Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-05 / 207. szám

8wrd&, lWt. sf^plcwbcr 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Kölcsön öntözőberendezés a paprikatermelő gazdaságoknak A fűszerpaprika-termelés növeléséért, a nagyobb ter­méseredmények .eléréséért már eddig is sok szakmai, gazdasági segítséget nyújtott a paprikatermelő gazdasá­goknak a Szegedi Paprika­feldolgozó Vállalat. Évente több ezer négyzetméter me­legágyi ablakkeretet is jut­tat részükre, hogy melegágy­ban nevelhessék a palántá­kat. ezenkívül ad trágyát, növényvédő szereket, ellátja szakmai tanácsadással is a termelőket. Ez a segítség­nyújtás most kiszélesedik. Az aszály elleni védekezés­ben nyújt majd hathatós tá­mogatást a feldolgozó válla­lat öntözőberendezések köl­csönzésével. A MONNIMPEX Külke­reskedelmi Vállalat éxport­fejlesztési alapból három berendezést vásárol atSzege­di Paprikafeldolgozó Válla­latnak. Az öntözőberendezés könnyen szerelhető és szál­lítható. Egy berendezéssel naponta 200 holdat lehet majd öntözni. Az első min­tapéldány már ez év nyarán működött a szarvasi rizsne­mesítő és kutató intézet gaz­daságában. Az öntözőberendezés köl­csönzésének híre nagy vissz­hangot váltott ki a termelő­szövetkezetekben. Az Üjsze­gedi Haladás Tsz máris je­lentette, hogy hajlandó na­gyobb területen termelni fű­szerpaprikát, ha a feldolgo­zó vállalat biztosít számára öntözőberendezést A kongresszusi tézisekről tanácskozott az SZMT elnöksége Szegeden a szakszervezeti székházban kedden dél­előtt rendkívüli ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Ülésén megtárgyalta és elfogadta az MSZMP VIH. kongresszusa téziseinek a szakszerve­zeti mozgalomban való feldolgozásával kapcsolatos intéz­kedési tervet Meghallgatta a testnevelési és sportmoz­galom fejlesztéséről szóló S ZOT-határozat végrehajtásá­ról tartott szóbeli beszámoló t, majd határozatot hozott az 1962 negyedik negyedévi üdülójegyek szétosztásáról. A Nemzeti Színház együttese Bukarestben Hétfőn a késő esti órák­ban külön repülőgépen Buka­restbe érkeztek a Budapesti Nemzeti Színház művészei. Ugyancsak hétfőn érkezett meg a román fővárosba a színház technikai személy­zete. A Budapesti Nemzeti Színház 114 tagú együttese az 1962. évi magyar—román kulturális egyezmény kere­tében körülbelül tíz napig vendégszerepel a román fő­városban. Összeállították a TIT őszi-téli programját Munkásakadémiák 18 üzemben — Filmtörténeti szabadegyetem Pedagógiai előadássorozat a szegedi járás tíz községében Világűrmúzeum Alekszandr Vlasaov aka­démikus, építész, Pjotr Ka. pica akadémikus. Valentyin Kata jev író. Valentyin Ko­vai jov berepülőpilóta és Tyihon Hrennyikov zene­szerző nyílt levélben aKom­szomolszkaja Pravdában ja­vasolta, hogy alapítsanak Moszkvában űrmúzeumot. — Ebben a múzeumban át­fogóan be kell mutatni a kozmikus térségbe való be­hatolás egész történetét, kezdve nagy honfitársaink munkáitól egészen a leg­utóbbi napokig — hangsú­lyozzák a levél írói. A Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat Csongrád megyei szervezete kidolgoz­ta már őszi-téli program­ját Szegedre és a járás te­rületére. A programban kü­lönösen nagy szerepet töl­tenek be a