Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-19 / 194. szám
Vasárnap, 1962. augusztus 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Nyilatkozatok a Szegedi Szabadtéri Játékokról Nemzeti kultúránknak ezt a részét nemzetközi színvonalra és rangra emelte. — A szabadtéri játékok méltó kifejezője fejezzék ki elismerésemet és köszönetemet a város vezetőinek, a SzeKállai Gyula: A szabadtéri játékok színházi kultúránk fejlődésének ged nevével, hogy enélkül Szeged nem volna Igazán Szeged. — Kérem, hogy a Dél-Ma- Minden évben nagy A szabadtéri játékok azzal, Syfr.oraz^ örömmel látogatok Szegedre hogy egy-egy este igen nagy " " — mondotta Kállai Gyula tömegekhez szól, °?era- drámairoda- gedi Nemzeti Színház' véradását^ ,0m kiasszikus alkotásalt a tőinek és tagjainak, művéM. ' kulturális tömegmozgalom szeknek, rendezőknek, díszMinden előad as nagy el- szerves részévé teszi. létezőknek és műszaki almeny es meglepetes sza- Ily módon színházi kultú- kalmazottaknak akik évről momn. ránk egy-egy évi munkájának évre óriási tömegeknek bizTavaly bolgár barátaimmal igazi összegezése és fejlődé- tosítják ezt a nagy művészi tekintettem meg a Bánk sének méltó kifejezője. élményt, bánt Szegeden, és rendkívül nagy élményt jelentett ez az , este, mind a magas színvo- Bliritiai iNÍváll! nalú előadás, mind annak —— STn ^nSnek^boS Központi fcullurális szerveink nek barátaim elismerő szaval, »» z l J t i • a t1 .<• * . • ugyanúgy, mint a dipiomá- messzemenő aldozatokat kell valialaiO'j ciai kar nagy elismerése az a Szegcdi Szabadtéri Játékok igen jelentős szerepet tölt be az ország kulturális életében, Orbán I.ásvló: Tovább kell növelnünk a szabadtéri játékok szerepét és jelentőségét Aida mostani előadásáról, — Szeged város párt- és melyet az Indonéz Köztár- tanácsi vezetői igen elégesaság nagykövetségének fo- dettek lehetnek a szabadtéri gadásán tolmácsoltak. játékok sikerével. Elismerés — A Szegedi Szabadtéri illeti őket, mert bátran kez- és nemcsak idehaza van nagyjátékok intézménye szerin- deményeztek és erejüket nem sikere, hanem külföldön is. tem rendkívül alkalmas ar- kiméivé felléptek mindenütt, Nagy öröm számomra, hogy ra, hogy az opera- és drá- hogy megkapják a megfelelő ebben a szívemhez nőtt vámairodalom nagy alkotásait anyagi és erkölcsi segítséget, rosban ma is nagy nemzetköa maguk teljes monumentali- Az elmúlt évek tapasztalatai zi forgalmat találtam. Ez artásában állítsa a nézők elé. bizonyítják, hogy ra mutat, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok hivójelct már Európa sok országában ismerik. — A sikerek a város vezetőinek és népének, a Szegedi Nemzeti Színház és az ország művészeinek sikerei. A nagy érdeklődés, amely az ország határain túl ls észlelhető, arra figyelmeztet, hogy A ma esti nagyszabású és színvonalát, tehetjük még központi kulturális szerszínvonalas előadáson meg- sokszínűbbé, változatosabbá veinknek ls további meszerősödik az a meggyőződésem és még vonzóbbá. Szocialista szemenő áldozatokat kell — mondotta Orbán László —, kulturális fejlődésünk szem- vállalniok hogy a Szegedi Szabadtéri pontjából még tovább kell a Szegedi Szabadtéri JátéJátékok igen szépen fejlőd- hasznosítanunk a játékokat, kok fejlesztéséért. A szegenek és s nemzetközileg is számotte- dieknek a budapestiek sebevaltották a hozzájuk fű- vő, jelentős kulturális ese- gítségével a jövőben nazött reményeket. mennyé kell avatnunk. gyon nagy gonddal kell A Szegedt Szabadtéri Játé- Minden lehetőség adott e összeállítaniok a játékok kok a magyar kulturális élet- továbbfejlesztésre. programját, hogy még tőnek mindinkább kimagasló Ehhez azonban szükségesnek vább fejlődjék, és a legmaeseményeivé válnak, és most tartom az eddigieknél ls na- gasabb igényeket is kielémár megteremtődtek a lehe- gyobb támogatást az országos gíthesse. tőségei annak, hogy szervek részéről is, hiszen a — Nagy öröm volna, ha a még tovább növeljük sze- Szegedi Szabadtéri Játékok következő években már új, repét, és jelentőséget, ma már nem egyszerűen sze- szabadtéri előadásra alkalnemcsak hazai kulturális éle- gedi eseménynek számíthat- mas dráma is szerepelne a tünkben, hanem nemzetközi nak. Minden jel azt mutat- játékok műsorán, vonatkozásban is. Az a véle- ja, hogy Talán a sok forró sikerű és ményem, hogy az elmúlt négy e nagyszerű kezdeményezés feledhetetlen művészi élesztendő sikerei után meg túlnőtt a helyi kereteken, ményt nyújtó este megihleti kell vizsgálni a továbbfejlő- túlnőtt a város határain, s íróinkat és művészeinket dés irányait, hogyan emel- ennek megfelelően is kell ke- A Szegedi Szabadtéri Játéhetjük még tovább a játékok zelnünk. kok hívójele nekik is szól. A Szovjetunióban fellőtték a Kozmosz-8. szpulnyikot Szombaton a Szovjetunióban fellőtték Főid körüli pályájára a Kozmosz—8. szputnyikot A mesterséges holdon tudományos készülékeket helyeztek el a kozmikus térség folytatólagos tanulmányozására a TASZSZ által ez év március 16-án közzétett programnak megfelelően. E készülékeken kívül a szputnyikban rádiótelemetrikus és rádiótechnikai berendezések vannak a röppályák mérésére. Ezen kívül a szputnyikban "Majak* típusú rádióadó működik, amely a 20 00504 és 90 02268 megaherz hullámhosszon sugároz jelzéseket. Az előzetes adatok szerint a szputnyik Föld körüli keringési periódusa 92.93 perc, a keringési pálya hajlásszöge az egyenlítő síkjához képest 49 fok. A Kozmosz—8. legnagyobb eltávolodása a Föld felületétől 604 kilométer, legkisebb pedig 256 kilométer. A szputnyikról érkezett rádiótelemetrikus jelzesek a mesterséges holdban elhelyezett minden készülék és berendezés normális működéséről tanúskodnak. A koordinációs számitóközpontba telemetrikus értesülések és adatok érkeznek a "Majak* adóberendezés rádiójelzéseinek vételéről. (MTI) Még több, mint ötven község kap áramot az idén A második ötéves terv irányelvei szerint 1963-ban az ország valamennyi községébe bevezetik a villanyt. A villamosenergia ipar e terv megvalósításáért ebben az évben több, mint 80 község villamosítását fejezi be. Az áramszolgáltató vállalatok munkája nyomán az első félévben több, mint 30 községben gyulladt ki a villanyfény, az év végéig pedig további, mintegy ötven községet kapcsolnak be az áramszolgáltatásba. Jövőre már csak körülbelül 30 község villamosítását kell végrehajtani. A vlllamosenergla Ipar dolgozóinak felajánlásai nyomán könnyen lehetséges, hogy lényegesen jobb eredményeket érnek el a tervezettnél a faluvillamosítás végrehajtásában. Oklevélés pénzjutalom a jól dolgozó tsz-eknek A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága értékelte a termelőszövetkezetek múlt évi munkáját és az okleveleket, valamint a pénzjutalmakat ma és holnap adják át a helyezést elért termelőszövetkezeteknek. Az értékelésnél különösen az egy szántóegységre jutó szövetkezeti jövedelmet, az egy dolgozóra jutó halmozatlan teljes termelési értéket, valamint a szövetkezeti jövedelemből a tiszta vagyon növelési százalékot vették figyelembe. Az értékelés alapján kis kategóriában (1200 szántóegység alatt) a gyálaréti Komszomol Termelőszövetkezet 10 000 forint, közepes kategóriában (1200—2500 szántóegységig) a mindszenti Tiszavirág Termelőszövetkezet 10 000, az ambrózfalvi Dimitrov Termelőszövetkezet 8000, az árpádhalmi Árpád Termelőszövetkezet 7000, nagy kategóriában (2500 szántóegység felett) a makói Lenin Termelőszövetkezet 15 000, valamint a makói Űttörő Termelőszövetkezet 10 000 forint pénzjutalmat nyert. A makói "Lenin* és a mindszenti Tiszavirág Termelőszövetkezet most kapja meg a Minisztertanács elismerő oklevelét ls, mivel az előbbi az országos versenyben az ötödik, az utóbbi pedig a nyolcadik helyezést érte el. Alkotmányunk ünnepén írta : dr. Antalffy György, a Szegedi Tudományegyetem rektora IVfinden évben megemlékezünk 1949 augusztus óta a Magyar Népköztársaság alkotmányáról, arról az okmányról, mely a magyar népnek a hatalomért, a szocializmusért vívott harcának az eredménye. Az alkotmány napja nemcsak az érvényben levő alaptörvényről való megemlékezés ideje, hanem egyben visszapillantás arra az Időszakra is, amelyet a magyar nép folytatott az újkori történelem során a szabadságért, a nemzet függetlenségéért, s tegyük hozzá alkotmányáért is. A magyar népnek ez a küzdelme a haladásért, az alkotmányért egybeesett a nemzet függetlenségéért vívott harccal. Népünk évszázadokig a Habsburgok börtönébe volt zárvá s az alkotmányosságért Vívott harca a nemzeti függetlenségért vívott küzdelem is volt. A Rákóczi vezette szabadságharc során már szerepelnek haladó alkotmányos törekvések, melyeknek célja az önálló magyar államiság, a nemzeti függetlenség megteremtése. Ez egyben magában hordta a feudális rend felszámolásának követelését is. Emlékezhetünk a magyar jakobinusokra is, akik a francia forradalom eszméinek a hatésára a feudális önkény ellen léptek fel. Ismeretes, hogy alkotmányi elképzeléseikben, tervezeteikben már szerepelt a köztársasági államforma, a népképviselet intézménye, a nemzeti önállóság, a demokratikus szabadságjogok fogaima. Az 1848—49-es szabadságharc alatt valósultak meg — ha rövid Időre is — a jakobinusok elképzelései, hiszen • harcot megelőzően is, az alkotmányosságért szálltak síkra történelmünk olyan kiváló egyéniségei, mint Kossuth és Petőfi. A szabadságharc alatt alkotott alkotmánytörvények megvalósítják a haladó polgári állam berendezkedését, amikor eljutnak a köztársasági, a népképviseleti, a népképviseletnek felelős kormányig. A kiegyezés utáni állami berendezkedésünk a kor polgári demokratikus alkotmányaitól is messze elmarad. Majd a történelem színpadán megjelenik egy új osztály, amelyet már nem elégít kl az a polgári alkotmány, mely ugyan haladás a feudális önkénnyel szemben, de továbbra is csak az elnyomás, a dolgozók kizsákmányolásának szolgálatában áll. Ez a "népképviselet* sok minden mellett, éppen választási rendszere miatt sem alkalmas a nép akaratának érvényesítésére, de hiányoznak a szabadságjogok anyagi előfeltételei a dolgozók számára. Nem is beszélve arról, hogy ha a munkásosztály harcát veszélyesnek tartják az uralkodó körök, ezeket a képviseleti szerveket meg is szüntetik, korlátozzák, felrúgják a "saját maguk alkotta törvényességet*, s végső esetben mindig az önkény eszközeihez nyúlnak. J ól látta már Petőfi Sándor is, hogy ez a szabadság még csak a kisebbség szabadsága lehet, a többséget, amely ezért harcolt, ebből kirekesztették. „Jogát a nÉpnck, az emberiség Nagy, szent nevében adjatok jogot, S a hon nevében, egyszersmind, amely EIU61. ha nem nyer üj védoszlopot. Az alkotmány rózsája a tiétek, Töviseit a nép közé. vetitek. Ide a rózsa néhány levelét, S vegyétek vissza a tövis felét." A munkások mindig is olyan alkotmányért küzdöttek, amely a dolgozók hatalmát rögzíti, ahol a népképviselet a dolgozó lakosság egészének valódi, igazi képviseletét jelenti, A magyar munkásosztály 1919-ben kivívta a hatalmat és megalkotta alkotmányát, de a Tanácsköztársaságot a nemzetközi imperializmus ereje alkotmányával együtt megfojtotta. Történelmünk legsötétebb korszakában, a Horthy korszakban megsemmisítettek minden demokratikus szabadságjogot. A jogtalanságot, az alkotmánytalanságot, a nép elnyomásának leplezését szolgálta a népbutítő "ezeréves" alkotmány hirdetése. Ez tette lehetővé a törvények önkényes magyarázatát, a régi földesúri érdekeket érvényesítő jogszabályok felhasználását. Jogos büszkeséggel tekintünk vissza arra az útra, amelyet a felszabadulástól az alkotmányig és az alkotmánytól napjainkig megtettünk. Amikor 1945-ben a nemzetgyűlés közjogi és alkotmányjogi bizottsága az államhatalom gyakorlásárak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta, egy polgári képviselő még arra is hivatkozott, hogy nincs szükség új alkotmány megállapítására, hanem legfeljebb »a meglevő alkotmány revízió alá vételéről lehet szó.* S büszkén emlékezünk arra, hogy a kommunista képviselők voltak azok, akik megállapították: Magyarországnak írott alkotmánya nem lévén, annak megalkotása lesz majd éppen az "új demokrácia* feladata. Némelyek erre vonatkozóan liangoztatták akkor, hogy ez "még eldöntetlen kérdés*. A zóta eldőlt ez a kérdés is, annak ellenére, hogy voltak olyanok, akik azt állították még ebben az Időszakban — "tudományos* köntösben ugyan —, miszerint " elvileg most királyság vagyunk és csupán ideiglenesen működik egy olyan államszervezet, amely köztársasági jellegű*. Az 1940. évi történeti jelentőségű első törvénycikk, mely a felszabadulástól az alkotmányig terjedő időszak egyik legfontosabb államjogi dokumentuma, deklarálta Magyarország köztársasági államformáját, bevezetőjében pedig első ízben iktatta törvénybe nálunk az állampolgári jogokat. Az alkotmány hatályba lépése egész államéletünk, jogrendszerünk fejlődésében is határkőt jelentett azzal, hogy új utat nyitott, új lehetőséget teremtett az élet minden vonatkozásában. És ha visszatekintünk az alkotmány óta eltelt időszakra, megállapíthatjuk, hogy nem az alkotmányban, nem is a törvényeinkben mutatkoztak a hibák, hanem éppen azok alkalmazásában vagy nem alkalmazásában, a törvényesség megsértésében. Jól látták ezt a restaurációs erők 1956-ban, amikor az aHsotmány által megszabott alapintézményeink ellen Intézték a támadást, amikor ismét elékerültek a történelmi lomtárból az ezeréves alkotmány, a jogfolytonosság jelszaval, amellyel tulajdonképpen a nép alkotmányát akarták félretenni, utat nyitni a régi állami és társadalmi rend visszaállításába. Az alkotmány meghozatala óta társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életünk hatalmas változásokon ment keresztül. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy e változások eredményeképpen hazánkban még tovább erősödtek a népgazdaság minden ágában a szocialista termelési viszonyok. Ezzel együtt tovább erősödött és szélesebbé vált az államhatalom gyakorlásának tömegbázisa. E fejlődéssel együtt megnövekedett Igények és szükségletek kielégítése, a termelőerők fejlődése nagymértékben differenciálódott irányító és szervező munkát követelt az államszervezet egészétől. Nyilvánvaló, hogy fejlődésünknek ez objektív adottságaiból folyó követelményei mellett új jogi szabályozást is követelnek a marxista—leninista elmélet legújabb eredményei. Ezek alapján nemcsak a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakával kapcsolatos államjogi kérdések megoldásának a lehetőségeit vázolják fel, hanem egyben közvetlen útmutatásul szolgálnak a mi államépítésünk számára is. Világossá vált, hogy a népi demokratikus fejlődés menetében, a kommunizmushoz vezető úton, a gazdasági építőmunka eredményeivel összhangban napirendre került következő feladat az össznépi állam politikai feltételeinek megteremtése, amelynek abból kell kiindulnia, hogy mi ezt a proletárdiktatúra viszonyai között teljesítsük. Annak talaján megy végbe az a fejlődés, melynek eredményeként a népi öntevékenység erősödése alapján a jelenlegi állami mechanizmus fokozatosan az össznépi állam szervezeti formája lesz. TVilvánvaló az is, hogy minden továbx bl jogi szabályozástól függetlenül, fejlődésünk mai időszakában is jelen vannak éppen alkotmányunk alapján az állami és a társadalmi mechanizmusnak azok az elemei, amelyek fokozatos fejlődése útján jött létre a kommunista társadalom önigazgatása. Itt elsősorban arra gondolunk, amit az MSZMP VII. kongresszusa úgy határozott meg, hogy "Szocialista fejlődésünk jelenlegi szakaszában államunk fejlődésének fő jellemvonása: a szocialista demokratizmus erősödése. Ez megkívánja az országgyűléstől a községi tanácsokig a néphatalmi szervek fokozottabb aktivitását és munkájuk színvonalának emelését, a tanácsok hatáskörének és tömegszervezeti szerepének további növelését, mindenekelőtt a szocializmus ügyét támogató dolgozó tömegek még tevékenyebb közreműködését a néphatalmi szervek munkájában, a gazdasági és kulturális ügyek intézésében* Ebből egyenesen következik, hogy még magasabb fokra kell emelni a tanácsi szervek demokratizmusát, de ugyanakkor szükségszerűen emelni kell a centralizmus elvének érvényesülését is. A hatáskörök pontos elhatárolásával lehetséges csak a tanácsok tömegkapcsolatainak fejlesztése. Ez pedig megköveteli a tanácsi mechanizmus tömegszervezeti formáinak és tevékenységi területük szabatos elhatárolását és a tanácsi mechanizmus különféle szerveihez való viszonyuk meghatározását. A -társadalmasítás időszakában* nem látszik szükségesnek új szervezeti megoldások kiagyalása. Arról van szó, hogy a meglevő tömegszervezeti formákra építsük és erősítsük mindkét oldalt, az államhatalmi oldalt is, amely egyáltalán nem gyengülhet ezáltal. A tömegszervezeti formákqp belül ne csak a tanácsokhoz, mint hatal [mi szervekhez, hanem a végrehajtó bizottságokhoz, mint általános hatáskörű államigazgatási szervekhez és a szakigazgatási szervekhez is kapcsoljunk tömegszervezeti formákat. 'T'anácsi szerveink tömegkapcsolatainak fejlődésében akadályként jelentkezett többek között, hogy nem tisztáztuk és nem határoltuk el a végrehajtó bizottság tömegszervező munkájának területét a tanácsi szervek egyéb tömegszervezeti formáitól. Ezt és állami életünk demokratizálásával kapcsolatos más feladatokat csakis a dolgozó nép egészére támaszkodva tudjuk megoldani, azzal a politikával, amelyet pártunk folytat a népi, nemzeti egység megszilárdítása érdekében. Nemzetünknek a munkásosztály és pártunk vezetésével megszilárduló egysége és felemelkedése csak elismerést válthat ki minden hazáját és népét igazán szerető hazafiból, arra készteti, hogy csatlakozzon és tevékenyen bekapcsolódjon az egész nemzetünket átfogó nagy munkába, mely a szocializmus végleges győzelméért folyik, s amely úton mindig fontos határkőnek tekintjük az 1949. augusztus 20-án meghozott alaptörvényünket.