Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-06 / 208. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1902. szeptember S. Háborús bűnösöket állítanak bíróság elé Litvániában A Litván SZSZK-ban bűn­vádi eljárást indítottak An­tanas Impulavlcius. égy hit­lerista rendőri büntetózász­lóalj-parancsnok, valamint tíz alárendeltjé, közöttük Zenonas Kemsura cs Jozas üsialis századparancsnokok, továbbá Jonas Stankaitis sza­kaszparancsnok ellen. Ügyük vizsgálatát befejezték és át­adták a litván legfelső bí­róságnak. Antanas Impulavicius, aki jelenleg az Egyesült Álla­mokban rejtőzik, a második világháború éveiben elárulta hazáját, önként lépett a há­ború elején a hitlerista meg­szállók szolgálatába. egy rendőri büntetőzászlóaljnak előhb parancsnokhelyettese, majd parancsnoka lett. Ve­zetése alatt a büntetőzászló­ál j Litvániában és Belorusz­sziában ötvenezer partizánt és békés lakost gyilkolt meg. ö és biróság elé állított alá­rendeltjei közvetlenül vettek részt a tömeggyilkosságok­ban. A kubai forradalom legyőzhetetlen Kennedy nyilatkozata a szovjet—kubai megállapodásról t 'jabb amerikai provokációk Kuba elten — A kubai nép hálás a Szovjetuniónak A Fehér Ház kedden nyil­vánosságra hozta Kennedy elnök nyilatkozatát, amely válaszol azoknak az ameri­kai kongresszusi képviselők­nek, akik a szovjet—kubai megállapodást követően ka­tonai akció megindítását kö­vetelték a szigetország ellen. Kennedy hangsúlyozza, semmiféle bizonyíték nincs arra. hogy szovjet katonák érkeztek volna Kubába, vagy a kubai kormány katonai tá­Az amerikai elnök szerint a kubai kérdés „a nemzet­közi méretű kommunista ki­hívás része*. Az Egyesült Államoknak ennek megfele­lően és az amerlkaközl szervezettel összhangban kell e kérdést kezelnie. A legutóbbi hírügynökségi ról 43 ízben tüzeltek kubai területre. * A Noticias De Hoy, a Mundo és a Revolucion cí­mű lap hangsúlyozza, hogy a kubai kormányküldöttség és a Szovjetunió vezetői között folytatott tárgyalások rend­kívül jelentősek Kuba szá­mára. Kuba és a Szovjetunió jelentések szerint az Egye- megállapodása — írja a No­sült Államok folytatja pro- ticias De Hoy — tovább szí' B Szovjetunió elleni provokáció visszhangja Az Izvesztyija cikke Az Izvesztyija szerdai szá- azt jelenti, hogy a amerikai ma kommentárt közöl M. vezetők arra az útra lépnek, Mihajlov tollából a Szovjet- amelyen Eisenhower korma­unió ellen végrehajtott újabb nya járt 1960 májusában, provokációs kémrepülésről. A szovjet kormány mér A figyelmeztetett - írja Mi­az taloa képviselői ahelyett, hogy elítélnék ezt a provo­hajlov —, hogy lesz megtenni kénytelen szükséges vokációit Kuba ellen. A ku­bai forradalmi fegyveres maszpontokat adott volna át erők minisztériuma bejelen a Szovjetuniónak. „Ellenke­ző esetben igen komoly problémák merültek volna fel, amelyekkel az Egyesült Államoknak szembe kellett volna néznie*. „A Szovjet­unió — folytatta Kennedy — kizárólag védelmi célokat szolgáló légelhárító és tenge­részeti rakétákat szállít a kubai kormánynak. tette, hogy szeptember 2-án az amerikai tulajdonban le­vő guantanamói támaszpont­lárdítja a Szovjetunió és Kuba baráti kapcsolatait és testvéri együttműködését Az egyezmény fokozza Kuba né­pének a forradalom legyőz­hetetlenségében vetett hitét AII. Vatikáni Zsinat előkészületei De Gaulle megkezdte tanácskozásait Adenauer kancellárral Szerdán de Gaulle tábor- a német militaristákkal ko­nok nyugat-németországi lá- tött szövetségét togatásának második napján _ A figyelem elterelésének megkezdődtek a