Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-09 / 211. szám

Vasárnap, 1962. szeptember 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 9 Kilencszáz új város A szovjet Várostervezési Intését as idén körülbelül 100 város és néhány új szüzföldi település tervelt készíti el. Köröttük szerepel a krasínojarszki határtérület két új Városa: Bolsoj Unuj és krttovo. Mindkettőt ott lógják felépíteni, ahol most járhatatlan tajga terül el. £ városok 200— 20Ó ezer lakost számlálnak majd. Ág Októberi Forradalom óta a Szovjetunióban 900 új 'táros épült. Az új városok építésénél a lehető legteljesebb mértékben gondoskodnak az ember életviszonyairól. A Saovjetunióban jelenleg a városi Jellegű települések száma meghaladja a 4,5 ezret A városokban a lakosok száma egyre nő. A városokban jelenleg 112 millió, míg faluhelyen 106 millió ember él. A hétéves terv első három esztendejében a Szovjetunióban 250 millió négyzetméter alapterületű lakás épül. Tavaly 2 millió 700 ezer lakást emeltek. Az idén 3 millió 200 ezer új lakást adnak át rendeltetésének. Így tekét a Szovjetunió minden negyedik lakosának új lakása van. 1980-ra a Szovjetunió lakásalapja megháromszorozódik. A Mars rejtélye A csillagászok figyelmét immár tíz esztendeje a Mars felületén észlelt csodálatos sötét területek kötik le. E területek, akárcsak a mi közepes szélességi fokokon elterülő erdőink, évszakonként változtatják színüket: tavasszal elsötétednek es mintegy -röldbeborulnak* ősszel elhalványulnak és csaknem eltűnnek, hogy tavasszal újból megjelenjenek ugyanazon a helyen. Olyan esetet is ismerünk, amikor új sötét terület tűnt fel. Felvételek — infravörös sugarakkal Vajon ellenőrizhető-e, hogy ezeket a területeket valóban növényzet borítja? Menjünk kissé vissza a múltba. Róbert Wood amerikai fizikus felfedezte a zöldnővények azon tulajdonságát, hogy az infravörös sugarakat jól visszaverik. Infravörös sugarakkal készült felvételeken a fák levele papírfehér. G. A. Tyihov, az ismert szovjet marskutató 1939-ben infravörös felvételt készített a Marsról abban a remétfyben, hogy a sötét területek (ha növények) fehérnek tűnnek majd. E területek azonban sötéten jöttek kl. Tehát vagy nem növények, vagy a Wood-effektus nem minden növénynél áll elő. A második feltevés bizonyult helyesnek. Tyihov gs munkatársai vizsgálataikkai Tizenhét évvel „tovább élünk M A legutóbb közzétett adatok szerint jelenleg 1 420 000 hatvan éven felüli ember él az országban, 50 százalékkal több, mint a 30-as években. Számuk az ország eddigi történetében a legmagasabb, enni az életkor lényeges meghosszabbodásának az eredménye. Az emberek körülbelül 17 évvel élnek hoszseabb ideig, mint három évtizeddel ezelőtt Kiszámították, hogy a napjainkban születettek várható átlagos életkora nőknél 09, férfiaknál 65 ép. Azok pedig, akik a 60 éves kort elérték, a statisztika szerint — legalábbis ami a nagy átlagot illeti — 76. születésnapjukat is megünneplik. A 70 éveseknek már a 79.7, illetve a 80.6 év megérésére van kilátásuk aszerint, hogy férfiakról, vagy nőkről van szó. Az alkoholisták statisztikája A Központi Statisztikai Hivatal érdekes kimutatást készített az alkoholizmus társadalmi összefüggéseiről. Ebből kitűnik, hogy a férfiak nagy része fiatalon, 18—25 év között, míg az iszákos nők többsége 40—60 éves korában szokik rá az italra. A férfiak a