Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-19 / 219. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Szerda, 1962. fficeptcBiber IS* Kutatók, orvosok, tanárok az iskolai testnevelés korszerűsítéséért Az országos Napjainkban 82 sérleti oktatást fognak beve­reform zetni. Egy-egy osztály négy éven át heti négy órában csak egy sportággal foglal­kozik majd. Évente kétszer ellenőrző méréseknek vetik alá a tanulókat, s a 4-ik év végén az eredményeket ki­keretein belül Igyekszünk ki­alakítani azokat a helyes módszereket, art a tananya­got, amelyek a testileg és szellemileg egészségesen fej­lett gyermek kifejlődését elő­segítik. Ennek a munkának egyik igen fontos részét ké­pezi a most meginduló ku­tatás, amely a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet Irányítása mellett az ország legnagyobb városaiban, Bu­dapesten, Debrecenben, Sze­geden, Pécsett és Miskolcon ebben a tanévben kezdődik. A feladat az, hogy a 6—18 éves gyermekek testi fejlő­dését még pontosabban meg kell ismerni, az általános és középiskolák testnevelési anyagát alkotó sportágak testi és lelki fejlődésére gya­korolt hatását kell kikutatni és a helyes tanítási módsze­reket kikísérletezni. Miért van erre szükség? Azért, mert az iskolai testnevelés anyagának összeállítása ed­dig csupán a tapasztalatalap­ján történt, és annak nem volt tudományos értéke. A kutatások legfőbb eredmé­nye éppen az lesz, hogy ada­tokat szolgáltat egy tudomá­nyos alapokon nyugvó test­nevelési tantervhez és mód­szertani utasításhoz. A kutatási volta határozza meg azt, hogy ebben a munkában több szakterület képviselői vesznek részt A tanulók testméreti adatai­nak felvételezését Budapes­ten, Szegeden és Pécsett 70 altalános és középiskolai osztályban a Szegedi Tudo­mányegyetem Embertani In­tézetének kutatói, dr. Farkas Gyula adjunktus és Pónyai Sándor fogják végezni. Az elettani vizsgálatokat váro­sunkban a Sportorvosi Inté­zet munkatársai bonyolítják le dr. Jász Tivadar főorvos vezetésével. A sportadatokat az egyes iskolák testnevelő tanárai veszik fel, akik egy­ben a négy év alatt az egyes osztályok testnevelési óráit is vezetik. A szervező mun­kál Szegeden ezen a téren Tari János, az egyetemi Testnevelési Tanszék veze­tője vállalta Ebbe a kutató­munkába városunkban több iskola testnevelő tanára kap­csolódott be. Így az általá­nos Iskolák közül a Kolozs­vári téri iskolából Marko­vits Endréné, a rókusi isko­lából Papp Lászlóné, a Pe­dagógiai Főiskola Gyakorló Iskolájából Császiné és Lang Elemér, a Juhász Gyula ut­cai iskolából Kónya Ferenc, a Ságvári Endre Gyakorló Iskolából Vékony István, a Rózsa Ferenc Gimnáziumból Ludányi Márton testnevelési tanárok vállaltak feladato­kat. A tervezett kutatás sze­rint négy éven át az általá­nos iskolák mostani V., va­lamint a középiskolák I. osz­tályai közül az egész ország területén száz iskolában ki­viszony­latban meginduló és a maga nemé­ben egyedülálló munkát a Művelődésügyi Minisztérium is hathatósan támogatja, és az eddigiek