Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-14 / 189. szám

Motelt, 1962. augusztus 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Megkezdődött a Korányi rakpart helyreállítása A munkálatokat két ütemben végzik Szegeden a Korányi rak- teszik a rakpart híd felőli érthetően — vizenyŐ6. Éppen part egy része, a klinikák részét is. ezért előtti partszakasz, két esz- A partszakasz teljes helyre- szivárgót is építenek, tendővel ezelőtt — amint állítása, megerősítése után amelynek gyűjtőjéből szi­ezt annak idején lapunkban tökéletes biztonságot kap a vattyúrendszerrel továbbít­jelentettük — a vizesedés Korányi rakpart, elejét ve- ják a vizet a Tiszába. Ter­es a talajszerkezet miatt szik a további megcsúszás mészétesen gondoskodnak ar­megcsúszott. A partszakaszt lehetőségének, mert ez rend- ról is, hogy megfelelő sétány a további rongálódásoktól kívül fontos. A rakpart — maradjon, már akkor is védték. Ezt a célt szolgálta, hogy a rakpart veszélyeztetett ré­szén mély csatornát húztak, hogy ezáltal is fékezzék a partszakasz további csúszá­sát. Ezzel egyidőben fogtak hozzá a Korányi rakpart tö­kéletes helyreállítása tervé­nek készítéséhez. A terveket az ÉM Mély­építési Tervező Intézet ké­szítette el. Ehhez adott jó segítséget Pálfi Budinszki Endre városrendező mérnök tanulmányterve, amely a te­lepülésbiztonsággal kapcso­latos. Most — a városi ta­nács intézkedésére —a Köz­lekedési Építő Vállalat 3 millió forintos költség­gel megkezdte a mintegy 180 méter hosszban meg­csúszott Korányi rakpart helyreállítását. Jelentős földmunkákat is vé­geznek, s ezzel együtt el­bontják a megrongálódott, s jelenlegi állapotában hasz­nálhatatlan és bizonytalan egyenes támfalat. Helyette a víz áramlásának jobban el­lenálló, ferde burkolatú tám­falat építenek, mely bizton­ságosabb, s javítása is köny­nyű. Érdekesség, hogy a régi támfalat kilenc esztendőn át építették, s ennek oka fő­ként az is volt, hogy nem is­merték eléggé a talajszerke­zetet, amely gyorsan ülepe­dik, roskad. Most a Korá­nyi rakpart mintegy 180 mé­ter hosszban megcsúszott szakaszát néhány hónap alatt helyreállítják. A ter­vek szerint a munkálatoknak ez az el­ső üteme még Idén elké­szül. A Közlekedési Építő Válla­lat különben két ütemben végzi a munkát, melyben szovjet exkavátorok is részt vesznek. A régi támfalat ha­talmas kődarabokból állítot­ták össze. Ezt az anyagot to­vábbra is felhasználják, be­építik. A nagy kőtömböket kővágóval szabják megfelelő méretre. A rákpart helyreállításá­nak második üteme jövőre kezdődik. Ekkor megerősítik és tökéletessé I az esetleges elhullást, a ház­Oriás kémény épül Százhalombattán Lift szállítja majd a magasba az építőket és az anyagot Százhalombattán a Duna- ebben a magasságban már menti Hőerőmű részére épí- 0iyan ^héz a felvonó sze­tik az ország legmagasabb .. . . .... . Ir-ímAn-í. TM?l..WlrJwScTlSn rele5e> h°8y J™1^ a hftpa­Novemberre elkészül a felsővárosi művelődési otthon A felsővárosi Móra Ferenc felújítás csak novemberre Művelődési Otthont saját ke- fejeződik be. zelésbe vette vissza a KI- Nyitás után a kultúrház SZÖV-től a városi tanács. Az programját a városi művelő­erősen megrongálódott kul- dési otthonok igazgatósága túrházat teljesen felújítják, irányitja. Továbbra is helyet A munkálatokat a szegedi kapnak a kisipari szövetke­Építő Ksz végzi, s azok több zetek énekesei, színjátszói, mint félmillió forintba ke- Ezenkívül rendszeres filmve­rülnek. Eredetileg még a títéseket, népszerű -Ki mit nyáron akarták az otthont tud* esteket, előadásokat tar­rendeltetésének átadni, azon- tanak. Itt rendezik majd az ban építkezés közben kitűnt, irodalmi színpad előadásait hogy a tervezettnél sokkal és az ifjúság közkedvelt kul­több a javítanivaló. így a turális seregszemléit is. Idén a tavalyinál több csibét vásároltak a háztáji gazdaságok A szegedi földművesszö- táji gazdaságok saját fo­vetkezet látja el naposcsi- gyasztását és csupán íél­békkel és egyéb frissen kel- kilogrammos súlygyarapo­tetett baromfival a szegedi dást számolva is — kétszáz és környékbeli háztáji gaz- mázsával több csirkehúst je­daságoikat. Idén sokkal több lent a szegedi piacnak, mint aprójószág nevelésére vál- tavaly. lalkoztak e gazdaságok, mint tavaly. Eddig több mint 180 ezer naposcsibét vettek át. A ter­vezettnél hatszázzal többre, 1800 hízott libára, kétszer­annyi pulykára és 2500 kilo­gramm csirkére szerződtek a háztáji gazdaságok. Kétezer kilogramm -szabad*, azaz nem szerződött baromfit már íelvásároltaik, a tojásfelho­zatal pedig meghaladta a 210 ezret E tételek mind meghalad­ják a múlt év hasonló idő­szakának eredményét, sőt például a tojásból már ed­dig annyit vásárolt fel a földművesszövetkezet, mint tavaly az egész esztendőben. Szeptember végéig még het­venezer naposcsibe eladását tervezik — melyek túlnyomó része a piacra, közvetlenül a fogyasztókhoz kerül. Igyösz­szesen a 250 ezer csibe — Fél év alatt 200 millió forintot költöttek beruházásra Csongrád megye állami vállalatai A megye állami intézményei, beruházói 1962 első félévében mintegy 200 millió forint értékű beruhá­zást teljesítettek. Tizenöt százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Ezt a többi között elő­idézte az is, hogy több eset­ben hátráltatta a beruházá­sok terv szerinti megkezdé­sét és lebonyolítását a szűk tervezői kapacitás. A rendelkezésre bocsátott beruházási keretnek a fél év végéig csupán 84 százalékát kötötték le szerződésekkel. Több megnyitott építési hi­telkeretet egyáltalán nem, vagy csak kis részben tud­tak szerződéssel lekötni. Pél­dául a gumigyár 6, a mező­gazdasági gépjavító vállalat 2,8, a Kontakta 1,8, a Pan­kotai Állami Gazdaság pedig több mint hatmillió forint építési keretet még nem kö­tött le. Második ötéves tervünk megvalósítása során megnö­vekedett feladatok hárulnak az építőiparra. A tervek sze­rint idén az elmúlt évi tel­jesítéshez képest mintegy 20 százalékkal kell növelni Csongrád megyében az épi­tőipari termelést. E felada­tát megyénk építőipara az elmúlt hat hónapban nem teljesítette. Termelése közel öt százalékkal alacsonyabb volt, mint 1961 azonos idő­szakában. Ez is hozzájárult, hogy kevesebb beruházást valósítottunk meg, mint egy évvel korábban. A szocialista építőipar 81,6 százalékos félévi saját épí­tőipari termelési tervtelje­sítéssel éves tervének csak között termelőszövetkezeti 35,5 százalékát valósította majorok kialakítására, is­meg. Ahhoz, hogy éves ter- tállók és egyéb gazdasági melési tervét az építőipar épületek és építmények ki­teljesíthesse, a második fél- tesítésére 68 millió forintot, évben termelését közel két- ezenkívül nyolcezer kataszt­szeresére kell emelni. rális holdnak megfelelő ön­A vállalatoknak nehézsé- tözőtelepek létesítésére, va­get okozott a tervdokumen- lamint 33 fúrott kút létesí­tációk késedelmes szállítása, tésére 44 millió forintot, me­Például a Csongrád Megyei zőgazdasági erő- és munka­Állami Építőipari Vállalata többi között késve kapta há­rom tsz marhaistálló-tervét, amelynek költségvetési érté­ke 3,9 millió forint. Továb­bá a Szegedi Gumigyár 12,4 millió forint értékű tervéti A Szegedi Konzervgyár szo­ciális épületének, a tudo­mányegyetem gyakorlóisko­lájának, egy 16 gimnáziumnak gépek beszerzésére 43 millió forintot, szőlő- és gyümölcs­telepítésre 17, talajjavításra pedig egymillió forintot for­dítanak. Az elmúlt hat hónapban Csongrád megyében és Sze­geden 142 millió forint érté­kű beruházást helyeztek üzembe. Legjelentősebb tantermes üzembe helyezések az Ás­tervdoku- ványolajforgalmi és a 10-es mentációja késve érkezett, s számú Autóközlekedési Vál­ez is visszavetette a vállalat iaiat hódmezővásárhelyi tele­munkáját. A Csongrád Me- pej voltak. Az előbbi 1,5, az gyei Tatarozó és Építőipari utóbbi négymillió forint ér­Vállalat 8,3 millió forint ér- tékben. Az üzembe helyezett tékű mezőgazdasági terme- beruházások kétharmad ré­lőszövetkezeti építési mun- sze gépi jellegű beruházás kát vett át építőipari szövet- Volt. Sajnos előfordult, hogy kezetektől, melyek tervdo- egy.egy gép több hónapig ki­kumentációit csak június- használatlanul állt, például a ban kapta meg. A Szegedi Építőipari Vállalatnál a fél év végén az emeletráépítések tervdokumentációiból még 5,2 millió forint értékű hi­ányzott. Hátráltatta a mun­kát anyaghiány is. Különö­sen gumipadló-lemez, veze­téktartóoszlopok, villamos falvezetékek és földkábe­lek hiányoztak. tej­paprikafeldolgozó és a ipari vállalatnál. Építőipari vállalataink* . jelentősen fokozniok naK kell munkájukat, hogy teljesíthessék beruhá­zási terveiket, felhasználhas­sák azt a pénzt, amelyet a népgazdaság beruházásokra biztosított 1962-ben. Az első * (XI Xv corán 78 r™1110 félévben ugyan teljesítette ,CI CT swr«n f«rint«t átadási tervét az építőipar, forintot költöttek különböző terme­lőszövetkezeti beruházások­ra. Az évi beruházási elő­irányzat 183 millió forint. Ebből az összegből többek kéményéti Nálunk eddig 120 méteres kémény volt a leg­magasabb, s a százhalom­battai 200 méteres lesz azért, hogy a földtől minél távo­labbi rétegekbe tudja fellö­vellni és szétszórni az olaj­jal fűtött erőmű kénes füst­gázát. Nemrégiben kezdték meg az óriás kémény törzsének betonozását a vállalat dolgo­zói. és az állandóan mozgó csúszó zsaluzat segítségével már elérték a harmincadik métert, a szokásos tégla­gyári kémények magasságát. A munka neheze azonban most kezdődik, mert már bonyolultabb az anyagszál­lítás, és a dolgozóknak sem könnyű naponta kétszer megmászni ezt a magassá­got. Ezért különleges sze­mély- és teherfelvonókat szerelnek be a kéménybe. Néhány hét múlva már egy tízszemélyes lift és kétezer kilogrammos teherfelvonó emeli majd a magasba a dolgozókat, illetve az anya­got. A kéménnyel együtt nő a személyfelvonó szállítási magassága is — százötven méterig. Az utolsó ötven métert azonban lépcsőfel já­raton kell megtenni, merti lyát megtoldanák, addig a kémény betonozását is be tudják fejezni. Száz forintból — milliók Jól használja iel a lakosság KOFA-hozzájárnlását az algyői tanács A községfejlesztési alap— fúrtak, ami elegendő vizet dalmi munkát is a község vagy rövidebben: kofa — biztosit a falunak, és lehe- fejlődése érdekében. 1955 egyik igen fontos része a tővé teszi a vezetékhálózat óta közel 400 ezer forint ér­tanácsok gazdálkodásának, további bővítését is. öt ki- tékű társadalmi munkát vé­Évente összegyűlő összegei- lométer hosszúságban épül- gezték. így vált lehetővé az bői épülnek az új gyalog- tek az utóbbi években gya- említett munkákon . kívül járdák, bővül a vízvezeték- logjárdák, másfél millió fo- még egy autóbuszgarázs épí­és villanyhálózat: fejlődik, rint fölhasználásával. S a la- tése is, 70 ezer forint íei­csinosodik a község. kceság maga tudja legjöb- használásával, s így kapott tan, mennyire szükséges *rolt helyi autóbuszjáratot a falu. az orvosi rendelő bővítése és Így épülhetett összesen 1 új, korszerű piactér létesí- kilométer hosszúságban kö­Algyőn annak idején egy tése, amit szintén az álta- vesút a földes utcák helyén, lakosra 100 forint évi köz- luk összeadott 100 forintok ségfejlesztési hozzájárulást tettek lehetővé. A két fon- Akik OSSZeiOgUlk szavazott meg a tanács. Nem munkára mintegy 300 000 nagy ez az összeg, de mégis forintot fordítottak. Az idei köfá-t tartalékol­voltak, akik sokaliották, hú- _ „, ták. Jövőre ugyanis a me­zódoztak a kifizetésétől. leljeS •ÜlamOSltáS gyei tanács segítsége vei Pedig az összeadott lOOfo- több mint egymilliós költ­rintokból — milliós értékek Hét esztendő alatt eljutott réggel portalanítják és szé­születtek néhány év alatt, odáig Algyő. hogy idén be- lesitik a falun áthúzódó ma­1955 óta több mint 4 millió fejeződik a belterület teljes kadámutat. De ez nem alca­villamosítása a Tisza soron dályozza meg, hogy épül­és az Eperjesi utcában épülő jön, gyarapodjon tovább a Néhány év alalt azonban a később átadásra kerülő munkák teljesítésé­ben lemaradtak vállalataink. Ezért az éves terv teljesíté­se nem látszik biztosított­nak. Például a kábelgyár építkezésére 17 millió forint­nyi összeg áll rendelkezésre, amelyet lekötöttek szerző­déssel. Az első fél évben azonban 7,6 millió forint ér­tékű munkát végeztek el. A gumigyár .építkezésénél szer­ződéssel lekötött 6,3 millió forintból az első fél évben csupén félmillió forintnyi összeget teljesítettek. új hálózattal. A "gyeviek* — sok száz éves múltra visszatekintő forintot használt föl a ta­nács a falu területén — községfejlesztési alapból — utak, járdák építésére, vil­lanyhálózat-bővítésre, és egyéb munkákra. Például így sikerült csak- megértették, hogy sakszoro­nem teljes egészében megöl- san visszatérülnek az évente dani a vízellátás nagyon kifizetett százasok. S évről régi gondját. Két és fél mii- évre nagyobb kedvvel és lic forintból új artézi xutat készséggel vállalnak társa­SZELETELIK A HAGYMÁT község ebben az évben is. Hisz egyre több olyan lakosa van Algyőnek, mint a Ko­_ .. . .. . , , lozsvári utcaiak, akik össze­I'ÍSJS fogtak az ott lakó Faragó István vezetésevei, es val­lalták az utca kövezését. Csupán építőanyagot kértek a tanácstól, s ez a kívánsá­guk teljesülni fog. Így lesznek milliók évről évre az összeadott 100 fo­rintokból Algyőn. s így a szegedi járás többi 29 köz­ségében is. Elegendő hagyma terem Makón A makói MÉK hagymaát­vevő telepen rendkívül nagy a forgalom ezekben a napok­ban. Állandóan mintegy fél­száz tehergépkocsi és szekér szállítja az 5700 holdnyi ter­mőterületről e vidék -vörös aranyát* a hagymát. Való­ban aranyat teremnek az idén a Makó környéki hagy­maföldek. A korábbi átlagos 70—75 mázsás, s a tavalyi — kedvezőtlen időjárás, s növé­nyi kártevők okozta — 55 mázsás átlagtermés helyett most a várakozáson felül, száz mázsát takarítanak be holdanként. Az egész kör­zetből az idén mintegy ne­gyedmillió mázsával több vöröshagymát szednek fel, s lényegében már ez meg­szünteti az ország háztartá­sainak hagymagondját. A kitűnő terméseredmény a hagymatermelő szövetke­zetek számára azt jelenti, hogy körülbelül ötvenmillió forinttal nagyobb bevétel­hez jutnak együttesen, mint a múlt évben Sorra szabadságolják a ruhagyár egy-egy munkatermének dolgozóit Július 2-a óta folyamato- Míg ők távol lesznek, a kár­sán szabadságra megy a bantartó műhely különböző Szegedi Ruhagyár egy-egy Nem alma és nem ciüoni van a képen iatiiatú ládaaban, luaein megtisztított vö­röshagyma. Ezekben a napokban vagonszámra érkezik ez a Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat 2-es számú üzemegységébe. A hatalmas szárítógépek valósággal nye­lik a hagymát, s természetesen ontják is — ahogy a munkásasszonyok mondják — a csórcgcszáraz hagymasznleteket. Az üzem főként exportra szárítja a hagymai asztalosmunkákat végez, , . , . , , rendbehozza a gépeket, ki­munkatermenek valamennyi £esti a faiakat dolgozója. Tavaly nyáron . .. .. , , egyszerre állt le az egész Az uzem ^eg'téegere sie­üzem, de ezt a módszert az tett a szabadságukat töltő idén nem teszi lehetővé a dolgozóknak, s az IBUSZ ré­termelés, illetve az új gyárt- vén tíz szobát bérelt a Bala­mányösszetétel. Egyes üzem- tonon, melyekben főképpen részek már az év elején sza- családok üdülhetnek, s csak badságra mentek, e hét vé- az étkezést kell téríteniük. A gén pedig elindul az utolsó ruházati szakszervezet ireg­csoport is, melyhez majd az szemesei üdülőjében negyven l-es, a 2-es, valamint a 4-es gyári dolgozó gyermekét •terem -dolgozói tartoznak üdültették.

Next

/
Thumbnails
Contents