Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-07 / 183. szám

8 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd, 1962. augusztus T. Fehér Lajos elvtárs a szabadtéri játékokon „Gyorsmérleg" as első két hétről Negyvenötezer néző — Már nincs jegy az Aidára — Rekordforgalom a vendéglátásban Vasárnapra, a Párizs lángjai búcsúelőadására Szegedre látogatott Fehér Lajos elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Fehér Lajos elvtársat a nézőtéren Biczó György elvtárs, Szeged város tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke üdvözölte. Képünkön balról Biczó György, mellette Fehér Lajos és (elesége. A szabadtéri játékok idei programjának éppen fele telt el a Párizs lángjai vasárnapi búcsúelőadásával: eddig nyolc játéknap volt. Két estén játszották a Bánk bánt, három-három estén pedig a Háry Jánost és a Párizs lángjait. Ezeket a produkciókat idén már nem láthatja a közönség a szabadtéri színpadon, jóllehet például a Háry János iránti megnövekedett érdeklődésből még egy vagy két "házrafutotta volna. Bizonyára hasonló lesz majd a helyzet az Aidával, de még nagyobb mértékben, hiszen a bemutató és a 18-i búcsúelőadás jegyei mind elkeltek, s csak kivételes szerencsével lehet jegyhez jutni a 16-i előadásra is — amennyiben valaki kénytelen lesz előre megváltott jegyét eladni, mert halaszthatatlan dolga jött közbe. Jók az előjelek Az ember tragédiája előadásaival kapcsolatban is — a hétvégi napokra, főként szombatra kitűzött előadások iránt élénk az érdeklődés. A Magyar Állami Népi Együttes vendégszereplése alkalmával ugyancsak telt nézőteret várnak a szervezők. Ilyenformán a "második félidő* — amely Az ember tragédiája szerda esti bemutatójával kezdődik —. ugyancsak sikeresnek, eredményesnek ígérkezik. A hátralevő nyolc játéknapból négy este (augusztus 8, 11, 19 és 20-án) Az ember tragédiáját játsszák; három estén (augusztus 12, 15 és 18-án) lesz műsoron az Aida és 16-án szerepel Szegeden a Magyar Állami Népi Együttes. Öröm az alkotás tanújának lenni... VisszAa/ig Három év sikereit továbbfolytatni, fokozni, i2.en.aida (JJallii a nézőtéren „Vissza, nem jó!" — mondja a rendező, és a tömeg meglódul, majd eltűnik a színfalak mögött, hogy a „végszóra" ismét betóduljon a színpadra. Hányszor és hányszor elhangzik ez a rendezői utasítás, amíg a statisztéria megtanulja és begyakorolja feladatát. Fárasztó, nehéz munka ez, tüzö napon, éjszakai hűvösségben, s mégis csinálják ötszázan és . . , kilencszázán egy-egy darabkell a városba érkező rengeteg ban, szívesen, örömmel. So. idegen elszállásolását, szó- kat közülük csak a kíváncsihogy a színházművészetnek rakoztatását.. ság vonz oda, másokat a műez a fóruma fokozatosan (S*°ln°k Me0yet Néplap) veszet aktív szeretete> *mét hazánk és Közép-Európa nyári kulturális programjának középpontjává és reprezentatív művészeti találkozóhelyévé váljék. Ez a cél avatja a szegedi ünnepi játékokat nemcsak a város, hanem az egész ország ünnepévé ... A hely varázsa alól senki sem szabadulhat. Ez a varázslat tartja fogva az énekeseket az énekkart, a zenekart. s ez teremti meg a színpad harmóniáját a közönséggel. A lelkesedés és a szenvedély forrósága árad a színpadról a nézőtérre, a nézőtérről a színpadra. Művészet és közönség igazi találkozása s az élményből fakadó összekapcsolódása ez... (Hajdú-Bihari Napló) Mint hű zarándok kerekedem fel Ilyenkor nyár közepén, hogy tiszteletemet leróhassam az ünnepi játékok és az Alföld legszebb városa iránt. Sohasem csalódom, mindig találok valami újat, valamilyen sajátos színfoltot, ami előző évben nem volt látható ... Példásan szervezték meg mBBMÉ Az Aidában szereplő külföldi vendégművészek már megérkeztek Szegedre. Elsőnek Zenaida Pallyt köszönthettük, aki már vasárnap délelőtt megérkezett a szegedi pályaudvarra. Itt a játékok igazgatóságának nevében virággal köszöntötték a neves román művésznőt, aki még aznap este megtekintette a nézőteret és a színpadot. Este részt vett a Párizs lángjai előadásán. Margaret Tyncs és Luigi Ottolipi tegnap a késő délutáni órákban érkezett városunkba. Az amerikai és olasz vendégművészt is a játékok igazgatóságának képviselői üdvözölték, s este már próbáltak is a külföldi énekesek. Képünkön: Zenaida Pally a nézőtéren. Két portré — statisztaszemmel másokat egy kis szereplési vágy. Az itt eltöltött órák azonban mindenkiben nyomokat hagynak. Egy-egy epizódot az előadásból, a r.iű teljesebb megértését. E munka örömének bizonyítására hadd idézzünk egy statisztának, Deák Ferencnek szerkesztőségünkbe küldött leveléből, melyben két művész, Szabady István és Békés András portréját próbálja fölvázolni — munka, színészi és rendezői alkotás közben. Strázsálok a Burg előtt. Keményen markolom a hatalmas alabárdot, fejemen taréjos sisak, lábamat mereven megvetem és merőn nézek előre. Az én szerepem csak ennyi — ha beleélem magam, ha nem, csak bábu vagyok az eleven cselekvésben. Körülöttem azonban zajlik az élet, hullámzik a játék és érzések kavarognak már a próbákon is. S most itt áll közelemben Háry János — akit mi csak Pisla bácsinak hívunk barátságosan és szeretettel —, éppen végére ér egy dalnak, de nem mozdul, áll, mintha csak ö is strázsa lenne. Mint egy varázsló, aki önmagát is elvarázsolta. A rendező hagyja kicsit, de azután gyöngéden szól hozzá: „Pistukám, most ne feledkezz bele annyira a szerepedbe, hanem indulj el balra, fölfelé a lépcsőn!" Nagyszerű dolog ilyen pillanatok közvetlen tanújának lenni. Sokáig azt hittem, hogy a színház csupán produkció, de meggyőződlem róla, hogy ez felszínes ítélet. Amíg csak produkció egy előadás, nem ragad magával. Lélek, szív kell hozzá, s egyéniség, akinek alkotó szelleme az egészet áthatja. Ilyennek ismertem meg Békési András rendezőt. Feladata nagyságának láttán egyszer megkérdeztem egy embert: „Hogy vállalhat el valaki ekkora feladatot, és mi leszi képessé az ellátására?" Furcsa választ kaptam, amely engem nem elégített ki, amelyet én hamisnak találtam. „Jó valutáért én is lehoznám még a csillagokat is az égről!" — mondta a kérdezett. Hát nem erről van szó. Békés András, azaz a mi nyelvünkön a „tanár úr" mindenütt problémát lát, ahol más befejezettséget, s ha már látja, nem hagyja úgy. Nekem úgy tűnt, hogy munka közben fedezte föl a szabadtéri előadás sikerének számos titkát, tehát ott is alkotolt. S e titok egyik legfontosabbika szerintem az, hogy az óriási színpad nemcsak nagy lehetőségeket, hanem nagy veszélyeket is hord magában. Ennek a térnek az egészét minden fnllanatban uralnia kell az eleven, tevékeny, beszélő és daloló embernek. Ha nem történik minden másodpercben valami, a nézőteret is elönti a színpad levegőtömege. „Mit gondolnak, jó lesz ez Í0V?" — csattant fel egyszer Békés András. „Mi lesz ennek a vége? Megbukik a darab, mert önök folyton késnek!" — pedig csak pillanatokról volt szó. Az ösztönzés után láttuk mi is, mennyit változott a kép ennyi figyelmeztetésre is. Békés András végtelenül finoman, udvariasan beszélt munkatársaival. Egyetlen egyszer jött ki a sodrából, egy valóban súlyos mulasztás miatt. De ekkor is megértettük és követtük utasításait, mert láttuk, hogy teljes szívével és eszével akarja a jobbat. a szebbet. A vihar közbeszólt—elmaradt a televízió szegedi közvetítése A Párizs lángjai vasóma- hibája miatt Pi előadásának közvetítésé- gyed kilenckor re felkészült a Magyar Televízió is. A nézőtéren felállították a kamerákat és a készülékek előtt ezrek párták a szegedi adást hazánkcsak nekezdhették meg, de így is csak töredékeket láthattak a képernyőn a nézők a gyönyörű balettből. A televízió és a po6taműban és több közép-európai szak dolgozói mindent elországban. Ennek ellenére követtek. hogy a beígért sem sikerült a szegedi hely- élményt nyújthassák a sok színi közvetítés, mert az ezer nézőnek, de a súlyos ország északi felében dúló technikai hibát nem sikevihar. valamint a kékesi rült áthidalni. A nézőtéren közvetítő állomás meghiba sodása megzavarta, lehetetlenné tette. Az előadást — éppen a helyet foglaló közönség majd azonban zavartalan előadást láthatott, mert a vihar nem jött Szegedig, a tér fölött televíziós közvetítő lánc csillagos volt az ég. Díszlctkép az Aidából. A díszzletek nagyságát érzékelni lehet kedő díszletezők méretéből. (Liebmann Béla felvételei) a színpadon tevékeny. Szeged idegenforgalma várhatóan még tovább élénkül a következő két hétben, hiszen most a játékok egyik hagyományos előadását. Az ember tragédiáját és a látványosságában eddig egyedülállónak ígérkező Aidát láthatják a vendégek. Egyaránt igen nagy érdeklődés előzte meg a játékok műsorán szereplő darabokat. A szabadtéri játékok igazgatóságának jelentése szerint a nyolc előadást 45 ezer néző tekintette meg. A pontos statisztikák arról ls számot adnak, hogy a nézők nagy többsége vidékről érkezett. Szinte nincs, az országnak olyan része ahonnan ne jöttek volna vendégek az idei szabadtéri játékokra. A MÁV igazgatóság három különvonatot indított az elmúlt két hétben Szegedre, s ezek 1500 vendéget hoztak a városba. Miskolcról, Dunapatajról és Budapestről. Több száz különautóbusZ érkezett az elmúlt két hél alatt Szegedre. Csupán két napon, augusztus 4-én és 5-én 75 különautóbusz hozott turistákat Miskolcról, Hódmezővásárhelyről, Békéscsabáról, Debrecenből, Nyíregyházáról, Pécsről, Komlóról, Székesfehérvárról, Budapestről és Győrből. Nagy gondot okozott az Idegenforgalmi Hivatalnak a vendégek elszállásolása. Két hét alatt 12 ezer 500 turista tartott igényt szállásra. A hivatal kollégiumokban és a turistaszállóban helyezte el a vendégeket, valamint a fizetővendégszolgálat szobáiban. A szállásgondok enyhítésére' az idei szabadtéri játékok -második félidejében* a turistaszállóvá átalakított Madách, Gutenberg és Mérey utcai általános iskolákban szállásolják majd el a vendégeket. Ugyancsak ezer a problémán segít majd a Szegedi Fürdő Vállalat négy új víkendháza, melyeket a partfürdőn állítottak fel. A szállodák közül talán legnépszerűbb volt ezekben a hetekben a Szőke Tisza, ötvennyolc férőhelye állandóan foglalt volt, nemcsak a belföldi, hanem a külföldi vendégek is szívesen szálltak meg a kényelmes üdülőhajón. A szegedi vendéglátás ezekben a napokban vizsgázik. Az elmúlt két hét alatt 10—12 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi vállalatok forgalma az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. A Szegedi Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalatnál még ennél is magasabb az emelkedés, az idei szabadtéri játékok első hetén 14 százalékkal magasabb forgalmat bonyolított le, mint tavaly. Csupán a Beloiannisz téren, a szabadtéri játékok színhelyén két hét alatt 70 hektó sört, 1200 kilogramm fagylaltot, 15 ezer üveg üdítő italt, 10 ezer pár virslit és 14 hektó bort adtak el. A népszerű Körösi csárdákat is sokan keresik fel ezekben a napokban. A játékok ideje alatt a két csárda forgalma megduplázódott. Igen sok külföldi kereste fel a romantikus halászcsárdákat. A Virág cukrászda dolgozóinak is sok munkájuk akad. Statisztikájuk szerint naponként 5—6 mázsa fagylaltot, 3—4 ezer duplát és több ezer limonádét és hűsítő italt szolgálnak fel. A vendéglátóipari vállalat üzletei közül legforgalmasabb a Hági étterem és a Boszorkánykonyha. Augusztus 4-én bonyolította le az utóbbi évek legnagyobb forgalmát a Hági étterem, vasárnap pedig a Boszorkánykonyha. Ha a nagy számoknál tartunk, el kell mondanunk, hogy az elmúlt két hét alatt több mint százezer ember keresett menedéket a kánikula elől a partfürdő medencéiben és a Tiszában.