munkásakadé­miák, a textil-, az élelmi­szer-, a gép- és ruhaiparban, valamint a postán. Az 1962/63-as évdaban Szegeden 18 munkásakadémia műkö­dik majd. Az eddigiektől el­térően bővülnek az előadá­sok témái, s kirándulások­kal, ankétokkal, irodalmi es­tekkel és különféle tapasz­talatcserékkel színesítik azo­kat. Üzemgazdasági akadémiák is működnek majd azokban az üzemekben, ahol eddig munkásakadémiák na­gyobb tömegeket vonzottak, mint például az újszegedi szövőgyárban, a Szegedi Szalámigyárban, a Vágóhí­don, a MÁV-nál. Speciális kérdéseket tárgyalnak majd meg ezeken az akadémiá­kon, például az automatizá­lást, a termelt áruk útját a világpiacon stb. A TIT továbbra is fenntartja az üzemekkel kötött szerződéseket elő­adássorozatokra. Ezek is — összefüggő témá­juknál fogva — az adott száz előadással többet mint üzemek speciális termelési tavaly. kialakításának módszerei­ről, a család és az iskola felelősségéről stb. összesen 600 előadást rendez majd a TIT Szegeden az 1962/63-as évadban, célkitűzéseit hivatottak szol­gálni. Ügynevezett egyedi előadások is szerepelnek a társulat programjában. Ezek nem üzemi, termelési jel­legű kérdéseket tartalmaz­nak, hanem egyes tudományágakból egy-egy témakört Ismer­tetnek. Főként természettudományos kérdésekről lesz ezeken szó, de szerepelnek itt a társa­dalomtudomány, a filozófia, Változatlanul folytatják a filmtörténeti, szabadegyetemi előadásokat is, de olyan mó­dosítással, hogy az egyete­men kívül állók, elsősorban üzemi dolgozók is látogat­hassák ezeket a Szabadság Filmszínházban. Itt mutat­ják majd be az egyes film­történeti szakaszok legkivá­lóbb alkotásait is. Művészeti szabadegyete­met is létrehoznak ősz­től az irodalom, a történelem és , . a művészetek különböző a TIT-klubban. A Szépmuve­problémái is szeti Muzeum egyik osz­A város termelöszövetke- tályvezetőjét kérték fel a Keftös tévedés Azt írja a Köznevelés jú­lius 10-i száma a Nagyvilág című világirodalmi folyó­iratról közölt ismertetésé­ben, hogy Sámuel Beckett­nek, a világhírű francia író­nak a Nagyvilágban megje­lent Az utolsó tekercs című írása a szerző „első magya­rul olvasható műve". Az irodalom iránt érdek­lődő szegediek tudják, hogy ez nem igaz. S. Beckett első, Magyarországon meg­jelent művét a Dél-Ma­gyarország közölte. Olvasó­ink közül bizonyára sokan emlékeznek még rá, hogy az ír származású francia író A száműzött című, majdnem egészoldalas novellája 1961. december 17-i lapunkban je­lent meg. De nemcsak ebben téved a Köznevelés. Mást jelent az, hogy az első „magyarul ol­vasható*, mint az, hogy az első „Magyarországon meg­jelent*. Beckett írásai külföl­di — magyar nyelvű — la­pokban már jóval a Dél-Ma­gyarország és a Nagyvilág közlései előtt is napvilágot láttak. Nincs rend a Marx téri óvoda környékén Orvoslásra vár az óvónők és a lakók panasza Szegeden — mint ismere­tes — tavaly márciusban ad­ták át az építők rendelte­tésének a modern, minden igényt kielégítő, száz férő­helyes Marx téri óvodát. A tervezők, gondolva a Marx tér és környékén épülő új bérházak lakóinak kényel­mére, a lakótömb kellős kö­zepére építették a napközi­otthonos óvodát. A szülők és óvónők egy­aránt örültek a szép óvodának. Dc mégis igaz a közmon­lakóinak. Ügy ültették az dokolt: magasabb kerítéssel évelő növényeket, hogy kora tavasztól késő őszig, mindig viruljon a kis kert. S ezzel kezdődött a per­patvar. A háztömb nagyobb gyermekei „támadási célnak" tűzték ki az óvoda virágos parkját. A kertet körülvevő alacsony­kerítés az ügyesen tornászó gyermekeknek nem jelent akadályt. Így az óvónők és a gondozónők eltávoznak, kezdődik a „roham*. Virtus­ból tövestől szakították ki kellene körülvenni az óvoda udvarát, hogy ott a többi napköziotthono6 óvoda ud­varához hasonlóan játéksze­rekkel felszerelt parkot ala­kithassanak ki. összefogás­sal. közös megértéssel orvo­solható a Marx téri óvónők és lakók panasza. zetei közül a Haladás és az Üj Elet Termelőszövetkezetben kí­ván a TIT akadémiákat meghonosítani. Erre ugyanis már megértek a feltételek, hiszen a két ter­melőszövetkezetben eddig tartott előadásokat jelentős számú közönség hallgatta végig. Szerepel a TIT program­jában a szülők pedagógiai isme­reteinek bővítése is. Az iskolareform soronkö­vetkező célkitűzéseit 5—6 pedagógiai témát felölelő előadás-sorozattal kívánják segíteni. Valamennyi sze­gedi általános iskolában mod van arra, hogy a szülők által ls igényelt előadások elhangozzanak majd, példá­ul a büntetés és jutalmazás problémáiról, társadalmunk fejlődéséről és az új isko­larendszer aktuális kérdései­1 ról, a szocialista műveltség Öntözéssel kelesztik az őszieket Csongrád és Békés megyében dás: „Lakva ismerik meg az ibolyát és a dáliát, a bok­egymást a szomszédok*. így történt ez az óvoda és az épületet körülvevő bérházak esetében is. Az I. kerületi tanács a korszerű óvodaépületnek megfelelő csinos kis kertet építtetett a Szegedi Kerté- nálják. Az óvónők már jó szeti Vállalattal. A kerté- néhányszor kérték a szülő­rokat letördelték a KUKA. tartályokat felborították. Több ezer forintos az akár, melyet a tanács az óvoda fennállása óta ablaküveg pótlására fizetett. Annál szomorúbb ez, mi­vel a pusztítást a szülők, a felnőttek szeme láttára csi­szek szinte botanikus ker­tet varázsoltak az óvoda kis Első tanítási nap az iskolákban Megkezdődött a tankönyvek szétosztása Kedden volt az első taní­tási nap az általános és a középiskolákban. Ebből az alkalomból Ilku Pál művelő­désügyi miniszter reggel rá­dióbeszédben köszöntötte a pedagógusokat és a tanuló­ifjúságot Valamennyiüknek sok sikert jó eredményeket kívánt az oktató-nevelő munkában, illetve a tanulás­ban. Rámutatott hogy köz­oktatásunk fejlesztését — amit a VIII. pártkongresszus tézisei is kiemelnek — to­vább kell fokozni. Az ezt szolgáló közös célok megva­lósításához még következete­sebb. elmélyültebb munka szükséges. „Biztosak vagyunk benne, ha megtartjuk és javítjuk a pedagógusok kö­rében is kialakult egészséges szellemet, a jó munkához nélkülözhetetlen elvtársias légkört, nem maradnak el az eredmények* — mondotta. A miniszter beszédét együtt hallgatták meg a ne­velők és a diákok. A tanítás első napján me­gyénk iskoláiban a tanárok és a diákok ismerkedtek egy­mással. majd — az előző évek jól bevált gyakorlatá­hoz hasonlóan — az általá­nos iskolákban megkezdték a tankönyvek szétosztását A rendszeres tanítás a