Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-22 / 195. szám

Szerda, 1962. augusztus 22. DÉL-MAGYARORSZAG 3 Amit végeztünk, és amit végezni akarunk A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1962. augusztus 14—16-án kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül tanácskozási joggal részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a budapesti kerületi pártbizottságok titkárai és más meghívottak. A Központi Bizottság ülésén: 1. Kádár János elvtárs bevezető előadása ntán megvitatták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit. 2. Marosán György elvtárs előterjesztette és ismertette a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó tervezetet. 3. Biszku Béla elvtárs előterjesztette és ismertette a kiküldött bizottság jelentését és javaslatait a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen koholt vádak alapján indított törvénysértő perek lezárásáról. A Központi Bizottság beható vita után — amelynek során negyvenen szólaltak fel — mindhárom előterjesztést egyhangúlag elfogadta. A Központi Bizottság Kiss Károly elvtársat — egyéb tisztségeinek érintetlenül hagyása mellett — a Politikai Bizottságból visszahívta, mert még mindig nem látja világosan az 1956 előtti Központi Ellenőrző Bizottság helytelen gyakorlatát és nem ismeri fel abban saját felelősségét. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy kongresszusi irányelveit és a koncepciós perek lezárásáról szóló határozatát a Népszabadságban, a szervezeti szabályzat módosításának tervezetét a Pártéletben közli. (Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülésérőL) A

két munkaszüneti napion százezrek olvasták országszerte a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpionti Bizottságának kongresszusi irányelveit, amely a Népszabadság augusztus 19-i mellékleteként került a nyilvánosság elé. Természetesen Szegeden is széles körű érdeklődést váltott ki ez a nagy fontosságú piártokmány, amelyet a VIII. kongresszus hagy majd véglegesen jóvá. Igen sokan máris hangot adtak véleményüknek a tézisekkel kapcsolatban. Legtöbben lelkes helyesléssel fogadták az alapos átgondolással készült, hét fejezetre bontott anyagot, amely értékeli a VII. pártkongresszus ota eltelt időszak gazdasági, px>litikai és kulturális eredményeit. A tézisek azt dokumentálják, hogy rendesen dolgoztunk az elmúlt évek során, és népünk a munkásosztály és pártja vezetésével lényegében elérte a kitűzött célokat. Elérte, mert a VII. pártkongresszus útmutatásainak megfelelően valóban meggyorsítottuk a szocializmus építését és a párt. most általános megelégedésre jelentheti: -A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapijainak lerakását. A magyar nép új, történelmi jelentőségű győzelmet aratott, a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett*. •mr'-rj győzelmet aratott hazánkban B j a szocialista forradalom a mezőgazdaság szocialista átszervezésével. Ma már az ország szántóterületének 95,5 százalékán termelőszövetkezeti és állami gazdaságok működnek, és több mint 1,1 millió paraszt család dolgozik egymással vállvetve és összefogva. Helyesen állapítják meg a tézisek, hogy ezt a történelmi jelentőségű változást több kedvező tényező együttesen segítette elő. Döntő1 feltétele volt az MSZMP marxista—leninista politikája, amelyet a dolgozó parasztsag támogatott. Hozzájárult az is. hogy a mezőgazdaság szövetkezetesítését, nem tekintettük spontán folyamatnak, hanem a munkásosztály segített parasztságunknak a döntésben. A párt helyes agrárpolitikát dolgozott ki, kijavítottuk a korábbi hibás intézkedéseket, és mindez megnyerte a parasztság bizalmát, helyreállította a munkás-paraszt szövetséget. Lehetetlen itt felsorolni a sok-sok segítő tényezőt, azonban egy bi zonyos: »A mezőgazdaság szocialista átszervezése dolgozó népünk történelmi jelentőségű győzelme, amely kihat egész társadalmi-gazdasági életünkre, kedvezően befolyásolja jövő fejlődésünket*. Társadalmi és politikai rendünk fejlődését is mérlegre teszik a kongresszusi tézisek. Alapios helyzetismeretet és előrelátást tükröz ez a megszövegezés: a további fejlődés most elsősorban azon múlik, hogy valamennyi dolgozó osztály és réteg milyen erősen forr össze politikailag és erkölcsileg. Pártunk a jövőben is a munkásosztály aktivitására, lelkesedésére és öntudatára támaszkodik elsősorban. Ahhoz azonban, hogy a munkásosztály eleget tehessen megnövekedett