Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-24 / 197. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek. 1963. augusztus 93• Kennedy kénytelen volt elitmerni: flz Egyesült államok évekig nem hozza he a Szovjeiuaió előnyét az űrkutatásban Az amerikai elnök több aktuális külpolitikai kérdésről nyilatkozott szerdai sajtóértekezletén Kennedy elnök szerdai sajtóértekezletén kijelentet­te: az Egyesült Államok a legnagyobb erőfeszítéssel is csak hét-nyolc év múlva szá­míthat arra, hogy behozza a Szovjetunió előnyét az űr­kutatásban, illetőleg a hosz­szútávú rakéták hajtóereje tekintetében. Imit nem lehet letagadni Az elnöknek a következő kérdést tették fel: a Szovjet­unió legutóbbi teljesítménye — tudniillik a páros űrrepü­lés — nagyfokú pesszimiz­must váltott ki az Egyesült Államokban. Az emberek azt mondják: az Egyesült Álla­mok most gyenge második a Szovjetunió mögött. Hogyan méri fel elnök úr a helyzetet a jelenben is a jövőben? Az elnök a következőket válaszolta: másodikok va­gyunk a Szovjetunió mögött a hosszútávú rakéták hajtó­ereje tekintetében. Későn kezdtük el az erre irányuló munkát is kezdettől fogva a Szovjetunió mögött vol­tunk. Hatalmas erőfeszítés­be kerül olyan hajtóerőt lét­rehozni, amilyen a Szovjet­unió birtokában van és olyan nagyméretű űrhajókat al­kotni, mint amilyeneket a Szovjetunióban felbocsáta­nak. Hátrább vagyunk tehát és egy ideig mig hátrább le­szünk. Azt hiszem, ennek az évtizednek az elején a Szov­jetunió fog elöl járni. Az elnök hozzátette: mindenki, aki azt állítja, hogy nem va­gyunk a Szovjetunió mögött, félrevezeti az amerikai né­pet. Az elnök harmadszor is megismételte: el kell ismer­nünk, hogy a Szovjetunió mögött vagyunk és mögötte is maradunk egy ideig. Az elnök kifejtette, hogy a Szovjetuniót két területen kell behozni: 1. Az Egyesült Államoknak olyan hajtóerőt kell alkotnia, amely nagyobb űrhajót képes az atmoszfé­rába emelni; 2. Be kell hoz­ni a Szovjetuniót az irányító rendszer és a navigációs rendszer területén is. Esetleges találkozó Hruscsovval Megkérdezték az elnököt: vajon az esetb&i, ha Hrus­csov szovjet miniszterelnök az Egyesült Államokba jön­ne ősszel az ENSZ közgyűlé­se alkalmából, hasznosnak tartaná-e, hogy találkozzék Vele? Az elnök azt válaszolta: nincs még értesülése arról, hogy Hruscsov miniszterel­nök az Egyesült Államokba szándékozik jönni. Ha azon­ban jönne — mondotta Ken­nedy —, remélt, alkalma lesz beszélni vele. Kennedy elnök rendkívül óvatosan nyilatkozott a Szovjetunió legutóbbi berli­ni lépéséről, arról, hogy idő­legesen megszüntette a ber­lini szovjet parancsnokságot. Azt mondotta: az Egyesült Államok véleménye szerint a Szovjetunió lépése nem érintheti a nyugati jogokat Berlinben. Az Egyesült Ál­lamok ilyen értelmű választ fog adni a Szovjetuniónak. Lsvftl Idenansrhez, „tájékoztató" Kukáról Kennedy elnök nyilatko­zott legutóbb Adenauerhez gatnémet kapcsolatok fenn­tartására és „eloszlasson bi­zonyos nézeteltéréseket, ame­lyek a híresztelések szerint a fegyverkezéssel, az atom­fegyverek fölötti rendelke­zési joggal és Európa védel­mével kapcsolatban merül­tek fel Washington és Bonn között. Kennedy elnököt sajtóér­tekezletén felkérték, nyilat­kozzak, van-e az Egyesült Államoknak valamilyen ér­tesülése arra vonatkozólag, hogy „a kommunista tömb­höz tartozó országok csapa­tai szálltak partra Kubá­ban". Több amerikai lap ugyanis nemrég ilyen híre­ket közölt. Kennedy azt válaszolta, hogy az Egyesült Államok kormányának nincs erről értesülése. Hozzátette: az Egyesült Államokban tudják, hogy az utóbbi időben nö­vekedett különféle áruk és _ felszerelések szállítása Ku­írt leveléről is. kifejtette, e bába a szocialista országok­ból, emelkedett továbbá az levél célja az volt, hogy alá­húzza kormányának szándé­kát a szoros amerikai—nyu­említett országokból Kubába érkezett különféle szakembe­rek száma is. Még nem tudják, kik voltak a de Gaulle elleni merénylet tettesei Hruscsov elvtárs táviratban feleste ki jókívánságait a francia köztársasági elnöknek géppisztolyok Jelentettük már, hogy de Gaulle ellen szerdán me­rényletet kíséreltek meg. A francia köztársasági elnök szerdán a minisztertanács befejezése után a Villa Coubley repülőtérre indult, hogy innen repülőgépen utazzék a Colombes-Les­Deux-Eglises-ben levő bir­tokára, amikor öt kilométer­nyire Párizstól autóból tü­zelni kezdtek az elnöki ko­csira. De Gaulle elnök sértetlen maradt. A golyók megse­besítettek egy autóst, aki családjával együtt ebben az időben az országúton utazott. gránátok < voltak. A rendőrség körülzárta a merénylet színhelyét, és ku­tatja a terroristákat. Habár újabb részletek nem ismeretesek a de Gaulle el­leni merényletről, Parimban egyöntetűleg fel­tételezik, hogy ebben -ben­ne van az ÓAS-banditák keze*. akik már a múlt évben is megkísérelték, hogy de Gaulle életére törjenek. Párizsi politikai körökben hangoztatják, hogy a szer­dai merénylet, valamint a sok más ehhez hasonló ter­rorista cselekmény logikus , „x. , SLi következménye annak az en­A golyók átütötték az elnöki gedékenységnek, amelyet a kocsi kerekeit és a hátsó ab­laküveget. Nem messze a merénylet színhelyétől a rendőrség el­hagyott személygépkocsit ta­lált, amelyben lőfegyverek és gránátok voltak. A de Gaulle elleni merénylet szemtanúi elmondották, hogy a terroristák két csoport­ból álltak: egyikük sze­mélyautón érkezett, a má­sik pedig tehergépkocsin. A teherautót ugyancsak megtalálták a merénylet színhelyétől körülbelül egy kilométernyire. A kocsiban hatóságok tanúsítanak az OAS banditái iránt. A hatósagok ilyen állás­pontja, hangsúlyozzák a francia főváros demokratikus köreiben, a banditákat újabb terrorista cselekményekre ösztönzi. E politika követ­kezménye az újabb merény­let a köztársasági elnök el­len. Hruscsoi: elvtárs, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön de Gaulle francia köztársasági elnökhöz intézett táviratá­ban felháborodását fejezi ki a de Gaulle ellen elköve­tett merénylet miatt és jó egészséget kiván a Francia Köztársaság elnökének. Az Algériai Kommunista Párt támogatja az FLN választási programját Csütörtökön délután tüntetett Algír lakossága Meglepetés Nyugaton — Berlin miatt (Folytatás az 1. oldalról.) újabb komoly csapás Bonn­nak azokra a terveire, hogy bérhogyan is, de fenntartsa az önmagát régen túlélt megszállási rendszert, és megerősítse a frontvároenak — mint a szocialista tábo­ron belüli NATO-felvonulá­si területnek — a pilléreit. Reális olasz hangok Giuseppe Saragat, az Olasz Szocialista Demokra­ta Párt főtitkára a párt La Giustizia cimű lapjának szerdai szamában cikket írt Saragat cikktben bírálja azoknak n nyugat-berlini­eknek a magatartását, akik erélyesebb fellépést várnak az amerikaiaktól a Szovjet­unióval szemben, és akik készek még azt is követel­ni. hogy az amerikai csa­patok lépjenek át Kelet­Berlin területére. Ez a lé­pés — mutat rá — helyre­hozhatatlan következmé­nyekkel járna. Az alapvető probléma a politikai megol­dás kérdése, amely a Nyu­gat és Kelet közötti erővi­szonyok megváltoztatása nélkül enyhítene a berlini­ek tragikus helyzetin. Az olasz jobboldali szo­ciáldemokraták vezére sze­rint: az amerikaiak és az oroszok közötti kapcsolatok jelentik ennek ® nehéz hely­zetnek az egyetlen pozitív tényezőjét. Nem lenne he­lyénvaló jóslásokba bocsát­kozni egy esetleges meg­egyezés korlátait illetően, mert mindent összevéve — folytatja Saragat — ezek a korlátok ismeretesek és Igen szűkek. Mégis még ezen a szűk manőverezési terüle­ten is megvan a lehetősége annak, hogy jószándékú emberek akár ideiglenes megoldásokat keressenek, amelyek azonban nem sér­tik az igazság és az embe­riesség elemi érzésen. Az Algériai Kommunista Párt politikai Bizottsága — mint az ADN jelenti — vá­lasztási felhívást adott ki, s ebben felszólítja a választó­kat, szeptember 2-án szavaz­zanak az FLN egységlistáira. Ugyanakkor a párt sajnál­kozását fejezi ki, hogy az FLN a párt jelöltjeit nem vette fel a választási lis­tákra. — Az Algériai Kommu­nista Párt Politikai Bizott­sága ilyen körülmények kö­zött úgy döntött, nem állít jelölteket a nemzetgyűlési választásokra. Teszi pedig ezt abban a törekvésében, hogy erősít­se az Algéria friss függet­Súlyos károkat okozott az olaszországi földrengés Tizenhatan vesztett ék életüket, kétszázan megsebesültek A keddi és szerdal dél­olaszországi földrengések ál­dozatainak száma a legfris­sebb jelentések szerint 16, a sebesülteké pedig 200. A ha­tóságok megfeszített munká­val mérik föl a károkat. A földrengés számos hely­ségben óriási anyagi pusztí­tást vitt végbe. Másutt ez az arány 30—80 százalékos. A földrengés körzetében a heves viharok és a zu­hogó cső ellenére a csü­törtökre virradó éjszaka is­mét tízezrek aludtak a szabad ég alatt, rögtönzött sátrakban és tá­bori ágyakon, vagy a nedves „ ut* . fe x földön, mert otthonuk lakha­A Napolytol keletre fekvő ,fltlanná V!ut vagy az újabb 4000 lakosú Mollnara köz- f01<jlöktacktől' való félel­seg hazainak 80 százaléka mükben hagyták el lakásu­lakhatatlanna vált. kat N4poly nagy terei külö­nösen népesek: az aggódó lakosok art vi­tatják. vajon a következő éjszakákat is az utcán kell tölteniük. Kómában összeült a kor­mány, hogy Faníani elnök­letével megvitassa a szüksé­ges rendkívüli intézkedése­ket. A minisztertanács elhatá­rozta. hogy 400 millió líra gyorssegélyt szavaz meg a károsultaknak, a továbbiakban pedig két­milliárd lírát nyújt a föld­rengés sújtotta községek helyreállítására. Ez az ösz­szeg mintegy négymillió dol­lárnak felel meg. Felhívás! Felhívjuk a? .ilgyOl közös közúti vasúti hídon keretit ül kender, szí na veay mAs sze­lesebb rakományt szállító (eleket, hogy a híd festést munkálatai miatt a hídon rakoraánykorlátozást vezettünk be. Közúti ko­csik, a unt, vontató «s gu­mikerekes lovaskocaík, ra­komány szálesséee s má­tor. míg az egyéb lóvon­utású országos járművek rakodási szíicssége 2.« mé­ter KárJUK a szallitö te­leket, iiogy az előírt rok­aaéleaséáet tartsák be. mert a megengedettnél szelesebb rak .mányi a hídon nem tudunk átengedni. S 61538 Kongó egysége a nyugati ellentétek tükrében A kongói helysót ala­kulása ismét a világközve­lemény érdeklődésének kö­zéppontjába került azzal kapcsolatban, hogy a katan­gai csendőrség megtámadta Katanga északi részén az ott állomásozó kongói köz­ponti csapatokat: több falut felgyújtott és a vasúti ösz­szeköttetés megszakításával válságossá tette az északka­tangai városok ellátását. A jelentések nem szólnak ar­ról, hogy a Katanga északi részén egymással szemben­állt csapatok milyen erősek voltak, azonban egy kongói forrás szerint a támadó ka­tangai csendőrök két zászló­aljnyi egységet vetettek harcba a több ezer főnyi kongói csapatok egymástól elszigetelt alakulatai ellen, s jelentős mennyiségű fegy­vert zsákmányoltak. Mobutu tábornok, a központi kor­mány hadseregfőparancsno­kának szombat esti tájékoz­tatója szerint o katangaiak megszüntették ugyan táma­dásaikat, de fel vannak ké­szülve újabb „akciók" indí­tására is. Nemsokkal Mobutu tájé­koztatója után tette közzé XJ Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára Katanga különállá­sának megszüntetésére vo­natkozó tervezetét. Ez azért is figyelemre méltó, mert a főtitkár elképzelései nem­csak a pillanatnyi kongói el­lentétek áthidalására irá­nyulnak, hanem tartós, sót végleges rendezést kívánnak biztosítani a kongói kérdés­ben. A főtitkár el akarja ér­ni, hogy harminc napon be­lül új kongói alkotmányt dol­gozzanak ki, amely biztosí­taná a tartományok autonó­miáját, de e tartományokat a központi kormány hatás­körébe utalná. Az alkot­mány elkészültéig Katangá­nak meg kellene osztania — fele-fele arányban — jöve­delmét a központi kongói kormánnyal, emellett pedig helyre kell állítani Kongó és Katanga pénzügyi egységét, vagyis meg kellene szüntet­ni a Katangában forgalomba hozott külön pénz érvényes­ségét. A főtitkár tervezeté­ben síkraszáll az egységes kongói hadsereg mellett, amely a katangai csendőr­ség önállóságának megszün­tetésével valósulna meg — három hónapon belül. Á ter­vezet szerint fel kell szá­molni Katanga diplomáciai képviseleteit is, és át kell szervezni a központi kongói kormányt, hogy abban na­gyobb mértékben jussanak szerephez a tartományok ve­zetői és a különböző politi­kai csoportok képviselői. A tervezető! Adoula miniszterelnök azonnal elfo­gadta. Nem így Csőmbe, aki ugyan „megfelelő tárgyalási alapnak" ítélte az ENSZ-fő­titkár elképzeléseit, de sie­tett hozzátenni, hogy „Ka­tangának az esetleges új ál­lamszövetségben kivételes jogokat kell élveznie". ENSZ-megfigyelők nem rin­gatják illúziókban magukat, s . tisztában vannak azzal, hogy Csombét csak katonai eszközökkel lehet csatlako­zásra, illetve a központi kon­gói kormány fennhatóságá­nak elismerésére bírni. Erre pedig a központi kormány­csapatok belátható időn be­lül képtelenek, míg az ENSZ-haderők eredményes akcióját lehetetlenné teszik az érdekelt nyugati hatal­mak közötti ellentétek. Az Egyesült Államok, hogy visz- addig azonban, szaszerezze népszerűségét az Thant a nyugati ENSZ-ben, hajlandó U Thant elképzeléseit támogatni, az­zal a nyilvánvaló számítás­sal, hogy azután a központi kongói kormány „az Egye­sült Államok álláspontjának figyelembevételével" — más­szóval: irányításával — ala­kítja ki gazdasági és külpoliti­káját. Az angolok, a fran­ciák és a belgák — akik vi­szont Csombét támogatják — nem hajlandók felhatal­mazást adni U Thantnak, hogy végső soron katonai eszközökkel szerezzen ér­vényt a kongói egység meg­valósítására vonatkozó elha­tározásainak. Így azután a főtitkár elképzelésének rea­lizálása ismét megfeneklik a nyugati hatalmak ellentétes kongói érdekein. Aligha szükséges külö­nösebben hangsúlyozni, hogy a kongói helyzet rendezése csak a realitások figyelembe­vételével érhető el, akkor, ha lehetőséget adnak a kongói nemzeti érdekeket képvise­lő politikusoknak álláspont­juk kifejtésére, és a törvény­be osította jogok között va­ló érvényesítésére. Ilyen gyakorlat azonban nincs az Adoula-kormány politikájá­ban. Gizengát, a Keleti-tar­tomány miniszterelnökét még mindig fogságban tartják, s nem adnak lehetőséget arra, hogy Gizenga helyzetéről pontos tájékoztatást kapjon a világ. A mig ezt a helyze­tet az ENSZ megtűri, sőt, ki­alakulását elősegíti, addig szó sem lehet arról, hogy Kongóban helyreálljon a rend. Márpedig Afrika szem­pontjából alapvető fontossá­gú Kongó helyzetének stabi­lizálása, s érdeke ez termé­szetesen az egész világnak is. Ha ilyen terv kerülne az ENSZ elé, ez biztató volna a további kongói fejlemé­nyekre vonatkozólag. Mind­amíg U hatalmak egyikének álláspontját tómo­gatja a kongói helyzet ren­dezésére való törekvés cí­mén, a világnak nem lehet­nek illúziói a kongói való­ságról. Perényi István lenségét szabotáló neoko­lonizmus elleni harcot. megszilárdítsa a testvéri kapcsolatokat valamennyi nacionalista és kommunista hazafi között, és elkerüljön minden olyan vitát, amely élezhetné a válságot az FLN­ben. Az FLN Politikai Bizott­sága csütörtökön délutánra tüntetésre szólította fel Al­gír lakosságát. Ennek meg­előzésére a 4. számú vilaja parancsnokai külön tüntetést szerveztek, és már kora dél­után ezros csoportokban tün­tetők vonultak fel a város utcáin, és egyrészt ilyenféle jelszavakat hangoztattak: -Elég a beszédből — tette­ket akarunk!* — "Munkát mindenkinek!* "Hamis for­radalmárok!*, másrészt pedig ilyen fel­iratú táblákat vittek maguk­kal: "Polgári vezetést!« — "A hadsereget a kaszárnyák­ba!* — "Elég volt a kilen­gésekből !* A legnagyobb tömeg, mint­egy húszezer ember a fóru­mon gyűlt össze, a hajdani kormányzósági palota előtt. Több tüntető betörte az épület kapuját, kövekkel bezúzott több ablakot, de az épületbe nem tudott behatolni. A palota erkélyén megje­lent Mohammedi Szaid. az FLN Politikai Bizottságénak egyik tagja, és így kiáltott a zajongó tömeghez: "A ti oldalatokon állunk, éljen a nép!* Szavait többfelől til­takozó kiáltások fogadták. A volt kormányzósági pa­lota előtt a tömeget tűzoltó­fccskendőkkel oszlatták szét. Az utcákon fegyveres ka­tonai járörök jelentek meg, s egyes hírek szerint az egyik külvárosban összecsa­pásra ls sor került. Rusk tárgyalt Dobrinyinnal Rusk amerikai külügymi­niszter csütörtökön este fo­gadta Dobrinyint, a Szov­jetunió washingtoni nagy­követét, és negyedórás meg­beszélést folytatott vele. A találkozóra Dobrinyin kérte az amerikai külügyminisz­tert. A tanácskozáson első­sorban a leszerelésről, va­lamint más külpolitikai kér­désekről volt szó. U Thant javaslata V Thant. az ENSZ ügy­vezető főtitkára csütörtökön hivatalos előterjesztést tett arra, hogy a Nyugat-lrián­ra vonatkozó holland—indo­néz megállapodás ratifiká­lását elsőbbségi sorrendi javaslattal tűzzék az ENSZ közgyűlésének napirendjére.

Next

/
Thumbnails
Contents