Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-12 / 213. szám

Szerda, 1962. szeptember 12. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 „A nagyüzemi gazdálkodás megkívánja a szakértelmet Beszélgetés Petrács János sándorfalvi szövetkezeti gazdával 99 ^ Kevés szavú ember Petrács csinálni*. Nem azért tanul, szer sem volt négyesnél rosz­János. Katona volt Fegyel- Nem akar mindenáron ve- szabb a tanulmányi átlaga, sorakoztatja zető ember lenni. u .. ... Hinni az emberekben Megválogatott szavakkal — Az iden brigadirnok va­— Aki vezet — vallja na- eyok — mondja befejezésül gyon őszintén —, az mindig — s annál a dóci brigádnál és beléptem á Rózsa Ferenc nehezebben látja meg a hi- dolgozom, amelynek két évig Tsz-be. Idegen volt először óákat Két évig voltam én is vezetője voltam. Ha leérett­az új munkahely, meg kellett brigádvezető a dóci üzem- ségizek, szeretnék újra a nö­egységben. Igaz, hogy nagyon vénytermesztéshez kerülni, magamra hagylak, a magam ahhoz van leginkább ked­mezett rendbe most is mondatait S mindig annyit mond, amennyit kell. — Amikor a katonaságtól leszereltem — kezdi szavait •— ide jöttem, Sándorfalvára újra barátkoznom a földdel. Több mint öt tanulságos év telt el azóta, s ó komolyan erejére voltam utalva, de két vem- S most már megismer­év után azt mondtam: nem tem, megszerettem az embe­Ez érződik minden szavából, csinálom tovább. Amikor reket és azok is engem. Meg­sormunkás voltam, maguk tanultam, hogy a szövetkezet közül valónak tartottak az jövőjében csak az hihet első­emberek ós megosztották ve- sorban, aki tud bízni, hinni Sormunkásként kezdte 1957 lem gondjukat-bajukat az emberekben. Mert ezek tavaszán. Egy év múlva 10 Ahogy brigádvezető lettem, az emberek teremtik majd hónapos mezőgazdasági szak- mindjárt megválogatott sza- meS az elképzelt jövőt, az ő megszívlelte a tanulságokat Este a könyvek mellett vakkal szóltak hozzám és az kezük munkájával válik olyan rossz volt Pedig én minden terv valósággá, tott a tanfolyam, amikor el- egyáltalán nem beszéltem Kommunistához illő, szép, határozta, hogy tovább tanul, velük másképpen, mint az- komoly szavak. Nyolc éve S beiratkozott a mezőgazda- előtt De voltak és vannak tagja a pártnak Petrács Já­fcági technikumba. vezetők, akik így cseleksze- nos- Kommunistához illőn él — Most már negyedéves nek. s ez bizalmatlanná, óva- és dolgozik is. Szavainak vagyok — mondja —, a jövő tossá teszi az embereket Pe- súlyt adnak a tettek. Mun­nyáron érettségizem. Nehéz dig a tagság és vezetőség kásőr 1957 májusa óta, ta­r.égy év volt ez. Dolgoztam kölcsönös bizalma és együtt- nácstag a községben s tagja a járási pártbizottságnak is. Mindenütt olyan emberként eredményeket elérni. tanfolyamra ment, s azt el is végezte sikeresen. Még tar­kinn a földeken és este pe- működése nélkül csak ideig­dig leültem a könyvek mellé óráig lehet jól dolgozni, Középpontban: az ember H tanulni. Hogy miért tanulok? Mert szükség van a mező­gazdaságban is egyre több tanult emberre. Különösen a nagyüzemi gazdálkodás ki­van Petrács Já­nosnak. S ő mikor rájött, hogy nem jó vezető, hogy ta­tartják számon, akire min­dig lehet számítani. P. L. a figyelmesen olvas­gatjuk. tanulmányoz­zuk a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának kong­resszusi irányelveit, feltű­nik annak közvetlen, egy­szerű hangja, szilárd logi­kája, és elvi következetes­sége. Nincs abban egyetlen üresen kongó mondat, fö­lösleges deklaráció: a té­nyek és elvek szigorú har­móniája jellemzi minden bekezdését. Igazi kommu­nista szerénységgel beszél az elmúlt évek nagyszerű eredményeiről és hivalkodás nélkül vázolja a következő évek szép, fölemelő pers­pektíváját. Ha valamit állít, tüstént példák seregével igazol, bizonyít, s ha előre tekint, mindjárt számba veszi a lehetőségeket is. így aztán sem a szkeptiku­sok, sem a betűrágók nem tudnak belekapaszkodni, sőt, hogy tovább menjünk: még az imperializmus józa­nabb propagandistái is kénytelenek