Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-23 / 223. szám

Vasárnap. 1962. szepi. 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 7 Készülnek az új évadra a szegedi irodalmi színpadok A szegedi irodalmi színpadok, most, az új évadra készülnek, a műsortervek öszszeállításán munkálkodnak. A Fiatalok Irodalmi Színpadának műsorterve már el is készült Tehetségkutató szavalóversenyt hirdet az együttes ma. vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel a KISZ Ifjúsági Házban. Szabadon választott versekkel 15-től 30 eves korig jelentkezhetnek azok a férfiak és nők, akik tehetséget éreznek magukban. A legjobb helyezést elért szavalók az irodalmi színpad tagjai lesznek majd. Ismered-e a magyar irodalmat? címmel mutatkozik be idei első műsorával a Fiatalok Irodalmi Színpadának együttese október 8-án, majd ezt követően Régi szép idők címmel állítanak öszsze szatirikus műsort. Jtána Móra Ferenc-estre készülnek, majd azt követően József A ttila halálának negyedszázados évfordulójára állítanak össze nagyszabású emlekműsort. A Fiatalok Irodalmi Színpada műsortervében szerepel egy összeállítás az orosz klasszikusok műveiből is, majd a szegedi írók műveiből állítanak össze szatirikus műsort Programjukban utolsóként szerepel Érettségi előtt című műsoruk, amely az iskolai irodalmi tételekből tartalmaz színpadi feldolgozást. A szegedi irodalmi színpad a hatvani és a ceglédi irodalmi színpadokkal is kapcsolatban áll. Több műsorát cseréli majd ki velük az új évadban, illetve kölcsönös vendégfellépések is szerepelnek a programban. A Szegedi Textilművekben most van kialakulóban az irodalmi színpad. Első műsorával októberben muKinek van igaza? Munkaügyi viták a bíróság elölt Bár üzemeinkben egyre jobb a munkaszellem, erősödik a vezetők és a fizikai dolgozók kapcsolata, mégis akadnak munkaügyi viták. Ezeknek nagy részét az üzemi, valamint a területi egyeztető bizottságok döntik el. Akad azonban olyan probléma is, amikor érdemben csak a bíróság dönthet, Ezek az esetek egyre ritkábbak ugyan, de azért érdemes még beszélni róluk. Kellő alapossággal Mint megtudtuk, a következő munkaügyi vitákkal lehet a bírósághoz fordulni. Kereset benyújtással akkor, ha az egyeztető bizottság fegyelmi úton alacsonyabb munkakörbe helyezi, vagy elbocsátja a dolgozót. Ilyen tárgyú viták néhány évvel ezelőtt még elég gyakoriak voltak. Az egyeztető bizottságok döntését több vállalatnál hatályon kívül kellett helyeznie a bíróságnak. Ilyen esetekben azonban nem érte be ennyivel, hanem a bírák megmagyarázták az egyeztető bizottság tagjainak, milyen alapossággal kell a dolgozók ügyében eljárni. Gyakran vitára ad okot az üzemekben a munkaviszony jogellenes megszüntetése és az ezzel kapcsolatos kártalanítás. A bíróság Ilyen esetekben az átlagkeresetet itéli meg, amitől a dolgozó a jogtalan döntés miatt előzőleg elesett. Megállapítja a vállalat kártérítési felelősségét, de ha a pereskedő dolgozó az említett időszakban esetleg másutt dolgozott, akkor az ott kapott munkabér összegét levonja a bíróság. A munkaügyi viták között talán a leggyakoribb, amikor a dolgozó perrel él a kártérítési kötelezettséget megállapító döntés ellen. Ugyanis igen ritka az a dolgozó, aki megelégszik az egyeztető bizottság által meghatározott kártérítés összegével. De nézzünk meg a bírósági naplóból néhány konkrét ügyet fl tények ismeretében Az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat egyik alkalmazottja leltárhiány miatti felelősség mentesítése iránt indított pert vállalata ellen. A cróság a tények alapos ismertében elutasította a dolgozó kérelmét. A ega'lapitotta, :m gy F. K., aki az egyik egyszemélyes bolt vezetője volt, rem gondoskodott megfelciofen a rábízot1 áruk bizteiiság&ról, s így történt meg, hogy a raktárbó' több mindent e loptak. Ezért természeteser, a gondatlan ooltvezetőt. lei ték fele'őssé és ít a leltárhiány okozta kár megtérítésére kötelezték. Érdekes esetet tárgyalt a napokban a szegedi járásbíróság. Az agyik Szeged környéki gépállomás volt éjjeliőre reklamálta, hogy a fizetett ünnepnapokra jarő munkabért a vállalatnal több esetben nem kapta meg. A bíróság megállapította, hogy az éjjeliőr kérése jogos volt és kötelezte a gépállomást a fizetett ünnepnapokra járó munkabér kifizetésére. Körültekintően P. Károly, a Szegedi Konzervgyár anyagmozgatója a kártérítésre kötelező igazgatói határozat hatályon kívül helyezését kérte. A bíróság itt is körültekintően járt el. Kint a helyszínen megállapította: a dolgozónak volt igaza, amikor azt állította, hogy a vállalatnak nem figyelmetlenségből okozott kárt, hanem azért, mert munkáját rossz körülmények között végezte. Éppen ezért P. Károlyt mentesítették a kártérítés fizetése alól. Helyes dolog, hogy a munkaügyi problémákkal foglalkozó bírák konkrét esetek kapcsán ezután is végezzenek felvilágosító munkát az egyeztető bizottságoknál és a vállalatoknál, hogy a sokszor bonyolult jogszabályokat maradéktalanul betarthassák a vállalat és a dolgozó érdekének megfelelően. talkozik majd be. A Csongrád megyei nyugdíjas textileseknek mutatják be vegyes műsorukat, amelyben versek és énekszámok szerepelnek. Az Újszegedi Kender-, Lenszövő Vállalat irodalmi színpadának együttese a XX. századi jeles magyar írók műveiből állítja össze új műsorát Irodalmi kávéin címmel. Keretjátékba foglalják az írók beszélgetéseit, s közben készülő, vagy már ej készült műveiknek egyes részleteit elevenítik meg. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat irodalmi színpadának együttese Édesanyám címmel mutatja be űj műsorát. Énekszámokból, szavalatokból és jelentekből összeállított műsoruk az anya iránti szeretetet és megbecsülést juttatja majd kifejezésre. A DÁV irodalmi színpadának együttese ezt a műsort nemcsak Szegeden, hanem Mindszenten és környékén is bemutatja majd, mint ahogy a nyáron is felkereste a környező községeket egyes műsorával, például Sándorfalvát, Domaszéket, Tiszaszigetet és Kiskundoíozsmát A Szegedi Kenderfonógyár irodalmi színpada a párt VIII. kongresszusának tiszteletére készül yj műsorával. A bemutatót november 10re tervezik. Ezt követően Auschwitz címmel állítanak össze egy egész estét betöltő műsort azok emlékének adózva, akik a fasizmus terrorjának estek áldozatul. Magyar meglepetések A BRNÓI VÁSÁRBAN Járjuk a brnói vásár pavilonsorait. Körös-körül őszi színekben pompáznak nagy csehszlovák testvérvárosunk hegyoldalai, itt a széles völgyben pedig most éli legvirágzóbb napjait a vásárváros. Utcáin emberek ezrei, kis terein mindenütt csoportokban csodálják a látogatók a legújabb gépeket, járműveket, a lakóházaknak is beillő nagyságú pavilonok ajtajain pedig ki- és beáramlik a tömeg. A soksok érdekesség néNépszerű az Alba Regia zegetése közben jóleső, hogy itt is, ott is hosszabban időznek egy-egy olyan gépnél, műszernél, amelyet magyar nemzetiszínű jelvényes kiállító mutat be. Kétségtelen sikerük van szocialista iparunk számtalan termékének, amely a vásár különféle területein a szakpavilonokban található a megfelelő szakosítás alapján. Az egyik legnagyobb magyar „sláger* a Haldex meddőhányó-kitermelő, ez a nagyon modern és gazdaságos bányagép, amely már az első napiokban különösen felhívta magára a nyugati szakemberek figyelmét is. A „laikus* nagyközönség persze jobban érdeklődik például a Budapesti Ipiari Vásáron először bemutatott új nagyképernyős, saját állványzattal ellátott Alba Regia TV-készülékünk, vagy a rendkívül praktikus Nixi alumínium motorcsónakunk iránt. A pécsi Sophiana gépgyár viszonylag kis helyet elfoglaló gépiéi is az érdekességek közé tartoznak. Van, amely három műveletet is „tud*: darál, kever, vág. Nagyobb tsz-ekben is elkelhet téli disznótorok idején, hiszen óránként 200 kiló húsból készíthető vele kolbász, szalámi. A varrógépiek sorozata, az Elektroimpex műszerei, a Technoimpiex szerszámgépei, műanyagformázó gépei és sok-sok egyéb ... Valóban van mit mutatnunk a szakembereknek és az átlagos látogatóközönségnek egyaránt. Van mivel meglepnünk őket. Magyar a „brazil* Sétálgatás közben azonban egy szerlepődöm meg, kellemes illat! csak én Ismerősen Ahá, magyar presszókávé. Az öröm azért érthető, mert Csehszlovákiában a törökösen főzött kávét kedvelik, a nálunk szokásos főzetet legfeljebb nagyon ritka helyen ismerik itáliai kávé, olasz kávé néven. Az illat azonban ezúttal nem M Ötszázötven magyar ösztöndíjas külföldi egyetemeken Az 1962—63-as tanévben mintegy 550 magyar ösztöndíjas tanul külföldi egyetemeken. főiskolákon. Csaknem négyszáz hallgató tanulmányait folyatja, 160-an pedig mint elsőévesek kezdik meg a tanulást. Ösztöndíjasaink közül a legtöbben a Szovjetunióban tanulnak. Jelentős számban kerültek magyar fiatalok a Német Demokratikus Köztársaságba, Csehszlovákiába, Lengyelországba,. Bulgáriába. többen pedig távol-keleti baráti országokba nyelvészeti tanulmányokra. Szegedi művészek Makai ?éter Nem kell ahhoz nagyon ismerni Makai Pétert, a Szegedi Nemzeti Színház fiatal rendezőjét, csak egy kicsit színházba járónak kell lenni, hogy észrevegye az ember: prózai rendező létére is nagyon szereti az operákat, sőt, legnagyobb sikereit Szegeden nem a prózai darabok, hanem operák rendezésével érte el. Méghozzá ebben is a műfaj „legfogósabb*, „igazi* operarendezőket is kemény próbára tevő darabjaival, modern operákkal. Gondoljunk csak például a Toledói pásztoróra, A hold és az Eljegyzés a kolostorban előadásaira. A rendezés annyira jól eltalálta ezeknek a műveknek groteksz, bizarr, modern hangvételét, mintha Makai Péter egyenesen operarendezőnek született volna, mintha ezt tanulta volna a főiskolán, sőt mintha évtizedeket töltött volna a modern operák tanulmányozásával. Pedig még vizsgarendezése is — 1957-ben Miskolcon — próza volt. Utána a budapesti Nemzeti Színházban, tehát prózai együttesnél dolgozott. Igaz, közben 2 évig az Állami Operaház segédrendezője volt. Alaposabb — tényleges munkabeli — kapcsolatba azonban csak 1960ban került a modern operákkal, amikor Szegedre jött. Egyébként éppen emiatt jött ide. Modern operákat akart rendezni és díszleteket akart tervezni. Ehhez is kitűnően ért ugyanis, s itt erre is lehetőség volt. Érthető hát, hogy most, amikor a modern színházművészet iránt érdeklődő, újat szerető Makai Péterrel az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiről beszélgetünk, a fiatal rendező mindenekelőtt azokat a gondolatokat emeli ki, amelyek a korszerűséggel, és az ifjú művészek helyzetével kapcsolatosak. — A fiatal művészeknek az a fejlődése, amelyekről az irányelvekben szó van, természetszerűleg a színházi szakemberekre, a színészekre és a rendezőkre is érvényes. Arról a nemzedékről van szó, amelyhez én is tartozom. Sokan közülünk az ellenforradalom előtt bizonyosfajta ellenzékiségbe húzódtak. Amikor azonban megváltozott a párt kulturális politikája, egyetértően álltak a tevékeny építők soraiba. Sokan úgy gondolják, még ma is türelmetlenek ezek a fiatalok, s a mindenáron újat akarás igénye egyesekben túlságosan is felfokozott. Szerintem nem ez a lényeg, ezek a hibák múlékonyak. Az a fontos, hogy a fiatalok képesek tiszta, igaz, becsületes művészetet produkálni. Eddigi tevékenységük bizonyítja ezt. A beszélgetés közben szó esik a művészi kísérletezés szabadságának gondolatáról is. — A színházban — mondja Makai Péter — jóval nehezebb kísérletezni, mint a művészetek más ágaiban. A színház jóval több pénzbe kerül, mint a festő ecsetje és palettája, vagy mint az író papírja és ceruzája. Ez a helyzet bizonyos fokig gátat szab a kísérleteknek, noha az is igaz, hogy színházat, s nem is valami alacsonyrendű, kezdetleges, hanem művészi színházat, lehet akár egy szál deszkán is csinálni. — A színházi kísérleteket az is korlátozza, hogy a drámairodalomban sem érzem még eléggé a kísérletezőkedv kibontakozását. Márpedig minden színházi kísérletezéshez írók kellenek, akik akarnak is, tudnak is újat, jelentőset mondani. A mondanivaló nélküli kísérletezés nem művészet, hanem csak amolyan művészkedés. — Az irányelvek hangsúlyozzák az öncélú művészet elleni harc szükségességét. Nagyon fontosnak érzem ezt a gondolatot. Véleményem szerint most csakugyan fennáll az öncélú művészkedés jelentkezésének veszélye. Küzdenünk kell ellene. Felismerése nem nehéz, a harchoz mindössze egy kis becsületes elszántság kell. Vízválasztó: a mondanivaló. Ha egy műnek nincs mondanivalója, az nem igaz művészet, amelyet támogatnunk, hanem öncélú művészkedés, amelyet irtanunk kell. — Ebben egyébként az élet és az idő is segítségünkre siet. Nemcsak a mai légkör, amelynek friss levegőjében a gyom elsorvad, hanem általában az idő, amelynek határozottan van bizonyos tisztító szerepe. A színháztörténet tapasztalatai azt bizonyítják, hogy mindazok a törekvések, amelyek nem a társadalmi valóság legfontosabb kérdéseire akartak válaszolni, idővel széthulltak, folytatójuk nem akadt. Az igazi jó színház nem túri az öncélúságot. Az ellene vívott harc legfontosabb feladata tehát az, hogy ilyen jó, tartalmas, mély mondanivalókat hordozó színházat teremtsünk. ö. fc. magyar kiállító helyről jön. A hosszú sor, amely e különleges csemegére vár, a Brazília feliratot viselő kis pavilonnál álldogál. A zamatos brazil kávét propagálják itt, ez most már bizonyos. Egy kis csalódás. Vagy mégsem? Nagyon ismerős ugyanis a gép, amelybe jóképű brazil fiatalember csurrantgatja az illatozd, olajbamán csillogó, gusztusos adagokat. — Ez biztosan magyar gép — mondom M. S. kollégámnak. — Önök magyarok? —« szólal meg erre tökéletes nazai kiejtéssel a brazil fiatalember. A kölcsönös meglepődés után kiderül, hogy a „brazil* Brúder Endre, a preszszógépeket is gyártó egyik budapesti ktsz tagja, aki itt a brazilok felkérésére mutatja be, hogyan kell főzni a finom brazil kávét — magyar gépen. S aztán már benn a pavilon belső fogadószobájában. a talán soha ilyen jól nem esett csésze kávé szürcsölgetése közben tudjuk meg a brazil kereskedelmi emberektől, hogy nagyon jól ismertek és kedveltek Brazíliában a magyar presszó-kávéfőző gépek. Egyelőre azonban még igen kevéssel rendelkeznek ott, de remélhetően vásárolnak nagyobb tételben is. Presszógépeink jó hírének köszönhető, hogy itt is ezen főznek, mégpedig a budapesti Fémfeldolgozó Ktsz automatikus, gombnyomásra működő Klub-krém kávéfőző gépen, amelyet először ugyancsak az idei Budapesti Ipari Vásáron láthattunk. Ilyen gép működik egyebként a brnói vásár nemzetközi klubjában is. Presszógépcink becsülete Egv szám kávé nem sok. de annyi sem terem magyar földön. Messze tengerentúlról s más távoli tájakról hozzuk. Mégis egyik legnagyobb termőföldjén, Braziliában a magyar kávéfőző gépeket becsülik meg ennyire. Eszembe jut a tréfálkozó szólás, amelyet igazi borivó emberek mondogatnak az idült fröccsóket kedvelőknek: „Ha az isten akarta volna, hogy a bort vízzel igyuk, akkor a szőlőtőke mellé szódásüveget is teremtett volna.* Hát a kávéra ez egyáltalán nem alkalmazható. Mert a kávé gyökerétől bizony még messzebbre esett a magyar presszó kávéfőző gép! De azért úgy egymásra találtak, hogy az istennek sem kell ebben hibát keresni. LÖKÖS ZOLTÁN Ünnepélyesen megnyitották a Felsőfokú Vasútforgalmi Technikumot Szegeden Tegnap délben Szegeden, a Marx téri vasútforgalmi technikumban ünnepélyesen megnyitották a most életre hívott hároméves Felsőfokú Vasútforgalmi Technikumot. Az új technikum induló első osztályában negyven fiatal kezdi meg a tanulást, akik az ország majd minden tájáról érkeztek. A felsőfokú technikum létrehozását az tette szükségessé, hogy a népgazdasági tervek során újabb hatalmas feladatok várnak a vasútra is és az új káderek képzése sürgető feladat. Szükségessé tette az oktatási reform is az új iskola létrehozását. Az ünnepségen Lindn«r József, a MÁV vezérigazgató-helyettese köszöntötte a most megnyíló intézet tanári karát és diákjait. Az ünnepségen részt vettek a megyei és a helyi párt- és tanácsszervek vezetői is. Az ünnepi beszéd elhangzása után baráti hangulatú beszélgetésen ismerkedtek meg a vendégek, a tanulók és a diákok az új intézet feladataival.