Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-12 / 188. szám

10 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1962. augusztus 12. A mai bemutató: VER Dk AIDA Opera 4 felvonásban Szövegét Gilislanzon Irta Vezényel: Vaszy Viktor érdemes művésa Rffldozte: Mikó András A király Amneris, a lánya — — — Stakó Radames — —. — — — _ AMtt — —» _ — Amonasro György Zenaida Pally, a Bukaresti Operaház művésze Luigi OttoHm, a Milánói Seate vendégművésze Margaret Tynes. a Milánói Scala vemKgművésze Svéd Sándor Kossuth-díjas, ktváíö művész N RarrtfiK, főpap Főpapnő — Hírhozó — Szalma Fe Turján Vilma Sebestyén Sándor Üj barólok szeretetét remélem Szegedtől..." Bemutatjuk Margaret Tynest Közreműködnek: a Szegedi Nemzeti Színház ének-, tóne-, és a Szegedi Zenebarátok Kórusa, a Magyar' Állami Operaház ének- és balettkarának tagjai Díszlettervezőt: Jelmeztervező: Márk Tivadar Kossuth-díjas A táncokat tervezte éa betanította: Barkóezy Sándor Karigazgató: A rendező Szalay Miklós Kertész Gyula Varga Mátyás K«wuth-dija.i, érdemes mflvésn AB előadás este * kezdődik Virginláböl került a Grensboró-i Kollégiumba, majd a Juillard Zeneiskolában folytatta tanulmányait. Diplomát a Columbiai Egyetemen szerzett, s utána rögtön színpadra lépett. Első kiugró sikere a Macbeth-ben volt öt évig a City Center Opera tagja, s közben hangverseny-kör- badtéri Játékok utakon végigénekelte szinte egész Amerikát és Kanadát A Spoletói Szabadtéri Játékokon a Salome címszerepében nyújtott lenyűgöző alakítása után szinte egyszerre vált ismertté a neve Európában is, majd következtek pályafutásának nagy állomásai: Milánó, Moszkva, Stockholm, Budapest, Stuttgart, Leningrád, München — és most a Szegedi SzaA főváros neve után Szegedét tanulta meg Magyarországon Margaret Tynes. Budapestről Szegedre jövet a több órás autóút alatt szeretettel ismerkedett a felbukkanó látnivalókkal, az elsuhanó táj jellegzetességeivel. Mire Saegedre érkezett. tökéletes magyar kiejtéssel mondta: Kecskemét, Alföld, tanya, kukorica, szeretem, szép. Csak paprika szavunk állt nehezen a — EKsiaói vagyok itt, de éppúgy közel aSnak bozzan, van. Szinte Me kívánkozik nyelvére, gaeretaem hinni, hogy nem mint Pucciniéi. a következő kérdés: Az első olasz szót Szegeutáljára, örülök, hogy berau- — Szerepeit-e már máshol — Érea-e különbséget az den Mikó Andrással, az Aitatkorajsom a Szegedi Sza- is az Aida szegedi szereplői olasz és a magyar nyár kö- da rendezőjével váltotta, badtéri Játékokon történik, közül valakivel? — taécöez- zött? aki azonnal végigkalauzolA SZEGEDIEK TÖREKVÉSÉT , SIKER KORONÁZZA Luigi Ottó Imi Szegedről és önmagáról ahol igazán minden nagysze- tttfc. rú: a rendezés, az organizmus, az énekesek együttese, a zenekar és az énekkar. Vaszy Viktor karnagy egyénisége pedig a nagy Furtwánglerre emlékeztet. Az Aida együttese igazán kitűnő. — Véleményem szerint — folytatta — a Szegedi Szabadtéri Játékok jó úton jár ahhoz, hogy r&M időin beiül olyan Margaret Tynes sal Genfben. Vesdi IkijrNsajét énekeltük. — S hogy érzi magát Szegeden? — Igazán kitűnően. 12 eroberdc •agyő* sohoMwenvescfc, s a város te, amellyel napról napra ismerkedem. Az öltözőben pokoli a hőség, pedig este 8 óra körül Az opera tartalma | I. FELVONÁS: , A ^ ^^ sí palotájában Ramfis főpap közli nemzetközi tekintélyt vívjon ki magának, mint a salzburgi, a veronai és a beyruthi játékok. Hiszem, hogy a szegedieknek ezt a törekvését teljes siker koronázza majd. Szerepléséről és önmagáról a következőbet mondotta Luigi OttolinL — Három és SS éve énekelek, s ezen idő alatt jóformán mindenütt szerepeltem Európában, s Amerikában is sok helyen. Felsorolását a városokról szinte követni sem lehpt: _ , . . Trieszt. Bologna. Róma, Ná- f^^íáJ^ poly, Messina, Velence, f**"*"81 támad Egylptomra. M« Moszkva, Párizs, Berlin, Bécs, ^J^rZJÍ ^r^Üt , j , ,.„„„' T.«_ vezért, aki az egyiptomi sereget az Ixmdon, Zünctt Monaco Le- £ ^^ ^ vezér,L A f5pap ningrád, ^ Belgrá+ Mon- ^ a királynak ^ tatermó te Carlo. Csak n^edreszét ^^ Radames magára marad és jegyeztük le az általa emti- áriájában a vezéri ^^ áldozik. tett városoknak a többit Amneris> a királT leánya jön, aki •veszni* hagytuk. szerelmes Radamesbe. Fürkésző te— Tizenkét évig készu^ kintetével észreveszi Aida beléptekor, VSSJtiTSlJFvS ^ R3dameS - 6 tudom - jegyezte m^ -, BeTOn- a főpap, a papok, a főemhogy a kedves Zenaida Pally berefc ^ a ^y Hírnök jelenti is dolgozott valamikor bank- ^ ethWpok támadását. A fáraó ekban. Ezek szerint — nevetett kor közli Radamesszei. hogy Isis őt fel jóízűen —, aki bankban jeJölte w M egyiptomi sepeg vezérédolgozik, nagy reményekkel ^ Parancsot ^d a támadó sereg készülhet az énekesi pályára. szé)zúzásárai m udvar pedig s maga — Eloszor Arturo Merlim Aida ^ a gyŐZElem reményében bovolt a mesterem — mondot- utjára Radamest. Aida csak ta —, majd a milanói 9cala akkor retten meg, mikor magára mamesterei. Gavazzoni, Confo- rad. szcrelmese győzelméért imádlioneri, Bianchi es Laborca kozzék_e> vagy atyjáért, az ethiópok tanítottak. Közben nemzetko- i^ráiyáért, ki azért ragadott fegyvert, zi hangversenyen első dijat hogy ^ klszabatfítsa rabságából. Fájnyertem Verdi kedvenc váró- dalTT,as vívódásban halálért könyörög, sában. Pármában, majd a rt- ptah Isten templomában papok és mai és a brüsszeli rádió p^^ imádkoznak a győzelemért hangversenyén is első lettem. ^ s7jpTlt tánccal hódolnak az istenRepertoáromban nek A főpap átadja a fővezérnek a , , . kardot. negyvenhárom szerep van, s nem is tudom, hogy II. FELVONÁS: | ^ Am. hányszor énekeltem már vé- rK,rist lakosztályában palotájának hölglg mindegyiket rövid1 pálya- rabszolganők veszik körül. A királylány Radamesról ábrákat nagyon szeretem, ugy- j ' ' .,, szintén az oratóriumokat is, rándozik. A rabnők kozott Aida sír, de Bach és Mozart művei mert népét legyőzték. Ekkor Amne— Sajnos, nem. Itt éppen ta a játékok színpadán és olyan meleg van most, mint nézőterén, nálunk. Csak itt mintha ha- — Pompás? Csodálatos7 marabh virradna... — Sao- Elragadó! Lenyűgöző! — bám ablakán ugyanis nincs kiáltott fel hol anyanyelredőny. s így már reggel 5 vén, angolul, hol pedig olaórakor felébredek. S mit te- szul. hetek ilyenkor mást? Ol- — Örülök, hogy másodvasok. Szegeden megfordítot- szorra ezen a színpadon tam az életrendemet Gulyást vendégszerepelhetek a száazonban még nem ettem, momra nagyon kedves Mamert csíp a paprika. — A gyarországon. Sok. nagyon magyar bor azonban kitűnő, sok barátom van már Mode csak keveset szabad belő- gyarországon, t remélem, le inni, mert máskülönben a hogy újabb ttt*tartózkodáfejnek megy — mondta mo- som után szármos új barát solyogva, s csettintett egyet a szeretetét vihetem el nyelvével. gammal. — örömmel jöttem visttsza vendégszerepelni Magyarországra, ahol legelső alkalommal is olyan szeretettel fogadtak, hogy számomra örökké felejthetetlen marad. — Elmúlt színházi évada zsúfolt volt-e? — kérdeztük. — Szegedre érkezésem előtt 24 órával még felléptem. Aláirtam a Milánói Scalaban o harmadik évadra is a szerződésem. Londonban csak nemrég fejeződött be Sötét zarándoklat címmel új filmem forgatása. — S további programja az új szezon kezdetéig? — A Szegedi Szabadtért Játékok Aidája után Budapesten a Televízióban és a Rádióban lesz fellépésem. Ezt követően a Veronai Nemzetközi Filmfesztiválra utazom. ahol szeptemberben bemutatják a Sötét zarándoklat-ot is. — És Verona után? — Spanyolországban vendégszerepelek. Barcelónában leszek ismét Aida. Kora ősszel pedig pár hétre hazautazom Amerikába. Salome, Carmen, Aida és Manón Lescaut egyszeméiyben meg is érdemel egy rövid megállást a hazai földön.. övéi közt, ahonnan szárnyára kapta a siker, s viszi, viszi színpadról színpadra, hogy csodálatosan csillogó hangjával felejthetetlenül belopja magát a közönség szívébe. Lődf Ferenc ris csalfasággal meg akar győződni arról, hogy vajon rabszolganője valóban szereti-e a hadvezért. Radames halálának álhírét közli vele és Aida kétségbeesésévei, majd kitörő örömével, mikor megtudja, hogy a hír hamis volt. elárulja titkát. Aidában egy pillanatra féllángol a királyi büszkeség, de azután térdrehull Amneris előtt. A féltékeny királylány megfenyegeti Aidát: -Félj szolgaiélek! vágyad sírba visz... Kezemben sorsod, s bennem a bosszúvágy égi* Théba főterén a győztesen hazatérő Radamest és seregét üdvözli a nép, a király és a papság. Amnerist Aida kíséri, és ő hozza a győztes hős babérkoszorúját Bevonulnak a harcosok, megérkezik Radames is. Amneris megkoszorúzza a hős kardját és a fáraó hálából fölajánlja a vezérnek, hogy minden vágyát teljesíti. Radames elő vezetteti foglyait akik között Aida rémülten isineri fel atyját; Amonasro királyt Hozzárohan és átöleti. Amonasro azonban hallgatásra inti leányát és eltitkolja, hogy ö az ethiópok királya, majd a foglyokkal együtt könyörög kegyelemért A főpap keménységre inti a fáraót de az egyiptomi nép és Radames kívánságára kegyelmet kapnak a foglyok. A főpap tanácsára csupán Aidát és atyját tartják vissza túszként Ezután a fáraó kihirdeti, hogy leányát Radameshez adja nőül, s íéy a trón is leányára és a győztes hősre száll. A nagy ünnepen csak Radames és Aida szíve lelik meg keserűséggel. IV. FELVONÁS 3 I •••. FELVONÁS,! A Nílus partján Aida várja Radamest, de atyja, Amonasro lepi meg. Emlékezteti az egyiptomi sereg szörnyű pusztításaira, és arra akarja rávenni leányát, hogy a szerelmes Radamestől tudja meg a titkot: merre vonul majd ismét Ethiópía ellen az egyiptomi sereg és hol marad védtelen a fáraó birodalma. Aida megtagadja apja kérését s ezért Amonasro átkozódva taszítja el magátóL Apja átka megtöri Aidát Tömegjelenet az Aidából Zenaida Pally Radames boldogan siet Aidához. Elmondja, hogy most újra háborúba indul, s ha győztesen tér mag, bevallja titkukat a faraónak. Aula azonban fél Amneris bosszújától és szökésre szólítja fed Radamest akiben tragikus harcot vfv a saerelem és a népe iránti hűség. A szerelem erősebb: Radames elfogadja Aida tervét De merre szökjenek? Radames erre a kérdésre árulja el a védtelen utat mire előlép a rejtőzködő Amonasro és mint király, trónt ajánl fel Ethiópiaban az egyiptomi fővezérnek. Radames rádöbben árulására. E pillanatban lép ki a templomból Amneris és a főpap, és leleplezik Radamest Amonasro tőrt ránt de Radames útját állja. Az ethióp király és lánjra elmenekülnek, de ő önként adja át kardját a főpapnak. Margaret Tynes Amneris még mindig szereti Radamest meg akarja menteni és elővezetteti börtönéből. Arra kéri, hogy védje magát a bírák eiőtt de Radames erre sem hajlandó. Még szilárdabb lesz elhatározása, mikor megtudja, hogy Aidának sikerült elmenekülnie. A királylány ezek után már csak egyet kíván tőle: mondj cm le Aidáról — de Radames hajthatatlan. A papok ítélkezésre vonulnak. Felhangzik a bírák szava: -Radames, védjed magad!* — de ő hallgat és viseli az ítéletet: öve sziklasírba zárják. A fájdalom önkivüleb&en Amneris megátkozza a bírákat A befalazott Rodames várja a halált és szerelmesére gondol. Ekkor jő Aida, akinek mitsem ér a szabadság Radames nélkül: titokban belopódzik s sziklabörtönbe, hogy együtt haljon meg szerelmesével. A templomban az ima komor szavai hangzanak, lenn a sziklasírban pedig a két szerelmes egymást átölelve búcsúzik az élettől. Amneris Rodames börtönének zárókövére roskad: -Béke.— béke — remegi elhalóan. Luigi Ottolini (Somogytné íeivételei) Szalma Ferenc