Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-30 / 229. szám

Vasárnap. 1962. szepi. 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 563 A közlekedés fejlődése követeli, hogy időre elkészüljön a Szegedi Gumigyár Beszélgetés a Ruggyantaárugyár igazgatójával A VALÓSÁG TALAJAN Irta: DARVASI ISTVÁN Második ötéves tervünk egyik legnagyobb beruházása Szegeden az öthalmi határ­részen épülő gumigyár. Az építést már hetekkel ezelőtt megkezdték a Csongrád Me­gyei Építőipari Vállalat dol­gozói. Jelenleg az irodahá­zat. az üzemi étkezdét épí­tik. A tervek szerint még idén elkészítik az első üzem­épület alapjatt, befejezik a gyárkerítés és az Ut építését. Az utóbbi Időben olyan hí­rek terjedtek el, hogy még alig kezdték el a gyár épí­tését, máris elmaradtak a tervektől. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük a beruházó vállalat, a Budapesti Rug­gyantaárugyár igazgatóját, So­mogyi Pál elvtársat, aki a kérdésekre elmondotta: — Üzemünk beruházási részlege már hetekkel ez­előtt jelentette, hogy a Csongrád Megyei Építő­ipari Vállalat elmaradt a gumigyár építésével. Szegeden pedig arról érte­sültünk, hogy az építőipari vállalat más munkákkal ls elmaradt. Ezért aggódva te­kintünk a szegedi gumigyár építkezése elé. Bár remény­kedünk, hogy a második fél évben megszüntetik a mu­lasztottakat, mert ha nem készül el időre ez a gyár, ennek következményei lehet­nek. Ez a beruházás szerve­sen kapcsolódik a Budapesti Ruggyantaárugyár rekonst­rukciójához. Az üzemi épü­leteknek állniok kell akkorra, mire a gépeket, egyes ipar­cikkek gyártását Szegedre kell telepítenünk. Ha nem készül el időben a szegedi üzem. külföldről drága valutáért kell be­hoznunk majd olyan gumi­árukat, amelyeket a ter­vek szerint itt kellene el­készíteni. — A közlekedés fejlődése, a magyar autópark növeke­dése követeli, hogy időre el­készüljön a gyár, és termel­jen. Ha itt elmaradás lesz az építésben, ezt nem lehet csak egyszerűen kötbérfizetéssel jóvátenni, mert ezt az elma­radást 150 millió forintos népgazdasági kár követi. — Amikor Szegedre jöt­tünk, s azt vizsgáltuk, he­lyes-e Ide telepítenünk a gumigyárat, akkor azt ta­pasztaltuk, hogy van feles­leges munkaerő ebben a vá­rosban és Csongrád megyé­ben, tehát lesz építőipari munkás, és kaphat munka­erőt az új gyér ls. Ügy tud­juk, hogy a Csongrád Me­gyei Építőipari Vállalat gép­ellátottsága is jó, ezért ért­hetetlen előttünk az építke­zés ütemében tapasztalható elmaradás. A tervdokumen­tációk rendelkezésre állnak, a szerződést már megkötöt­tük, úgy hiszem, szabad útja van az épít­kezés meggyorsításának. — Néhány nap múlva pe­dig megkezdjük a tárgyalá­sokat a szegedi városi ta­náccsal, hogy mire elkészül a gyár, megfelelő munkás­törzsgárda álljon rendelke­zésre. N. P. Több mint 231 exer holdat öntöxnek hasúnkban Népi ellenőrök vizsgálata az öntözéses gazdálkodás helyzetéről Az ország öntözés szem­pontjából legjelentősebb vi­dékein, a népi ellenőrök megvizsgálták az öntözéses gazdálkodás helyzetét. Meg­állapították, hogy a mező­gazdaság szocialista átala­kulása. a termelőszövetke­zetek megszilárdulása meg­teremtette a nagyüzemi ön­tözés társadalmi és politikai alapfeltételeit. Az irányító szervek okultak a korábbi évek hibáiból, megteremtet­ték a korszerű