alapján már kül­földi érdeklődés is tapasz­értékelik. Ebből megállapít- talható a beinduló munka ható .lesz az, hogy a kérdé- várható eredménye iránt, ses sportág milyen hatásokat Éppen ezért különös jelentö­váltott ki a gyermekeknél. A rendelkezésre álló ismere­tek birtokában fogják meg­határozni azt a tananyagot, amely az ideális fejlettségű gyermeki szervezet kialakí­tásához szükséges. sége van számunkra annak, hogy ebbe a kutatásba sze­gedi kutatók, orvosok, peda­gógusok is szép számmal be­kapcsolódhattak. Dr. Farkas Gyula adjunktus cJiemutató a p&itáfök műael&dfai otthonában Szűcs György Az asszony szólni kellett volna még Ná­többet keres című darabját dor 'László, Katona Ferenc és Dózsa Mihály alakításán. A zenekart Joó Ete vezet­te, a táncokat Tihanyi Ele­onóra tanította be. Dicséretet érdemel a díszlettervező és kivitelező Molnár István, aki a szerény anyagi keretek el­lenére színvonalasan és ízlé­sesen oldotta meg feladatát. Bálint Gyula a napokban mutatták be a Postás Otthon műkedvelő színészei. A nézőtér zsúfolá­sig megtelt. * A szereplők közül a fér­jet alakító Tóth József emel­kedett kl rutinos, biztos já­tékával. Aránylag jól oldot­ta meg feladatát: Kállaylm­réné, Fitor Jutka, Bozóki Er­zsébet és Tárkányiné. Csi­Rádióműsor Szerda KOSSUTH-KADIÖ 4.16 Rákóczi-induló. 4,30 Hi­rek. 4.40 Vidáman, frissen. Köz­ben: 3,00 Falurádió. 5.30 Hirek. 6,30 Orvosi tanácsok. 6,40 Hlrde­tőoszlop. 6.50 Időjelzés. 7,00 Hi­rek. 7.10 Uj könyvek. 7,30 Mű­sornaptár. 7,50 Időjelzés. 8.00 Műsorismertetés. 8,10 Napiren­den ... 1,15 Operarészletek. 8,55 Lányok. Regénylsmertetes. 0.15 Zenés séta Mohácson. 10,00 Hí­rek. 1S.M Uttöró-hfradó. 10,30 Zenekari muzsika. 11,15 A Szabó család. 11,00 Déli harangszó. 11 óra 15 Tánczene 13,15 Válaszo­lunk hallgatóinknak. 11,10 Népi zene. 14.00 Szeptember. Elbe­szélés. 14.20 Palló Imre és Sze­csődy Irén énekel. 15,00 Hírek, közlemények. 15.08 Időjárásjelen­tés. 15.10 Kazinczy Spleibergben. 15,25 Cigányszerelem. Részletek. 16,20 Túrán László zongorázik. 16.30 Az Al-Dunától a Keleti­tengerig. 16,40 Fúvószene, 16,55 Műsorismertetés. 17,00 Hírek. 17 óra 15 Zenekari muzsika. 17.45 Munkásklub. 18,06 Melódla-ex­pressz . .. Közben: Közvetítés á Bp. Vasas—Friedrichtstadt lab­darúgó EK-mérkőzésről és súlyemelő VB-ről és EB-ről 19 óra 50 Jó éjszakát, gyerekek! 20,00 Esti krónika. 20.25 Közve­títés a súlyemelő VB-ről és EB­ről 20,10 Rózsa Sándor. Foly­tatásos rádiójáték. IV. rész. 21 óra Van új a nap alatt! 21,15 EJffl előtt Párizsban. 22,00 Hí rek. Utána: Randé Jenő londoni levele. 22.20 Hangképek a súly­emelő VB-ről és BB-rőL 22.30 Ugetőverseny-eredmények. 22.35 Szőnyl Erzsébet: Firenzei tragé­dia. Opera. 23,30 Tiszta hittel Vers. 23.35 Verbunkosok. 24.00 Hírek. 0.10 EJ1 zene. 0.30 Hirek. PETOFI-RADIO 5,00 Reggeli zene. 6.00 Hí­rek. 1,25 Műsornaptár. 6,30 Torna. 8,00—0,10 Hirek. 14,00 Időjárás- és vízállásjelentés. 14 óra 15 Műsorismertetés 14,20 Operettmuzslka. 14,40 Orosz nyelvlecke a VT. osztályosok­nak. 15.00 Bágya András: Köny­nyüzene hegedűre és zenekarra. 