Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-18 / 193. szám

8 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1962. augusztus f*. Ma: az Aida idei búcsúelőadása ABSZOLÚT KÖZÖNSÉGSIKER A Magyar Állami Népi Együttes szabadtéri vendégszerepléséről VilAaiArA népl együtt®­Világjáró sünk a2 utol. só esztendőben nagyon keve­set szerepelt hazánk határain belül, annyira lekötötték a külföldi meghívások és szer­ződések. Megjárta egy év alatt Nyugat-Európa több orszá­gát, majd Helsinkit, de sike­rének és reprezentatív műso­rának leginkább csak a híre jutott el a magyar közönség­hez. E hír viszont igen-igen felcsigázta az érdeklődést, és erőteljesen tört fel a közön­ség igénye: itthon is "ven­dégszerepeljen* már a Ma­gyar Állami Népi Együttes. A szabadtéri játékok igazga­tósága, a játékok bizonyos magyar jellegének őrzése mellett, a közönség igényére vette programba az együttes műsorát. Egy szegedi fellépés ugyanis hat-hét színházi elő­adást képes -pótolni*, ami azt jelenti, hogy Szegeden egy­szerre az egész országnak játszhat a kiváló együttes. Annak ellenére, hogy hét­köznapra tűzték ki az elő­adást, a hatalmas tribün zsú­folásig megtelt, az együttes pedig már az első percekben meghódította, magával ra­gadta a népes nézősereget. Híres műsorszáma, a Kodály Szeged a szabadtéri játékok harcosa a faji egyenlőség esz- Élénken érdeklődtek a vám- zenéjére koreografált Kállai­idején a legkülönbözőbb or- méjének, mind hazájában és si tanács testületének műkő- kettős eleve hangulatot te­szágok közéleti embereinek, városában. Johannesburgban, dése, megválasztása és szere- remtett, ami a továbbiakban művészeinek és egyszerű ál- mind külföldön. A moszkvai pe iránt, és el-elcsodálkoztak, csak fokozódott, egészen az lampolgárainak találkozó he- béke-világkongresszuson az mikor választ kaptak. A köz- Ecsert lakodalmas, mint za­lye. Távoli kontinensek lakói egyik legszenvedélyesebb föl- életi, az állami demokrácia rószám többszöri ísmételteté­- randevúznak* itt egymással, szólalást tőle hallották a olyan fokával ismerkedhet- séig. Közben nem is volt Tanúi voltunk már, hogy vi- kongresszus résztvevői, s e tek meg a tanács vezetőinek visszaesés, inkább kisebb­etnámi miniszterhelyettes is- felszólalásban rendkívül szi- ismertetéséből és a tanács nagyobb csúcsként emelked­merkedett meg Szegeden a gorúan ítélkezett a Dél-Af- működésének gyakorlatából, tek kl olyan műsorszámok, demokratikus Németország rikai Unió kormányának po- amilyenre gondolni sem mer- mint a Leány tánc, a Ligang­egyik miniszterhelyettesével, Utikája fölött tek. Egyikük sem fogalmazta tanc es a Botos túnc. EDMi jugoszláv karmester találko- Milyen jól ^ ^ hallani meg, de látszott arcukon a a StaSSá zott leningrádi operai rendé- Maróaret Tvnesnak. a mű- csodálkozás: más fogalmaik hogy elsosorban a tanckare a révei, indiai űjSó dél- ^^JíTe^reek^ Ehettek a -vasfüggöny mö- siker amerikai békeharcosokkal, fehérbőrű művésztársától' demokráciáról. tökéletes koreográfiát tokéie­A szabadtéri játékok színpadán idén ma tartják meg az Aida búcsúelőadását. A játéknaptárban ezen kívül már csak Az ember tragédiája szerepel, annak augusz­tus 19-t és 20-i előadása. Képünkön az Aida két főszereplője: Margaret Tynes és Zenaida Pally a má­sodik felvonás első képében. Nemzetközi „randevú « mert minden igyekezete elle­nére sem tudja kihasználni azokat a lehetőségeket, ame­lyeket ez a színpad nyújt. Az idő mindeddig kevés volt ar­ra, hogy megteremtsenek leg­alább nyárra olyan összevont együttest, amely ki tudja töl­teni az itteni hatalmas mé­reteket. Rábai Miklós koreo­gráfus mór utalt arra lapunk­nak adott interjújában, hogy az együttes a maga erejéből képtelen megbirkózni olyan nagy tömegeket mozgató népi táncjátékkal, amely méltán sorakozna föl a többi előadá­sok mellé, de a törekvés, az elgondolás már él. Lehetsé­ges, hogy egy esztendő alatt a népi művészet itt bemuta­tásra kerülő darabja kivitel­ben és tömeghatásban, látvá­nyosságban is utóiéri a többi produkciót a szegedi szabad­téri színpadon. Ennek szük­ségességéről ugyanis minden elismerés, a nagy siker mel­lett is fontos beszélni a jövő szempontjából. Bármilyen magas színvonalat képvisel­jen ugyanis a 32 tagú tánc­kar, a negyven tagú énekkar és a harmincnyi létszámú ze­nekar — legfeljebb közös szá­maival tudja megközelíteni a nagy színpad tömegigényeit, azaz akkor, amikor a teljes együttes színpadon van. A tanulság a hisszük, hogy mindenképpen megszívlelendő, mert Szeged olyan lehetőséget ad a népi művészetnek is, mint sem­milyen más színházi fórum hazánkban. S ezzel élni kell, éppen a népi művészet telje­sebb virágzása, még nagyobb becsülete és népszerűsége ér­dekében. A Magyar Állami Népi Együttes, mely önmagá­ban is nagyszerű együttes, váza, gerince lehetne a to­vábbiakban egy nagy, két-há­rom- vagy négyszáz tagú együttesnek (beleértve ebbe más, neves budapesti népi együtteseinket), amely a leg­nagyobb féladatokat is képes lenne e színpad követelmé­nyei és sajátosságai szerint megoldani. Sz. S. L (Vi&jjzkaíig, karikatűristával S mind- Í^LtudST J? k W EB- tését is - tájékoztatta őket képzett táncosai vannak az - "fogtódta azt is, hogy Eb- Tarf JánQSi mire egyikük együttesnek, s minden műsor­ezekkel a vendégekkel kap- mbetb Rawot férje ugyan- • „ cNolatba kerültünk ml, ma- azért a7 ügyért tölti hosszú szellemesen megjegyezte: gyarok, pontosabban szegedi- börtönbüntetését otthon, amit ~ Nlnf az 3_Pcnz, amit ek is: a város vezetői, mű- felesége képviselt Moszkvá- « a mostam "muvesz-elnok­vészeink, de üzemi munkások ton a kongresszuson! ne szavazna erre « termelőszövetkezeti tagok 32 intézményre! is, minthogy vendégeink sok Áte azbiz? ~ Valamikor itt hajdúk ál­— —— —' •• - ny^,^ogy kitörölhetetlen tek az tínő^ tagok^mö­nyomot hagytak egymás éle­mindent akartak látni, s mi készségesen elkalauzoltuk őket bárhová. Barátokat karosnak számuk csiszolt, részletekig tökéletesen begyakorlott, igen hatásos. Ezek a jelzők érvé­nyesek a zenekarra és az énekkarra is, azaz az együt­tes egészére, amit a közös mű­sorszámok éppúgy igazolnak, _ _ ___ _ ««« " -g-tt az újabb tá- ^ÍJSSSLÍ tében, s ezt a találkozást, ezt jékoztatás —, de ezeket a re- eiőacióstílusa és pazar össz­a lelkesítő mozzanatot Sze- gí formaságokat is elhagy- játéka éppúgy lenyűgöző, gednek köszönhetik, ahol iga- ^k, hiszen a tanács a dol- mint a kórus nemes hang­zán otthon érezhették magu­kat és nem kellett sugdolóz­Most, a hét végén ismét ^ ^ érdekes nemzetközi találkozó ra', ' üevröL színhelye volt Szeged. Moszk- muk ugyroL vából, a béke-világkon®resz­szusról hazautazóban, az Or­gozó emberek testülete. anyaga és éneklési kultúrája. Nincsenek szavak... - Jól tették! így jó ez! - Mindebből SS5S lelkesedett Luigi Ottólini. ^ t közönségsiker teljesen Meleg kézszorításokkal bu- magérdemelt volt. Az együt­csúztak egymástól és a váró- tes a maga nemében párat­si tanács vezetőitől a vendé- lan, műsora érdekes és vál­tozatos, gondosan felépített és méltán reprezentálja a lamint két nyugatnémet bé- vró'zeti" produkcióról van szó. mondani'. hogy Magyarorsza- ma^ar népi ének- és tánc­keharcos, s minden vágyuk Az Aida előadásáról mégis 8°n Igazán otthon érzik ma- művészetet. Hogy mégis akadt az volt e vendégeknek, hogy jgy nyilatkozott: gukat, igazán kellemes és bizonyos hiányérzetünk az találkozhassanak a Szegeden _ Ragyogó, fenséges elő- vonzó az a társadalom, ame- előadás után, annak objektív vendégszereplő külföldi éne- adás volt! Egyszerűen nincse- lyet itt építenek maguknak az okai vannak. Az együttest szagos Béketanács és a Ha- Eli zabéth Rawot, mint mű­zafias Népfront vendégeként bizonyára a legigénye­Szegedre is ellátogatott Eli- sebb nézőnél is szigorúbban gek s mindannyian siettek el­zabeth Rawot színésznő, va- ftél, amikor színházról, mű­kesekkel és szegedi partnere- nek szavak ennek az élmény ikfcel, minthogy az Aida mű- nek a kifejezésére. Kitűnő vészi élménye után egyrészt összhang, fegyelem jellemez­személyesen szerettek volna te az egész előadás minden gratulálni, másrészt baráto- részletét Nekem úgy tűnt, kat keresnek személyükben is mintha hónapok munkája sű­a békeharcnak, melyért ők rüsödött volna ebben az elő­maguk oly sok áldozatot hoz- adásban, ezért nagy volt a nak hazájukban. meglepetésem, amikor meg­Tari János, a szabadtéri tudtam, hogy sokkal rövi­játékok igazgatója fogadta hi- debb idő alatt készültek fel vatalában a vendégeket. A az Aidára, tanácskozó asztalt körülülték _ A tömegjelenetek és a a művészek, megismerked- szólisták játékának összhang­tek és mindjárt találtak kö- ja igen magas fokú, s itt Sze­zös témát. Mi leginkább Mar- geden is meggyőződtem an­garet Tynes és Elizabeth Ra- nak ^ elvnek a tarthatatlan­wot beszélgetését kisértük fi- ságáröl, amely szerint a tö­gyelemmel. s ennek az volt megjelenetek háttérbe szorít­a sajátságos oka, hogy Ra- jdk nz egyéni szereplőket, wot a Dél-Afrikai Unió ál- Nincs igazuk, akik erre es­lampolgára, amely állam küsznek. A tömegek szerepei­kormánya a fajüldözés fenn- tetősétől nem szabad félteni tartásával és szélsőséges al- a produkciót, hiszen éppen kalmazásával vált hírhedtté itt kap különös színt és je­az egész világon, Tynes pe- lentőséget az egyéni tehetség. a emberek. nem érheti kritika azért, dig közismerten és bevallot­tan néger, helyesebben egy néger férfi és egy fehér nő házasságából született Egyetértő mosolygással A két művésznő a harma­dik-negyedik mondat után már rendkívül barátságosan társalgott egymással — egyet­értés mosolya bujkált arcu­kon. Egymásra találtak, mert Rawot nem a hivatalos Dél­Afrikai Uunió művésze, ha­nem rendkívül szenvedélyes — Ez az előadás párját ritkítja az egész világon. Klasszikus műveket sehol nem adnak elő ilyen kör­nyezetben, ilyen pazar pom­pával. Ez nagyon szép és bá­tor vállalkozás Szegedtől, s végtelenül boldog vagyok, hogy tanúja lehettem. A tanácsteremben A művészek később megte­kintették a tanácsháza nagy tanácstermét és helyet foglal­tak az elnökségi asztalnál. VERDI: AIDA Opera 4 felvonásban Szövegét Ghisl anzon írta Vezényel: Rendezte: Vaszy Viktor Mikó András érdemei müvéss A király — — — — — — Sinkó György Amneris, a lánya — — — — Zenaida Pally, a Bukaresti Operaház művésze Radames — — — — — — Luigi Ottolini. a Miiénél scala vendég­művésze Aida — — — _ — — — Margóét Tynes, a Milánói Seala vendég­művésze Amanasro — — — — — — Svéd Sándor Kossuth-díjas, kiváló művész Ramfis, főpap — — — — — Szalma Ferenc Főpapnő — — — — —. — Turján Vilma Hírhozó — — — — — — Sebestyén Sándor Közreműködnek: a Szegedi Nemzeti Színház ének-, tánc-, és zenekara, a Szegedi Zenebarátok Kórusa, a Magyar Állami Opera­ház ének- és balettkarának tagjai Díszlettervező: Jelmeztervező: Varga Mátyás Márk Tivadar Kossuth-díjas, érdemes művész Kossuth-díjas A táncokat tervezte és betanította: Barkóczy Sándor Karigazgató: A rendező asszisztense: Szalay Miklós Kertész Gyula Az előadás este 8 órakor kezdődik Nagy pásztortűzet rak a nyári éjszakákon a Tisza-par­ton ezekben a hetekben a dráma, az opera, a balett. Hétezren ülik körül, hétezren hallgatják merengőn a szín­pad felől meghitten patakzó meséket s nézik a tűz játé­kait Hatalmas méretei elle­nére is bensőséges a dóm előtti térség: szinte gyöngé­den ölelik körül az egyetem égetett sziéna szinű falai s úgy szorítják, mintha egy kamaraszínház nézőterét fo­gadnák maguk közé. Hétez­ren fölüli száma ellenére is családias a közönség tömege: egybefoglalja a közös él­mény, intimen összeszoktatja a csillagos este hangulata. (Magyar Nemzet) "Szeged híres város...« — így mondja a nóta, ezt har­sogják a fanfárok, amikor a Dóm téren esténként elsöté­tül a nézőtér és a hétezeröt­száz néző feszülten figyel a Dóm előtti óriás színpadra. Valóban híres a város, sok benne a látnivaló, az idegen­forgalmi érdekesség és a vá­ros vezetői igyekeztek is kedvükbe járni a vendégek­nek. A szabadtéri játékok műsorán túl olyan progra­mot állítottak össze a játé­kok idejére, hogy szegény látogató nem tud választani és olyan érzéssel jön el Sze­gedről, mint aki valamit el­mulasztott. mert nem lehe­tett részese mindennek, amit a város szórakozásban, lát­ványosságban kínált. Gyönyörködhetett a Dóm 96 méter magas tornyából a nagyszerű kilátásban, igen szép orgonakoncerteket hall­gathatott a Dómban, térze­nét hallgathatott rendszere­sen, emlékezetébe véshette a csodás zenélőórát. részt ve­hetett a városnéző autóbusz­útakon. sétahajózásokon, a város környékét ismertető ki­rándulásokon. Szabadtéri filmvetítésen ismerkedhetett a várossal, strandolhatott a Tisza partján, akár a homo­kos strandon, akár az úszó­házakban, képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és egyéb kiállításokat szem­lélhetett, sőt, még őszibarack­kiállítást is láthatott egy ideig, de annak kiállítási anyagát, a szó szoros értel­mében, elég hamar megették. Bábszínház szórakoztatta a kicsinyeket és nagyokat, di­vatbemutatók, sportversenyek sora. a Szegedi Nemzeti Szín­házban tartott több előadás várta az idegeneket, illetve a vendégeket ebben a szép vá­rosban. És még mindig nem soroltunk fel mindent, amit a látogató a szabadtéri játé­kokon kívül látni szeretett volna. Szeged minden alkalommal jobban tetszik, mindig meg­fog varázsával, mindig nyújt valami újat, szépet, elgondol­koztatót. (Északmagyarország) Zenaida Pally üdvözlete lapunk olvasóinak tr A Szegeden vendégsze­replő kiváló román énekes­nő, Zenaida Pally, midőn lapunk munkatájsa beszél­getett vele szegedi élményei­től, egy kis írásos üdvözlést nyújtott át szerkesztősé­günknek. Az üdvözletben, melyet fakszimilében köz­lünk, a Dél-Magyarország ol­vasóit köszönti szegedi ven­dégszereplése alkalmából.

Next

/
Thumbnails
Contents