feladatainak, saját soraiban is fel kell lépnie a polgári és kispolgári szemlélet maradványai ellen. Az egységes paraszti osztály kialakulása elől elhárultak most már az akadályok, azonban ez a folyamat elég hosszadalmas: sok türelemmel, a lenini politika helyes alkalmazásával kell segíteni. Most a szövetkezeti tagok megítélésének fő mércéje a közösség javára végzett munka. Megállapítja a Központi Bizottság, hogy az értelmiség szerepe is tovább növekszik. Ezt tükrözi a szellemi dolgozók számának gyors növekedése is. A szocialista értelmiség létrejöttében nagy szerepe van annak, hogy az iskolákból kikerülő fiatal értelmiségiek nagy része munkás- és parasztszármazású. Helyes, hogy mind több az olyan pártonkívüli értelmiségi is, aki világnézetében már szocialista, jóllehet még sokak gondolkodásában hatnak a régi világ eszméi. Célunk az, hogy az egész értelmiség szocialista legyen, hogy elsajátítsa a marxizmus—leninizmust. Igen fontos megállapítás az is, hogy szocialista államunk és jogrendünk biztosítja az állampolgári jogokat mindazoknak, akik betartják törvényeinket, függetlenül attól, hogy korábban a kizsákmányoló osztályhoz tartoztak. Természetes azonban, hogy az ellenséges erők elszigetelése és az aktív ellenséges tevékenység kíméletlen elnyomása továbbra is fontos feladata az osztály harcnak. A szocializmus alapjainak lerakása után az osztályharc jellege változik, formái és eszközei módosulnak. Az osztályharc fő területei jelenleg népgazdaságunk megerősítése, továbbfejlesztése és a szocialista tudat kialakítása. Ez természetszerűen a szervezést, meggyőzést és az ideológiai munkát állítja előtérbe. A szocialista nemzeti egység piolitikai tartalmát a következőkben foglalják össze az Irányelvek: •Harc a szocialista rendszer védelméért és fejlesztéséért, a szocializmus teljes győzelméért, a békéért, a nemzeti függetlenség védelméért, küzdelem a nemzetközi imperializmus és a még meglevő belső ellenséges erők és tendenciák ellen. A szocialista nemzeti egység vezető ereje a munkásosztály, annak forradalmi piártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, az egész magyar nép elismert vezetője*. M

ivel megszilárdult a munkásosztály és a p>árt vezető szerepe, az emberek megítélésében ma minden tisztség betöltésénéi a szocialista rendszerhez való hűség mellett a hozzáértés és a rátermettség a döntő. Ugyanez a helyzet az iskolai felvételeknél is, ahol szintén a jelöltek felkészültségét, rátermettségét, piolitikai és erkölcsi magatartását kell alapiul venni, nincs szükség a származás szerinti kategorizálásra. A tehetséges munkás- és parasztfiatalok továbbtanulását a szükséges piolitikai, anyagi, szociális és nevelési feltételek biztosításával, az oktatómunka fejlesztésével kell elérni. A gazdásági építőmunka feladatairól szóló fejezet alapvető fontosságú része a téziseknek. Megállapítja, hogy szocialista iparunk a hároméves tervben tervezett 22 százalékkal szemben 40 százalékkal növelte termelését. Jó eredményeket értünk el tavaly is. Idén 3-—5 százalékkal több lesz iparunk termelése, mint amenynyit az ötéves tervben 1962-re előirányoztunk. Iparfejlődésünk üteme az utóbbi négy esztendőben elérte a többi szocialista országét. Fejlődött a mezőgazdaság termelése is: a hároméves tervben 12 százalékkal, 1961-ben pedig a súlvos aszály ellenére is az átlagos időjárású év szintjén volt. Megállapítja a Központi Bizottság, hogy a következő években a második ötéves terv teljesítése és túlteljesítése a legfőbb feladat, amelv egész népünktől jelentős erőfeszítéseket követel. Gazdasági tevékenységünk vezérlő elve kell, hogy legyen a gazdaságosság fokozása, az önköltség csökkentése, mert csak így érhetjük el ötéves tervünk végére a reáljövedelmek 16—17 százalékos emelkedését. Az Irányelvek tájékoztatják az ország lakosságát arról, hogy a mi államunk is kidolgozza húszéves gazdaságfejlesztési tervét, és meghatározza, hová fogunk eljutni két évtized alatt. Ezek szerint 1980-ig négyszeresére növeljük a nemzeti jövedelmet, az ipari termelést pedig legalább ötszörösére. Mezőgazdaságunknak húsz év múlva 2,5-szer annyit kell termelnie, mint jelenleg. K

ulturális fejlődésünk eredményeit és feladatait tárgyalva leszögezik a kongresszusi tézisek: a kultúra területén legfontosabb feladatunk a nép műveltségi színvonalának további emelése, az egyre növekvő szakember-szükséglet kielégítése, az emberek szocialista tudatának, erkölcsének formálása ós következetes eszmei harc a polgárikispiolgári ideológia megnyilvánulásai ellen, örvendetes, hogy a tanulás kezd népmozgalommá válni hazánkban, s a jövőben az állam még nagyobb lehetőségeket biztosít a dolgozók tanulásához. A jelenleginél lényegesen többet áldozunk majd szakember-képizésre, a felsőoktatás fejlesztésére, hiszen a szocialista építőmunka előrehaladásával nagyon megnő a tudomány szerepie. Az irodalom és a művészetek fejlődését is pxizitíven értékelik általában a kongreszszusi tézisek. Figyelemre méltó a régi és az új erkölcs összeütközéseinek pártos ábrázolására való törekvés, azonban még mindig kevés a társadalmi életünk fő folyamatait igényesen ábrázoló, színvonalas alkotás, sok a pieriférikus témájú, középszerű, szürke munka. Teret adunk minden jószándékú, nem ellenséges művészi tevékenységnek, de ugyanakkor minden erővel és eszközzel támogatjuk a marxista világnézetű szocialista-realista irodalmat és művészetet. A szocialista realizmus magába foglalja a kísérletezés szabadságát, a különböző stílusirányzatok létjogosultságát, elutasítjuk azonban a dekadenciát, a valóságtól elforduló öncélú modernkedést. A párt fejlődéséről ad ezután képiét a Közpionti Bizottság. A valóságnak megfelelően állapítja meg: szocialista forradalmunk minden győzelme elsősorban annak köszönhető, hogy a magyar munkásosztálynak egységes leninista, internacionalista piártja van. amely megoldotta és megoldja történelmi feladatait. A párt megnyerte a nép túlnyomó többségének cselekvő támogatását, s ez a magyarázata az ellenforradalom leverése óta elért sikereinknek. A piárt leszámolt a személyi kultuszszal, eltávolította a vezetésből és a piolitikai életből a Rákosi-klikket, amely a hatalommal visszaélve óriási károkat okozott a magyar népnek és a nemzetközi munkásmozgalomnak. Nemcsak párttagságunk, hanem egész dolgozó népünk helyesli, hogy az MSZMP jóvá tett minden orvosolható törvénysértést, és eljárt a törvénysértésekben vétkes személyek ellen. A nép bizalmát visszanyert és valósággal újjászületett párt természetesen leleplezte a revizionista árulást is és eredményesen folytatja a kétfrontos harcot. Bár az utóbbi három évben ez a folyamat előrehaladt, még ma is élnek szektás és revizionista nézetek, amelyekkel a jövőben is kérlelhetetlenül szembe kell szállni. Előbbre jutottunk a párt ideológiai fejlődésében, a tömegek piolitikai nevelésében — állapítják meg az Irányelvek. Az ideológiai munka gyakori hibája azonban, hogy nem eléggé offenzív és meggyőző, továbbá húzódozik az új problémák vizsgálatától és fellelhető még benne a dogmatizmustól örökölt gondolati bátortalanság is. A piolitikai rugalmassággal párosulnia kell az elvi következetességnek. Az antimarxista eszmei áramlatokkal sem nemzetközi ideológiai küzdőtéren, sem az országon belül nincs békés együttélés. Y

jgezetül a tömegszervezetek és tömegmozgalmak szerepét és jelentőségét méltatja a Központi Bizottság, majd a párt és a nemzetközi kommunista mozgalom viszonyát mérlegeli. Minden kommunista és becsületes pártonkívüli dolgozó gondolatát fogalmazta meg ezzel a mondattal: »A Magyar Szocialista Munkáspárt internacionalista kötelességének tartja, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítéséért és a marxi—lenini egység védelmében harcol a marxizmus—leninizmus revizionista és dogmatikus eltorzítósa ellen.* Párttagságunknak most az a feladata, hogy a VIII. kongresszus kezdetéig alapiosan tanulmányozza a Központi Bizottság által nyilvánosság elé tárt irányelveket és használja azt fel mindennap munkája vizsgálatához, a piárt kongresszus jó előkészítéséhez. Új szakközépiskolák Csongrád megyében Az új tanévtől már csaknem száz szakközépiskola működik az országban mechanikai műszerész, esztergályos és vízügyi szakmákkal. A mezőgazdasági jellegű szakközépiskolákban az elmúlt években kilenc szakmában volt képzés. Az 1962—63-as tanévben az oktatás két újabb — mezőgazdasági elektromos berendezés szerelő, valamint növényvédő gépész szakmával egészül ki. A szakközépiskolai osztályok száma 64-gyel lesz több az előző évinél. A tervek szerint vidéken új szakközépiskolai osztályok nyílnak, például Hódmezővásárhelyen, Csongrádon, Kisteleken, Szentesen, Szegeden és Csepregen. A szakközépiskolák hálózata a most kezdődő tanévben tovább bővül. A Művelődésügyi Minisztériumban elmondották, hogy az eddigi adatok szerint csaknem 100 iskola, mintegy 150 osztályában körülbelül 7500 tanuló részesül majd i-pari, mezőgazdasági, közgazdasági és kereskedelmi jellegű szakközépiskolai képzésben az 1962—63-as oktatási évben. Az eddigi 12 ipari szakmát hét új szakmával egészítették ki, mégpiedig híradástechnikai műszerész, rádió- és televízió műszerész, gépjármű-villamossági műszerész, elektroműszerész, A helyiipar tervteljesítéséről tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága A szegedi városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap, kedden délelőtt ülést tartott A többi között megtárgyalták a városi tanács terv-, piénzügyi- és ipiari osztályának jelentése alapján a helyiipari vállalatok első félévi tervteljesítését. E napirendi pont tárgyalásánál jelen voltak a helyiipiari vállalatok vezetői is. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy idén, az első félévben a tanácsi helyiipar teljes termelése 12,15 százalékkal volt több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ez feltétlenül dicséretes eredmény, s jó az is, hogy a helyiipiar teljesítette exportkötelezettségét. Hiba azonban, hogy egyenlőtlen a tervteljesités, s az első félévben egy sor helyiipiari vállalat nem teljesítette alapirentabilitási tervét A végrehajtó bizottság rámutatott, hogy az eredmények mellett meglevő hibák megszüntetéséhez alapvető a helyiipari üzemek. vállalatok vezetésének további javítása. A tanács illetékes osztályai és a helyiipiari vállalatok vezetői munkaprogramot dolgoznak ki a fogyatékosságok megszüntetésére. A városi tanács beruházásait is — melyekről lapunkban korábban részletesen hírt adtunk — behatóan tárgyalták. A végrehajtó bizottság rámutatott, szükséges, hogy a városi tanács tervosztálya megszabaduljon a munkájában időnként tapasztalható merevségtől. Végül előterjesztésekre, bejelentésekre került sor. Több mint 4 millió forint forgalom Szegeden a szezon végi cikkek Augusztus 18-cal országosan befejeződött a nyári szezon végi cikkek kiárusítása. Mint arról már előzetesen hírt adtunk, az első napioktól kezdve, igen nagy volt az érdeklődés a szezonvégi cikkek iránt. Most, miután a két hétig tartó kiárusítás befejeződött, az összesítések során lei derült, hogy Szegeden több mint 4 millió forint forgalmat bonyolitottak le „a kánikulai" cikkek kiárusításából. A két hét alatt igen nagy volt az érdeklődés a nyári cipők, a konfekcióáruk, női és férfifehérneműk, és a méteráruk iránt is. Ezekből a cikkekből 170 százalékkal többet forgalmaztak, mint az elmúlt évi hasonló kiárusítás alkalmával. A bőséges ellátásra jellemző, hogy még az utolsó napiokban is bőséges választék volt cipőkből, konfekció árukból és a különlegesen szép nylon, hernyóselyem, monofil árukból. A két hétig tartó kiárusítás ideje alatt többször utánpótlás is érkezett a legkeresettebb árucikkekből. A női és férfifehérnemű nagy része azonban így is az első héten nagyrészt elfogyott. A nagy forgalom lebonyolítása általában jól sikerült, ezért dicséret illett a kereskedelmi dolgozókat. A munkásőrség német vendégei öttagú delegáció érkezett augusztus 21-én, kedden megyénkbe a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztálya fegyveres harci csoportjainak képviseletében. A delegáció vezetője Kurt Krüger elvtárs. A munkásőrség testvérszervezeteinek tagjait megyénk székhelyén, Szegeden Török László elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Bán László elvtárs, a munkásőrség megyei parancsnoka fogadta. A fogadáson jelen volt Szűcs Sándor, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese is. Vendégeink a nap folyamán megismerkedtek megyénk politikai, gazdasági helyzetével, a munkásőrség eredményeivel. Látogatást tettek a szegedi munkásőr-parancsnokságon, majd a hódmezővásárhelyi városi pártbizottságon, a vásárhelyi Szántó Kovács János Tsz-ben és a Vásárhelyi Állami Gazdaságban. Alkotmány napi ünnepségek A szegedi üzemekben, hivatalokban és intézményekben bensőségesen emlékeztek meg alkotmányunk születésének 13. évfordulójáról. A szegedi járás valamennyi községében is szép, vidám volt az ünnep. A községekben ünnepi nagygyűléseket tartottak, utána sok helyen vidám majálisra is sor került. A szövetkezeti gazdák ia együtt ünnepeltek, szórakoztak. A piatronáló üzemek meghívták ünnepségükre a tsz képviselőit. Például a sövényházi Árpád Tsz 20 tagú küldöttsége az újszegedi szövőgyárba látogatott, ugyanakkor a saövőgyáriák is viszonozták a látogatást.