Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-07 / 209. szám

Péntek, lMt. szeptember 7. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 TP ' 1 • 1 f •• 1 " 1 ' Sokféle javítást, karbantartást 1 eli készülődés végez az ingatlankezelő vállalat Hamarosan beköszönt az ösz, majd a tél. A Szegedi Ingatlankezelő Vállalatnál ilyenkor számvetést végez­nek, hogy miképpen halad­nak a javításokkal, karban­tartásokkal. A szakipari rész­legek „számlája" viszonylag kedveré. 70 ezer kémény A jó fűtés egyik „titka", hogy rendben legyenek a kémények. Ezért évről év­re égetni szokták azokat, természetesen tavasztól ószig, hogy ne zavarják a tüzelést. Az ingatlankezelő, höz csaknem 90 ezer kémény tartozik a városban és a járásban. Most, szeptember elején a részleg dolgozói már büszkén mondhatták el, hogy a nagyja munkán túl vannak. Kereken 70 ezer kéményt hoztak rendbe au­gusztus végéig. A kimutatás még szebb lenne, ha esetenként a la­kók nem hátráltatnák a ké­ményégetést. Félve az ilyen­kor kétségtelenül bekövet­kező kormolástól, valóság­gal „megszöknek" a ke­ményseprők elől, akik előre be szokták jelenteni érke­zésüket Ezért azután egy helyre többször is ki kell menniök a munkásoknak, R így nyilvánvalóan lassabban tudnak haladni. Ennek el­lenére a részleg vállalta, hogy október 15-ig minde­nütt elvégzi az égetést Brigádverseny — közhaszonnal A munkafelajánlások nem ritkák az Ingatlankezelő Vállalatnál. A munkások maguk is bérók, jól tud­ják, hogy milyen bosszúsá­got okozhat ha a lakás vagy felszerelése nincs rend­ben. Ezért fogadták megér­tően a pártszervezet tava­szi kezdeményezését En­nek lényege, hogy a lakos­ság érdekében jobb minő­ségű és gyorsabb munkát vállaltak egyes csoportok. Brigád alakult a villanysze­relőknél, lakatosoknál és a vízvezetékszerelőknél, s va­lamennyi bejelentette: a szo­cialista munka brigádja cí­met óhajtja kivívni magá­nak. Még nem tudni, hogy melyiknek sikerül ez, min­denesetre a munka javult azóta. A villanyszerelőknek például ebben a negyedév­ben egyharmadával több a tervük, mint tavaly ugyan­ilyen időszakban. A _ na­gyon sok családot érintő fe­szültségáttéréshez is póthi­telt kapott az Ingatlanke­zelő Vállalat. Ennek össze­ge 700 ezer forint, s ezzel összesen 4 millió 200 ezer forintot fordítanak idén a nagyobb feszültség bevezeté­sével járó karbantartásra, vagy új vezetékekre. A lakatosokat dicséri, hogy idén leghamarabb készültek el a központi fűtésberende­zések felülvizsgálatával, ja­vításával. Csupán egy ház: a Széchenyi tér 7. szám alatti van hátra. A bádogosok és az ereszek Nem ilyen kedvező a helyzet a bádogosmunká­nál. Jelenleg 161 bejelentés fekszik kivizsgálatlanul a részlegvezető dossziéjában. Noha az ipari tanulókkal együtt 73 dolgozója van a bádogesoportnak, nem győ­zik a felgyülemlett munkát. Sok-sok kilométer csőháló­zat ment tönkre az elmúlt húsz-egynéhány év alatt, amikor tulajdonképpen sen­ki nem újította fel az ere­szeteket. Természetesen, megoldás van, csak időbe kerül. Előbb az kell, hogy megszüntessék a hiányokat. Napjainkban már túl van­nak a bádogosok a felújítá­sok felén. Az első félévben is nyolc kilométer hosszú­ságban cseréltek csöveket. Ha „utolérik" magukat, azaz naprakész állapotba kerül­nek, nem kell hetekig várni a javításokra. Egyébként bárki elképzelheti, hogy az Ingatlankezelő Vállalatnak is érdeke a csatomajavi­iás, hiszen esős időben sú­lyos károk származhatnak a rossz csatorna miatt, amit csak sokkal nagyobb költ­séggel lehet azután helyre­hozni. Sokszor hangzott el di­cséret, de jócskán jogos pa­nasz is az Ingatlankezelő Vállalat munkájáról. Nagyon sok a tennivaló, amit a la­kosság süsüét. Kommunisták a jobb munkáért A munka javítására gon­doltak a kommunisták, ami­kor úgy határoztak, legkö­zelebb taggyűlésen vitatják meg a leendőket. Napirend­re tűzik a munkaszervezést, a versenyt, a műszaki irá­nyítást, a szabványosítást, ami egyébként a javítások meggyorsítását eredményezi. A vállalat tervei között pedig az is szerepel, hogy a következő években gyorsabb ütemben fejlesztik a külvá­rosi házakat, K. B. Egy hónapbon 18 közlekedési balesetet okoztak a gondatlan ma!orosok A Csongrád Megyei Rend­órlüíkapitányság közlekedést ellenőrző csoportja elkészí­tette az augusztusa közleke­dési balesetek statisztikáját A számok emelkedést mu­tatnak. 1961 augusztusában 36, 1962 augusztusában pedig 46 közlekedési baleset tör­tént. A balesetek következ­tében egy hónapban négyen vesztették életüket. Csongrád megyében. Ezenkívül a sú­lyosan sérültek száma is sok, 32-en szenvedtek súlyos sé­rülést, vagy lettek egész éle­tükre nyomorékká. Köny­nyebben huszonhármán sé­rültek meg. A rendőrség megvizsgálta a baleseti okokat, s össze­gezte a baleseteket előidéző jármüvek számát is. Kide­rült, hogy a legtöbb baleset, szám szerint tlz, az elsőbb­ségi jog meg nem adásából, nyolc gyorshajtásból, nyolc közlekedési baleset pedig gondatlan vezetésből eredt. Ittas vezetéssel augusztus­ban öten okoztak közlekedési balesetet. Az elmúlt hónapokban is a motorkerékpárosok és a kerékpárosok -vezettek* a közlekedési balesetek elő­idézésében. Most ismét 18 motorkerékpáros figyelmet­lensége miatt történt bal­eset, s a kerékpárosok is igen sok, szám szerint tíz balesetet okoztak. Szegedi fiatalok a balesetmentes vezetésért A 10-es számú Autóköz­lekedési Vállalat fiataljai készülnek a -Vezess baleset nélkül* mozgalom kulturá­lis vetélkedőjére. A fiata­loknak ezen a versenyen nemcsak KRESZ-ből kell vizsgázniuk, hanem iro­dalmi. gazdasági és közleke­dési földrajzi ismereteikről is számot kell adniuk. A legjobb helyezést elérő fia­talokat ezer forint pénzju­talomban részesíti az Autó­közlekedési Vállalat szak­szervezeti bizottsága. A jól szereplő fiatal gépkocsive­zetők részt vesznek majd a városok közötti kulturális vetélkedőn is. Az üzenetet megértették Tegnap történt, délután, az első műszak végén, összejöt­tek százan, százötvenen a keskeny kultúrteremben, asz­szonyok, lányok és néhányan a férfiak közüL Kopott, faragott padokon ültek és a reflektorokkal megfényesített dobogóra fi­gyeltek, mert ott állt egy kis asztalka mögött az előadó és beszólt. Redős homlokú, életbaráz­dás arcú asszonyok, akik az imént halták ott a zajosan robogó gépeket, meredt, fá­radt karjukat ölükben pihen­tették és lassan gyúló fan­táziájuk az előttük beszélő mondataira fonódott. Észre­vétlenül összpontosult figyel, mük. Már elfelejtették a gé­pek dübörgését, a kenderkóc marását... két-három ne­gyedórára nem gondolnak az otthon várakozó gyerekekre és az éhesen érkező férjre. Feszült figyelemmel hall­gatták az előadást a jutagyári asszonyok. Elhagyják az üzemet és az élet gondját-baját,., föl­emelkednek, magasra, ország, határok fölé és sebesen szár­nyaló érzések röpítik őket óceánok fölött, világvárosok utcáin. Sok milliós hadsereg szívós természetű, jellemes katonái ók s most kicsit kisi­mulnak az arcredők, fölcsil­lannak a fáradt szemek, pa­rányi mosoly ül az ajkukon, — Ti vagytok a leghatal­masabbak! Ti, az édesanyák, akik az életet adjátok. Nek­tek kell tiltakoznotok, pro­testálnotok a halált hordó jegyverek urai előtt... , A szónok csak beszél to­vább. S az asszonyokban fel­lobban az anyai ösztön: -jaj, a gyerekeink*. S már villog a szemük, amikor az előadó idéz az üzenet szövegéből: -A fegyverkezési verseny fokozza a nemzetek közötti feszültséget és bizalmatlansá­got, a feszültség és a bizal­matlanság pedig előmozdítja a fegyverkezési hajszát. Bű­vös kör jött létre. A fegyve­rek pusztító ereje mind fé­lelmetessébbé válik, mégis olyan hangok hallatszanak, amelyek egy megelőzd hábo­rú kirobbantását követelik.* Felmorajlik a terem, az anyák haragja, mely a gyere­kek életének féltéséből csa­pott magasra itt, a szűk fe­hér falak között... Az első sorban ülő fehére­dő hajú asszony talán laka­tostanulónak adta fiát, a mel­lette figyelő fiatalabbnak a lánya óvodában pöntyög. Ér­zik, értik ők is, a többiek is, hogy saját szívükből sarjad­zott élet körül folyik a szó. A kis életek fölött gomolygó veszedelmet érzi anyai ösz­tönnel a jutagyári munkás­asszony, a teremben itt mind, valamennyi. A szónok újra idéz: »Az emberiség az elmúlt 17 év sorún nem sodródott nukle­áris háborúba és ezt elsősor­ban a népek fáradhatatlan békeerőfeszítéseinek köszön­heti. De nyíltan el kell is­mernünk, hogy még mindig sokan távol tartják magukat a fegyverkezési verseny el­leni aktív harctól. Sokan még nem ébredtek a veszély tu­datára, sokan még nem isme­rik fel a fenyegetés teljes ko­molyságát és a béke megmen­téséért rájuk háruló felelős­séget. Mi azonban mindezek­nek odakiáltjuk: »Ismerjétek fel korunk nagy veszélyét! Álljatok be azok kosé, akik a leszerelésért és a békéért harcolnak/« Az idő nem vár. Lehetséges, hogy nemsokára egy tucatnyi ország fegyver­tárában lesznek nukleáris fegyverek és ezek szállításá­nak fejlődése lehetetlenné te­sti az ellenőrzést.* A megkeményedett arcok a belső feszültség fokozását tükrözik. Itt ők már értik és mindenkinél jobban értik, hogy mi folyik a világban: ők, édesanyák, gyerekeket hoztak világra! ők már nem tartják távol magukat a béke védelmének nagy küzdelmé­től s egészen biztos, holnapra számuk több leaz, mint teg­nap volt. Szárnyaló fantáziával jár­ják be a világot, Berlinből— Algériába, Moszkvából—New Yorkba jutnak, a beszélő em­ber viszi őket, s érzéseikben most él az egyetemes fele­lősség. Érzik, hogy alkotóré­szesei a békés mindennapok­nak, ismeretlenül ismerősök a világon minden anyával, aki gyereket szül és nevel, mert valamennyien boldog sorsot kívánnak gonddal, baj­jal nevelt magzatuknak. Jutagyári munkásanyák a gépek zajában is és a csa­lád gondjainak rendezésében is o béke fennmaradását szol­gáló harcnak okos, szívós ka­tonái. Otthon a mosóteknő mellett, a tűzhely előtt és a szövőgép mögött is. Sok, sok százezer magyar anyával együtt értitek már ti is: -Rajtunk múlik, hogy fel­virradjon a nap, amikor az emberiség megszabadul a nukleáris halál rémétől. Mi a békét akarjuk és sokan va­gyunk. Ha mindannyian cse­lekszünk és ha mindannyian barátságban együtt cselek­szünk, megnyitjuk az utat közös célunk, a maradandó béke felé." Ez az érzés ott ül sápadt, fáradt arcukon, a jutagyár szúk kultúrtermében, amint hallgatják az előadót. Cse­lekvőerőt vélt ki belőlük az -üzenet*, amelyet Moszkvá­ból küldtek a béke-világ­kongresszusról. S. J. te Uj tanboltok, tanműhelyek nyílnak Kezdődik a kereskedelmi iparitanuló-oktatás hetik. Máról holnapra Ilyen tökéle­tes, a maga nemében szinte egyedül­álló, minden képzeletet meghaladó, egy életre szóló művészi élményt a semmiből előráncigálni lehetetlen­*eég volna, önöknek nemcsak kivár ló művészgárdájuk van, hanem mű­értő és művészetszerető közönsé­gük is. Hétezer embert látni egy Bzabadtéri előadáson, hétezer hálás nézőt hallani önfeledten tapsolni, végigtekinteni hétezer derűs arc ten­gerén, amelyet a nagyszerű művészi élmény érzése ragyog be... Higgye el uram, ón a dolgok mögé tudok tekinteni .. . Ennek a városnak lel­ke van, alkotó lelke, ez a város a boldog jövő városa .,, A fene tudja, ml ütött ebbe a franciába, gondolom magamban; ma este, mint lokálpatrióta végképp megdicsőülök és hálásan öntögetem poharába a bikavér nevezetű vörös italt. — Ami az Aida-előadást illeti — vettem át tőle a szót —, tagadhatat­lan csodálatos művészi élmény volt, éa örülök, hogy ön is így vélekedik, azonban az az érzésem, hogy ebben is túloz egy kicsikét, túloz. — Ej, uram, haggya már ezeket a mérséklő és leértékelő megjegy­zéseket. Tudja, mi volt még az önök Aida-előadásának — hogy is mondjam — az a rendkívüli plusza? — Nem. — A x a rajongás, amellyel ezt a bámulatos, extázisba ragadó művészi előadást megteremtették, önöknek nagyszerű művészeik és faképp rajongóik vannak, akik a tökéletesség felé törnek, akik egyek a tájjal, a néppel, akik számára a művészet a nemes érzelmek kiapad­hatatlan forrása: bűvös italában mindenki részesülhet... Ebben a pillanatban elibénk tálal­ták a még Szegednél is híresebb bouillabaisse-t, a "szögedi halász­lét*. Asztalunkon a színek orgiát ültek. A vakító lámpafényben a szem sóvárgó pillantása pillanatra megpihen az üveg bortól sötétlő ol­dalán, a halászlé barnáspiros felüle­tén, a tálból kikandikáló, gőzölgő ígéretes falatokon, illatok örvényle­nek az asztal fölött, ízek sokasodnak a nyelvek alatt.., Franciám fékezett türelmetlenség­gel és hozzáértéssel meríti kanalát a tál mélyére és megjegyzi: — S hogy lelkesedésem megértse, elmondom, amit még el akartam mondani, de most megbocsát... Tudja, nem szeretem, ha szálka hegyére akad a szó. Az első kanál után a pap­rika csípős íze könnyet szökkent a szemébe, szipogni kezd, majd egy­szerre "náthás* lesz, az orrát tö­rölgeti, de az evést folytatja ízeket kergető buzgalommal... Aztán jött a rántott hal, annak is nekilátott derekasan, de a túrós­csuzsára már nem futotta erejéből. Persze én sem maradtam ki a jó­ból, közben buzgón poharazgattunk, hogy teljes érvényt szerezzünk ama francia közmondásnak, amely sze­rint "Poisson sans boisson est poi­son*, -a hal ital nélkül méreg. — Hát igen, hol is hagytam abba? — tette le a villát és vette fel a szót az én franciám megilletődötten a művészi és a gasztronómiai "él­mények* együttes hatására. — Ha jól emlékszem, valami ma­gyarázatíélével tartozik még — in­dítottam el gondolatai útjára. — Mindjárt meg fog érteni, miiért volt olyan különös és megható szá­momra ez a nap és ez az est. Mi­előtt Magyarországra Jöttem volna, Portugáliában töltöttem vagy két hetet. NO6, az önök hazája a jövőé, Portugália jelenleg még a múlté. Két véglet: amit itt láttam, ez; az alkotó szociális élet; amit ott láttam, az a lelkek nagy temetője. Nem is tudom, hogyan rekedhet meg így egy ország a történelem ország­útján ... — Bocsánat, egy pillanatra — áll­tam elébe a szóáradatnak —, kihűl a feketéje — gyújtson rá, közben en­gedje meg, hogy idézzem egyik por­tugál írót, aki egy megjegyzését! Salazarhoz intézte: "Elraboltad éle-! tünket. Mindent tönkretettél ha-! zánkban: a nevelést, az igazság-! szolgáltatást, az emberméltóságot. Népünket a földje és tengere hasz­nálati jogától is megfosztottad.* — Csakugyan Salazarra il­lik ez a mondás és tökéletesen jel­lemzi a diktátort és szerencsétlen népét — tette hozzá a franciám elis­merő elégedettséggel. Majd így foly­tatta: — Ezek után remélem meg­érti lelkesedésem okát. Ezek után remélem, nem veszi túlzásnak elis­merő szavaimat. Még csak annyit: Sehol annyi egészségtől, erőtől duz­zadó szép leányt n«m láttam, mint itt Szegeden. (A nekihevült franciám eme meg­jegyzésére már nem hozakodtam elő semmiféle -ellen megjegyzéssel*, mert a hajón azon az estén csak­ugyan csupa-csupa szép lány volt, az asszonyokról nem is szólva) — Ifjúság, szépség, erő, életöröm, mit mondjak még? Itthon érzem magam! — és teljes megelégedett­séggel dőlt hátra székében, talán azért, hogy jobban láthassa a tánco­lókat, vagy azért, hogy feltekinthes­sen a csillagos égre. amelyen a Göncöl-szekér rúdja már lefelé mu­tatott. ; Szeged már az elmúlt év­ben híressé vált kereske­delmi berkekben a szakosí­tott tanboltok, tanműhelyek létesítésével. Néhány hó­nap leforgása alatt ugyanis több korszerűen berende­zett tanbolt nyílt Szegeden, elsősorban az Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat ke­zelésében. A Kossuth Lajos sugárüti 12-es élelmiszer-kiskereske­delmi árudéban másod- és harmadéves tanulók sajá­títják el a szakma fortélya­it. Nagy sikere van az or­szágban elsőként létesített hústanboltnak. amely a Marx téri új, korszerűen be­rendezett üzlethelyiségben működik. Itt folyamatosan 17 húsipari tanuló folytatja gyakorlati tanulmányait a legjobb húsipari szak­emberek felügyeletével. Az országban elsőként lé­tesített hústanbolt iránt olyan nagy az érdeklődés a kereskedelmi szakkörök­ben, hogy máris több nagy­város kereskedelmi vezetői jelentették be: tanulmányozni szeretnék szervezeti felépítését, mű­ködését. Az országban második­ként a Székesfehérvári Ven­déglátóipari Vállalat tapasz­talatai alapján rendeztek be nemrégiben Szegeden a Há­gi Étteremben másod- és harmadéves szakács- és fel­szolgáló tanulók részére tan­műhelyt. Az első hónapok eredményei alapjón jónak bizonyult ez a kísérletezés, és így a ma kezdődő új tanévben tovább bővítik a vendég­látóipari tanmúhelyhálóza­tot is. Az Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat vezetői nem­régiben Budapesten tanul­mányozták az önkiszolgáló tanboltok működését. A ta­pasztalatok alapján elhatá­rozták, hogy hamarosan, méghozzá az új tanév kez­detén városunkban is léte­sítenek önkiszolgáló rend­szerben működő tanboltot. A kereskedelmi iparita­nuló-iskola júliusban lezaj­lott felvételi vizsgáin 13 érettségizett és 130 nyolc általánost végzett fiatalt vettek fel kereskedelmi ta­nulónak. Közülük igen sokan, ponto­sabban 47-en a ruházati szakra nyertek felvételt. így az Iskola vezetősége kérte a Ruházati Bolt Vállalat se­gítségét, hogy az új tanév­ben nyújtsanak segítséget egy ruházati tanbolt szer­vezéséhez. Bevált a háztartási gépek újfajta kölcsönzési módja Ma mar a legtöbb háztartásban különböző gépek könnyítik meg az úgynevezett második műszakot. A Bel­kereskedelmi Minisztérium Kölcsönző Vállalata az ott­honi munka megkönnyítése érdekében, s egyben a gazda­ságosság és a kényelem figyelembevételével, újfajta köl­csönzési módot vezetett be. A háztartási gépeket — por­szívó, parkettkefélő- és mosógép — kollektíven kölcsö­nözhetik a háziasszonyok hosszabb időre. Szegeden rövid idő alatt igen népszerű lett a kollek­tív bérletezés, négy-öt háziasszony fogott össze, s váltot­ta ki egész hónapra, sőt, egész évre a ház­tartási gépeket. Jelenleg a Belkereskedelmi Minisztérium szegedi kölcsönzőboltjából 32 mosógépet kölcsönöztek a háziasszonyok több hónapra, kollektíven. Az elmúlt na­pokban 15 új gépet kapott a szegedi bolt, s ezeket is hosszabb időre adják ki bérbe.

Next

/
Thumbnails
Contents