voltak elis­merni, hogy ez a pártdo­kumentum az eredmények és lehetőségek számba vé­telének tükre. Ebben a dokumentumban nem tud senki -a sorok kö­zött* olvasni, hiszen éle­tünk minden fontos kérdé­vánja meg 9 tudást, a szak- nulnia kell még, lemondott értelmet. Bár minden a brigádvezetői tisztségről, szövetkezeti Újra sormunkás lett és a gazda s különösképpen min- tanulás mellett is tudott ta­den vezető így gondolkodna valy például 330 munkaegy­a tanulásról. Pedig Petrács séget teljesíteni. S jól megy János nem is akar -karriert a tanulás is. Még eddig egy­Nemzefkozi orvoskonferencia Szegeden Dr. Michailovits Lehel igazgató-főorvos nyilatkozata A tüdőn kívüli gümőkóros megbetegedésekkel fog­lalkozó orvosok és gyógyintézetek szeptember 14-, 15- és 16-án tartják a XII. országos ankétjukat Szegeden, a Szemészeti Klinika előadótermében. Ebből az alkalom­ból kértük meg dr. Michailovits l-e hel igazgató­főorvost, ismertesse röviden a nagy jelentőségű tanács­kozás előkészületeit. — A XII. országos ankétot kai gyógyintézet vezetőjét, az Orvos-Egészségügyi Szak- Jön vendégünk az NSZK-ból szervezet -Korányi Frigyes* dr. Kastert, Svédor­tbe és tüdőgyógyász szak- szágból dr. Ljunggren csoportjának rendezésében göteborgi urológus profe&z­tartjuk meg. Az ankét iránt szor. Párizsból dr. Bret külföldön is nagy az érdek- nőgyógyász professzor jelen­lődés. számos külföldi pro- tette be érkezését, Bulgáriá­fesszor i6 intézetvezető jelen- ból pedig dr. Pavlov ós tette be részvételét és elő- dr. Baltscheff docen­•dását. sek jönnek. Az értekezletre mintegy A külföldi orvosok nagy kétszáz orvost várunk. A érdeklődése azoknak az ered­Szovjetunióból tíztagú kül- menyeknek az elismerése, döttség jelentette be érke- amelyeket a felszabadulás zését, közöttük d r. K u - óta a tüdőn kívüli gümő­cenok kijevi, dr. Hoh- kórral foglalkozó orvosaink lov leningrádi professzorok mind szervezési, mind pedig és dr. Sztaniszlav- gyógyítási vonalon elértek, leva moszkvai professzor- Ezek az eredmények annak nö. Csehszlovákiából d r. a céltudatos munkának kö­Maar és dr. Hoppé szönhetők, melyet pártunk kórházi főorvosok érkezését és egészségügyi kormányza­várjuk. Az NDK-ból d r. tűrik a szocialista egésaség­Kreibich zwikaui nő- ügyi politika szellemében a gyógyász professzort és d r. gümőkór elleni küzdelem le­Verbei m-et, a bad-ber- rén végzett. Szedik a pritaminpaprikát a szövetkezeti kertészetekben Megérkezett az első termés a Szegedi Konzervgyárba Szegeden, Tápén, valamint negyven mázsás rekordter­a szentesi járás termelőszö- mésre számítanak, s az első vetkezeti kertészeteiben év- szedésből egy százmázsás röl évre növekszik a paradi- tételt már át is adtak a sze­csom- vagy más néven pri- gedi üzemnek. A konzerv­taminpaprika termesztése. A gyár vitaminbő ételízesítőt C-vitaminban rendkívül készít. gazdag zöldségféleség -hazá- Az újszegedi Haladás és ja* Mindszent, de ma már a tápéi Tiszatáj Tsz — az újszegedi Haladás és a amelyek 3500 illetve 2800 tápéi Tiszatáj Termelőszö- mázsa paradicsompaprika vetkezetekben is mesterei, átadására kötöttek szerző­kiváló szakértői vannak a dést a MÉK-kel —, vetőma­kedvelt paprikafajta előállí- got is előállítanak. Ezért kü­tásának. lön pénzt kapnak a Vetö­A Szövetkezetek Csongrád magellátó Vállalattól, s elő­megyei Értékesítő Központja reláthatólag holdankint és a Szegedi Konzervgyár negyven-negyvenötezer fo­együttesen több mint hatszáz rint bevételhez jutnak majd. vagon termésre kötött szer- főleg ha exportra is szállí­zödést a tsz-ekkel és állami tanak paprikát. Az exportra gazdaságokkal. A legkoráb- kerülő termést külön váló­ban M'ndszenten a Tiszavi- gatják és minden egyes para­rág Termelőszövetkezetben dicsompaprikát -políroznak* kezdődött meg a szedés. Itt ruhával fényesre törölget­holdankint mintegy száz- nek. A felújítás időpontja: 1962. szeptember Szegeden mindenki ismer- az épület? Nem. A Szegedi te a párizsi nagyáruházat. Állami Levéltár iratainak Ez a Széchenyi tér sarkán otthona marad egyelőre, levő épület a hajdani Tóth Ezerhatszáz folyóméter, öt­Péter, szegedi patrícius ter- ven centiméter széles, ötven vezése. Készült az 1890-es centiméter magas iratcso­években a klasszicizáló ek- mók sorakoznak valamennyi lektika stílusában. Múltak az férőhelyen. Tízévi munká­évtizedek. Az akkori nagy- val hozták rendbe a Szegedi kereskedelem reprezentatív Levéltárat, s itt megtalálha­nagyáruházat csinált ebből tó Csanád megye valameny­az épületből. Az eredeti mo- nyi ősi irata, továbbá az tívumökat elrontva, ízléste- újabban megalkotott községi len kirakatokat készíttetett, történetek és sok, felszaba­A Szegedi Műemlékvédő dúlás utáni gazdasági szerv Bizottság szorgalmazására, a írásos anyagai, lakók kérésére ezt az épüle- A Szegedi Építőipari Vál­tét most ujitjak fel. Űj por- . . . ..." . ;..,„.. . tált kap a volt párizsi nagy- lalat tobb mint felrrulho fo" áruház és ez egy síkban rint költséggel újítja fel ezt lesz az ősi fallal. Már lát- a városképi szempontból je­szanak a boltívek, melyek lentős épületet. A szakértők beleilleszkednek a városkép- és a lakosság előtt egyaránt be, hiszen az utóbbi évek- népszerű őzbarna-zöld ben általában eltüntetik a közötti színt alkalmaztak a csúnya portálokat. vakoláshoz, mely szépen ki­Többen felvetették: vajon egészíti a szegedi Széchenyi újra kereskedelmi bolt lesz tér összképét. (Somo&yine fewj séröl teljes nyíltsággal, őszinteséggel beszél a párt, elvi kérdésekről éppúgy, mint az élet gyakorlatia­sabb oldalairól. A néppel szemben nincs szükség sem­miféle -taktikára*, csak egyenes beszédre. Itt és itt tartunk, erre és erre aka­runk előbbre jutni, ezt és azt kell tennünk, hogy be­érjenek reményeink, célki­tűzéseink. A z elvék és adatok tényigazságának ösz­szevetéséből szület­nek a következtetések, hoz­zájuk adva természetesen a forradalmi párt hitét, opti­mizmusát Mert a jövő nemcsak tonnákból, köbmé­terekből és százalékokból születik meg, hanem a nép forradalmas indulatából, lel­kesedéséből is, amit ugyan nem lehet megtervezni, de magasra lehet szítani ép­pen az őszinte szóval, s a nép­érdekek legmesszebbmenő tiszteletben tartásával. Csak az szükséges, hogy az em­berek érezzék: itt róluk, boldogulásukról, ígéretes jö­vőjükről van szó! Érdemes ennél a gondo­latnál kicsit hosszabban időzni. Szemkápráztató dolgok nincsenek ebben a doku­mentumban. mégis minden­ki érdeklődéssel olvassa, mert érzi, hogy róla is szó van. A munkás megtalálja benne az iparfejlesztés el­veit éppúgy, mint osztálya hatalmának további garan­ciáit, a termelőszövetkezeti gazda előtt minden eddigi­nél világosabbá válik a kol­lektív boldogulás útja, az értelmiségi az alkotás, a kísérletezés nagy perspektí­váit találja, de a kispolgári rétegek is választ kapnak minden kérdésükre. Akár elvekről, ideológiáról, akár politikáról, gazdaságról van szó, a sorokban mindenütt ott él az ember, ott hat az a törekvés, hogy orszá­gunkban minden az embe­rért. az ember javára tör­ténik. Vegyük csak a jelenlegi világhelyzet értékelését! Az irányelvek lerögzítik, hogy korunk fő tartalma a ka­pitalizmusból a szocializ­musba, a kommunizmusba való átmenet, külpolitikánk alapelve a békés egymás mellett élés politikája. Ez az állásfoglalás megnyug­tatja a mi állampolgárain­kat, s biztonságérzetüket csak fokozza, hogy ideoló­giánk érvényesítéséhez anyagi alapot is teremtünk. Mindenki megérti, hogy kö­telességeink vannak ebből az elvből eredően, s az ál­dozatok. amelyeket népünk hoz például honvédelmünk korszerűsítéséért, a legsze­mélyesebb érdek mindany­nyiunk számára. V agy nézzük szűkebb házunk táján a me­zőgazdaságot! Sokan értetlenül fogadták az át­szervezés idején és után a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakításához nyújtott summás állami tá­mogatást. Az irányelvek is­mét biztosítják ezt, s a nem régen nyilvánosságra hozott 3004/5-ös kormány­határozat az itt rögzített szellem értelmében az ed­digieknél is nagyobb álla­mi támogatást ígér. Népi érdekek és a dolgozó em­berek személyes érdekei húzódnak meg ennek hátte­rében. A korszerű nagyüze­mi mezőgazdaság megte­remtése hosszas folyamat, de csak ezen az úton tu­dunk több és olcsóbb húst, vajat. tejet, gyümölcsöt produkálni. S a háziasszo­nyoknak és családoknak nem mindegy, hogy nap­hosszat kell-e keresgélni a boltban és a piacon valami­lyen élelmiszert, vagy terí­tett pultok várják az üzle­tekben. emesak így. .áttéte­lesen* szemlélhetjük azonban, hogy mi­lyen előkelő helyet foglal­nak el az emberi célok, ér­dekek az irányelvekben hi­szen tucatnyi olyan intéz­kedés, célkitűzés wail eraől* N ami közvetlenül és azonnal befolyásolja az általános életszínvonalat, a népjólé­tet ötéves tervünk célki­tűzései napjainkban való­sulnak meg. s érezzük ts ezek kedvező hatását élet­színvonalunk alakulásában éppúgy, mint az áruellátás fejlődésében, a lakásprob­léma megoldásának folya­matában. Pártunk azonban már előbbre tekint: megha­tározza azokat az elveket, amelyek szerint felhasznál­juk e terv előre kalkulált és nem várt népgazdasági hasznát Az életszínvonal a tervezettnél nagyobb arány­ban nő. megkönnyítik a kisjövedelmű családok hely­zetét, többet költ államunk az idős generáció és a gyermekek ellátására, ter­vezi a párt a családi pótlé­kok emelését, és az ala­csony nyugdíjak pótlását. Annak idején végtelenül örültünk annak, hogy 250 ezer új lakás megépítését iktatták tervbe, s most azt a célkitűzést rögzíti pártunk az irányelvekben, hogy ezt a számot még ötvenezerrel meg kell emelni! Tizenöt év helyett tíz-tizenkét dolgos esztendő alatt valósul meg az a nagyarányú lakásépí­tési program, amely min­den családnak korszerű ott­hont ad. S ejteti a párt új do­kumentuma a távo­labbi célokat is. Már a szocializmus építése során megoldunk egész sor olyan problémát, amit a kommunista társadalomtól vár az emberiség. 1980-ig létrehozzuk az egész társa­dalomra kiterjedő ingyenes, magas színvonalú orvosi ellátást, a következő két évtizedben a munkaidőt je­lentősen csökkentjük, létre­jönnek a fizikai és szellemi munka, a falu és a város közötti különbségek eltűné­sének anyagi, gazdasági fel­tételei. Nem idegen ajándékkent hullanak ezek a nép ölébe: szívós, következetes, igazán forradalmi munka gyümöl­cseként érik be a mi jö­vőnk. S ezeknek a célki­tűzéseknek a fényében nyernek értelmet a közgaz­dasági fogalmak, a tonnák és százalékok. Ezek fényé­ben értjük meg. hogy ott Ls az ember a főszereplő, ahol az irányelvek termelési fel­adatokat vesz számba. Az egyszerű ember számára nehezen megfogható a ter­melékenység, az önköltség, a technika és technológia fejlesztése, de ha megérti, hogy milyen utat egyenget ezek lelkiismeretes szolgá­latával, mindennapi mun­kájával, megkétszerezi ere­jét és tudását. Így nyer nálunk magasabb értelmet a mindennapi munka. A Központi Bizottság irányelveiben megvalósulni látjuk pártunknak azt a ko­rábbi kinyilatkoztatását, hogy a kommunisták leg­szentebb kötelessége a nép boldogulásának szolgálata. Nem kétséges ugyanis, hogy ez a dokumentum elsősor­ban a párt tagjaira ró nagy és felemelő kötelességeket. A kommunistáknak keli magukkal ragadniuk a dol­gozó emberek millióit e lel­kesítő célok megvalósításá­ra. gyárban, szövetkezet­ben, tudományos intézetek­ben mindenütt. H itele van a párt kong­resszusi irányelvei­nek a munkások, pa­rasztok és értelmiségiéit kö­rében, mert az űj célkitűzé­seket a korábbi forradalmi és építő tettekre alapozza. A Magyar Szocialista Mun­káspárt képes volt arra, hogy helyrehozza népgaz­daságunk arányait, és az aranytyúk meséje helyett ténylegesen napról napra könnyebbé tegye az embe­rek életét. Ebben a meg­győződésben hatalmas moz­gósító ereje van a VIII. kongresszusnak és irányel­veinek. hiszen minden be­csületes. építő kéz látja benne munkája jutalmát, az egyéni és kollektív elöbb­rejutás megbízható garan­ciáját. SZ. SIMON ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents