Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-11 / 212. szám

Kedd, 1962. szeptember n. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Nemcsak a vese tő k9 hanem az egész gyár ügye A műszaki fejlesztés eredményei és gondjai a szegedi üzemekben Nem múlik el hét, hogy megyében. Sőt 1960. évhez technikusok, s a munkások valamelyik üzemből ne je- mérten romlott is az arány, is a kongresszusi munkaver­lentenék: új gépet kaptunk. Teljesen új üzemet a kábel­A beruházott gépek értéke senyben nagyobb gondot for­az összes beruházáson belül ditanak a műszaki fejlesz­es a gumigyár kivételével 33,5 százalékról 28,9 százalék- tési feladatok megvalósítá­nem építünk. Meglévő üze- ra csökkent. Az építési arány sára. Jó példát mutatnak eb­meink rekonstrukciója a pedig 49,6 százalékról 51,6 ben a Szegedi Ruhagyár Pe­módja Szegeden annak, hogy százalékra emelkedett Pedig tőfi és Szputnyik, a DÉL­a második ötéves terv so­rán iparunk fejlődjön, lépést tartson a követelményekkel. A műszaki fejlesztésnek több­féle anyagi forrása van a vállalatoknál. Évről évre több pénz jut modernebb, termelékenyebb gépekre, be­rendezésekre, vagy készíté­sére beruházásból, műszaki és exportfejlesztési alapból. a terv szerint a gépi beru- ROST Tyitov szocialista bri­házások arányát az építés gádjai. Ezekben az üzemek­rovására 40 százalék fölé ben nemcsak néhány vezető munkája lett a műszaki fej­lesztés, hanem lassan már közügy. Még mindig vannak üze­mek, ahol a vezetők is haj­lamosak a műszaki fejlesztés A legfontosabb bázis A műszaki kellene emelni. Több „öcsi"-hitelt kérnek A műszaki színvonal eme- Hl „_ lésének a beruházáson kívül összetett, sokoldalú "problé­igen komoly lehetősége a máit leegyszerűsíteni. Ez műszaki intézkedési tervek megnyilvánul abban is, hogy megvalósítása. E tervekben a műszaki fejlesztésnek csak részletesen ki kell munkálni egy-egy ágát helyezik előtér­fejlesztés leg- mindazokat az intézkedése- be. Jó néhány helyen megfe­fbntosabb bázisa a beruhá- ket. amelyek segítségével a ledkeznek a műszaki fejlesz­zás. Tavaly 205 millió farín- következő év termelési fel- tési alap helyes felhasználásá­tól költöttek ipari beruházá- adatainak teljesítését bizto- ról, pedig ilyen alappal rendel­sokra a megye üzemei, vál- sítják. Üzemeink egy részé- kezik minden szegedi üzem lalatai. Ebből az év végéig ben a gazdasági vezetők nem az élelmiszeripar kivételével, özembe helyeztek 161 millió értékelik megfelelően a mű- A Szegedi Textilművekben forint értékűt Sajnos, mint szaki fejlesztési terveket Ez- 1962-ben mintegy 86 ezer fo­évek óta most is, igen nagy ért nem is használják ki az xjnt értékű műszaki alap áll értékű beruházások húzódtak ön költségcsökkentő hitelek rendelkezésre. Ennek csak át az új tervévre. 1960 végén nyújtotta lehetőségeket Pe- elenyésző részét használták 229 millió forint értékű ilyen óig komoly összegeket ve- fel az első fél évben, mert beruházás volt Csongrád hetnének fel olyan beruhá- komolyabb kutatások meg­megyében. Tavaly december sások megvalósítására, ame- valósítására nem elegendő. A végén ez az összeg már elér- lyekre központi keretből Szegedi Bútorgyárban pél­te a "250 millió forintot. Az nincs lehetőség. Az önkölt- dául egész évben csak hét­tóén sem várható lényeges ségcsökkentési hiteleket 1959 ezer forint áll rendelkezésre, javulás. óta mind kisebb mértékben De azoknál a vállalatoknál, Á beruházások értéke 1962- vették igénybe a szegedi ahol nagyobb az összeg, ott ben 56 százalékkal nagyobb, vállalatok Az idei év azon- sem használják fel ezt meg­bán úgylatszik változást ho- felelően Ebben nagy szere­mint az 1959. évi volt Ez az összeg túlnyomórészt az zatt Az idén életbe léptetett üzemek bővítésére, korszerű- beruházási kódex nagyobb sítésére szolgál. Már nyolc lehetőségeket biztosít bank­hónap telt el az esztendőből, hitel igénybe vételére, öe még mindig csak elenyé­sző részét használták fel en­nek az összegnek. A beruházások anyagi és műszaki összetétele sem ala­kult megfelelően Csongrád Segítenek a szocialista brigádok örvendetes jelenség több üzemben, hogy a mérnökök, NAPIRENDEN: Munka, nevelés, jellem apjaink legfontosabb közoktatási feladata trr iskolareform megvalósí­tása A reform megvitatása és a pedagógusok ismere­tes állásfoglalása bizonyít­ja, hogy a reform közvet­len eredményét — az is­kola munkájának jelentős megjavulását —, és távo­labbi perspektíváját — a kommunista emberré ne­velést — tisztán látják, he­lyeslik és támogatják a ne­velők. A felszabadulás óta erő­feszítéseink egy része a szocialista tanterv megfo­galmazását célozta. Ahhoz, hogy ezt a célt elérhessük, le kellett raknunk a szocia­lizmus alapjait az iparban és a mezőgazdaságban is. S most, miután ez megtör­tént, a tanterv tekinteté­ben is célhoz érkeztünk: elkészült az első szocialista tanterv. Ez az új tanterv — illetve ennek megvalósí­tása — elősegíti a kommu­nista ember kialakítását. Hogyan? A munka által, a közösség segítségével. Amikor arról beszélünk, hogy munkával neveljük tanulóinkat, ezen nemcsak a fizikai, illetve a terme­lőmunkát értjük, hanem a tanulóknak az órán történt aktív közreműködését 16. Azt jelenti ez, hogy a ta­nulók az órán állandóan aktívan dolgoznak, s a fo­lyamatos erőkifejtés, a kö­zös munka szokásukká vá­lik. Ez aztán nem marad meg egyszerű szokásnak, hanem az idők folyamán életszükségletté is válik. A közös munka megszereté­séhez. a közösségi szellem megerősödéséhez vezet ez. Az eredményes munka az alkotás örömét és vágyát oltja a tanulókba. Érzésvi­láguk a munkához kapcso­lódva színesedik, finomul és elmélyül. Mire felnőve a termelőmunkába kapcso­lódnak. a munka segítségé­vel közösségi emberekké formálódnak. Olyan embe­rekké, akiknek életszükség­letévé vált a közösség ja­vára végzett munka. Mindehhez jelentősen hoz­zájárul az új tanterv. A pedagógusoknak világosan látniok kell ezt. tudniok kell, hogy öntudatos embe­reket csak öntudatos peda­gógusok nevelhetnek. Ezért kell a kommunista erkölcs magasztos jellemvonásait a nevelőknek magukban ki­alakítaniok. Most, hogy közeledik pár­tunk VIII. kongresszusa, társadalmunk minden pe­dagógusa arra törekszik, hogy az iskolareform siker­re vitelével, a tanterv ma­radéktalan megvalósításá­val elősegítse a kulturális építőmunka meggyorsítását. Ezzel kapcsolatos az a kí­vánság és javaslat is, me­lyet a pedagógusok több­ször hangoztattak már, hogy a szülők nevelési kérdések­ről a munkahelyeiken is hallhassanak. Ez is a neve­lést segítené, fokozná a pe­dagógusok munkájának ha­tékonyságát. A nevelési ne­hézséget okozó gyerekek szüleinek egy része ugyan­is valósággal kerüli az is­kolát. A szülői értekezle­teken és egyéb tanácskozá­sokon nem vesz részt, ezért aztán nevelési kérdésekben tájékozatlan. Viszont ha a munkahelyükön lehetne ve­lük ezekről a problémák­ról beszélgetni, bizonyos, hogy sokat javulna a hely­zet. Az ügy társadalmi fon­tossága megérdemelné, hogy időnként a munkahelyeken is rendezzenek, mondjuk nevelési ankétokat, amelye­ken az iskolával kapcsola­tot nem találó szülők meg­ismerhetnék a legfontosabb nevelési feladatokat. A pártkongresszus irány­elveit már most igyek­szünk hasznosítani. Üj for­rásokhoz, új, nagyszerű le­hetőségekhez jut ezzel a mi munkák, minden pedagógus munkája­Kovács Alajos pe van sokszor annak is, hogy az irányító szervek igen szűk teret szabnak a felhasz­nálásnak.- A Szegedi Ruha­gyárban például, ahol saját kezdeményezésből egyébként sokat tesznek a műszaki fej­lesztésért, sőt nemzetközi méretű kutatást is végeznek, tavaly a rendelkezésre álló alap 45 százalékát használ­ták fel. Saját portán saját erővel A műszaki fejlesztés mun­kája nem reszortfeladat és forrása nem egyedülálló. A beruházás, a műszaki és az exportfejlesztési alapon túl ide tartozik minden apróbb­nagyobb újítás, ésszerűsítés, amely jobbá, olcsóbbá teszi a munkát. Tapasztalatok iga­zolják. hogy nemcsak a ku­tatóktól. mérnököktől, tech­nikusoktól függ a műszak; fejlesztés, hanem attól is. hogyan tudják bekapcsolni ebbe a munkába a dolgozók tömegeit, hogyan tudják ak­tivizálni a szocialista brigá­dokat Ezért nemcsak fent­ről kell várni a gépeket, új berendezéseket hanem oda­haza a saját portán, saját erőből is lehet alkotni szép, jó és nagy dolgokat. A mai műszaki fejlesztéssel pedig a holnap munkáját könnyít­jük meg. Évente mintegy kétezer lakás „ futószalagon' 99 Házgyárat vásárolunk a Szovjetuniótól Nemrégiben tészküldöttség magyar epi­járt a Szov­ban sokféle műanyagot hasz- A földszinten telefonfülkét nálnak fel, a falakat vakolás is felállítanak, amelyből jetunióban, és a tapasztala- helyett tapétával burkolják taik alapján korszerű szov- majd, a mennyezetet mű­jét házgyárat, nagy falpa- anyagfestékkel szépítik. A melegvíz-ellátásról, a távfűtésről és beépített konyhabútorokról is gon­doskodnak. Érdekes megoldás azonban, a látogatók lépcsöjáras nélkül megtudakolhatják, otthon tartózkodik-e isme­rősük. Az önműködő gépekkel be­rendezett házgyár évente mintegy kétezer lakáshoz ké­.. . , . '^-"T-' szít nagy falelemeket, pane­hogy a fozeshez es a furdo- £eket g+rt csak azokban a nagy vá­rosokban kifezetődő a ház­gyárak felállítása, ahol sok lakást építenek. A korszerű falelemek segít­nelgyártó üzemet vásáro­lunk. Az automatikus gépek­kel felszerelt üzem segítsé­gével épülő lakásokról be­mutatót rendezett az Építés­ügyi Minisztérium, és hétfőn sajtótájékoztatón ismertettea szoba fűtéséhez használt gáz kiállítás anyagát. fogyasztását nem lakáson­A kiállításon ként mérik, hanem csak áta­. .. . . lányt fizetnek majd a lakók, három teljesen berende- mjr|t a fűtésért zett lakást mutattak be, A házgyári épüietek több­azokat az új otthonokat, sége négyemeletes, de építe- ségével egy év helyett öt-hat amelyeket a házgyárban ké- nek majd 9 emeleteseket is, hónap alatt tudják majd tel­szített falelemekből lehet hogy változatosabb legyen az jesen felépíteni a négyeme­összerakni. Az új lakások- új városrészek képe. letes lakóházakat. \ Rkkor lettek kommunisták, amikor a termelőszövetkezetbe léptek Pártszervezet a tanyán A szatymazi, sándorfalvi tanyák között másfél esz­tendővel ezelőtt megalakult egy picike kis pártszervezet. Az itt dolgozó tanyai kom­munistákat kerestem fel. A szövetkezeti irodában Fenyvesi Józsi bácsi a párt­szervezet élettörténetét me­sélte, amikor megjött Széli János, a tsz elnöke. Neki is említettem jövetelem célját. A nyúlánk termetű, fekete szemű, fekete hajú paraszt­ember büszkeséggel mondta: — Jó párttagok, nagyon jó szövetkezeti tagok lettek az elvtársak. Tavaly még öten voltak, most meg már nyolc tagja van alapszerve­zetünknek. Kapott a szón újra Feny­vesi Józsi bácsi. Sorolta: a párttagok közül kinek, mennyi munkaegysége van már? Mennyi földet hoztak a közösbe. Vártam, hogy a sorban említse saját nevét, meg Széli Jánosét is. — Mi forma szerint ugyan nem vagyunk párttagok — mondta az elnök, de a mi alapszervezetünknek nem­csak könyves tagjai vannak. A vezetőségi üléseken, a tag­gyűléseken is mindig ott vagyunk szép számmal mi, pártonkívüliek is. Tizen­nyolc vagy húsz gazdatár­sunk rendszeresen részt vesz a pártszervezet munká­jában. Időről időre kapnak pártmegbízatásokat, és ha egy komolyabb ügyben kell dönteni, az egész közösség véleményét tárják a vezető­ség, vagy a taggyűlés elé. Kint, az ajtó előtt, leállt egy motor. Még nem jött be senki, de már többen is mondták egyszerre: Bakos elvtárs, a párttitkárunk. A zömök, nevető szemű, zottság délután is dolgozik, s neki, mint az egységes községi pártvezetőség tagjá­nak, szintén ott kell lennie. A szövetkezetek fejlesztési terveit bírálják el. fiz az alig 28 éves fiatal­ember két évvel ezelőtt még otthon dolgozott édesapja 12 holdján. Most meg az­után, hogy a szatymazi ta­nyavilágnak ez a darabja is közös lett, fél falu gondja nyugszik a vállán. Hogyan lett a párt tagja? — kér­deztem tőle. — Talán helyesebb így: miért lettem a párt tagja. El-eljárogattam annak ide­jén édesapámék házátóL Dolgoztam a magasépítők­nél is. Közben mindig azt éreztem, haza kell mennem. — Amikor KISZ-tag let­tem, először csak néhány könyvet vittem haza, estén­ként olvasgattam csupán. És ez elég volt ahhoz, hogy rá­döbbenjek: nem szabad egy egészséges embernek így él­ni. Mikor soron kívül tagje­löltség nélkül felvettek a pártba, utána hamarosan le­vizsgáztam a nyolc osztály­ból. Most pedig már mögöt­tem van egy mezőgazdasági technikumi osztály is. Szep­temberben másodéves hallga­tója leszek — mondta — a mezőgazdasági technikum es­ti tagozatának. o Mészáros Mihályról útköz­Az én munkámra otthon ben beszélt már az elnök: amilyen jó párttag, épp olyan jó munkás is. A fogatoscsa­pat vezetője. Az udvarban az eperfák alatt a kocsihoz kötve pihen­tek a lovak, s gazdájuk ép­pen szénát rakott eléjük. Lát­hatóan jólesett neki, hogy fiatal párttagsága, s az iránt érdeklődünk: megtalálta-e számítását a közösben? Pró­bálta visszapergetni az ese­ményeket, amikor először ta­lálkozott a párttal. — Disznóvágásban voltam éppen, amikor két pufajkás ember keresett. Agitátorok voltak. Hosszan, érdekesen beszéltek a jövőnkről, s az­tán megkérdezték, szeret­nék-e tagja lenni a pártnak? Én itt születtem, itt akarok e<4~ élni ezután is és jobban, mint eddig. Ha elhúzódunk a O közös munkától, az is legin­kább a mi kárunk lesz. Bele Bárkányi Mihály szintén a kell_ vágni, ep*™*? «z Fehértó Tsz kommunistáinak venbe csak így hataahatunk testvéri családjába tartozik, gyorsabban előre. Ezért val van szükség, mert én föld­művelő ember vagyok. És csak itt tudok igazán élni, ezen a földön, ahol szövet­kezetünk van. Azt akarjuk, hogy még több szőlő, még több gyümölcs teremjen! Ezért pedig a párt erejével, a párt segítségével tehetjük a legtöbbet. Édesanyám ha­ragszik is néha, azt mond­ja: olyan jó fiú voltam az­előtt, mert,mindig csak ott­hon voltam. A feleségem jobban megérti, hogy na­gyon sok a tennivalóm, ö akkor sem panaszkodik, ha éjfélkor találok haza, el­mondom, mennyi a dolgom odabenn a közösben. Édes­apám is hasonlóképp van, hiszen már több, mint 200 munkaegységet gyűjtött dig. Egyseerű szántó-vetőnek ké­szült. Valamikor még nyolc fekete fiatalember, Bakos általános iskolát se járta ki János helyet foglalt egy roz­zant karosszékben. Néhány szót szólt arról, hogy a bi­egészen. Ügy gondolta, eke szarvához két elemi elég. Öt ven tudományos előadás hangzott el & szemészorvosok ülésén Véget ért Szegeden a kétnapos tudományos ülés A Magyar Szemorvos-Tár- a különböző szemsérülések- igazgató-professzora dr. Galli saság és a Dél-Magyaror- kel és a foglalkozási ártal- Lóránt dr Szeghy' Gergely szági Szemész Szakcsoport makkal. adjunktusok, dr. Oláh Mik­szeptember 8-án és 9-én Igen sok szó esett ezen az lós tanársegéd, dr VassZol­Szegeden rendezte meg tu- ülésen az utóbbi időben or- tán klinikai gyakornok dr dományos ülését. Az ország szágosan fellépő járványos Juhász Karolin klinikai' or­kulönbóző részeiből érkeztek kötő- ós szaruhártya-gyulla- vos tartott előadást, a sze­az ülésre szemész szakorvo- dásról. A szemész szakorvo- gedi Mikrobiológiai Intézet­sok, bel- és ideggyógyászok, sok és a Mikrobiológiai In- ben folyó kutatómunkáról Két nap alatt a szemklinika tézet kutatói közölték az ülés pedig dr. Béládi Ilona a tantermében 50 előadás hang- résztvevőivel, hogy Magyar Tudományos Akadé­zott el. A szabad témákat sikerült a betegséget elő- mia tudományos munkatársa a rendezők, a Dél-Magyar- időző kórokozót, a vírust számolt be Az ülésen részt országi Szemész Szakcsoport kitenyészteniök. vett és felszólalt dr Ivá­csoportosította. A szemész szakorvosok novics György akadémikus a A tudományos ülés első több előadást tartottak a Mikrobiológiai Intézet két­napján az előadók szemé- legújabban alkalmazott vizs- szeres Kossuth-díjas pro­szeti műtéttani kérdésekkel gáló módszerekről, így töb- fesszora és dr. Benkő Sán­foglalkoztak. bek között d0r belgyógyász docens. A tudományos ülés köz- a színlátás-élességgel kap- A magas színvonalú két­pontjában a legújabb mód- csolatos vizsgálatokról szá- napos tudományos ülés vá­molták be. éárnap dr. Weinstein Pál, a A szegedi szemeszek kozul D . .. _ _ dr. Kukán Ferenc, a Szegedi fudaPWÖ Orvostovabbkepzo Orvostudományi Egyetem Intézet professzorának elnö­lalkozott a szemhéj műtéttel, Szemészeti Klinikájának ki zárószavaival ért vegei. szerekkel végzett hályog műtéttel kapcsolatos kér­dések álltak. Ezenkívül több előadó fog­laltam, hogy tagja leszek a pártnak, hiszen megértettem: mint kommunista többet te­hetek majd saját boldogulá­sunkért ... — Szerettem volna még ta­lálkozni a többiekkel: Szanka Jánossal, Tóth Istvánnal, Fi­scher Istvánnal is. Az idő azonban már későre járt­Széli János, a szövetkezet el­nöke marasztalt: — Arról még nem is be­széltünk, hogy nálunk min­den ember, aki csak teheti, tanul. Harmincnégy hall­gatója van a szatymazi esti mezőgazdasági technikum­nak. S közülük tíz a mi tsz-ünk tagja. Kísérőm tovább magya­rázott: Tavaly is, már az első esztendőben több lett annál, mint amit vártunk. Az idén pedig még több jut majd. — Valahonnan egy csodálatosan szép zöldpap­rikát húzott elő. — Ebből már száz mázsányit elad­tunk. pedig nem is tudtuk megöntözni. A paprika bámulatba ej­tett, ilyet még sosem lát­tam a homokon. Az elnök tovább fűzte a szót. — Ez már az összefogás eredmé­nye. Cseni József

Next

/
Thumbnails
Contents