Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-12 / 188. szám
Tttsárnap, 1962: aagaatítts 12, DÉL-MAGYARORSZÁG 7 Leila — tíz színben... Mit gyártanak a Szegedi Vegyi és Kultúrcikk Ksz-ben? Néhány éves csak a Szegedi Vegyi és Kultúrcikk Kisipari Szövetkezek de máris széles körben ismerik. Csongrád, Békés, Bács és Szolnok megyében a háztartási szappan főzésével, az ország más helyein és külföldön pedig olcsó, közkedvelt vegyi és kul túrcikkei vei szerzett hírnevek Fél év alatt 40 vagon szappan A szövetkezet úgy tervezte, hogy idén még többet termel közvetlenül a lakosság részére. E program eredménye számszerűleg - már mutatkozik. Augusztusig 22 százalékkal több volt az ilyen termelési érték, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Napjainkig például 14 új szappancsere-telepet állítottak fel. Itt és a régi helyeken cserélik be a háztartásban kimaradt, megavasodott, étkezésre már alkalmatlan zsiradékok legyen az faggyú, szalonnabőr, olaj vagy bármi más. Az első fél évben ezekből, a hulladékszámba menő apróbb-nagyobb tételekből negyven vagon szappant főztek a szegedi és a szentesi telepen. Kereskedelmi célokra egyáltalán nem gyártják a sző vetkezetek ben a szabvány nak megfelelő, laboratóriumi vizagálatoknak alávetett "Bástya* színszappant. A fenti óriást mennyiség a Szeged, Baja, Kalocsa, Solt, Nagykőrös, Cegléd, Szolnok, Törökszentmiklós, Mezőtúr, Békéscsaba. Mezőhegyes, Makó által határolt déli országrész lakóinak jutott cserébe. Egyébként e nagy területen már 38 átvevőhely működik. Ezek kiterjedt körzetére jellemző egy tavalyi adat: a bizonylatok tanúsága szerint már 1961-ben 230 ezer fogyasztó fordult meg a telepeken. Külön érdekességként lehet megemlíteni a szappanfőzéssel kapcsolatban a szövetkezet "önkonkurrenciáját*. A szegedi és szentesi telepen lúgkővel főznek. Ezt a mérgező anyagot a háziszappan otthoni előállításához nem vásárolhatják a háziasszonyok. A szövetkezet ellenben közkedvelt szappgnfőzőszert is gyárt, s ebből 300 ezer csomagot ad át idén értékesítésre a kereskedelemnek. Ennyi szerrel kereken hatszáz mázsa zsiradékot lehet szappanná főzni. Ez is mutatja tehát, hogy nem tart az -önkonkurrenciától* a szövetkezet, holott például a városbeli Gogol és Szabadsajtó utcai telep jelenleg is bármilyen újabb igényt ki tud elégíteni. Kirakati babák A vegyi részleg másik közkedvelt cikke a Leila körömlakk. Ezt tíz színben az ország valamennyi nagykereskedelmi vállalatának szállítják. Olcsón kerülhet forgalomba, mert gyártásához saját előállítású alapanyagot használnak fel. Évente két és fél vagon halpikkelyt kap a szövetkezet a Balaton mellékéről. A pikkely régen hulladék volt, de most a szegedi szövetkezet az egész ország, sőt Bulgária részére is fontos lakk-alapanyagot készít. Legutóbb már ausztriai cégek is érdeklődtek iránta. A halpikkelyből kivont anyag egyébként nagyon értékes: belföldi fogyasztói ára kilogrammonként 2980 forint. A kultúrcikk-részleg is új gyártmányokkal lépett piacra. Az egész országba szállítja az ízléses, modern kirakati babákat. Ezekből eddig húsz fajtát mintáztak, de állandóan bővítik a választékot. Mint ismeretes, a szabadtéri játékok idejére is ez a szövetkezet mintázta és készítette az idegenforgalmi IBUSZ-babát. Most a budapesti állami áruházak érdeklődnek a felvilágosítást adó, beszélő szerkezet, s az azt megtestesítő baba után. Nagy sikerű állatmodellek A kirakati babák méltó versenytársa a fajtiszta, egyedi állatmodell. Eddig 13 típust gyártottak, ebből hét idén nyáron a lipcsei kiállításon mutatta be a magyar szarvasmarha-tenyésztés fejlődését Most még újabb két szarvasmarha-, egy sertés- és három lótípust mintáznak meg a hazai oktatás részére, szemléltető eszközül. Az egyik állatmodellről, a „Lenke" nevű, országosan ismert és nagydíjat nyert szarvasmarha élethű másáról írta a szövetkezetnek Magyari András, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora a többi között: „...A Lenke állatszobor kitűnő munka ... A szövetkezet jó és áldozatos munkát végzett, amikor a szakoktatói célokra kiválóan alkalmas állatszobrokat a korábbi megoldásoknál lényegesen olcsóbb és használhatóbb kivitelben bocsátja rendelkezésünkre. Véleményem szerint, az állatszobrok külföldön is nagy érdeklődésre tarthatnak számot. Kívánok további szép sikereket a szövetkezetnek és Kormos István szobrászművésznek". A szövetkezet levélben említett dolgozója az ország legkülönbözőbb állami gazdaságaiban, a helyszínen mintázza meg az állatfajták egy-egy kiváló megtestesítőjét, és a szobra után gyártják sorozatban a modelleket. Ezekből őszre a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen nemzetközi bemutatót rendeznek. Jövőre már külföldi megrendeléseket is kielégít a szövetkezet mely az országban egyedül gyárt ilyen cikkeket, de Európában is csak néhány nyugatnémet cég. A Szegedi Vegyi és Kultúrcikk Ksz a fenti, aprólékosnak tűnő munkájával ebben az esztendőben több mint hétmillió forint értékű termelést végez. Szabadalmaztatott kenyér A Talámányokat Értékesítő Vállalat, a Licencia, a közelmúltban hat országban, Ausztriában, Angliában, Nyugat-Németországban, Svájcban, Franciaországban és az USA-ban jelentette be a Kende-féle diabetikus kenyér szabadalmát. A magyar feltaláló által kikísérletezett és klinikáinkon eredményesen kipróbált kenyér éppen azért jelent újdonságot, mert teljesen olyan, mint a többi, pontosabban, mint a zsúrkenyér, ízletes, puha, szivacsosbélű, s pirítani is lehet, ellentétben a többi száraz, vagy felfújt, úgynevezett levegőkenyérre]. Különleges összetételénél fogva mindössze 24—25 százalékban tartalmaz szénhidrátot, míg a rendes kenyérnél ez az arány 50—52 százalék, az eddig ismert diabetikus kenyerekben 38—42 százalék szénhidrát található. A Licencia Vállalat, amely egyengeti a szabadalom bevezetésének és a külföldi értékesítésének útját, közreműködik abban is, hogy ugyanilyen szénhidrátszegény száraztészta, valamint keksz is készüljön. A szabadalomra egyébként külföldön is felfigyeltek. Angolok, franciák érdeklődnek a gyártási jog megvásárlása iránt. Az angolok — mint mondották —. azért tartják érdekesnek a magyar recept felhasználását, mert ebből a puha kenyérből ugyanolyan szendvicseket készíthetnek a diétásoknak, mint amilyent betegségük előtt fogyasztottak. A találmányt ezenkívül a fogyókúrázók is nagy örömmel fogadhatják, mert alacsony szénhidrát-tartalmánál fogva kevésbé hizlal, mint a -rendes kenyér*. BON US PÉTER„Tejgyárak" Magyarországon Évtizedek óta két magyar tehén tartja a „tejelési világrekordot A szakirodalom szerint a „tejelési világrekordot" még mindig két magyar tehén tartja: a 26. számú Auguszta és a 171-es számú Dáma. Mindkettő a Magyarországon kitenyésztett pirostarka fajtához tartozott, s Tolna megyéből, Bonyhád vidéki kistenyésztők istállójából került ki a 30-as évek elején. A 26-os Auguszta Martonvásáron élte „fénykorát", ahol legnagyobb évi teljesítménye 12 707 kiló tej volt, 767,5 kiló tejzsírral. A nagy hozam mellett a különlegesen magas zsírtartalom jellemezte az Auguszta teljesítményét: a 6,04 százalékos tejzsírarány csaknem kétszerese a <Vdlaizalnak az illetékesek Megjelent — de elfogyott a képeslap -Sajtófigyelő útján értesültünk árról, hogy július 20-i számukban a -Megemlítjük, hogy .. .* rovatukban J. I. cikkírójuk kifogásolja: a szegedi új létesítményekről nincsen színes képes levelezőlap. Mellékelünk egy július 1én 22 ezeT darabos példányszámban megjelent 81/622. sz színes lapot, amelyen a cikkben hiányolt Tisza-parti hétemeletes bérpalota és a Szőke Tisza látható. Az újonnan felépült megyeháza fotózása már megtörtént, mind fekete-fehér, mind színes lápok céljára. Addig a megyeháza környékének rendezése, parkosítása akadályozta a fotozást. Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy amíg egy fotóból színes levelezőlap lesz, a nagykereskedelem megrendelésétől számítva legalább fél év telik el, ugyanis a munkával túlterhelt nyomdák miatt ilyen hoszszú várakozási időre kell számítani. , Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata Nemes Béla igazgató * Megjegyezzük. hogy az említett színes képeslapot valóban lehetett kapni Szegeden. Ma már azonban csak esetleg elvétve található egy-két eldugottabb árusítóhelyen. Tehát most is fennáll az a helyzet, hogy az új szegedi létesítményekről nem lehet kapni színes levelezőlapot. normálisnak. A másik világrekorder, a 171-es számú Dáma, Kapuvárott, 1932-ben 358 napos tejelési időszak alatt 19 661 kiló tejet adott, s ebben 696 kiló tejzsírt. Legnagyobb napi hozama 70,1 kiló volt. A Dáma évi tejtermelése a jelenlegi országos átlagot 8,5, a törzskönyvezett állomány évi átlagát pedig több mint 5,5-szörösen múlja felül. A magyar pirostarka-fajta azonban most is ád olyan rekordereket, amelyek állják a versenyt a világ kiváló tejelőfajtáinak legjobbjaival. A kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet 81-es számú Nusi pirostarka tehene — Már fai Jenő kalocsai gazda nevelte — a legutóbbi tejelési időszakban 12117 kiló tejet adott, s benne csaknem 5 mázsa tejzsírt. A Nusi teje szintén abnormálisan „vastag": 4,7 százalékos. Legnagyobb napi teljesítménye 44,5 kiló volt. Az utóbbi öt évben összesen 50 597,1 kiló tejet adott. A Nógrád megyei Hugyag községben ' Holmann István termelőszövetkezeti gazda háztáji gazdaságában a 196. számú Szegfű, ugyancsak pirostarka tehén, már három egymásutáni időszakban közelíti meg a 10 000 kilós teljesítményt. Legutóbb 9785 kiló tejet adott, 481,1 kiló tejzsírral. A Szegfű teje 4,92 százalék tejzsírt tartalmaz. A legnagyobb napi teljesítménye 38,6 kiló volt. Mindkét élő pirostarka „tejgyárat" — a Nusit és a Szegfűt — bemutatják az idei mezőgazdasági kiállításon. Óriási konverterüzem A harkovi mérnökök évi 6 millió tonna fém előállítására alkalmas óriási konverterüzem tervein dolgoznak. Az üzemben a világ legnagyobb, 250 tonnás konvertereit szerelik fel. Egy-egy ilyen agregát 1,5 millió tonna acélt ad évente, háromszor annyit, mint a 600 tonnás befogadóképességű martinkemence. A kon vertei-üzemben az összes müveleteket maximális mértékben gépesítik es automatizálják. Fél ev alatt: Ötszáz vagon hulladékvasat gyűjtöttek Csongrád megyében A Kohászati Alapanyagellátó Vállalat szegedi telepe egész Csongrád megye állami vállalatainak hulladékAkik nem törődnek a szerencséjükkel Havonta hallani arról, hogy számos lottónyereménynek nincs gazdája. Ezt a lottóigazgatóság újra meg újra közzéteszi, keresi a szerencsés „tettest", de hiába. Az az érdekes, hogy — amint az a visszamaradt szelvények jeligéiből is kitűnik — egyesek régen várják, szinte kikövetelnék a szerencsét, s mégsem törődnek vele. — Boldogságot vennék — szól az egyik jelige, amelynek tulajdonosa meg is vette azt háromharmincért. A szerencse ugyanis 20 000 forintos vásárlási utalvány formájában meglátogatta, csak „szórakozottságbői" elfelejtette felvenni. — Úgysem nyerhetek — írta kabalából egy másik lottózó, aki mégis nyeri, egy Kékes televíziót, de az ajándék átvételét eddig elmulasztotta. — Már régen vártalak — jelige sern maradt pusztába kiáltott szó: modern világvevő rádió jutalmazta a várakozást — ám eddig a lottóigazgatóság várt hiába arra, hogy ő és a többi feledékeny lottózó észrevegye szerencséjét. vas-felhasználását irányítja és tartja számon. Az újrafeldolgozásra kerülő fontos nyersanyag főleg a szegedi üzemekből kerül ki, de nagy mennyiséget szállítanak a megye más részéből is. Az elmúlt fél évben a megyében kereken ötszáz vangon hulladékvasat gyűjtöttek. Eri a különböző Kohászati üzemeknek szállították, de ezenkívül nagy mennyiségű, úgynevezett •haszonvas* fe összegyűlt. Ezen olyan anyagot —< gépalkatrészt, csöveket és egyebet — értenek, melyet újraöntés, illetve beolvasztás nélkül fel lehet használni. Megfelelő válogatással a múlt fél évben kétmillió forint értékű ilyen hasznovas jutott a szegedi és megyei üzemeknek, de több termelőszövetkezetnek és állami gazdaságnak fe. r