15,23 Chopln-zongoraművek. Köz­ben: 14,00 16,05 Hírek. 16,40 Af­rika koronája. Versek. 16,55 Kó­rusok. 17,15 Színházi élet Bé­késcsabán. 17,30 Könnyűzene. 18 óra Hírek. 18,05 Orvosi taná­csok. 18,10 Marton. Részletek. 18,40 Kulturális krónika. 19,00 Hírek. 19,05 Híres prímások le­mezeiből. 19.30 Rádió szabad­egyetem. 18.56 Zene es előadó­művészet. 20,25 Angot asszony lánya. Részletek. 21,00 Hírek. 21 óra 03 Hangszerszólók. 21,15 A test élete. Elbeszélési 21,30 Köz­vetítés Montrealból, a Massey Hallból. Sztravinszkij-müvek. 22 óra Tánczene. 23,00 Hírek. 23,15 Műsorzárás. Toloviziómüsor 18,00 A kisfilmek kedvelőinek. 18.30 Súlyemelő VB és EB. 18,00 Doktorkisasszony. Közvetítés a Kis Színpadról. Az első szünet­ben: Tv-világhiradó. Utána TV­Világhlradó lam. Hirek. Kilenc vállalat dolgozói egy gyártelepen Furasa tényt közöl e né­hány szavas cím. Furcsa je­lenség, de való igaz. Az em­lített gyártelep Szegeden van, a MÁV állomás mö­gött, a Szövetkezeti úton. Tévedés ne essék, nem új gyártelepről van szó, ahová bezsúfoltak kilenc vállalatot. Ez már több mint tíz év óta fennáll, 6 a Szegedi Pap­rika feldolgozó Vállalat tu­lajdona. Bizonyára most azt kér­dezi az olvasó, hogyan ke­rülnek kilenc vállalat dol­gozói egy gyártelepre. Ter­mészetesen az enilitett vál­lalatoknak nem minden dol­gozója van itt, csak egy-egy munkacsapata. Hogy mit csi­nálnak itt egyszerre eny­nyien? A Csongrád megyei ép ítő, a szegedi építő, a gyár­kéményépítő, az aszfaltútépítő és még egy pesti útépítő vál­lalat dolgozói természetesen építenek. A kútfúrók fúrnak, a szerelők, amelyek között vannak ktsz-dolgozók is, sze­relnek, a szigetelők, mert két szigetelő vállalat dolgozói is itt vannak, szigetelnek. S hogy biztosítsák az effajta nyüzsgés folyamatos­ságát a gyártelepen, már a helyszínen dolgozik három tervező vállalat néhány ter­vezője. Itt vannak az élel­miszeripari, a szegedi ós a HÖTERV emberei is. Aki egy kissé is ismeri az üzemi építkezés körülmé­nyeit, bizonyára összecsapja kezét, s azt kérdezi; mi le­het ott? A nyüzsgést fokoz­za még az, hogy a paprika­feldolgozó vállalat most ér­kezett el a csúcsforgalom­hoz, tehát teljes kapacitás­sal dolgozik. Nincs más vá­lasztásunk — mondják a vál­lalat vezetői — így kell ter­melnünk, építenünk. Mi úgy hisszük, keresni kellene más választást, s ha ezt nem tudják megoldani Szegeden, hát népgazdasági szinten kell sürgetni, hogy teremtsünk rendet az ilyenfajta nyüzs­gésben. N. P. Ifjúsági bérlelek a színházbai A Szegedi Nemzeti Szín­ház bérletet hirdet az ifjú­ságnak is. A 14 éven felüli diákoknak 10 előadásból álló bérletet bocsát ki. Ebben a sorozatban szerepel Mester­házi Lajos: Pesti emberek; Shakespeare: Makrancos hölgy; Gáspár Margit: Ham­Színház a 12 és 14 éves dis koknak. Ez a bérletsorozí öt előadásból áll. Goeth* Egmont; Bródy Sándor: . tanítónő; Mozart: Szökteti a szerájból és Shakespear* Makrancos hölgy című mű\i szerepel a műsorban. A tíz előadásból álló sor* zat bérleti ára nyolc egyer letnek nincs igaza; Goethe: Egmont; Zorin: Jó emberek lő részletben októbertől nú es Brecht: Simoné Marhard jusig, az öt előadásból áll látomása című műve, vala- sorozat pedig négy egyen] mint három opera, Mozart: részletben, októbertől febn Szöktetés a szerájból, Pro- arig fizetendő. A bérletek! kofjev: Eljegyzés a kolostor- minden iskolában a színhá: ban; Puccini: Turandot című előadások szervezésével me| operája és egy balettműsor, bízott tanárnál szeptembe Külön műsortervet állított 22-ig válthatják meg a di£ örsze a Szegedi Nemzeti kok. £ 1 ri SAKKi H i 1 Megkezdődött Várnában a XV. 6akkolimpia, 42 ország részvételével. A magyar csapat Portisch, Szabó, Bilek, Barcza felállí­tásban játszik, tartalékok Lengyel és Honfi. A Szovjetunió a legerő­sebb csapatával állt ki, Bot­vinnik világbajnokkal az élen. Petroszján, Keresz és Geller mellett az exvilágbaj­nok Tal és Szpasszkij nagy­mester csak a tartalék sze­repét töltik be. Tal egész­ségi állapota helyreállott, nagy ambícióval készül ver­senyeire. * A régebbi sakkolimpiákon Magyarország csapata kitűnő eredményeket ért el, Hosszú évekig Maróczy, dr, Vajda, Steiner Endre, Steiner Lajos, Havasi és dr. Nagy Géza voltak a csapat erősségei. Az alábbi játszmát az 1928-as hágai olimpián ját­szották, ahol Vd2, Hfgg, 13. gi, 1)5!, 1 cxb, axb, 15. Fxb5, Fxb5,1 Hxb5, 16. 17. Fe3, f5!, 1 Hg5, f4, 19. Fa7, Hc8, 2 IIe6, Vd7, 21. Va5, Hxa7,2 Hxa7, c5, 23. dxc, Vxe6, 2 Kbl, He7, 25. Bel, Hc8, v lúgos feladtai LSLJ Ks •m. Világos: Kc3, Bel, Fb3 (3 Sötét: Kai, Fbl. gyaloj a3 (3). Világos indul, 9 a harma dik lépésben mattot a< Magyarország (Birgfeld feladványa.) 4*/i pont előnnyel győzött a A múlt második helyen végzett USA megoldása csapata előtt. Világos: S&rconl. Sötét: dr. Vajda L d4. Hf6, 2. Hf3, g«. 3. o4, Fg7, 4. Hc3, 9—0, 5. e4, d6, 6. Fd3, Hc6, 7. h3, e5, 8. d5, He7, 9. Fg5, Kh8. 10. heti feladván 1. BaS, Fg7, Bgl, Fxl, Vc2, Fd7, 11. 0—0—0, a6, 12. got Bg8, Fd4, 3. Hg3! A megyei sakkszövetsc vasárnap rendezi meg a mi gyei egyéni viUámbajnokai Gyakorlott Jacquard. valamim alma szövőgépen dolgozni tudo szövőnőket Mv* a Szegedi Jutaúrugyar. oaetaiyon. Jelentkezes munkaügyi 16075 Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, nagymama és dédanya. öcv. BORIS ISTVÁN VE Rummer Irén él étének 82. évében elhunyt. Temetése folyó hő 30-én 13 érakor lera a belvárosi temető kupolacsarnokéból. Gyászoló család, SOMI Petőfi sgt. 28. Szomorú szívvel tudatjuk, hogy szeretett nagynenénk, rokonunk, érv. FARKAS IMKENE Ábrahám Krisztina folyó hó 17-én, életének 90. evőben hosszú szenve­dés után elhunyt- Temeté­se folyó hó 10-on 15 óra­kor leaz a belvárosi te­mető kupolacsarnokából. Gyászoló Farkas 5848 és Ábrahám család Mély fajdalommal tudat­juk, hogy drága Jó fére Jem. szeretett edesapank, nagyapánk, testvérünk, ro­konunk. 8ZIKANYT GYULA 74 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Temetése folyó hó 20-án du. 3 órakor leaz a belvá­rosi temető kupolacsarno­kából. A gyászoló család. Szeged. Április 4 útja 65. özvegy Farkas Andrásné öltözéke ugyan el nem árulja, hogy még csak 37 éves. Piszokfoltos, kopott, fekete ruhájában, szögletesre kötött kendő­jében úgy néz ki odahaza, mint egy öregasszony. De az is mintha gyá­szolna. Olyan gyászos öregasszony. Nem mondom, ha ünnepnap felölti neylon ruháját, tűsarkú cipőjét, még A férfi megszólal: — Fáratt... natyon fáratt! Aj em thöriszt! Szálláss... Fáratt... Szli­pi... Szálláss! Farkasné szétkeni szeme alatt a kenyérsütéskor rászállt koromkozme­tikát, s úgy gusztálja az idegent: — Hát nem magyar? — Nó. Inglis. Angol. nincs mellette. A helye azonban mc meleg. Tehát itt aludt Feltápaszki dik, s egy egészségeset ásítva az al lakba könyököl. Ahogy ott vizsgál; a "pámulatusan työnyörű országot egyszerre megjelenik pontosan előt egy pirospozsgás, rózsálló fiatal as: szonyka kombinéban, hajuldozi jobbra, hajuldozik balra, közben ezi 30-nak se látszik, de otthon, k ház .„„.B....1IllilBililBr keta külön,ös szfakat rikács°lja' 4 Fájdalomtól megtört szív­vel tudatjuk, hogy forrón szeretett, felejthetetlen Jó férj, fiú, testvér sa rokon, BARNA KAROLY életének 54. evében várat­lanul elhunyt. Temetése f. hó 10-én. saerdán du. 4 órakor leaz a bal.istyai te­mető ravatalozójából. Gyászoló család, Balástya. Felszabadulás u. 4. körül nem sokat ad magára. Ugyan minek is? Férje, a "drága jó András­ként* 17 éve veszett oda a fronton. Hát kinek öltözködne? Iga? ugyan, hogy egyszer-kétszer teszi nála tiszte­letét a szomszéd falubeli harangozó, de az nem az ő esete. Alacsony is, kö­vér is. Így hát amilyen az ihlet, olyan az áhítat. Lassan el is maradozik a háztól a harangozó. Bezzeg a -drága jó Andráskám* magas, derék, csinos ember volt. Bármennyire is feszíti szívét a hű­ség elhalt férje iránt, azért mégis­csak eszébe jut néha a hiányzó férfi meleg ölelése. No, de igazán, csak úgy gondolatban. Amúgy semmi, so­ha semmi. Ha véletlenül feltámadna András, nem vethetné a szemére, hogy egy pillanatra is hűtlen lett vol­na hozzá. Esteledik. A tyúkok már beültek. Kifordul a pitvarajtón, hogy megto­józza a tyúkokat. Bebújik utánuk az ólba, de nemsoká bosszankodva má­szik elő, kezében két hatalmas kakas­sal. A ház végéhez megy velük, ahol a két kakast belendíti a sötét, hideg verembe. — Egye Je a fene a sok ingyenélő­jlt. Hetven tyúkhői csak 20 tojás?! Majd adok én nektek! Amint megfordul, szemébe világít a pusztaság végében lebukni akaró nap vörös tányérja. S mintha a nap ide­oda mozogna. Vagy benne mozog va­lami? Mi a csuda lehet az? Kezével a napot kukkerozza, s hát mit lát? Egy hosszú, sovány alak bukdácsol benne és énpen feléie közeledik. Mi­kor az alak- olyan közel ér hozzá, hogy kilépve a fénykoronghói elta­karja előtte a napot, akkor látja, hoev idegen: magas, szép szál. csinos férfi. A szíve megdobban: András is 'Íven volt. csak vállasabb. Méo tán fiata­labb is volna, ha élne. Hátán hatal­mas hátizsák, kezében díszekkel ki­vert hot. térden alul érő rövídnadrág­ja szégyenkezve fitveg a lábaszárán, ami egy hatalmas bakancsban ér vé­get. i A dzsentlömen [ — Angol? Hát azért nyifatolja így a magyart? No, tessék beljebb ke­rülni. Mikor a jó hűvös szobába érnek, Farkasné sajnálkozva kotyog, mint egy öreg jérce: — Szállás nincs, mert a férjem meghalt és azóta egy ágyam van. Meg aztán, mit szólna hozzá a falu, ha ... ugy-e, egy idegen ember... meg tetszik érteni? De enni ehet egy kis kolbászt — és elmerengve néz a szép szál férfire, aki tovább könyö­rög: — Nó, nó, nem éhes. Fáratt. Alud­ni. Szlipi. Szálláss. Nem félni. Én va­gyok dzsentlömen. — Dzsentlömen? Az jó. Az angol krétát kotor ki hátizsák­jából. Az ágy két végén, demarkációs vonalat húz. Mutatja is: egyik fele az asszonyé, másik fele az övé. Aztán papírpénzt nyom Farkasné markába, igy nyugtatván tovább ostromolva: — Én vagyok dzsentlömen. Nem félie. Dzsentlömen. Farkasné a pénzt keblébe rejti, s félreérthetetlen bátorsággal tesz ele­get a kérésnek. — Hát vetkőzzön, no. Addig kime­gyek. A holt fáradt angol turista pilla­natok alatt megszabadítja magát iz­zadt gúnyájától, s már bújik is az ágyba. Két perc sem telik bele, az igazak álmát alussza. Arra ébred, hogy a nap az arcára süt. Hihetetlen, hogy már virradjon, hiszen alig aludt. Amint karórájáról leolvassa, hogy hajnali 4 óra van, jobb kezével a demarkációs vonal túlsó felére tapogat, de az asszony. majdnem olyan hangon, mint Dé Amerikában, két éve, egy kirándul! alkalmával az indiánoktól hallotta: — Pltyikém, pity-plty-pity-pit; pity-pity-pity, putyu-putyu-putyu. Es rohan az asszonykának a rengi teg, megszámlálhatatlan csirketöme az meg szórja közéjük a magot, ahogy a hajladozások közben a sc szép egyéb mellett az arcát is mej mutatja néha, akkor ismerhető fel szállásadó, a piszokfoltos, fekete ruhi öregasszony, aki így megfiatalodott. Terpeszállás, néhány hajlongá nyaktekergetés, helybenfutás, aztá hátára löki zakóját, s már kint terei a csirkék közt. Tapogatózva kezdi £ udvarlást: — Sok-sok szép tyúkok. — Az! — hagyja helyben Farkasn mintha egy fadarab szólna hozzá. — Mennyi sok? — mosolyog nag; kedvesen az angol. — Hát..., mit tudom én. Nyoli van-e, vagy száz! — Az van igen sok szép tyúko: És van hozzá sok szép kakasok? • tér az angol a tárgyra. — Van a csudát! Egy* se! — Ajaj! Akkor van bajuk enn; sok szép fiatal tyúkoknak. Nen drágá kis asszonyka? Farkasné, mielőtt az angol csipkét ni akaró keze elérné, ugrik egyet, s pitvarajtóhoz szalad. A küszöbö megáll, megfordul, s úgy löki oda feleletet, gúnvos nevetés kíséretébe] mint az előbb a két kakast lökte sötét, hideg verembe: — Van még két kakas, de lelöktei őket a verembe, mert mindegyik.. •— dzsentlömen. A hosszú angol sokáig gondolkodi ott egy helyben, hogy ugyan méi dzsentlömen a kakas is Magyarorszá gon, de a pitvarból még mindig ki hallatszó gúnyos nevetésre megsej valamit, összeborzad, ezért úgy tess mintha a csipegető tyúkokban gyö nyörködne. Dénes Géza 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents