. Ket het ka£ megteremtette az ipar rint valósítható meg, ame­múlva, szeptember másodi- alapjait " megszüntette az lyeket a szocialista tábor kán pedig kikiáltották^ a írástudatlanságot. Napjaink­Vietnami rihr Köztársaságot. us másodikán' már megala kult a Vietnami Demokrati Daj császárságát, és Hanoi­ban megalakultak a Azóta a Vietnami De- millió lakosú kőztársaság­mokratikus Köztársaság ha- nak. s bizonyságot szolgál­" " tattak a világ számara, hogy Vietnam egyesítése csakis azon koncepciók sze­___ országai hosszú esztendők Demokratikus 'jan ~a Vietnami Demokrati- óta egyebek között az ENSZ L 1946. márci- kus Köztársaság nagyszerű előtt is képviselnek és tó­gazdasági eredményei pél- mogatnak. S egyre inkább damutatóak Délkelet-Ázsia nyilvánvaló, hogy Délkelet­kus Köztársaság kormánya, országai számára. Az or- Ázsia békéje és biztonsága élén Ho Si Minöhel. A franciák, akik szág lakosságának 19. koztatottsága teljes. foglal­ás a legfőképpen Vietnam bélcés úton történő mielőbbi egye* század első esztendeiben szociális ellátottság is min- sítésével teremthető meg. Régóta vitatott kérdés a nyugati sajtóban: vajon •úlyos gazdasági nehézségek Hresci^jelvtáre _ megjele­miatt. egészen elviselhetet lenné válik. nik-e a szeptember közepén kezdődő ENSZ-közgyűlés XVII. ülésszakán. Most V m w Thant ENSZ ügyvezető íó­Visszatérve a nyugnt-euró- titkár a szovjet miniszterel­pal politikai hadszíntérre, nőkkel folytatott őszinte, Ija­egyre több Jel mutat a fran- rátságos beszélgetés után, ciaországi fasiszta veszély moszkvai sajtóértekezletén felélénkülésére. Az OAS maga adott erre választ. El­„szakképzett", terroristái Al- mondotta: az volt a benyo­gériából az anyaországba mása, hogy Hruscsov el Elutazott az NDK Népi Kamarájának küldöttsége A Német Demokratikus mann búcsúzott. A búcsú­Köztársaság Népi Kamara- szavakra' Rónai Sándor, az jának küldöttsége. amely országgyűlés elnöke vála­dr. Johannes Dieckmann el- szolt. nök vezetésével csaknem két * ! hetet töltött hazánkban, Szombaton délután haza-' szombaton délelőtt elutazott érkezett magvarországi. Iá­Budapestről. togatásnról Berlinbe az NDK Indulás előtt a delegáció Népi Kamarájának küldött-! nevében dr. Johannes Dieck- sége. Bátrabban és határozottabban menjünk előre K erek két hete .jelent meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a VIII. kongresszust előkészítő határozata. Me­gyénkben sok tízezer ember olvasta és olvassa e téziseket Helyeseljük a párt álláspontját. A helyeslés alapja ab­ból az őszinte egyetértésből fakad, ami az elmúlt esztendőkben minden tisztességes ember előtt szimpatikus­sá tette az MSZMP politikájának ésszerűségét, józanságát. Megnyugta­tóan hatott az emberekre, hogy a párt ezt a politikát folytatja to­vább, csak még következetesebben, erőteljesebben és eredményesebben. Hazánk lakossága biztonságban, nyu­galomban szeret élpi nem híve az izgalmakban bővelkedő események­nek — mely a korábbi években a politikai kacskaringókból származott —, viszont a kiegyensúlyozott, nyu­godt politikának a végrehajtásában erejének megfeszítésével részt vesz. Ezekben a napokban üzemekben, termelőszövetkezetekben és intézmé­nyekben a kommunisták felelősség­teljesen vitatkoznak, érvelnek az el­készített beszámolók fölött. A kül­döttválasztó párttaggyúlések komoly­ságát mutatja, hogy megfontolt, ész­szerű, szakszerű javaslatok készül­Leonyid Brezsnyev, a visszautasította az Egyesült tek el, amelyek választ adnak az Szovjetunió Legfelső Tani- Államok azon vádját, hogy* üzemek, a szövetkezetek kommunistái­esa Elnökségének elnöke cl- kubai hajók tüzeltek nenv-'í nak: hogyan tudunk tovább menni, fogadta Tito jugoszláv cl- zetközi vizeken az amerikai 2többet használni Epünknek, nök meghívását, hogy ,hlva- haditengerészet egyik repü-5 Ezt a komolyságot mutatja néhány talos látogatást tegyen a Ju- tógépére. A kubai minisz-* lefjl°n„ .taggyűlés, ahol fele­goszláv Szövetségi Népköz- - , ,, .„ .... . x lőssosgel vitatták meg az eloterjesz­tárMsagban. terelnék megállapította. hogy|tett beszámoiókat ^ megkülönbözte­Brezsnyev szeptember 24- az Egyesült Államok vadas-'tett figyelmet szenteltek a párttag­tői -október l-ig tartózkodik kodása csupán a Kuba el-í ság körében felmerült javaslatoknak, majd Jugoszláviában. len folyamatosan elkövetett Ezek a momentumok azt is mutat­Külpolitikai hírek i&PökbasT ú amerikai agresszió elleplc­U Thant, az Egyesült Nem- zésér® s»>lffa«. Tietek Szervezetének ügyve- * .-/.ető főtitkára a Szovjetunió- gtoke Newingtan rj0nd0n ban és Lengyelorazagban keleti külvárosa tett hivatalos látogatása után naKÓgájanak kapuja előtt a csehszlovák kormány meg- bomba roübíml röViddel a hivasóra jvénteken a keso es- wtl ÍBtcnlÍ62tclf!t be­ti órákban Prágába érkezett. íeJezá5e után A robbanást. A fótitkar ma Becsbe látó- ^^ betörte a kö2el, epü­letek ablakait, egy mérföld Körzetben is érezték. Külö­Fldel Castro kubai ml- nös szerencsés véletlen foly­niK7ter jnök a havannai rá- tán senki sem tartózkodott dióban mondott beszédeben a robbanas színhelyen. ják: most már eljutottunk oda, hogy az ésszerű, okos javaslatoknak érté­kük ván, meghallgatásra és — kellő megfontolás után — megvalósításra kerülnek. Már nemcsak a pártveze­tőség -gondolkodik*, hanem a párt­tagság zöme is keresi-kutatja az ész­szerű gazdasági megoldásokat, keresi a módszereket, az eszközöket politi­kánk intenzívebb megvalósításához. Ezt a megnövekedett optimizmust, lendületet és segíteniakarást meg le­het érteni abból, hogy pártunk poli­tikai vonala 1956 óta egyenes, töret­len, mentes a politikai kacskaringók­tól, a tettek ós. a szavak kiUönvalá­sátől és a felelőtlen ígérgetésektől. Párttagságunk sziklaszilárdan épít a Központi Bizottság szavára, _ mert látja hat év óta azt a következetes­séget, melyet e politika végrehajtásá­ban tanúsít a pártvezetés. E nagy készülődés és felelősségtel­jes munka alkalmas arra, hogy nyomban megmutassa azt is, hol ke­zelik lazábban a párt ügyeit. Előfor­dult a makói járásban és Hódmező­vásárhelyen is, hogy a közeli napok­ban sorra kerülő taggyűlések beszá­molói még nem készültek el, még nem kerültek vitára a pártvezetőség ülésén, holott eredményes taggyűlé­sek legfontosabb kelléke az alapos, jó beszámoló. Erre már most érde­mes felfigyelni, s ahol szükséges, se­gítő módon beavatkozni. A jelzésekből kitűnik: többen vár­ták arra az irányelvek megje­lenése előtt, hogy hazánkban a szocializmus megalapozása után nép­köztársaságunkat nyomban átalakítják szocialista köztársasággá. S ez kifeje­zésre jut az irányelvekben is. Az irányelvekben a párt állást foglalt: hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását befejeztük. De nincs szó arról, hogy államrendsze­rünkön alkotmányjogilag is változ­tassunk. Vajon, ennek ml a magyarázata? A szocializmus alapjainak megte­remtése még nem indokolja, hogy a szocialista Magyarországot dekla­ráljuk. A szocializmus megalapozása annyit jelent, hogy megszűnt a ka­pitalizmus visszaállításának társadal­mi, gazdasági lehetősége. A szocia­lista termelési viszonyok kizáróla­gossá és uralkodóvá váltak hazánk gazdasági életében, a kizsákmányo­lás gyakorlatilag is megszűnt Ma­gyarországon. Azáltal, hogy a mező­gazdaság átalakult, lehetővé válik az egységes szövetkezeti paraszti osztály kikovácsolása, és ezzel összefüggés­ben magasabb szinten a munkás­paraszt szövetség további erősítése. De a szocialista társadalomtól a dolgozó emberek még többet vár­nak. És ez érthető i?. Attól még nem változik meg a helyzet, ha az irányelvekben kimondja a párt a szocialista Magyarország létrejötté­nek alkotmányjogi előkészítését. Et­től az aktustól nem lesz még több cipő, több ruha és bútor, több lakás; nem lesz több kulturális cikk, autó és motorkerékpár stb. Ebből most már az is következik, hogy nem egy­szerű törvényalkotásról van szó a szocialista Magyarország kikiáltása esetében, hanem az általános élet­körülmények további javításától függ, hogy mikor mondhatja kí a párt az említett jelzőt az országra. Vagyis: sokkal többet kell kapnia a munkás­nak, a parasztnak, az értelmiségnek akkor, mint amennyit kap most a népköztársaságtól. 1-s bből már az is következik, hogy a szocializmusért nekünk még sokat kell dolgoznunk. Az em­berek őszinte vágya a magasabbrendú társadalom megvalósítása, mely igé­nyeiket is jobban kielégíti. De ez nem alkotmányjogi kérdés, hanem a fej­lettebb ipari termelésnek, a közszük­ségleti cikkek nagyobb bőségének, az élelmiszerárak csökkenésének, a vi­rágzó termelőszövetkezeteknek, a gazdag városoknak és a falvaknak az összessége. Tehát a szocialista társadulom megvalósítása szorgal­mas termelőmunkánktól, gazdasági eredményeinktől függ elsősorban. Termelésünk fokozása nélkülözhetet­len tényező, s ezért ebből a szem­pontból kell mérlegre tenni most üzemi és termelőszövetkezeti tag­gyűléseinken Ls elvégzett munkánkat és meghatározni — helyileg — konk­rét feladatainkat. Egészen kis példa, de szemléltető­en bizonyít: ha majd a hiánycikkek listája minimálisra csökken, ha a társadalom lakásgondja lényegesen jobban enyhül, ha a kulturális javak még nagyobb tömegben jelentkez­nek, . .. csak akkor mondhatjuk dol­gozó népünknek: »tme, ez a szocia­lizmus*. De másik vonatkozása is van en­nek a kérdésnek. A szocialista társadalomban a tár­sadalmi osztályok és rétegek egy­máshoz közelebb kerülnek, sokkal mélyebben áthatja a dolgozó embe­rek gondolkodását a szocializmus eszméje, erkölcse, határozottabban kirajzolódnak a népi-nemzeti egység vonásai. Ezt azért szükséges megem­líteni, mert a szocialista társadalom­nak elengedhetetlen társadalmi je­gye.- a szocialista alapon erőteljesen fejlődő népi-nemzeti egység. Ez pe­dig a marxizmus—leninizmus eszméí­s

Next

/
Thumbnails
Contents