legtöbb esetben a szülői ház rendezetlen viszonyainak hatására, az iszákos szülőktől átvett jellembeli és felfogásbeli tulajdonságok következtében válnak nagyobb mértékben alkoholfogyasztókká, viszont a nőknél a leggyakrabban az életkörülményekben beállott hirtelen változás az alkoholizmus oka. Az italt kedvelő nők legnagyobbrészt elvált asszonyok, vagy olyan személyek, akiknek házasságában jelentősebb bonyodalmak keletkeztek. A nők a férfiakkal ellentétben, nem társaságban, hanem inkább otthon, egymagukban fogyasztják el italadagjukat, kerülik a feltűnést. Az elvonókúrára járó férfiaknak viszont mintegy fele baráti társaságokban szokott rá a szeszre. Jégkori faragványok — érdekes következtetések Matthes professzor, hamburgi régész bejelentette, hogy az Elba folyó meredek partjánál talált kőfaragványok a jégkorból származnak, és feltehetően kétszázezer évesek. Ez azt jelenti, hogy még egyszer olyan régiek, mint a híres franciaés spanyolországi barlangrajzok. A professzor elmondotta, hogy a kőfaragások, amelyek emberi arcokat és jégkori állatokat ábrázolna k^ azért különösen' érdekesek, mert az emberi arcok egyáltalán nem hasonlítanak az eddig talált neandervölgyi embertípushoz. A mindössze gyufaskatulya nagyságú, faragott embertípusok teljesen "fejlett arcvonásokat* mutatnak. Felvetődik tehát a kérdés, vajon a neandervölgyi ember valóban a mai ember óse volt-e és nem csupán a »homo sapiensnek* egyik, fejlődésben elmaradott ága. bebizonyították, hogy a hideg éghajlati viszonyok között élő földi növények a hósugarakat nem verik vissza, hanem elnyelik. A marsi viszonyokhoz alkalmazkodó szervezeteknek ugyancsak nem kell visszavernlök a hősugarakat. mivel a Marson a természeti feltételek igen zordak: még a trópuson is, ahol a talaj nappal 38—30 fokra felhevül, éjszaka erős fagyok vannak. Következén képpen az a tény, hogy a Marson a sötét területek az infravörös felvételeken sötétek maradtak, egyáltalán nem bizonyította, hogy nincs növényzet e bolygón. Űj eredmények Az utóbbi években rendkívül fontos eredményeket kaptunk, amelyek azt Igazolták, hogy van növényzet a Marson. Az egyik amerikai csillagász, aki az 1956. évi nagy oppozíció idején a Mars sötét területei színképének infravörös részét regisztrálta, a 3,45, a 3,58 és a 3,69 mikronos hullámhosszon három elnyelési övezetet észlelt. Megjegyzendő, hogy csen övezetek közül kettőt a földi növények színképében is megtaláltak. A csillagász 1958-ban és 1960bun ugyanilyen eredményekre jutott. Beigazolódott az a feltevés, hógy a sötét területeket növényzet borítja. A harmadik színképsáv azonban továbbra is rejtély maradt. Ám hamar felfedezték, hogy ei a eáv a földön ls jól ismert szerves vegyület, az acetaldehld elnyelési színképébe tartozik. Honnan vannak a Marson aldehidek? Elhangzott az a feltevés, hogy a Marson az aldehidek az anaerob szervezetek, vagyis az olyan szervezetek életfolyamatai révén keletkeznek, amelyeknek nincs szükségük oxigénre. A földön ismerünk Ilyen mikroorganizmusokat. Energetikai szempontból az anaerob folyamatok előnyösebbek, mint a szénhidrátok oxidálása, ami a földi szervezetek tulajdonsága. Így tehát manapság már nemcsak bátran állíthatjuk, hogy növényi élet van a Marson, hanem a szomszédos planétán levő szervezetek néhány közös tulajdonságára vonatkozó, tudományosan megindokolt hipotézisről is vitatkozhatunk. És állatvilág? Vannak-e állatok a Marson? S ha vannak, láthatók-e teleszkóppal a Földről? A nyugodt atmoszférikus viszonyok ritka perceiben a legnagyobb modern teleszkópok lehetővé teszik, hogy a Mars felületén megkülönböztessünk olyan tárgyakat. amelyeknek az átlós szélessége 0,3 ívperc. Ez körülbelül annak felel meg, mintha egy kopejkás érmét 10 km-es távolságból észlelnénk. Ám olyan óriási távolságban, mint amely a Földet a Mámtól elválasztja. Ötperces szögben csupán olyan részletek láthatók, amelyeknek az átmérője körülbelül 90 kilométer, s ez is jelenlegi képességeink határán van. Ha nem lennének atmoszférikus zavarok és torzítások (például, ha a teleszkópot szputnyikon, vagy a Holdon állítanánk fel), akkor korszerű optikával a Mars felületén 13 kilométeres részleteket is megfigyelhetnénk és lefényképezhetnénk. Dőreség lenne ilyen méretű állatokat elképzelni. Manapság a Marson csupán nagy, összefüggő növényzetet tudunk megfigyelni. De nincs messze az az idő, amikor rakéták repülnek a bolygóhoz, és közelről lefényképezik felületüket, mint ahogy az automatikus bolygóközi állomás lefényképezte a Hold túlsó oldalát. Közeleg a Mars-expedíció megvalósítása A Marsról a legteljesebb Információt előbb-utóbb a rajta kiszálló expedíció révén kapjuk majd meg. S a szovjet kozmikus kísérletek közelebb hozzák e Marsexpedíció technikai megvalósítását. Nyikolajev és Popovics űrrepülése a szovjet űrhajók újabb kipróbálása, megbízhatóságuk ellenőrzése volt Az űrpilóták több napon át a megadott pályán repülve, remekül érezték magukat Kétoldali rádiókapcsolatot teremtettek, és egybehan gol tan teljesítették feladataikat. Az űrpilóták jó közérzete arról tanúskodik, hogy a Vosztok—3 és a Vosztok—4 űrhajókon megbízhatóan működtek azok a rendszerek, amelyek a fülkében a normális feltételeket biztosítják. Pedig az űrhajók mély vakuumban, a közeg hirtelen hőmérsékletváltOBSásai közepette (a Föld árnyékának kozmikus hidegétől a leszállás közepette fellépő erős felhevülésig) a meteoranyag fokozott koncentrációja (amelyet augusztus 13-én megfigyeltek) közepette tették meg útjukat. Nyikolajev és Popovics kötelékrepülése kétségtelenül nagy szerepet fog betölteni az űrhajók további tökéletesítésében, olyan fizikai jelenségek tanulmányozásában, amelyeket a bolygókra való jövendő repülések eretekében ismernünk kell. A szovjet tudomány és technika sikerei köaelebb hozzák azt az Időt, amikor a Mars feltárja titkait az emberek előtt. X. Bavldw Tőimmé NOIálIK Ismeri a „dörgést" Miért nem sierell fel a pótkereket? írásbeli utasításra várok s központtól! Tanévkezdés idején immmmmmm TOUőpÁl MÍAir A HoiAi 1 HETíV iZÖHÍTEŰ Miért akarsz iskola helyett s Patyolatba menni, Peti? Mert ott minden második héten szünet van. A tapintatlan ánglius — Uram! Nem veszi észre, hogy ön teljesen fölösleges? Alumínium az ételben Egy időben — nyilvánvaló gazdasági érdekből — bizonyos tőkeérdekeltségek azt terjesztették, hogy az alumínium edényekből alumínium kerül az ételekbe, és az ártalmas. Sok száz vizsgálat alapján, csaknem negyedszázada vitán felül állónak tekinthető J. Wührer német tudós megállapítása: »Az alumínium edények tartós használata esetén is az ételekben csak olyan alumíniummennyiség mutatható ki, amelyek a használatos táplálékokban jelenlevő mennyiségekkel kb. egyezőek, vagy azokat csak csekély mértékben lépik túl Károsodást, vagy különlegesebb utóhatást nem gyakorol sem az egészségre, sem a táplálkozásra* Ebben az állításban csak az az egyetlen meglepő, hogy a használatos táplálékokban alumínium amúgy is van. Pedig ez az igazság, és nem is csodálkozhatunk, ha tudjuk, hogy az alumínium a szilárd földkéreg harmadik leggyakoribb alkotóeleme. Mennyi alumínium van élelmiszereinkben? Egy kiló marhahúsban 2,3—8.4 milligramm (egy milligramm a gramm ezredrésze), egy kiló disznóhúsban 4.4 mg, egy kiló disznó-, vagy borjúmájban 17,5 mg, 1 kiló lisztben 16,9 mg, 1 kiló burgonyában 11) mg, egy kiló zöldbabban 0,8 mg, 1 kiló hagymában 43 mg, egy kiló kávéban 41,2 mg, egy kiló száraz teában 465 mg. P. G. Szeged Mresvárm. És illatos városNem, nem — ez túlzás. Szagos város. Korántsem azért konstatáljuk ezt, mintha az idegenforgalom növelése szempontjából volna valamilyen jelentősége. Ellenkezőleg. Szilárd meggyőződésünk, hogy amenynyiben még tovább is érezhető lesz Szegednek nemcsak az utcáin, hanem a lakásokban. sót a jégszekrényekben is — ez feltétlenül elvadítja még azokat a turistákat is, akik egyébként évről évre szívesen jönnek ide, és himnuszokat zengedeznek a Tisza fővárosáról. Megy a külföldi az utcán. Fejében rózsaszínű felhőket gomolygat az ebéd után benyakalt pusztamérgest, tetszenek neki a hoszszü lábú, kócfrizurás lányok, és érzelmes költemény zsong hangulatokra szomjas lelkében. Mint egy gáztámadás Hirtelen azonban megcsapja az orrát valami rettenetes bűz. Egy pillanat, és illúziói kártyavárként omolnak össze, jóllehet, még nem tudja, hogy a penetráns illatból nincs többé szabadulás. Eleinte úgy véil, hogy talán rossz helyre lépett, vagv egy közeli pincéből patkányhullák fertőzik a tiszta levegőt. " Meggyorsítja lépéseit, de hiába. A nehéz, elviselhetetlen szag kínozza, idegesíti, fojtogatja. Visszamegy a szállodába, fogja a böröndjeit, és már indul is százas tempóban. Csak el innen. ebből a bűzóceánból — gondolja —, és vissza se néz Szegedre. Imádkozhatunk rteUi, küldhetünk utána színes prospektusokat, hogy forduljon vissza a napfény árosába, a szobrok városába, a parkok árosába, a minden tzépség és jóság városába — vendéTünk csak menekül, te nem lát, se nem hall. Ö csak a kibírhatatlan szagok városára emlékszik mindörökkön örökké Nem túlzás ez? Hát ami az Itt leirt külföldi vendég impresszióját illeti, •snkugyan merő kitalálás. • Hanem a hűs. sajnos, nem az. Srzi mindenki, aki itt él és itt jár, érzi reggeltől esteiig olyan intenziven, hogy olykor aludni •em tud éjszaka. Vannak talán még a "bennszülöttek" között is, akiknek 'ogalmuk sincs, hogy nit szagolnak tulajIonképpen, a többség azonban tudja: a paprikafeldolgozó vállalat felől fúj a tzél, és tökéletes hagymaszag az, amit permanensen hoz magával. Korábban Újszeged felől az iztatott kender kellemetlen szaga borította el a várost, és rontotta el az emberek szabadtéfi játékos hangulatát. De ez a hagymaszag — öl. Olyan, mintha jástámadás ért volta bennünket. Azért á paprikafeldolgozó vállalat '.alán mégis tehetne ellene valamit. Esetleg elszívó-, vagy megszűrő berendezést szereltethetne lel az üzemnek abba a részébe, ahol hagymát dolgoznak fel. Hogy sokba kerül? igen, valószínűleg áldozni kellene rá néhány százezer forintot, azonban százezer ember nyugalma, egészsége alighanem megérné. F. N. L