Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-03 / 180. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Közérdekű kérdés: Mi lesz a le veskocka-készít ő üzemmel? Mint ismeretes, Szegeden az Ilona utcá­ban működött a konzervgyár fiókvállala­taként a 1 eveskocka-készítő üzem. A kör­nyék lakói az új gyár üzembe helyezése után nem sokkal felkeresték tanácstagjai­kat, dr. Kalmár Ferencet és Sánta Vált, a kérték, mielőbb szüntessék meg ttt a le­veskocka készítését, mert készítése rend­kívül rosszá teszi a levegőt. Panaszukkal eljutottak a Szegedi Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomáshoz ls. Az ott dolgozó orvosok és szakemberek felülvizsgálták a leveskócka-készitő üzem működését Ekkor kiderült, hogy a kon­zervgyár az Egészségügyi hatóságok enge­délye nélkül gyártotta itt a leveskockát Megállapították, hogy a hidralizáló üzem­részben gyártás közben sósavgáz és ezzel együtt elviselhetetlen bűz kerül a levegő­be. A sósavgáz elsősorban az üzemben dol­gozók egészségére volt veszélyes. Az utcára kikerülve azonban tönkretette a fák leveleit és a sósavgáz az üzem közvetlen szomszéd­ságában levő lakásokba is bejutott. Ekkor az egészségügyi szervek, közte a Szegedi Közegészség- és Járványügyi Állomás, meg­szüntette a leveskocka gyártását. Ez természetesen vitát váltott ki a Kon­zerv- és Húsipari Igazgatóságon is. Jelen­leg tárgyalások folynak, Kova helyezzék át a hidralizáló üzemrészt. A tervek sze­rint a konzervgyár a lakásoktól távol eső területen fogja üzemeltetni a hidralizáló részleget. Persze, jó lenne, ha mielőbb dön­tenének ebben az illetékesek, hiszen a nép­szerű leveskockára nagy szükség van. A Konzerv- és Húsipari Igazgatóság mi­után tanácskozott a Szegedi Közegészség­éi Járványügyi Állomással, ügy határozott, hogy megváltoztatja a leveskocka-készítés technológiáját. Az egészségügyi szervek úgy döntöttek, hogy egyelőre próbaüzemel­tetésre adnak engedélyt. Ha pedig meggyő­ződnek arról, hogy az új eljárás nem ve­szélyezteti a dolgozók egészségét, akkor engedélyt adnak a leveskocka további gyártására. Jól jövedelmező Csongrád megyében az erdőgazdálkodás Közel húszezer hektár erd6 — Világhírű a Szeged köm yékl nemesnyár — Évi 13 millió facsemetét nevelnek erdőket telepített » Csong­rád megyei gazdaság, ha­nem beültette a kitermelt régi erdőrészeket. Korábban — az erdősítési a Valamikor arról volt Isme- doekodtak az utánpótlásról. retes Csongrád megye ho- Nemcsak új mokvidéke, hogy sivár, fát­lan, és a meglévő erdőkben is rablógazdálkodást folytat­nak. A felszabaduláskor a megye egész területének csu­pán 2,82 százalékán lehetett programtervezet szerint erdőt találni, azóta azonban hullámtereket ültették be. lényegesen megváltozott a A Csongrád megyei erdő­helyzet A Csongrád Megyei gazdaság különösen a nemes­Allami Erdőgazdaság mun- nyár telepítésében tűnt kt Az óriás területen kevés len­kája ma már jól ismert Az Tíz esztendővel ezelőtt. 1952- ne ennyi ember ha évről év­elmúlt másfél évtized alatt ben ültettek be először 900 re nem gépesítene az erdő­beültették a folyók hullám- hektárnyi területet. E fafaj- gazdaság. Ma viszont már a terelt, pótolták a kipusztított ta akkoriban kezdett megbe- legtöbb műveletet saját gé­erdőket és újabb területeket csült lenni. Régen „gyomfa"- pékkel végzik, a favágók is is telepítettek. ' lág-fabizottság elnöke, Gior­dano, olasz professzor is. Az egykori fátlan, sivár, homo­kos területen tehát nemzet­közileg elismert, kulturált erdőgazdálkodás folyik már. Átlagosan 700 munkás neveli a cse­metéket, ápolja az erdőket és termeli az építő- és tü­zelőfát. Ma már a megyében M ezer 890 hektáron van er­dő, ehhez idén még 350, a második ötéves terv végéig pedig 1000 hektár újabb terület kerüL ként kezelték, haszontalan- modern, egyszemélyes "móló­nak tartották. A Csongrád rosfürészekkel dolgoznak. A megyei erdőgazdaság úttörőként kezdett foglal­kozni a nemesnyárral. Azóta ez . _„__ keresett alapanyaga a papír Az erdőgazdaság mas nap- 1narnalc. „ tár szerint dolgozik, mint egyéb üzemek. Szeptember végén zárja a gazdasági évet, és már az is dicséretben részesítette a Szakszervezetek Országos gondos munka és a gépesítés oda vezetett, hogy jól jöve­delmező Csongrád megyében a fa mind Jobban az erdőgazdálkodás. Az első anyaga a papír- három negyedév mérlegének farostlemezgyár- tanulsága szerint kilenc hó­gyufakészítósnek nap alatt már 2 millió 100 ezer forint nyereséget értek tásnak, a és még más iparágaknak. A J korábbi, illetve a még meg el, szeptember végére pedig eddigi munkájáért £s levő fafajtóknak négysze- túlhaladják a két és fél mál­na hozamát adja a nemes- lió forintot is. . , , nyár. Már a harmadik és a K. B. £ negyedik esztendőben 8-9 Kekkonen finn elnök is megjelent a magyar művészek helsinki gálaestjén Az ifjúmunkások és a parasztiiatalok problémáiról két érdekes vita kezdődött a Világifjúsági Találkozó csütörtöki napján, amelyet egyébként Helsinkiben a dolgozó fiatalság napjának nyilvánítottak. A témakör­ről az érdekelt küldöttek két-két napon át folytatnak tanácskozást. A fiatal városi dolgozók képviselői — magyar rész­ről Bodnár Lászlóné, a KISZ Központi Bizottságá­nak tagja — egyebek kö­zött megtárgyalták a mun­kalehetőségek és a munka­jog, a munkakörülmények; és a műszaki fejlődés kér­déseit. valamint a szakszer­vezetek szerepét a fiatal dolgozók életében. A fiatal mezőgazdasági munkások vitaprogramjában ilyen kér­dések szerepelnek: a terme­lés technikai feltételeinek megjavítása, a továbbkép­zés, a földreform. A vitán Magyarországot Nagy Ri­chárd, delegációnk helyet­tes vezetője képviseli. A diákprogram keretében újabb szeminárium indul, ezúttal a diákifjúság szere­péről a népeit függetlensé­géért vívott harcban, vala­mint a gyarmati és a gaz­daságilag fejletlen országok politikai és társadalmi kérdéseinek megoldásáról. A magyar delegáció mű­vészei csütörtökön este ön­álló gálaestet adtak, ame­lyet a sajtóközpont épüle­tében. a Finn Dolgozók Há­zában rendeztek meg. Ide várták Kekkonen finn köz­társasági elnököt !s. Asszony lakóbizottsági elnök as öreg bérházban Munkáját közmegelégedésre végzi Szegeden a Takaréktár Korán reggeltől késő es- gyobb örömére pár nap utca 8. számú bérház lép- tig mindig mosolyogva, ba- múlva üzembe helyezik, csőházában kis tábla áll, rátságosan fogadja panaszo- Arról is beszámolt Papp melyből a belépő azonnal sait Van bőven munkája. A Istvánné, hogy nem volt értesül, hogy az épületben ház felújítás előtt áll, ezért mindig ilyen nagy a rend és Papp Istvánné a lakóbizott- érthető, hol az egyik, hol a fegyelem a házban. A elnöke. a másik lakó jelenti be la- házirend megjelenése előtt t kerestük. A csöngetés kásával kapcsolatos hibákat, sok vita volt A házfelügyelő után azonnal megjelent az ajtóban a mosolygós, feke­tehajú asszonyka. Barátsá­gosan tessékelt a lakásba. Megszűnt a perpatvar Mindig barátságosan és a lakók egymás között vitatkoztak, mikor lehet szőnyeget porolni, szellőz­tetni, mikor van a csendes­óra stb. Igen áldásos volt a szocialista együttélés kó­dexének, a házirendnek Az utóbbi időben különö­sen sokan igényeltek vas­kályha helyett cserépkály­hát. Papp Istvánné kis fü­— Aláírásért jöttek? — zetébe jegyzi a kéréseket, és megjelenése. Kifüggesztése kérdezte aztán barátságosan, ezután terepszemlét tart éta megszűnt a házban a Aztán elmondtuk, hogy Pontosan felméri a lakás perpatvar. Mindenki pon­nincs szükségünk aláírásra, nagyságát és a családtagok tosan betartja azt. A ház csupán azt szeretnénk meg- számát, és ha valóban indo- gyermekei is igen szófoga­, . . _ ... kolt a kérés, továbbítja azt tudni, mennyi munkát, gon- ^ Ingatlankezeló vállalat­dot jelent tisztsége, a lakó- hoz. bizottsági elnökség A lift miatt sokat jár hi­Mindjárt szabadkozott, vatalról hivatalra. Az eme­hogy ez nem jelent munkát, leti lakásokban több idős, nagyon szívesen csinálja a beteg ember lakik, akiknek köz javára, a ház békéjéért az emeletjárás is problémát Elmondta, hogy 1954-ben jelent, nem beszélve télen választották meg a ház la- a tüzelő felhordásáról, kói a bizottság elnökének. Egy évi járkálás után — Úgy érzem, ez a biza- végre elkészült a lift és egy lom jó munkára kötelez mondja — és igyekszem la- deme is. Igaz, még nem mű­kótársaim kéréseit megnyug- ködik, de műszaki átadás tatóan elintézni. előtt van, s a lakók legna­dók. Délután 2 és 4 óra között — a csendesórák Ide­jén — egy pisszenés sem hallható. Mint egy nagy család Nem hirdettek a lakók között külön virágoeítási versenyt, de nemcsak az ut­cai ablakok, hanem az ud­var felé nézők is teli van­nak szépen zöldellő virá­gokkal. Az öreg bérházban kicsit ez Papp Istvánné ér- igen "agy a rend- f, 62 cl" sosorban Parragi Istvánné­dészeti Főigazgatóság A di­cséretet főleg a homokvidékek fásításában elért eredményeiért, a cae­metenevelcsért és e fában viszonylag sze­gény vidéken végzett kiter­melésért kapott. Erre a gaz­dasági évre, melynek első három negyedévét zárták most, 55 221 köbméter fa ki­termelését irányozták elő. Ebből 29 900 köbméternek kellett volna úgynevezett centiméteres papírfát tudnak kitermelni a Szeged környé­ki és a Marcis menti erdők­ből. Pontos kalkuláció sze­rint — 20 év átlagát figye­lembe véve — évente ez a fa 5818 forintos hasznot hajt hektáronként. Ha jól meg­számítjuk, akkor ez a szám­szerű adat is mutatja, hogy milyen nagy értékű a ne­mesnyér. Külön haszna még ezeknek a telepítéseknek, hogy főleg olyan területeken, Politechnikai kiállítás nyílt Szegeden ipari fának lenni, melyet a a ^rterein létesítették, népgazdaság különböző ágai- flho] egvébként az évenként ban hasznainak fel- A jó vá­lasztékolás és a gondos ki­termelés már most olyan eredményt hozott, hogy bát­ran 31 ezer köbméter ipari fát terveznek a gazdasági év végére. Húszezer köbméter ágfa és tuskó közvetlen fo­gyasztásra, míg négyezer köbméter a TUZÉP-telepek­re kerül. E nagy mennyiségű épftö­és tüzelőanyag termelése csak úgy válhatott lehetővé, hogy megfelelőképpen gon­ahol egyébként az évenként ismétlődő áradások miatt egyéb mezőgazdasági terme­lés nem kifizető. A Csongrád megyei erdő­gazdaság nemesnyárosait és telepítéseit tavaly is sok külföldi szakember kereste fel a hazai érdeklődőkön kí­vül. Megnézték a telepítéseket a KGST-államok küldöt­tei, azonkívül jugoszlávok, finnek és legutóbb a nemzetközi vi­„Egyenruha-bojkott' Ausztriában Augusztus 6-án furcsa ak­cióra készülnek több osztrák garnizon tisztesei. Elhatá­rozták, hogy civil ruhában — esős idő esetén puha ka­lapban és esernyővel — lát­ják el a szolgálatot Az akciónak érdekes oka van. A felettes katonai szer­vek ugyanis arra akarják kényszeriteni a tiszteseket: kötelezzék magukat, hogy 40 éves korukig a hadsereg kö­telékében maradnak, s csak azután van joguk állami ál­lás betöltésére. A tisztesek nem hajlandók aláírni CZt 3 kötelezvényt és követelj k, hogy végre tisztázzák státu­szukat, mert bizonyos szem­pontból közalkalmazottaknak tekintendők, másrészt azon­ban, mint katonák, a hadse­reg fegyelme alá tartoznak és nem élvezik ugyanazokat a jogokat, amelyek a közal­kalmazottakat megilletik. A furcsa „egyenruha-bojkot­tot" most a kettősség meg­szüntetéséért vívott harc eszközének szánják. Részlet a kiállítás anyagából amely az elektromos rádió­hullámok tanulmányozására szolgál. A kitűnő szemléltető esz­közök között kitűnt Dömösi művelődési termében rende- Pál tanár több elektrotech­Nagy érdeklődéstől kísér­ve nyitotta meg tegnap dél­előtt Kovács József, a városi tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője a DÁV zett politechnikai kiállítást, amely Csongrád megye és Szeged általános és középis­kolás tanulólnak gyakorlati munkájáról ad számot Az oktatásügyi reform végrehaj­tásának eddigi eredményeit tükrözi ez a kiállítás: gazda­gon tárja elénk a politech­nikai oktatás eddigi sikereit. A kiállítási teremben 19 szegedi iskola tanulóinak munkája is helyet kapott Kiemelkedően értékes tár­gyakkal szerepel például a Rózsa Ferenc Gimnázium több tanulója. Hurta László IV. osztályos tanuló egy sa­ját maga készített rádiópad­dal, Hajas György ugyancsak IV. osztályos tanuló pedig egy olyan készülékével, nikai újítása és Ujj László technikus saját szerkesztésű világórája. Igen ízlésesek a Ságvári Endre Altalános Gimnázium tanulóinak munkái is: a kü­sonlóan ízléses, igen tetsze­tős kivitelű használati tár­gyakat mutatnak be a Szilié­rt sugárúti és a Zalka Máté Altalános Iskola tanulói, va­lamint a Siketnémák Intéze­tének növendékei. Érdekes színfoltot jelentenek a do­rozsmai általános iskolások munkái, ök képviselik a ki­állításon a szegedi járásban folyó politechnikai oktatás lönféle mintás díszpárnák, s eredményeit. S meg kell a szabás-varrási ismeretek­ben elért jártasságot bemu­tató különféle ruhamodellek. A Tömörkény István Altalá­nos Gimnázium tanulói ma­gyar perzsaszőnyegekkel és kerámiatárgyakkal szerepel­nek, a Radnóti Gimnázium növendékei pedig különféle kéziszerszámokkal. Méltó helyet kapott a ki­állításon több általános isko­la is. A Gagarin iskola nö­vendékei például fa- és fém­munkákkal szerepelnek. Ha* mondanunk, jól megállják a helyüket a vá'osi iskolák ta­nulói mellett. A kiállítás céljait a lehető legjobb eszközökkel doku­mentálják a rendezésben részt vett tanárok, Dönczi András, Majzik Rozália, Me­ző János, dr. Pir*ér Aladár­né, Zalavári József, valamint Csurgó Éva IV. osztályos ta­nuló, a Rózsa Ferenc Gim­názium növendéke. nak, a házfelügyelőnek ér­deme. Az Ingatlankezelő Vállalat által rendezett tisz­tasági versenyben az elmúlt hónapban az első helyre ke­rült a Takaréktár utca 8. Ritka ház, ahol ilyen jól megértik egymást a lakóbi­zottsági elnök és a házfelü­gyelő. Kölcsönösen segítiK egymás munkáját. — Olyan ez a mi házunk, mint egy nagy család —> mondja a lakóbizottság el­nöke. — Az elmúlt héten például kirándulást szervez­tek a Haladás Termelőszö­vetkezetbe. A ház lakói kö­zül ezen nem tudott" min­denki részt venni, de az ott.­honmaradottaknak a látot­takról beszámoltak. A beszélgetés végén derült ki, hogy Papp István­né nemcsak lakóbizottsági elnök, hanem az I. kerületi tanács 4-es számú háztömb­jének megbízottja is. S így őhozzá tartozik a Lenin kör­út, az Arany János utca, Széchenyi tér és Horváth Mihály utca által határolt lakótömb. Így aztán érthe­tő, hogy sok munkája van Papp Istvánnénak. De szí­vesen végzi. Sok gondot okozott a lel­kes társadalmi munkásnak a Takaréktár utca 2. szám alatti ház lakóinak panasza. Ritka, jelenség, de e házban nincs padlás, s így sok problémát okozott a ruha­szárítás. Az Ingatlankezelő Vállalatnál eljárt az ügy­ben a körzetmegbízott —s a lakók megelégedésére in­tézte el az ügyet. Igyekszik úgy dolgozni, hogy ház, a körzet lakossága elégedett legyen. Horváth Lászlóné

Next

/
Thumbnails
Contents