hivatalos „ a klasszikus és szánalmas francia—nyugatnémet tár- formája — írja a lap — már gyalasok. a második világháború előtt A Schaumburg-palotóban ls arra szolgált, hogy mentse tartotta megbeszélését de Ga- a burzsoázia Hitler előtti so­ulle és Adenauer. Couve de rozatoe kapitulációját. Az Murville francia én Schrőder igazság az, hogy szovjetelle­nyucatnémet külügyminiszter nessegével de Gaulle Münc­egyidejűleg a bonni külügy- hcn politikáját újítja fel. Ke­minisztériumban tárgyalt a késséget vállal az NSZK tanácsadók bevonásával jóazándékaiért, amikor min­Mindkct megbeszélés több ^ ^y arra van hogy az mint masfélóra hosszat tar- ójjáéfedő népiét imperializ­tott- mus nem adta. fel hagyomá­Bár hivatalos közleményt nyos agresszív hódító céljait, nem adtak kl, hírügynökségi Azzal, hogv- a bonni mili­értesülések szerint de Gaulle taristákhoz köti magát és él­és Adenauer tanácskozásé- utasítja a német kérdés bé­nák középpontjában az euró- kés megoldását, de Gaulle pai egység létrehozásénak Adenauerrel együtt a hideg­kérdése, háború élére állt. a berlini probléma és ál­talában a kelet-nyugati~m ' kapcsolatok ügye állott • • Ezt követően de Gaulle tá-J bornok a bonni városháza* előtt rövid beszédet mondott JJ német nyelven. Beszédében. „a francia és a német nép" összefogásának szükségessé-' géről* szólott. • A francia köztársasági el-J rök ezután Adenauer kisére-. tében gépkocsin Kölnbe haj-" tátott. Ott részt vett a város- J házán tiszteletére adott vll-" lásreggelin. megtekintette aj székesegyházat és újabb be- * szédet mondott, ezúttal is. német nyelven. J Szerdán délután de Ga-. ulle megérkezett Adenauer" rhöndorfl villájába. J ahol a kancellár teán látta" vendégül. Ebből az alkalom- J ból a két államférfi újabb, megbeszélést folytatott poli-J tikai kérdésekről. • Az AP bonni tudósítója" kommentálja azt a pohárkö-; szöntőt, amelyet de Gaulle* kedden este a Lübke köztár- J sasági elnök által rendezett, fogadáson mondott. Az amerikai tudósító sze-J rlnt bonni politikai körökben* úgy értelmezik de Gaulle J szavai, hogy s francia köz- . társasági elnök a két or- • szág politikai unióját sür-. geti arra az esetre, ha a Közös Piac másik négy tagállamai — Olaszország, Belgium, | Hollandia és Luxemburg —. nem hajlandó csatlakozni a" Bonn és Párizs által megálla- J pított feltételek mellett. • A francia közvélemény ag- J Ródva kísért figyelemmel de. Gaulle nyugat-németországi * jm útját A haladó demokrata-; tul az általános válsagnak az egy­- «-•• — jj»—«- házra gyakorolt hatása szemlélői lehetünk az egyház saját külön válságának is. Ezt katolikus (Szegé Gizi rajza A kubai intervenció múzsája... Kevés a sírásó... Megrázó jelentések az iráni földrengésről A hírszolgálati irodák to­vábbi megrázó jelentéseket közölnek a perzsiai föld­rengésről. Egyre súlyosabb gondot okoz a rengeteg ál­dozat eltemetése. A holt­testek sok helyen még hosszú sorokba rakva fek­szenek az utcán. Kevés a sírásó — írjava Reuter. A sah és miniszterelnöke kedden a földrengés súj­totta vidékre utazott. Több európai ország után majdnem valamennyi közel­keleti állam is bejelentette, hogy segélyszállítmányok­kal igyekszik enyhíteni a természeti csapást. U Thant, az ENSZ ügy­vezető főtitkára táviratban közölte az iráni sahhal, hogy felkérte az ENSZ szer­vezeteit: vizsgálják meg, mi módon nyújthatnának leg­rövidebb időn belül segélyt. kációt, „ügyetlen kísérletet intézkedéseket ide értve a tesznek önmaguk tisztázásé- Szovjetunió ellen felhasznált ra, kísérleteket, amelyek katonai támaszpontok harc­nem méltóak vezető politi- képtelenné tételét is. Szük­kájukhoz.* ségtelen megemlíteni — fe­Az említett kísérletek — jeződik be a cikk —, hogy e folytatódik Mihajlov cikke — figyelmeztetések ma is ha­összeegyeztethetetlenek azok- tályban vannak. Ha például kai a nyilatkozatokkal, ame- az angol kormány egyez­lyeket Kennedy a Powers ményt kötött az Egyesült Al­éltál 1960-ban végrehajtott lamokkal arról, hogy terüle­kémrepülés után tett tét U—2-es repülőgépek ren­Az Izvesztyija cikke a to- delkezésére bocsátja, meg vábbiakban hangsúlyozza: kell értenie, milyen súlyos ezt az agresszív lépést következményekkel járhat semmiképpen sem lehet az, az Angliára. Ugyanez vonal­„erős szélre* vagy más ha- kőzik mindazokra az orszá­sonlókra való hivatkozással gokra, amelyek felelőtlenül mentegetni. Hasonló kísérlet játszanak népeik sorsával. Az angol sajtó a szovjet kormányhoz intézett amerikai válaszjegyzékröl a gép melyik támaszpont­ról repült el, és mi volt a feladata. Lehetséges, hogy a legújabb szovjet atom­robbantásokról igyekezett részleteket megtudni, mi­után az ilyen gépek a leve­gő radioaktivitását is vizs­gálják. Az sem derült ki, hogy miért végezték ezt a titkos küldetést éjszaka. Végül az sem világos, hogy mit értenek területi vize­ken. Egyes lapok emlékeztet­nek arra. hogy Kennedy el­nökválasztási beszédeiben kijelentette, illó dolog lett volna, hogy az amerikai kor­mány kifejezze sajnálkozá­sát az 1960-i kémrepülőgép­incidensért. Az angol lapok tartózko­dása érthető, mert Anglia nagyon kényes helyzetben van, hiszen hivatálós beis­merések szerint legalább három amerikai U—2 repü­lőgép állomásozik angol tá­maszpontokon. Az angol sajtó részletes és feltűnő beállításban is­merteti az Egyesült Álla­mok kormányához intézett szovjet jegyzéket, amely tiltakozik a Szovjetunió lé­giterének egy amerikai kémrepülőgép által történt megsértése ellen. A lapok egyszersmind ismertetik az amerikai válasz jegyzéket, hangoztatva, hogy ez új gyorsasági világcsúcs a dip­lomácia történelmében, ami Kennedy személyes utasí­tásának eredménye, miután az elnök kerülni akarja a korábbi kémrepülógép -inci­dens megismétlődését. A Times washingtoni tu­dósítója és más angol for­rások kiemelik, hogy az amerikai válasz beismerte a légitér állítólag „nem szándékos* megsértésének lehetőségét, de nem vála­szolt több kérdésre. Ügy tudják, hogy U—2 mintájú gép sértette meg a szovjet légiteret, de amerikai hiva­talos személyek nem haj­landók színt vallani, hogy Két hónap múlva °£berh£ ben ül össze a római sodik Szent resztény közül csupán egy katolikus. heté- A Herder Korrespondenz című né­ság, a túlzott centralizáció, és a püs- tett kérdéseket, van egy terület, pöki hivatal katolikus felfogása el- ahol lehetőség nyílik a pozitív érint­len. A jelenlegi egyházi méltóságo- kezésre. Ez a terület a béke meg­hat protestáns oldalról feudális ma- szervezése. Altalános az óhaj, hogy radványoknak állóságot és ha1 intik, nagyobb ön­kört követelnek a püspökök számára, és sokan állást « oimk rr Péte,r 'net katohkus folyóirat pontos ada- foglalnak amellett, hogy a püspokö­Bazillkában a IL Vatikáni Zsinat, tokban mutatja ki a világ lakóinak ket é úgy> mint az egyház első az egyház kétezeréves törtenetében számához viszonyítva, a kereszte- évszázadaiban, a világi és egyházi ® £ ZSÍ"at el0ké" ^ S?mwuk,fJi íéS t emberek együttesen válasszák. evi Li miinb'i oí,, • n K/>.,t>l/n.iA44 AVin /i«fiínui c~r*i Inf ne «n/>ll/i44 lanatnyi születési arány mellett, évente 