Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-01 / 178. szám

Szerda, 1962. augusztus L DÉL-MAGYARORSZÁG 3 A gabooafiKíektarofc mellett a tsz ügyes asszonyai dolgoznak As államnak járó gabona vontatókra, autókra rakása azonban már férfimunka fiz MTESZ tevékenysége egyre iobban segíti a legfontosabb feladatok végrehajtását Fellendülőben a vidéki MTLs/.-munka — Valaszimányi ülést tartott a szegedi intéző bizottság Tegnap, kedden délután Növekedett a taglétszám — lamennyi üzemet, intézválasztmányi ülést tartott a mely a munka hatékonysá- ményt, szakmát. Műszaki és Természettudo- gának egyik igen fontos té- Általában jól is dolgoztak, mányi Egyesületek Szövetsé- nyezője —, s mindinkább bár ez nem jelenti, hogy gének szegedi intéző bízott- érvényesül az a hasznos mindent megtettek a műsága. Az ülésen megjelent szemlélet, mely szerint va- szaki-gazdasági színvonal Kardos János, a Csongrád lamennyi műszaki, termé- emeléséért. Munkájukat az megyei pártbizottság osz- szettudományi és közgazda- intéző bizottság mellett műtál yveze tője, Balogh István, sági végzettségű szakember- ködő ipargazdasági, oktatási, a szegedi városi pártbizott- nek az MTESZ-ben van a műszaki propaganda és meság osztályvezetője, valamint helye, sőt igényt tartanak a zőgazdasági műszaki bizottPhiliph Miklós, az MTESZ számszaki dolgozók, a mű- ság fogja össze. Ezek teljefőtitkárhelyettese is. Blasko- vezetők és a kiváló munká- sen önálló kutatásokat és vlcs Zoltánnak az intéző bi- sok társadalmi tevékenysé- vizsgálatokat is végeznek, zottság elnökének bevezetője gére is. előadásokat, filmvetítéseket után dr. Kuraly Antal, a bi- A tanfolyamokat főképpen is rendeznek zottság titkára mondott be- a tagegyesületek rendezik Egyre nagyobb hangsúlyt számolót az 1960-as választ- Energetikusi, növénytermesz- kap a vidéki MTESZmányi ülés óta eltelt idő- tési, húsipari, öntödei, szö- munka. szakról. Az előadást vitakö- vőipari, rajzolói és üzem- N k -rt t vette. szervezői tanfolyamokat tar- ^k^k.T^L^Ü A választmányi ülés meg- tottak többek között az SügTkl^S hely^éí állapította, hogy utóbbi időben, általában mű- SSk hSta w' az MTESZ sokrétű tevé- vezetői és technikusi szín- Eenvsfeét fe mert eSn ffel kenységében egyre inkább ten. A munkabizottságokat tétlenül változtatni tel? ha tükröződnek az ország az üzemek, illetve más in- -i ^^ m+f^ .... . • . . . • , __ . , ' . , ., . nem azért is, mert az MTESZ előtt allo legfontosabb fel- tézmenyek igenyeihez iga- 6g tagj'ának több ^ adatok. zodva hozzák letre az egye- fd ^^ számukegy. A műszaki fejlesztés, a táv- suletek, vagy az intéző bi- svaranszik Nemrés mintlati tervek előkészítése, a zottság. Csak néhányat em- ^^^egyészt vontik 4 külföldi tapasztalatok közre- lítve, ilyen volt a Szeged ^SJT^SnA adása, a tudományos és mű- város távlati fejlfztfei ter- ^ntS^fs Snló cfeszaki propaganda, az ipar- vével, a kozsegfejlesztfei ter- J ' .... . . gazdasági és üzemgazdasági vek felülbírálatával, a Hala- 1)01 végeznek majd felmérést munka, a vezetés színvona- dás és a Táncsics Tsz talaj- a gépfez, elektromos, matelának emelése és a vidéki viszonyainak vizsgálatával, a matikus, fizikus és a postás egyesületek fejlesztése, mint ruhagyári szalagszervezéssel, szakmákban is a szövetség tevékenységének a pozdorjalemez bútoripari főbb irányai, a népgazdaság felhasználásával foglalkozó Rövidesen megalakul a céljainak valóraváltását szol- munkabizottság. Szilikátipari Tudományos SáJ.ják .. . ,. — .. ... bizottság irá- Egyesületek szegedi csoA szegedi mtezo bizottság- nyitasaval dolgozo 16 hehoz tartozó egyesületek a lyí egyesület nagyrészt ösz- portja> legutóbbi választmányi szefogja a Szegeden fe a mely az építőanyagiparí ülés óta sokat fejlődtek. Dél-Alföldön működő va- szakembereket tömöríti. Mindig, mindenütt! G

yakran halljuk idős, sok dalomért kifejtett erőfeszítés magatartás csak ellenlábasaharcot megjárt elvtár- ^ ember leglényegesebb fok- inknaK Ímponál. saktól, hogy ma kony- „„_ - törekvés A Szegedl ^pőgyárben nyű kommunisták lenni, 6 Ha, « törekvés nemrég összeállt néhány mert a nép vágyainak, fórra- hiányzik valakinél, akkor - kommunista, hogy megvitasdalmi igazságainak kimondá- bármilyen nagy érdemeket sa a kérdést: Mi tortént veséért nem börtön fe bitó jár, szerzett is egykor — nem lünk- valahogyan mások hanem társadalmi megbe- mondhat1a magit rendes ha. vagyunk mar, mint 15—17 csülfe A párt vértanúiban a monanatJa magat renaas na évvel ezelőtt. Akkor mindig, hóhérkötél fojtotta meg a zafinak, s pláne jó kommu- mindenütt mozgalmi dalt, buzdító látnoki szavakat, "istának. Egy pártonkívüli bátor kommunista szót lehemost Dedie — az ő önfelál- munkás vagy éppen szellemi tett hallani, s forradalmi opdozásukis hozzáiárult — ecv foglalkozású egyén ha nem timizmustól visszhangzott faSS 7kon^ tesz rendszerünk ellenére, sőt ju fe város egyaránt. Ahol 2&STM&* munka- a rábízott feladatokat rendé- & kommunisták megjelentek, kedvet helvtállfet fe merész ^ elvégzl _ ezzel lé" onnan hurcolkodott; az oszfemnrfÁfet nyegében eleget tesz állam- tályellenség. a dolgos embepolgári kötelezettségfelek. rek pedig szívesen fogadták így igaz ez, jóllehet, a Nem így áll a dolog azokkal. a segítő, okosító, buzdító jó most élő marxista—leninista akik az MSZMP tagja meg- barátokat. Ezekre a régi szép . tisztelő címet viselik. Oben- időkre emlékezve azt is meg1 g^d fe nehéz^^ Nem nük meg kel1 lennie 3 állapították a cipőgyári elvIz feladó nkoS ióNer plusznak, amelyet a felsza- társak! bizony manapság is ezt hanem a régi szokások, ZfnxJ^nk S h^v magyarazgato, a jovot ertelőftéletek felfocásheli dozasnak nevezünk. S hogy hetoen felrajzolni tudó, a szurdunK* mennyire nem keves, azt meggyőződéstől forró komterek^z fe a tóbbi kÖ2Ött 32 18 mutatja' munista beszéd, mint az éltan iOTon netafctórtS hogy igen sokan k6pte enek fetó friss levegő. Igazuk £ J te partmun- vo,tak ^nek a plusz köve- van-e nekik? Igen is. nem telménynek megfelelni és is. Jogos a türelmetlenség a K

lasszikusaink azt tanít- meggyőzés helyett a dölyfös- kényelmesség láttán, de úgy ják, hogy milliók szo- ködés, a parancsolgatás ot- véljük, nincs szükség vészkása az egyik legször- romba fe káros módszerfelez harang-kongatásra. Ma már nyűbb erő, amely húz, cibál folyamodtak. nincsenek ellenséges 06ztávisszafelé, s ezektől a rossz A textilművek helyettes lyok, ellenük tehát nem kell szokásoktól nem szabadulnak párttitkára mondotta a mi- naponta harcra biztatni a meg semmiféle imaszóra, nap; ma máj- kezd megho- tömegeket. Jelenleg a termemég csak ráolvasásra sem, nosodni és tartóssá válni lés további fellendítése, a hanem egyedül a szívós, ér- pártszervezeteink életében a szakmai hozzáértés javítása velő, az összefüggéseket tü- ]enini értelemben vett poli- van napirenden, s ennek gyarelmesen magyarázó, fárad- tikai munka. Egyet lehet ér- korlati érvényesítéséhez inhatatlan kommunista felvi- teni ezzel a megállapítással, kább illik a csendes, okoa lágosítás útján. Olykor szük- Elvtársaink általában véve beszéd, mint a harci kürtsző. ség van adminisztratív intéz- nem idegenkednek már, ha . _.,„nu,„ kpii kedésekre is, de inkább csak valaki valamilyen kérdésben A " Zv nártta^ a nép esküdt ellenségei felen, ellentmond nekik, sót ez a ü hiszen - sajnos — saját pél- körülmény még több tanú- n+rontesanúgv fe. dánkon tapasztalhattuk: a lásra, még sokoldalúbb érve- ^taL^ K J^LcKJTtömegek meggyőzését általá- lésre serkenti őket. íS^LT ban soha nem szabad bürök- . _ _ _ balyzat 1e?őlpa- Ha kommuratikus módszerekkel helyet- rfi apasztalható azonban mstak kozott van ha tagtesíteni, mert ez menthetefc- J. m?g ?lyan . visszat°1t- gyűlésen felszólal nincs lenül megbosszulja magát J ^ jelenseg, amely vele semmi problémahiszen Nagyon igaz az a tanítás minduntalan gáncsot vet ne- ott legtöbbször egyetertenek hogy a munkásosztálynak künk az előrehaladásban. A harsány és harcos szavaival, mindig igen nehéz a hatalmat párttagok egy részié ugyanis Mihelyt azonban a pártonkiragadnia a kizsákmányoló rosszul értelmezi a párt es a kívüliekkel találkozik, ahol osztályok kezéből de még tömegek közötti kapcsolat szükség lenne az ő mozgósokkal nehezebb meg is tar- szükségességét, vagyis ezt a sító szavaira, olyan néma tania saját hatalmát, hiszen fogalmat összekeveri valami- lesz, mintha elfelejtette vola hatalom átvételének szinte féle elvtelen haverkodassal. m anyanyelvét. Miért? Vámár a másnapján meg kell Az ilyenek a -bekesség- ked- Jóban elkényelmesedtünk? hogy kezdődjék a kapitaliz- véért gyakran meg kommu- Szégyelljük kommunista volmusban nevelkedett tömegek "is*3 meggyőződésüket sem tunkat? Vagy politikai képátnevelése merik hangoztatni. Előfordult zetlenségünk szorítja össze már, hogy presszóban, villa- ajkunkat? Minden valószínüS

oha nem volt idosze- moson, társaságban ízi és te- ^ szerint az első eset íorűbb a pártonkívüliek jen sót egyenesen sértő po- rog fenT1 jjgy vélik némeszakadat.lan megnye- htikai vicceket mesélt valaki, jyek hogy ma már nem lésének és felvilágosításának s egyik elvtársunk, aki tagja szükséges különösebben fezjelszava. mint éppen napja- volt az ilyen társaságnak, na- gurunk- a szocializmus fe inkban. A közelmúlt evek gyokat vihorászott a feópo- a kommunizmus ügye miatt, tapasztalatai fényesen igazol- fáskodó* borbarát előadásán. _ erősek vagyunk a ják, hogy^ csak ez az egyet- Aki tisztes távolból Szovjetunió oldalán mi'nket len jarhato ut a párt szama- szemléli az ilyesmit, annak ^ győzhet le többé soha ra hiszen a szocializmust úgy tűnik, mintha már az il- ^^ Megengedhetünk tedolgozo nepunk hatalmas kol- Jető párttag is teljesen fel- ' . , . lekUvájának építjük, s ez a oldodótt volna az áporodott hát magunknak most mar nemes, nagy munka a nép kispolgári légkörben, vagyis egy kis lezserséget, némi kisaktivitása. szíves közremű- mintha ő szintén hasonlókép- polgári nyújtózkodást. ködése nélkül nem végezhető pen gondolkodnék már. ... . . ., , el. örömmel tapasztaljuk. Sajnos, hogy némelyek Ml ^ karosabb ennél a hogy most már nemcsak évről csakugyan hajlamosak min- leifogásnál. Egyszer — úgy évre, hanem szinte napról den értelmes fe helyes útmu- io évvel ezelőtt — már hannapra rohamosan növekszik tatást értelmetlenségbe ful- goztatUmk ilyesfélét, fe rá azoknak a szama, akik rend- lasztani. Mert ugyan mond- ~ ,, „ .... . .. , . _ . . szerünket igenlik, akik dol- ta-e valaki valahol valami- keUett döbbennünk, hogy tagozni akarnak érte képessé- kor, hogy egy kommunista zony elszámítottuk magungeik szerint. Az az elv, hogy gyáván, megalkuvó módon kat A régi hibákba nem aki nincs ellenünk, az ve- hallgasson, ha visszás néze- visszalünk van, nagyon is a való- tekkel találkozik? Bizony szabad .egJ?Zer. ságot tükrözi, mert nyilván- nem áUított ilyet soha senki esnünk, kovetkezeskeppen valóan a mi ügyünket segí- fe nagyon sokat árt a párt- mindig, mindenütt kommutik a hétköznapi munkájukat nak, amikor párttagok ké- nistákhoz méltóan kell betisztességesen elvégző törne- nyelmesség. határozatlanság . „i-wed-nimk gek. Ma már valóban az al- vagy félreértés miatt méltat- 620111 cseieKeonume kotás, a gyarapítás, a társa- lanul viseltednek. Az ilyen F. Nagy István A SZÖVETKEZETI SZÉRŰN 1050 kataszteri holdon termesztettek idén őszi kalászos gabonát az újszentiváni Oj Elet Tsz gazdái. Ebből mintegy 800 kataszteri holdról a nagy termöképességü intenzív búzák adtak termést. A hatalmas mennyiségű gabona tisztítását, a szükséges vetőmagok tárolását és a feleslegek előkészítését már jól gépesített kombájnszérűn végezték. Az elért terméseredményekkel a rendkívül aszályos tavasz után elégedettek a gazdák. Árpából holdanként 12 mázsa 60 kilogramm lett a végeredmény. A búza átlagtermése pedig 10 mázsa körül várható. Az idei gabonatermést a kombájnszérűn cséplőgépek helyett már saját szelektoraikkal végezték. A villanymotorokkal meghajtott gépek naponta több mint 400 mázsa búzát tisztítanak ki. A zsákolás xnaszakasztóan nehéz munkáját is gépesítették. A kitisztított, mérlegelt búzát a kombájnszérükről 40 méter hosszúságú csövön keresztül nagy teljesítményű gabonafelfúvó gép továbbítja a magtárba. (Somogyin6 feMteMQ A súlyos, 70—80 kilogrammos zsákok tartalmát csak a felfúvógép tartályába kell beönteni. A búza magtárba szállítása már a gép dolga ,