Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-10 / 186. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1962. augusztus 16. Az ember tragédiája Felújítás a szabadtéri játékokon A c j! Szabadtéri Já­Szegeai tékok színpa­dának immár harmadik esz­tendőben visszatérő műsor­száma Madách halhatatlan műve, Az ember tragédiája. Az 1960-as sikeres bemutató óta csak e színpadról tízez­rek látták és élvezték a mondanivalóban, költői szép­ségekben oly gazdag és mély művet, nem számítva most azokat, akik a televízió kép­ernyőjéről nézték végig az előadást. Nagy és szép utat futott be a Tragédia itt Sze­geden, s művészeti gárdája szép szolgálatokat tett Ma­dách népszerűsítésének, az új közönséggel való megis­mertetésének. Az idei felújítástól sokan tartottak, mondván, hogy nem lesz közönsége, de ezek a jóslások nem váltak be: a négy előadásra mintegy húszezer érdeklődőt várnak az ország minden részéből. Madách tehát továbbra is hódit a közönség soraiban. Ügy emlegetjük Az ember tragédiáját az idei műsorban, mint felújítást. Ez azt je­lenti, hogy alapvetően ugyan­azt az előadást nyújtja a renedzö, illetve a művészeti gárda idén is, mint az elmúlt esztendőkben. A főbb ponto­kon azonos a szereposztás, teljesen azonos a rendezői felfogás, s csak kisebb élté­rések, kisebb változtatások vannak a mostani Tragédiá­ban. Kár is lett volna ezen változtatni, hiszen elismer­ten az eddigi legjobb felfo­gásban került színre a Tra­gédia a szegedi játékokon, ez áll legközelebb Madáchoz, a műhöz. Hogy mégis vannak kisebb változások, az termé­szetes és pozitív velejárója a rendezői és színészi alkotó folyamatnak: a mindig jobb­ra, mindig tökéletesebbre törekvés eredménye, volna most Fölösleges az elöadás visszatérő értékeit újból számba venni, ennél haszno­sabb ezúttal, ha azt vizsgál­juk, mivel lett gazdagabb és csiszoltabb. Észrevhető az el­ső színtől kezdve, hogy a Tragédia gondolati elemei súlyosabbak, dominánsab­bak, mint akár tavaly is vol­tak. Az a rendezői törekvés, hogy nyilvánvalóbbá válja­nak a műben feszülő ellenté­tek és szemléletesebben jus­sanak kifejezésre, meghozta a várt eredményt. Érvénye­sül ez mind a cselekmény egész sodrában, mind a sze­repfelfogásokban — főként Lucifer és Ádám viszonyá­nak világosabb, logikailag A szabadtéri játékok to­vábbi előadásaira ismét tö* megesen érkeznek a vendé­gek. Hatszáz látogatót hoz a nyíregyházi különvonat augusztus 15—16-ra, az Aida és a Magyar Állami Népi Együttes előadásaira. Augusztus 12-re, a bemuta­lóra Békéscsabáról is indí­tanak különvonatot, 18-án pedig Budapestről és Deb­recenből. Sopronból motor­vonat hozza ugyanezeken a napokon az érdeklődőket, összesen négyszáz utast. Rengeteg különautóbusz ls érkezik ezeken a napokon. Az előré jelzett lista élén az ózdiak, pécsiek, szekszár­diak, szombathelyiek, tata­bányaiak, veszprémiek és zalaegerszegiek állnak, 2— 4—6 különaútóbusszal, szá­zas-kétszázas csoportokkal. A felsorolt városnevek ta­núsága szerint a hátralevő játéknapokra a Dunántúl mozdul meg leginkább, A szegediek és a környék­beliek érdeklődése is igen megélénkült, főképpen a termelőszövetkezeti paraszt­ságé. Valamennyi előadásra tucatjával érkeznek a szö­vetkezetek autói a következő játéknapokon. A legjobb ütemben haladnak az Aida előkészületei Már csak néhány nap vá­laszt el bennünket a sza­badtéri játékok idei legna­gyobb produkciójának, az Aidának a bemutatójától. A próbák napok óta folynak, és hétfőtől kezdve a statiszták százaival együtt próbáznak a szólisták is, közöttük a meghívott külföldi vendég­művészek. Az előkészületek — minthogy az időjárás egyetlenegyszer sem zavarta meg a próbákat — jó ütem­ben haladtak: hétfőn és csü­törtökön már teljes próbát tartottak az Aidából, az opera főpróbájára pedig holnap kerül sor. Erről számoltak be tegnap délelőtt a szabadtéri játé­kok igazgatóságának az elő­adás művészeti vezetői. A megbeszélésen számos új ér­tesülés is elhangzott a fel­készülés méreteiről. Megtudtuk, hogy az Aida előadásán alkalmazzák a leg­nagyobb zenekart. A 90 tagú szimfonikus együttest 45 fúvóssal, illetve a kulisz­szák mögött alkalmazott ze­nésszel egészítik ki. Az Aidáéhoz hasonló monumen­tális díszleteket még soha nem alkalmaztak Magyaror­szágon. A díszletek felülete meg­haladja a 3000 négyzetmé­tert. Jelenet az Aidából tisztább ábrázolásában. De vonatkozik a hősök és a tö­meg viszonyára is. A tömeg is jobban szolgálja a monda­nivalót, nem egyszerűen tár­sadalmi környezet, hanem cselekvő, aktív erő, s jobban az, mint az előző előadáso­kon volt, mégha egyébként el is marad a vele szemben támasztott követelményektől. Nem szemmel látható új­donságok vannak tehát az idei Tragédiában, hanem a mondanivaló, gondolati, a tartalom iránti nagyobb igé­nyesség ad új szint a műnek. A tömegjelenetek bizonyos mértékig eltérő, s hatásosabb beállítása, valamint a hát­térre vetített diapozitívok ki­cserélése is ezt a törekvést szolgálja, az utóbbi a színek hangulatára erősen alapozva. A szereplők átérezték Major Tamás ren­dező ilyen törekvéseit, s kü­lönösen jól segítette ezeket Básti Lajos (Ádám). Mind mélyebbre és mélyebbre ha­tol szerepében, s a művészeti Nem is lehetne elképzelni csodálatosabb környezetet *.. Zenaida Pally nyilatkozata eszközök nagy gazdagságá­val tud igazi Ádám lenni. Major Tamás Luciferje — a rendezői felfogásból eredően — nem misztikus, hanem kö­vetkezetesen logikus, racio­nális. Lukács Margit Évá­jában szembeötlő a korábbi — Ez a negyvenedik kül- nem is lehetne elképzelni aránt, mert mindegyiknek alakításokhoz képest, hogy földi vendégszereplésem — csodálatosabb környezetet varázst kell adni, életre kell aktívabb, s egyúttal árnyal- Zenaida Pally —, és amilyennel a Szegedi ke)teni 3 színpadon. A -kis* tabb többszínű buszke hogy tanul- » fazegec" szereppel pedig úgy van az ujDDszinu. mányaim befejezése után Szabadtéri Játékok rendel- ember, mint anya a legki­A népes szereplőgárda min- azonnal magyar, budapesti kezik. Mikor megérkeztem, sebb gyermekével: jobban, den tagja komoly művészi közönség avatott énekesnővé. B jq^ jártam a színpadon féltőbb gonddal szereti, mint ihlettséggel szolgálta a ren- Azért hangsúlyozom ezt, . lenvűcözöu a/ ' a nagyobbakat, az erősebbe­dezés és a főszerenlők által mert a ^SY^ közönség lenyűgözött az a ket mncs 1S ki­es a loszerePiok altal kulturált ítéletére minden- munka, amellyel erre azelo- és nagy szerep, csak ki­jelölt irányt, s ennek ered- kor bátran lehet építeni. adáesA készülnek. Őszintén esi és nagy alkotás. S min­ményeként alakult ki egysé- Alakítottam már Carment mondhatom hogy a közre- den "-régi- szerep annyiszor gesnek, harmonikusnak a tel- a Szegedi Nemzeti Színház- üködók mindocvike tel les új' ahányszor játsszák. ? ban, 1956-ban. Az itteni kö- muKOQaK mindegyike teljes ggy^fen mű sincs véglege­jes eioaa ... zönséget már akkor megsze- komolysággal és fegyelme- sen kész. Ahányszor rende­Remélheto, hogy a további rettem, a várost pedig, hosz- zetten végzi munkáját. A zik, annyiszor űj és szép, játéknapokon a statisztéria szabb itt-tartózkodásom rendezd Mikó Andrásnak ha nnert újabb és újabb felada­szereplése is hozzá fejlődik, szeretném majd elöbb mÁj, nem ismertem tokra ösztönzi a művészt. magasodik a művészekéhez, „ volna hírből akkor is mele Ans Poeticának is beillik c o, „ ' ~ Boldogan tettem eleget voma nirnoi, akkor is mele- Zenaida Pally el6bbí Bum­s eltűnik az a nenany ap- ^ újabb meghívásnak, hogy gen gratulálnék a hatalmas mázása. Színpadok, szerepek róbb, de bántó technikai hi- ezen a híres tömeget mozgató, rendkívül és emberek kitűnő isme­ba is, ami a szerdai bemu- szabadtéri Színpadon Precíz, összehangolt munká- "íje ő. # tatát helyenként zavarta. lépjek fe, M Aidában mint hoz. Mikó András tehetségé- Meovvftn VíilfftlHi Sz. S. I. Amneris. Verdi művéhez ről sokat beszélt otthon a yl íx ' UA1 Bukaresti Operaház igazga- SZerepiesebol tója ls, s igazan örülök, csak úgy "kapásból* említett hogy most személyesen meg- néhány országot. Szovjet­ismerhettem, s hogy vele Belgium, Franciaor­dolgozhatom. SoJc magyar énekessel Késeinken: Fent: u athéni szín — Középen: Básti Lajos ós Lukács Margit (Ádám és Éva) (UU1JJU1U J.OIV Lent: a falanszter szág, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Bulgária, Jugo­szlávia ... Repertoárja pedig Verdi­tő! Beethovenig terjed. S a "közbeeső* szerzők — S'aint­szerepeltem már eddig Ma- Saöns, Massanet, Gluck, gyarországon és külföldön. Wagner. Hándel, Men­A Szegedről nemrég elke- delssohn, Mozart. Schu­rült Moidován Stefániával mann, Grieg, Schubert például Varsóban találkoz- — jelentős dalkincsének tam, Melis Györggyel a is birtokában van. Az Szovjetunióban, Udvardy Ti- európai színpadok úgy is­borral pedig Budapesten. merik Zenaida Pallyt, mint — Legutóbbi magyaror- Azucena, Carmen, Amneris szági vendégszereplésem legkitűnőbb alkotóját. Tiszta azért is emlékezetes — mezzoszopránjával. kitűnő mondja mosolyogva —. mert muzikalitásával eddig min­közvetlenül utána kaptam denütt meghódította magá­meg a Román Állami Díjat, nak a közönséget. Mo6t az — Nincsen legkedvesebb Aidában hódít magának szerepem - válaszolja kér- djabb . ,a Szegedl ,. .. , ... , Szabadtéri Játékok szinpa­desunkre. —Minden szerep ^^ tetszik, kicsi és nagy egy- L. F, Ujabb különvonatok érkeznek Szegedre

Next

/
Thumbnails
Contents