8 millió katolikus születik, ezzel szemben 31 millió nem keresz­tény — írja a többi között a folyó­irat. szítő munkálatok, a beérkezett óha­jok és posztulátumok értékelése, a főbizottságok tanácskozása 1959 óta folyik. Mégis, most a zsinat köze­ledtével a helyzet bonyolultabbnak tűnik, mint valaha. Az eltelt idő­szakban az igen gondos előkészitő­munka ellenére nem tisztázódtak, emellett mélyreható belső hanem sűrűsödtek a problémák. Nem mintha egyházi és világi kato­likus és protestáns részről nem tör­téntek volna mélyreható, és átfogó a zsinat ualóban tegyen valamit a békéért*. A zsinat és a marxizmus kapcso­latát vizsgáló másik álláspont kímé­letlen harcot követel a szocializmus tanai, de mint alább látható, még inkább a szocialista országok poli­tikája ellen. Mi sem jellemzőbb, .. ,, minthogy ennek a nézetnek egyik természetesen befolyasanak novelé- el6harcosa Franz Josef Strauss nyu­. i._ .,. - *- — •--«-- ga£német hadügyminiszter. Strauss a nyugatnémet Herder kiadó által megjelentetett Wort und Wahrheit Politikai tekintetben atJáa~ sére törekszik. A nyugati világban .... ma a vezetószerep a túlnyomóan A válság közepette ^„atot Pr?testáns országoké, és ezek az or­ellenté­tek marcangolják. Talán a legérde­kesebbek a Vatikánon belül jelent- A^lL^^T" fi' kező nézeteltérések. íffVlft gazdaság, életében is. Ah­Rendkívül figyelemre méltó meg- 1 szagok, mint gyarmatosító hatal- dmű íolyóirat különszámában, az mak, jelentős mértékben érdekeltek „Umfrage zum Konzil*-ban azért Afrika és Ázsia fiatal, független tor- • ' hogy a vatikáni politika és a katolikus egyház elképzelései kísérletek a problémák rendese, t^^^J^^^^J hatékonyabban érvényesüljenek, meg kellene erősödnie a római be­és n nagy tanácskozás irányvonalá- zsinat közeledtével, a különféle te­nak határozott kijelölésére. Annak, MM hogy ezek a kísérletek nem vezet­tek jelentősebb eredményre, és a szembenálló álláspontok tekinteté­rületeken mind élesebben jelentke- „ , . , , ző ellentétekről. A problematikus ff™!'^?^!2', kérdések áttekintésénél általában meg lehet állapítani a két irányzat ben nem sikerült valóságos közele- küzdelmét. Szerinte az egyik olda dést létrehozni, más, mélyebb oka Ion állnak a német püspökök, vala táns országokban, valamint az afri­kai és ázsiai területeken. Ez az irányzat érthetően a protestánsok ellenállásába ütközik. van. mint a keleti egyházak püspökei, ők Ha már most a „keresztény egy­A legutóbbi I. Vatikáni Zsinat óta az előharcosa! annak, hogy igazítsák ség* jelszava mögött rejlő politikai hozzá az idők szelleméhez az egy- célokat vizsgáljuk — mert hát a két világháború rázta meg a föld­kerekséget, forradalmak száguldot­tak végig a világrészeken, megszü­letett a szocialista országok hatal­házat formailag, és tartalmilag is. A másik oldalon áll az olasz klérus szorosabban vett vallási jellegű re­formok, végső fokon a politika ha­és mindenekelőtt a római kúria. En- tékonyságának növelését szolgálják • mas tábora, szétbomlottak a gyar- nek a csoportnak a célja az Actio _ akkor világosan kell látnunk e Z matbirodalmak, és nagyszámú új Catholica aktivizálása hagyományos célokat. Itt elsősorban esik a latba ország és nép lépett a világtörténe- alapon, az egyházi hatalom további az egyháznak a szocialista ideoló­lem színpadára. A kapitalizmus ál- koncentrációja a kúriában, és meg- giával és a szocialista államok poli-g talános válsága magától értetődően, akadályozása a katolikus egyházon tikájával szemben folytatott harca. Érdekes véoül me«vizseáini azt craeKes vegui a kérdést> hogy körök milyen szerepet érezteti hatását az egyházon belül is, és megnehezíti mindazoknak problémáknak valóban új szellemű kus saitó felháborodással • kommentálja a Bonnban el-J hangzott beszédeket, ame-* Íveknek hidegháborús jelle-J gót csak aláhúzza a de Ga-, ulle fogadására egybegyűlt" nyugatnémet áttelepültek re-, vansista tüntetése. • AZ HUMANITÉ vezéreik-J kében rámutat: a francia ál-* lamfő beszédében „a szov-" jctek uralmi törekvéseit*, emlegetve igyekezett igazolni" belül az olasz klérus túlsúlyának csökkentését célzó kísérleteknek. A német klérus reformköveteléseivel különféle megközelítését, amelyekkel a zsinat szemben a kúria a zsinatból nem játszanak a zsinatnak a kommuniz­szemben találja magá'.. Mindezen akar mást csinálni, mint egy barokk- mus elleni küzdelmében, illetve mi­az egy- pompájú, óriási demonstrációt az ként szemlélik a zsinat és a marxiz­mellett, egyház nagyságának és elszántságá­nak bizonyítására. Rendkívül érdekes probléma az tani. , teológusok és a klérushoz közelálló ún. keresztény egység kérdése, álláspontot hirdeti, hogy "a zsinat­világi emberek sem tagadják. Az vagyis a katolikus és protestáns nak politikailag a feszültség enyhí­Esprit című francia folyóirat 1961. egyházak kibékítésének. és egyesi- tését kell előmozdítania, és így nem decemberi számában Joseph Congar tésének ügye. Ennek útjába viszont sszabad maxistaellenes fórummá páter, a zsinatelőkészítő bizottság leküzdhetetlen akadályok tornyosul- változnia. Jellemző például a már nak. Hadd említsünk meg néhányat, említett Congar Protestáns részről éles támadások HÍ élünk, amelyben minden negyedik hangzanak el a katolikus hierarchia, zófia, a természettudomány, a tár­ember kinai. minden harmadik kom- a bíborost cím, és általában a ka- sadalomtudomány és a közgazdaság munista uralom alatt él, és két ke- tolikus egyházon belül a rangkór- területén a marxizmus által felve­tagja, például így méri fel az álta­lános helyzetet: "Olyan világban mus viszonyát. E tekintetben a vé­leményeket két csoportra lehet osz­Az egyik, a reálisabb, azt az páter véleménye: „Anélkül, hogy elhallgatnánk a filo­foglal állást a keresztény egyházak egysége mellett, hogy „közösen ve­gyék fel a küzdelmet a közös vesze­delemmel, a kommunizmus anti­krisztusi hatalmi igényeivel szem­ben*. Világos ebből, hogy Strauss és a hozzá hasonlók, mindenképpen reakciós politikai céljaik érdekében, igyekeznek felhasználni a zsinatot, s azt várják tőle, hogy -morálisan támassza alá* a Nyugat politikáját. Ugyanilyen világosan fogalmazott a zsinatelőkészítő bizottság második ülésén Ottaviani bíboros. Mint mon­dotta: „elérkezett a pillanat, amikor a kommunizmus elleni erőteljes tá­madás számára különösen kedvező a helyzet*. Látható ezekből, ho^b<£X lendő erők a zsinatot valamilyen fajta „vallásos NATO*-vá akarják változtanl. Ha megint eiz az irányzat kerekedne felül, akkor a zsinat rend­kívül káros hatást gyakorolna a nem­zetközi helyzetre, de magára a ka­tolikus egyházra is .A békés egymás mellett élés megvalósulásában re­ménykedő emberiség, mindenekelőtt a katolikus dolgozó tömegek viszont azt várják, hogy a zsinat utasítsa el az Ottaviani—Strauss-féle vonalat és ne váljon a hidegháború fórumá­vá. A zsinati programból egyelőre csaknem teljes egészében hiányoznak az emberiség fő kérdései. Pedig je­lentősége, értéke épp azon és egye­dül azon múlik, mit szándékozik és mit képes tenni a legfőbb kérdés, a béke előmozdítására.

Next

/
Thumbnails
Contents