fejlesztés fel­tételeit. Hazánk öntözött rétjeinek, legelőinek, rizstelepeinek, szántóinak és kertészeteinek dat. A népi ellenőrök azon- tözött gyümölcs és szőlők te­ban felhívták a figyelmet, hogy szembetűnően nagy, mintegy 97 600 katasztrális hold a berendezett, de nem üzemelő területek nagysága. Az egyenletes fejlődés ered­ményeként megszűnt a rizs­termesztés egyeduralma az öntözésben, s örvendetesen fejlődött a belterjes, szántó­földi és egyéb növények ön­tözése, teret hódítottak a nem árasztásos öntözési mó­dok. A szántóterületek öntö­zése 1958-hoz képest 1961­ben négyszeresére, a rét, le­gelő két és félszeresére, a rülete, több mint hétszere­sére növekedett. Ez a fejlő­dés megfelel a követelmé­nyeknek is. Megkülönböztetett figye­lemmel tanulmányozták az esőszerű öntözés helyzetét, mert ennek a módszernek a megonosítása aránylag ala­csony beruházást igényel, egyszerű az üzemeltetés, ugyanakkor azonban hibás alkalmazása az öntözés ku­darcát idézheti elő. A ta­pasztalatokból kiderült, hogy sok még a javítani való az alkalmazott gépi berendezé­seken. A csőhálózat nehéz, s a csövek, idomok kapcsoló Ostornyeles fénycsövek a Petőfi Sándor sugárúton A városi tanács Idén aa Izzókat higanygőz-lám­másfél millió forintot fordít pávai cserélték ki. A Do­a közvilágítás megjavítása- rozsmai út esetében ez vég­ra A Délmagyarországi leges, de a Kossuth Lajos Áramszolgáltató Vállalat a sugárúton az út felújításá­József Attila sugárúthoz ha- val egyidőben tovább kor­sonlóan ostornyeles fénycső- szerüsítik majd a közvilági­vel világítja meg a Petőfi tást. Sándor sugárutat. Még Idén elhelyezik a Le­nin körút belső oldalén az ostornyeleket és ha a válln­lat ehhez megkapja a szük­séges kábeleket, akkor még az év utolsó negyedében itt is kigyullad a fény. Most szerelik a felsőtiszaparti sé­tány és a Honvéd tér hiány­zó lámpáit. Rövidesen kicse­rélik a Dugonics téren, a Hősök kapujánál, a múzeum előtt és az újszegedi hídfő­nél a lámpákat, így a bel­várost fénycsővel világítják meg. Felszerelik ezenkívül a nagykörút, a Somogyi utca, a Tisza parti sétány lám­páit is. Ezek előreláthatólag jövőre gyulladnak ki, mert idén már nem kap több ká­belt az áramszolgáltató vál­lalat. A belvároson kívül a kül­ső kerületek közvilágításá­nak megjavítására is nagy gondot fordítanak. A máso­dik és harmadik kerületi ta­nács területén még idén sok lámpát szerelnek fel. A Kossuth Lajo6 sugárúton, valamint a Dorozsmai úton kertészet csaknem kétszere­területe elérte a 231 600 hol- sére, az egyéb, köztük az ön- elemeinek minősége nem . mindig felel meg a követel­ményeknek. A népi ellenőrök a vizsgá­lat. tapasztalatainak összege­zése után számos javaslatot terjesztettek az illetékes fő­hatóságok elé. Felhívták a figyelmet arra, hogy javítani kell az esőszerű öntözés gépi berendezéseinek és felszere­léseinek minőségét, s a fej­lődés ütemének megfele­lően, növelni kell a gyártott mennyiséget. Végül kezde­ményezték: vizsgálják felül a parlagon heverő öntözőte­lepeket. K ongresszusi Irányelve­ink visszhangja azt bizonyítja, hogy né­piir.k látja és nagyra becsüli a párt politikáját immár évek óta jellemző mértéktar­tást és valóságérzéket Bór fejlődésünk nem mentes ne­hézségektől, az bizonyos, hogy a helyes, a körülmé­nyekkel és lehetőségekkel számoló politika az elmúlt hat évben zökkenőmentes politikai és gazdasági hala­dást biztosított és megóvott bennünket a nagyobb meg­rázkódtatásoktól, valamint attól, hogy előre látható, de figyelmen kívül hagyott es­hetőségek miatt akár poli­tikánk, akár gazdaságpoliti­kánk számottevő módosítá­sára kényszerüljünk. Az MSZMP korrigálta mindazo­kat a hibákat, amelyeket az MDP Vezetői annak idején elkövettek, és ezzel egyide­jűleg helyes politikát dol­gozott ki. A követendő utat, az alkalmazandó módszere­ket a marxizmus—leniniz­mus általános érvényű tör­vényeinek viszonyainkkal egybehangolt alkalmazása segített megtalálni. Vizsgál­hatjuk politikánk, vagy gaz­daságpolitikánk bármely kérdését, azt találjuk, hogy a párt mindannyiszor meg­találta a helyzethez legin­kább illő, a legjobban meg­felelő megoldást. C sak a példa kedvéért emlékeztetünk e helyt arra, hogy az ellen­forradalom után a konszoli­dáció, a munkáshatalom megszilárdítása volt a leg­első feladat. Ennek viszont a korábban meglazult mun­kás-paraszt szövetség hely­reállítása volt az egyik leg­fontosabb feltétele. A párt­nak tehát figyelembe kellett ver.nie az agrárpolitikában az ellenforradalom előtti években elkövetett különbö­ző hibákat, korrigálnia kel­lett azokat, mert ez volt szükséges egyrészt a pa­rasztság megrendült bizal­mának helyreállításához, másrészt annak a politikai tőkének összegyűjtéséhez, amely később lehetővé tet­te a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének folyta­tását és befejezését. Az első aprárpolitikai intézkedések tehát a fentemlített célt szolgálták és hamarosan meg is hozták az eredményt. Következtetésként tehát azt lehet mondani, hogy a párt az ellenforradalmat követő első Időkben agrárpolitiká­ját is a fő feladatnak, a munkáshatalom megszilár­dításának rendelte alá. Hasonlóan reális megfon­tolások jellemezték a párt Nincsenek egyedül A szegedi III. kerületi ta- idős emberek szórakoztatá­náes is létrehozta az öregek sóra. napközi otthonát. A Vérta- Az öregek napközi ottho­núk tere 5 szám alatt, a na rövid Idő alatt igen nép­volt Sándor-féle italboltban szerű lett. Nap mint nap alakítottak ki csinos otthont igen sokan keresik fel. Az az alsóvárosi öregeknek. A otthon rendszeres látogatója kerületi tanács végrehajtó például Mihalov János, özv. bizottsága modern berende- Kocsis Jánosné, Szűcs Sán­zésről is gondoskodott. Szé- dor, Borsi Pál, özv. Stencler kek, asztalok szolgálják az Józsefné, Tóth Ferenc. Az otthon vendégeinek kényei- otthon délelőtt 10 órától este mét, ezenkívül rádió, napi- 7 óráig van nyitva, vasárnap lapok és folyóiratok, vala- délelőtt pedig 10-től 1 óráig, mint különböző társasjáté- A kerületi tanács nemcsak kok állnak az idős emberek fűtött, kellemes helyiséget rendelkezésére. • biztosít az alsóvárosi öre­A Somogyi Könyvtár is geknek, hanem meleg ételt támogatta a nagyszerű kez- is. A szociális otthonból deményezést és az alsóvárosi öregek napközi otthonának 100 könyvet ajándékozott. A végrehajtó bizottság legutób­bi ülésén úgy döntött, hogy a berendezést bővíti, ezen­kívül televíziót vásárol az hordják ide az ebédet, s je­lenleg 32 idős ember veszi igénybe ezt a gondoskodást. Legtöbben közülük hazaszál­lítják az ételt, de néhányan ott helyben, a napközi ott­honban fogyasztják el. A két gondozónő, Juhász Béláné és A III. kerületben megnyílt az öregek napközi otthona Bálint Piroska a betegekre is gondol, részükre házhoz szállítják a finom ételt. A televízióvásárlás újabb gondot jelentett, hiszen az otthon csak este 7 óráig van nyitva, hogyan nézhetik te­hát a tv műsorát az alsóvá­rosi idős emberek. A vörös­kereszt, valamint a nőtanács aktivistái társadalmi mun­kában inspekciót tartanak a közvetítések idején. A III. kerületi tanács szociálpoliti­kai előadója, Lados László pedig elvállalta, hogy ugyan­csak társadalmi munkában vasárnap este ügyeletet tart az otthonban. S valóban meleg, barátsá­gos otthonra találtak a III. kerület idős emberei. Nem­csak azok, akik részére a ta­nács szociális nyugdíjat biz­tosít, hanem a többiek is, akik eddig egyedül éltek. politikáját a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában. Abból indul­tunk ki, hogy amennyire le­het, meg kell könnyítenünk a parasztság számára a nagy elhatározást Ezért hozott a párt és a kormány határoza­tokat a földjáradék fizetésé­ről, a termelőszövetkezeti parasztság társadalombizto­sításáról, az öregekről való gondoskodásról. Ezért szü­lettek intézkedések az anya­gi ösztönzés elvének a me­zőgazdaságban való fokozot­tabb érvényesítéséről, a ru­galmasabb jövedelemelosz­tásról, a vezetőknek a tag­ság belátása szerinti de­mokratikus kiválasztásáról. És az élet ismét bebizonyí­totta, hogy a párt egyfelől helyesen látta meg az idő­pontot, amikor újból lehető­vé vált a mezőgazdaság gyorsabb ütemű szocialista átszervezése, másfelől jó ér­zékkel választotta ki azokat az Intézkedéseket, amelyek a történelmi folyamat gyors és úgyszólván teljes zavarta­lan lefolyását elősegítették. F olytathatjuk a sort a szocializmus építésű­nek egyéb kérdéseivel és rendre bebizonyíthatjuk, hogy csak a realitásokhoz való ragaszkodás, az összes tényezők gondos mérlegelése hozhat és hoz egészséges gyümölcsöt Az ellenforra­dalom után jelentősen emel­kedett a magyar dolgozó nép életszínvonala. Statisz­tikai megállapítások szerint ma magasabb, mint eddig bármikor, jóllehet különböző, előre nem látott, időjárási és egyéb tényezők Időnként és átmenetileg kedvezőtlenül befolyásolják. A párt az elmúlt években mindig megmondta és meg­mondja, mikor tudjuk és mikor nem tudjuk emelni az életszínvonalat, mennyit gyarapodtak az eloszható javak, és mit kell tennünk ahhoz, hogy tovább gyara­podjanak. Irányelveink most ls világosan beszélnek a má­sodik ötéves terv első két esztendejének gazdasági eredményeiről és jelzik, mi­lyen feladatokat kell elvé­geznünk, s milyen fejlődés­sel számolhatunk a most következő három esztendő­ben. A párt mindig őszin­tén és nyíltan beszél, és ez a magyarázata annak, hogy dolgozó népünk ma biza­lommal viseltetik politikánk iránt. S bár nem örömmel, de minden esetre megértés­sel fogadja az időnként je­lentkező esetleges nehézsé­geket is. A VIII. kongresszus irány­elvei beszámolnak a társa­dalmunkban végbement ha­talmas történelmi átalaku­lásról, leszögezik, hogy megteremtődtek a szocialis­ta népi-nemzeti egység ki­alakításának feltételei; össze­gezik a gazdasági fejlődé­sünk eredményeit és meg­állapítják, hogy leraktuk a szocializmus alapjait. A szo­cializmus alapjainak leraká­sát kimondhattuk volna előbb is, már akkor, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejeződött. Mégsem tettük, mert úgy véltük, hogy bár a megálla­pítás elméletileg igaz, vár­nunk kell leszögezésével ad­dig, amíg fiatal nagyüzemi szocialista mezőgazdaságunk valamelyest megszilárdul, és így a szocializmus alapjai le­rakásának már az egyszerű dolgozó emberek számára is világosan érthető, kézzelfog­ható Jelentősége van. Ügy hisszük, ez egyik legérzékle­tesebb példája mai politi­kánk realitásának, mérték­tartásának. M ostanában gyakran ta­pasztalhatjuk, hogy a szocializmus építésé­be elért eredményeinket, nemcsak barátaink, hanem — bár kényszeredetten és fanyalogva — józanabb gon­dolkodású ellenfeleink is el­ismerik. Nem egy tekinté­lyes nyugati polgári lapban olvashatunk hazánkban járt újságírók tollából származó cikkeket arról, hogy Magyar­országon a politikai hangu­lat jó, az emberek derűsen, nyugodtan élnek, bíznak a jövőben, a dolgozó nép jól táplálkozik, csinosan öltöz­ködik és jó kedvvel szóra­kozik. Az elért eredmények azon­ban semmiképpen sem ad­hatnak okot arra, hogy meg­feledkezzünk a mértéktar­tásról és körültekintésről, mert ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az előttünk álló feladatokat is jól megoldjuk. Továbbra is gondosan figyelembe kell vennünk adottságainkat, le­hetőségeinket. óvakodnunk kell a valóságtól elszakadt ábrándoktól, az irreális szá­moktól, a ma még teljesít­hetetlen ígéretekről, vagy igényekről. Olyan terveket kuli készítenünk. amelyek az ,fii;ök maximális megfe­szítését, a tartalékok és le­hetőségek maximális kihasz­nálását követelik ugyan, de mindenképpen megvalósítha­tók. A mértéktartás és a valóságérzék, a szerénység nem mond ellent annak, hogy az erők mozgósítására ösztönző terveket dolgoz­zunk k.i A tervek azonban sohasem mehetnek túl az ésszerűség határain, mindig összhangban kell lenniök az ország, a megye, a járás, vagy a város adottságaival, tel­jesítőképességével. A szocializmus építése, második ötéves ter­vünk végrehajtása, a béke védelme a magyar dol­gozó népre is számos köte­lezettséget ró. E három fel­adat megoldása mind az egész dolgozó népnek, mind az egyes embernek érdeke. Az élet, a tények és az ér­vek népünk többségét már meggyőzték erről. A magyar nép politikai öntudata, tájékozottsága na­gyot nőtt az elmúlt évek­ben. Népünk megszokta es megszerette a párt higgadt, meggyőző, szavakkal és té­nyekkel egyaránt érvelő stí­lusát. Bízik a pártban, mert immár hat esztendős tapasz­talatai bizonyítják, hogy a szavak és a tettek összhang­ban vannak. A párt pedig óvja, politikájával és tettei­vel gyarapítja ezt a bizal­mat. Befejeződött a textil vegyészek nemzetközi találkozója Szombaton délben Vég László, könnyűipari minisz­terhelyettes a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület elnöke zárszavával véget ért a 4. nemzetközi textilvegyész kongresszus. A technika házában egy héten át tanácskoztak a textilve­gyészek, 22 előadás hangzott el a szintetikus szálak tex­tilipari feldolgozásáról, szí­nezéséről; mintázásáról. Az ismertetett kutatási eredmé­nyek és a legújabb üzemi tapasztalatok hozzájárulnak majd ahhoz, hogy tökélete­sítsék a szintetikus textil­anyagok kikészítését.

Next

/
Thumbnails
Contents