mai nappal kezdődik. ket, ne engedjék gyermeke­iknek a rongálást. A kérő, figyelmeztető szóra többször a következő volt a válasz: valahol a nagyobb gyerme­keknek is játszaniok kell. Ebben van igazság. A Mé­rei, a Marx tér és a Mik­száth Kálmán utca által ha­tárolt lakótömbben ugyanis bőven van hely egy játszótér kialakítására. A kerületi tanácsnak, és az itt lakóknak kellene össze­íogniok, hogy a jelenleg el­hanyagolt, barátságtalan ud­varból a nagyobb gyerme­keknek is megfelelő játszó, pihenő parkot alakítsanak ki. De az óvónők kérése is in­A Csongrád és Békés me­gyei állami gazdaságokban tavaly próbálták ki eJső íz­ses őszi takarmánytermesz­tést. Korán vetett lucernát, vörösherét, repcét, őszi ke­ben az úgynevezett keleszté­veréket és őszi árpát ele­gendő mennyiségű vízzel árasztottak el, s így nem a szokásos időpontban, május közepén, hanem már április végén jutottak zöldtakarmányhoz. Amíg a múlt évben ezer­száz katasztrális holdon al­kalmazták a korszerű agro­technikai eljárást, most ezt háromezer holdra terjesztik ki a két megye állami gaz­daságaiban. A Gorzsai Álla­mi Gazdaság gencsháti üzemegységében háromszáz holdon vetettek júliusban lucernát. Esöztetö öntözéssel kelesz­tették, és most olyan szép zöld a növény, hogy rövi­desen kaszálhatják. Korszerű öntözőberendezés­sel egyszerre negyven' 't holdra vezetik a vizet, órán­ként hat-hét milliméter mes­terséges esővel áztatják a szomjas földeket. A Hódmezővásárhelyi Ál­lami Gazdaság cukormajori kerületében százötven hold mostani ve­tésű repcére engednek vi­zet. s a napokban elvetésre ke­rülő őszi takarmánykeveré­ket és árpát is öntöznek. Ezekből a takarmányokból lesz a következő év tava­szán a legkorábbi zöld futósza­lag. az elsó zöldtakar­mány. Hasznos agrotechnikai mód­szernek bizonyult a „kelesz­tés*. hat előadásból álló sorozat megtartására. A szegedi járás területén úgyszintén gazdag progra­mot valósít meg a TIT, el­sősorban azokon a helye­ken, ahol már eddig is szép eredményeket értek el az ismeretterjesztésben, mint például Algyőn, Szatyma­zon, Pusztamérgesen, Zá­kányszéken, Ásotthalmon, Szőregen, Deszken, Bak­son. E községek legtöbbjé­ben önálló TIT-csoportok mű­ködnek már hosszabb ido óta. Ezek igen eredményes mun­kát végeztek. Jelentős térhó­dításra számít a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Tár­sulat Csengelén, Pusztasze­ren, Dócon, Zsombón, Ti­szaszigeten, Öttömösön és Sándorfalva Homokpusztán. Ezeken a helyeken egy-egy érdekes és jelentős előadá­son eddig is minden alka­lommal nagyszámú érdek­lődő jelent meg. Üjabb fe­hér foltokat is bekapcsol­nak azonban a TIT mun­kájába. A tervek szerint a szegedi járásban 54 helyen több mint 450 elő­adás hangzik majd el az őszi-téli hónapokban. A tervek között szerepel tíz termelőszövetkezeti aka­démia megszervezése is. Ezeket ott hozzák létre, ahol az előző években is ko­moly érdeklődés volt a TIT előadásai iránt. A szegedi járás tíz na­gyobb községében szintén rendeznek pedagógiai elő­adás-sorozatot a majd Sze­geden is elhangzó témákból. Kellemetlen vagy nyugtalan ? Sötétedik. Megfi­gyelésünk színhe­lyén, egy poros kül­városi mellékutcán valaki halk léptek­kel surran. A túlol­dali járdán közele­dő személy elmosó­dó körvonalaiból fiatal lányra követ­keztetünk. A lány körülnéz, majd vil­lámgyorsan eltűnik a szemközti ház ka­pujában. A félreértéseket elkerülendő, közül­jük, hogy a házban V—né, az ismert jósnő lakik, akinek híre már városunk. Igazi megkönnyebbülés határain is túl ter­jedt. Ezt látszik bi­zonyítani az a tény is, hogy máris újabb lépteket hallunk. Fekete fejkendős, negyven-negyvenöt éves, falusi ember benyomását keltő néni érkezik. Mind­két karján hatal­mas kosár. Némi té­továzás után ó is megfogja a kilin­cset. — Jó estét kívá­nunk — köszöntjük az árnyékból elő­lépve. — Adj' isten. — Messziről jött, néni? — Csengelérül. — A jósnőhöz? — Oda. — Mit vár iől3? — Szeretném, ha a leiköm mögköny­nyebbítené — szól, és belép a kapun. Alig érünk vissza rejtekünkbe, nyílik az ajtó, s a fiata­labb paciens máris kilibben. Mire el­halkul sietős lép­teinek kopogása, is­mét ajtózörejre le­szünk figyelmesek. Csengelei ismerő­sünk már természe­tesnek tartja újabb kérdésünket: — Megkönnyeb­bült? — Mög! — sóhajt­ja, és kérdő tekin­tetünk láttán, üres kosaraira mutat. B. L \ Tünde robogók garan­c.„lis javítója, a gépjármű­javító szövetkezet el sem tudja képzelni, hogy miért olyan nyugtalan egyik ügy­fele. Vagy tán nem is akar­ja? Hogy miért nem, hosz­szú annak a sora. Nem is próbálom részletesen el­mondani. Valahogy úgy történt a dolog, hogy Szabó Imre, az iparitanuló intézet oktatója májusban vett egy Tündét, s mivel sebességváltója „morgott*, július 4-én beál­lított vele a ktsz-hez. Azt ígérték neki, hogy a sebes­ségváltót felküldik a gyár­ba, hogy ott kicseréljék. De amikor Szabó július 23-án megjött szabadságról, még nem volt kész a motor. Augusztus 4-én derült ki, hogy július 21-én adták csak fel postára az alkat­részt. Augusztus 11-én végre megkapta a Tündét. De amint kiért vele munka­helyére, leeresztett a hátsó kerék gumija. Kiszerelte, s ekkor vette észre, hogy négy folt is éktelenkedik a belsőn, holott ő még soha­sem kapott defektet annak előtte. Kollégái összecső­dültek a hírre, s hirtelenjé­ben még jegyzőkönyvet is írtak a tapasztaltakról. A szövetkezet azonban mosta kezeit Begyűjtötték ugyan az akkoriban javí­tott Tünde robogókat, s fel­szólították, hogy keresse meg rajtuk az ő gumiját, ha azt hiszi, hogy elcserél­ték. Persze erre nem vál­lalkozott. és igaza is volt. Nem könnyű eldönteni, hogy kinek van igaza eb­ben az ügyben, csak az a bizonyos, hogy mindkét fél azt hiszi: a másik becsapta, vagy legalábbis be akarta csapni. A ktsz elnöke meg­ígérte, hogy vizsgálatot in­dit, de ez azután valahogy mégsem történt meg idáig. Nem túlzás viszont, hogy Szabót kellemetlen ember­nek tartják a szövetkezet­nél, mert annyiszor járt náluk, s annyiszor igyeke­zett megkeresni igazát. De miért kellemetlen em­ber az, aki anyagilag meg­károsítva érzi magát, s azt tapasztalja, hogy nem is akarják meggyőzni vélemé­nye ellenkezőjéről? Nem kellemetlen, csak éppen nyugtalan. Azt mondják, hogy a ja­ví tó-szolgálta tó iparban kell nagyon a Jól végzett munka után érzett nyugalom, hi­szen ezen áll vagy bukik a kölcsönös bizalom is. F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents