Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-06 / 208. szám
2 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1902. szeptember S. Háborús bűnösöket állítanak bíróság elé Litvániában A Litván SZSZK-ban bűnvádi eljárást indítottak Antanas Impulavlcius. égy hitlerista rendőri büntetózászlóalj-parancsnok, valamint tíz alárendeltjé, közöttük Zenonas Kemsura cs Jozas üsialis századparancsnokok, továbbá Jonas Stankaitis szakaszparancsnok ellen. Ügyük vizsgálatát befejezték és átadták a litván legfelső bíróságnak. Antanas Impulavicius, aki jelenleg az Egyesült Államokban rejtőzik, a második világháború éveiben elárulta hazáját, önként lépett a háború elején a hitlerista megszállók szolgálatába. egy rendőri büntetőzászlóaljnak előhb parancsnokhelyettese, majd parancsnoka lett. Vezetése alatt a büntetőzászlóál j Litvániában és Beloruszsziában ötvenezer partizánt és békés lakost gyilkolt meg. ö és biróság elé állított alárendeltjei közvetlenül vettek részt a tömeggyilkosságokban. A kubai forradalom legyőzhetetlen Kennedy nyilatkozata a szovjet—kubai megállapodásról t 'jabb amerikai provokációk Kuba elten — A kubai nép hálás a Szovjetuniónak A Fehér Ház kedden nyilvánosságra hozta Kennedy elnök nyilatkozatát, amely válaszol azoknak az amerikai kongresszusi képviselőknek, akik a szovjet—kubai megállapodást követően katonai akció megindítását követelték a szigetország ellen. Kennedy hangsúlyozza, semmiféle bizonyíték nincs arra. hogy szovjet katonák érkeztek volna Kubába, vagy a kubai kormány katonai táAz amerikai elnök szerint a kubai kérdés „a nemzetközi méretű kommunista kihívás része*. Az Egyesült Államoknak ennek megfelelően és az amerlkaközl szervezettel összhangban kell e kérdést kezelnie. A legutóbbi hírügynökségi ról 43 ízben tüzeltek kubai területre. * A Noticias De Hoy, a Mundo és a Revolucion című lap hangsúlyozza, hogy a kubai kormányküldöttség és a Szovjetunió vezetői között folytatott tárgyalások rendkívül jelentősek Kuba számára. Kuba és a Szovjetunió jelentések szerint az Egye- megállapodása — írja a Nosült Államok folytatja pro- ticias De Hoy — tovább szí' B Szovjetunió elleni provokáció visszhangja Az Izvesztyija cikke Az Izvesztyija szerdai szá- azt jelenti, hogy a amerikai ma kommentárt közöl M. vezetők arra az útra lépnek, Mihajlov tollából a Szovjet- amelyen Eisenhower kormaunió ellen végrehajtott újabb nya járt 1960 májusában, provokációs kémrepülésről. A szovjet kormány mér A figyelmeztetett - írja Miaz taloa képviselői ahelyett, hogy elítélnék ezt a provohajlov —, hogy lesz megtenni kénytelen szükséges vokációit Kuba ellen. A kubai forradalmi fegyveres maszpontokat adott volna át erők minisztériuma bejelen a Szovjetuniónak. „Ellenkező esetben igen komoly problémák merültek volna fel, amelyekkel az Egyesült Államoknak szembe kellett volna néznie*. „A Szovjetunió — folytatta Kennedy — kizárólag védelmi célokat szolgáló légelhárító és tengerészeti rakétákat szállít a kubai kormánynak. tette, hogy szeptember 2-án az amerikai tulajdonban levő guantanamói támaszpontlárdítja a Szovjetunió és Kuba baráti kapcsolatait és testvéri együttműködését Az egyezmény fokozza Kuba népének a forradalom legyőzhetetlenségében vetett hitét AII. Vatikáni Zsinat előkészületei De Gaulle megkezdte tanácskozásait Adenauer kancellárral Szerdán de Gaulle tábor- a német militaristákkal konok nyugat-németországi lá- tött szövetségét togatásának második napján _ A figyelem elterelésének megkezdődtek a hivatalos „ a klasszikus és szánalmas francia—nyugatnémet tár- formája — írja a lap — már gyalasok. a második világháború előtt A Schaumburg-palotóban ls arra szolgált, hogy mentse tartotta megbeszélését de Ga- a burzsoázia Hitler előtti soulle és Adenauer. Couve de rozatoe kapitulációját. Az Murville francia én Schrőder igazság az, hogy szovjetellenyucatnémet külügyminiszter nessegével de Gaulle Müncegyidejűleg a bonni külügy- hcn politikáját újítja fel. Keminisztériumban tárgyalt a késséget vállal az NSZK tanácsadók bevonásával jóazándékaiért, amikor minMindkct megbeszélés több ^ ^y arra van hogy az mint masfélóra hosszat tar- ójjáéfedő népiét imperializtott- mus nem adta. fel hagyomáBár hivatalos közleményt nyos agresszív hódító céljait, nem adtak kl, hírügynökségi Azzal, hogv- a bonni miliértesülések szerint de Gaulle taristákhoz köti magát és élés Adenauer tanácskozásé- utasítja a német kérdés bénák középpontjában az euró- kés megoldását, de Gaulle pai egység létrehozásénak Adenauerrel együtt a hidegkérdése, háború élére állt. a berlini probléma és általában a kelet-nyugati~m ' kapcsolatok ügye állott • • Ezt követően de Gaulle tá-J bornok a bonni városháza* előtt rövid beszédet mondott JJ német nyelven. Beszédében. „a francia és a német nép" összefogásának szükségessé-' géről* szólott. • A francia köztársasági el-J rök ezután Adenauer kisére-. tében gépkocsin Kölnbe haj-" tátott. Ott részt vett a város- J házán tiszteletére adott vll-" lásreggelin. megtekintette aj székesegyházat és újabb be- * szédet mondott, ezúttal is. német nyelven. J Szerdán délután de Ga-. ulle megérkezett Adenauer" rhöndorfl villájába. J ahol a kancellár teán látta" vendégül. Ebből az alkalom- J ból a két államférfi újabb, megbeszélést folytatott poli-J tikai kérdésekről. • Az AP bonni tudósítója" kommentálja azt a pohárkö-; szöntőt, amelyet de Gaulle* kedden este a Lübke köztár- J sasági elnök által rendezett, fogadáson mondott. Az amerikai tudósító sze-J rlnt bonni politikai körökben* úgy értelmezik de Gaulle J szavai, hogy s francia köz- . társasági elnök a két or- • szág politikai unióját sür-. geti arra az esetre, ha a Közös Piac másik négy tagállamai — Olaszország, Belgium, | Hollandia és Luxemburg —. nem hajlandó csatlakozni a" Bonn és Párizs által megálla- J pított feltételek mellett. • A francia közvélemény ag- J Ródva kísért figyelemmel de. Gaulle nyugat-németországi * jm útját A haladó demokrata-; tul az általános válsagnak az egy- «-•• — jj»—«- házra gyakorolt hatása szemlélői lehetünk az egyház saját külön válságának is. Ezt katolikus (Szegé Gizi rajza A kubai intervenció múzsája... Kevés a sírásó... Megrázó jelentések az iráni földrengésről A hírszolgálati irodák további megrázó jelentéseket közölnek a perzsiai földrengésről. Egyre súlyosabb gondot okoz a rengeteg áldozat eltemetése. A holttestek sok helyen még hosszú sorokba rakva fekszenek az utcán. Kevés a sírásó — írjava Reuter. A sah és miniszterelnöke kedden a földrengés sújtotta vidékre utazott. Több európai ország után majdnem valamennyi közelkeleti állam is bejelentette, hogy segélyszállítmányokkal igyekszik enyhíteni a természeti csapást. U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára táviratban közölte az iráni sahhal, hogy felkérte az ENSZ szervezeteit: vizsgálják meg, mi módon nyújthatnának legrövidebb időn belül segélyt. kációt, „ügyetlen kísérletet intézkedéseket ide értve a tesznek önmaguk tisztázásé- Szovjetunió ellen felhasznált ra, kísérleteket, amelyek katonai támaszpontok harcnem méltóak vezető politi- képtelenné tételét is. Szükkájukhoz.* ségtelen megemlíteni — feAz említett kísérletek — jeződik be a cikk —, hogy e folytatódik Mihajlov cikke — figyelmeztetések ma is haösszeegyeztethetetlenek azok- tályban vannak. Ha például kai a nyilatkozatokkal, ame- az angol kormány egyezlyeket Kennedy a Powers ményt kötött az Egyesült Aléltál 1960-ban végrehajtott lamokkal arról, hogy terülekémrepülés után tett tét U—2-es repülőgépek renAz Izvesztyija cikke a to- delkezésére bocsátja, meg vábbiakban hangsúlyozza: kell értenie, milyen súlyos ezt az agresszív lépést következményekkel járhat semmiképpen sem lehet az, az Angliára. Ugyanez vonal„erős szélre* vagy más ha- kőzik mindazokra az orszásonlókra való hivatkozással gokra, amelyek felelőtlenül mentegetni. Hasonló kísérlet játszanak népeik sorsával. Az angol sajtó a szovjet kormányhoz intézett amerikai válaszjegyzékröl a gép melyik támaszpontról repült el, és mi volt a feladata. Lehetséges, hogy a legújabb szovjet atomrobbantásokról igyekezett részleteket megtudni, miután az ilyen gépek a levegő radioaktivitását is vizsgálják. Az sem derült ki, hogy miért végezték ezt a titkos küldetést éjszaka. Végül az sem világos, hogy mit értenek területi vizeken. Egyes lapok emlékeztetnek arra. hogy Kennedy elnökválasztási beszédeiben kijelentette, illó dolog lett volna, hogy az amerikai kormány kifejezze sajnálkozását az 1960-i kémrepülőgépincidensért. Az angol lapok tartózkodása érthető, mert Anglia nagyon kényes helyzetben van, hiszen hivatálós beismerések szerint legalább három amerikai U—2 repülőgép állomásozik angol támaszpontokon. Az angol sajtó részletes és feltűnő beállításban ismerteti az Egyesült Államok kormányához intézett szovjet jegyzéket, amely tiltakozik a Szovjetunió légiterének egy amerikai kémrepülőgép által történt megsértése ellen. A lapok egyszersmind ismertetik az amerikai válasz jegyzéket, hangoztatva, hogy ez új gyorsasági világcsúcs a diplomácia történelmében, ami Kennedy személyes utasításának eredménye, miután az elnök kerülni akarja a korábbi kémrepülógép -incidens megismétlődését. A Times washingtoni tudósítója és más angol források kiemelik, hogy az amerikai válasz beismerte a légitér állítólag „nem szándékos* megsértésének lehetőségét, de nem válaszolt több kérdésre. Ügy tudják, hogy U—2 mintájú gép sértette meg a szovjet légiteret, de amerikai hivatalos személyek nem hajlandók színt vallani, hogy Két hónap múlva °£berh£ ben ül össze a római sodik Szent resztény közül csupán egy katolikus. heté- A Herder Korrespondenz című néság, a túlzott centralizáció, és a püs- tett kérdéseket, van egy terület, pöki hivatal katolikus felfogása el- ahol lehetőség nyílik a pozitív érintlen. A jelenlegi egyházi méltóságo- kezésre. Ez a terület a béke meghat protestáns oldalról feudális ma- szervezése. Altalános az óhaj, hogy radványoknak állóságot és ha1 intik, nagyobb önkört követelnek a püspökök számára, és sokan állást « oimk rr Péte,r 'net katohkus folyóirat pontos ada- foglalnak amellett, hogy a püspoköBazillkában a IL Vatikáni Zsinat, tokban mutatja ki a világ lakóinak ket é úgy> mint az egyház első az egyház kétezeréves törtenetében számához viszonyítva, a kereszte- évszázadaiban, a világi és egyházi ® £ ZSÍ"at el0ké" ^ S?mwuk,fJi íéS t emberek együttesen válasszák. evi Li miinb'i oí,, • n K/>.,t>l/n.iA44 AVin /i«fiínui c~r*i Inf ne «n/>ll/i44 lanatnyi születési arány mellett, évente 8 millió katolikus születik, ezzel szemben 31 millió nem keresztény — írja a többi között a folyóirat. szítő munkálatok, a beérkezett óhajok és posztulátumok értékelése, a főbizottságok tanácskozása 1959 óta folyik. Mégis, most a zsinat közeledtével a helyzet bonyolultabbnak tűnik, mint valaha. Az eltelt időszakban az igen gondos előkészitőmunka ellenére nem tisztázódtak, emellett mélyreható belső hanem sűrűsödtek a problémák. Nem mintha egyházi és világi katolikus és protestáns részről nem történtek volna mélyreható, és átfogó a zsinat ualóban tegyen valamit a békéért*. A zsinat és a marxizmus kapcsolatát vizsgáló másik álláspont kíméletlen harcot követel a szocializmus tanai, de mint alább látható, még inkább a szocialista országok politikája ellen. Mi sem jellemzőbb, .. ,, minthogy ennek a nézetnek egyik természetesen befolyasanak novelé- el6harcosa Franz Josef Strauss nyu. i._ .,. - *- — •--«-- ga£német hadügyminiszter. Strauss a nyugatnémet Herder kiadó által megjelentetett Wort und Wahrheit Politikai tekintetben atJáa~ sére törekszik. A nyugati világban .... ma a vezetószerep a túlnyomóan A válság közepette ^„atot Pr?testáns országoké, és ezek az orellentétek marcangolják. Talán a legérdekesebbek a Vatikánon belül jelent- A^lL^^T" fi' kező nézeteltérések. íffVlft gazdaság, életében is. AhRendkívül figyelemre méltó meg- 1 szagok, mint gyarmatosító hatal- dmű íolyóirat különszámában, az mak, jelentős mértékben érdekeltek „Umfrage zum Konzil*-ban azért Afrika és Ázsia fiatal, független tor- • ' hogy a vatikáni politika és a katolikus egyház elképzelései kísérletek a problémák rendese, t^^^J^^^^J hatékonyabban érvényesüljenek, meg kellene erősödnie a római beés n nagy tanácskozás irányvonalá- zsinat közeledtével, a különféle tenak határozott kijelölésére. Annak, MM hogy ezek a kísérletek nem vezettek jelentősebb eredményre, és a szembenálló álláspontok tekintetérületeken mind élesebben jelentke- „ , . , , ző ellentétekről. A problematikus ff™!'^?^!2', kérdések áttekintésénél általában meg lehet állapítani a két irányzat ben nem sikerült valóságos közele- küzdelmét. Szerinte az egyik olda dést létrehozni, más, mélyebb oka Ion állnak a német püspökök, vala táns országokban, valamint az afrikai és ázsiai területeken. Ez az irányzat érthetően a protestánsok ellenállásába ütközik. van. mint a keleti egyházak püspökei, ők Ha már most a „keresztény egyA legutóbbi I. Vatikáni Zsinat óta az előharcosa! annak, hogy igazítsák ség* jelszava mögött rejlő politikai hozzá az idők szelleméhez az egy- célokat vizsgáljuk — mert hát a két világháború rázta meg a földkerekséget, forradalmak száguldottak végig a világrészeken, megszületett a szocialista országok hatalházat formailag, és tartalmilag is. A másik oldalon áll az olasz klérus szorosabban vett vallási jellegű reformok, végső fokon a politika haés mindenekelőtt a római kúria. En- tékonyságának növelését szolgálják • mas tábora, szétbomlottak a gyar- nek a csoportnak a célja az Actio _ akkor világosan kell látnunk e Z matbirodalmak, és nagyszámú új Catholica aktivizálása hagyományos célokat. Itt elsősorban esik a latba ország és nép lépett a világtörténe- alapon, az egyházi hatalom további az egyháznak a szocialista ideolólem színpadára. A kapitalizmus ál- koncentrációja a kúriában, és meg- giával és a szocialista államok poli-g talános válsága magától értetődően, akadályozása a katolikus egyházon tikájával szemben folytatott harca. Érdekes véoül me«vizseáini azt craeKes vegui a kérdést> hogy körök milyen szerepet érezteti hatását az egyházon belül is, és megnehezíti mindazoknak problémáknak valóban új szellemű kus saitó felháborodással • kommentálja a Bonnban el-J hangzott beszédeket, ame-* Íveknek hidegháborús jelle-J gót csak aláhúzza a de Ga-, ulle fogadására egybegyűlt" nyugatnémet áttelepültek re-, vansista tüntetése. • AZ HUMANITÉ vezéreik-J kében rámutat: a francia ál-* lamfő beszédében „a szov-" jctek uralmi törekvéseit*, emlegetve igyekezett igazolni" belül az olasz klérus túlsúlyának csökkentését célzó kísérleteknek. A német klérus reformköveteléseivel különféle megközelítését, amelyekkel a zsinat szemben a kúria a zsinatból nem játszanak a zsinatnak a kommunizszemben találja magá'.. Mindezen akar mást csinálni, mint egy barokk- mus elleni küzdelmében, illetve miaz egy- pompájú, óriási demonstrációt az ként szemlélik a zsinat és a marxizmellett, egyház nagyságának és elszántságának bizonyítására. Rendkívül érdekes probléma az tani. , teológusok és a klérushoz közelálló ún. keresztény egység kérdése, álláspontot hirdeti, hogy "a zsinatvilági emberek sem tagadják. Az vagyis a katolikus és protestáns nak politikailag a feszültség enyhíEsprit című francia folyóirat 1961. egyházak kibékítésének. és egyesi- tését kell előmozdítania, és így nem decemberi számában Joseph Congar tésének ügye. Ennek útjába viszont sszabad maxistaellenes fórummá páter, a zsinatelőkészítő bizottság leküzdhetetlen akadályok tornyosul- változnia. Jellemző például a már nak. Hadd említsünk meg néhányat, említett Congar Protestáns részről éles támadások HÍ élünk, amelyben minden negyedik hangzanak el a katolikus hierarchia, zófia, a természettudomány, a tárember kinai. minden harmadik kom- a bíborost cím, és általában a ka- sadalomtudomány és a közgazdaság munista uralom alatt él, és két ke- tolikus egyházon belül a rangkór- területén a marxizmus által felvetagja, például így méri fel az általános helyzetet: "Olyan világban mus viszonyát. E tekintetben a véleményeket két csoportra lehet oszAz egyik, a reálisabb, azt az páter véleménye: „Anélkül, hogy elhallgatnánk a filofoglal állást a keresztény egyházak egysége mellett, hogy „közösen vegyék fel a küzdelmet a közös veszedelemmel, a kommunizmus antikrisztusi hatalmi igényeivel szemben*. Világos ebből, hogy Strauss és a hozzá hasonlók, mindenképpen reakciós politikai céljaik érdekében, igyekeznek felhasználni a zsinatot, s azt várják tőle, hogy -morálisan támassza alá* a Nyugat politikáját. Ugyanilyen világosan fogalmazott a zsinatelőkészítő bizottság második ülésén Ottaviani bíboros. Mint mondotta: „elérkezett a pillanat, amikor a kommunizmus elleni erőteljes támadás számára különösen kedvező a helyzet*. Látható ezekből, ho^b<£X lendő erők a zsinatot valamilyen fajta „vallásos NATO*-vá akarják változtanl. Ha megint eiz az irányzat kerekedne felül, akkor a zsinat rendkívül káros hatást gyakorolna a nemzetközi helyzetre, de magára a katolikus egyházra is .A békés egymás mellett élés megvalósulásában reménykedő emberiség, mindenekelőtt a katolikus dolgozó tömegek viszont azt várják, hogy a zsinat utasítsa el az Ottaviani—Strauss-féle vonalat és ne váljon a hidegháború fórumává. A zsinati programból egyelőre csaknem teljes egészében hiányoznak az emberiség fő kérdései. Pedig jelentősége, értéke épp azon és egyedül azon múlik, mit szándékozik és mit képes tenni a legfőbb kérdés, a béke előmozdítására.