Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-18 / 166. szám

Csfl«r«Sk. 1962. július 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Szűklátókörűség vagy tudatlanság? Ami akadályozza Szegeden a helyes munkaerőgazdálkodást Előbbrelátó tervezéssel A helybeli vállalatok, üzeíek, kisiparos szövetkezetek Hszámszükségletét a városi inács munkaerőgazdálkodási soportja biztosítja. Legalábis az érvényes rendeletek zerint Ha egy kézben összontosul a munkaerőkereslet s kínálat, akkor tervszerűen íhet velük gazdálkodni. A íunkaadó és a munkavállaló ; jól jár flymódon, mert haíar megtalálják egymást, s gyik sem juthat jogtalan lőnyökhöz. Még talán érthető lenne Csakhogy, legalábbis itt zegeden, az élet felrúgta ezt z igen hasznos elvet. Nem > annyira az élet, mint inább néhány vállalat, s azon elül is néhány olyan ember, ki nem képes a társadalmi rdekek szerint gondolkodni. Mert az még többnyire rthető. ha a vendéglátóipar yenkor — a szabadtéri jáikok idején — azokat a dolDzókat kéri ismét kiközveteni, akiket tavaly is fogilkoz tátott, hiszen megislerte őket, s tudja, miként lámithat rájuk. De hova>vább már csaknem minden ítézmény, üzem munkaeröSényének bejelentésével gyidőben név szerint megevezi azt a személyt, akit z állás betöltésére egyedül Ikalmasnak tart Nemcsak dminisztratív, nemcsak lakmunkás, hanem szakképtttséget nem igénylő munaalkalmak betöltésekor is. Előnyben az ajánlottak Különösen nőknek való álsok esetében van ez igy. TaQomra hozva fel példát: júus 2-án a fonalfeldolgozó iss Editet kérte kisegítő lunkakörbe kiközvetíteni. >bb ha eltekintünk a toibbi felsorolástól, ugyanis ilius 1-Jől 17-ig 48 munka'öigény' bejelentésből — íy-egv bejelentés több dol5zó kiközvetítését is kéreti — 24 esetben a vállalat aga jelölte meg, hogy kit iajt felvenni. Valamivel kisebb az aján>ttak száma a férfiaknál, s : adminisztrációs munkaürókre vonatkozóan. A akmunkásoknál azonban — ; emiitett időszakban — 47 énybői 27-re, a négytől hatás foglalkoztatást adó lunkaalkalmaknál 25 igény51 16-re előre megadták az ánlatot. Trükkös vállalatok A kenderfonógyár sohasem iri személy szerint, hogy t küldjenek hozzá. A bőrgyár sem. Jó néhány vállat azonban rendre így tesz. éldául a DÉLROST, az l-es ámú postahivatal, a nőiabó ktsz, vagy a malomar. Mások pedig már trükikhöz folyamodnak A káügyár úgy keresett volna sághírdetésben bérelszámot, hogy közben megvolt yzzá a kijelölt személye. Az •ások szövetkezete be se jentette igényét a munkaerőizdálkodásnak, s tudtuk ükül vett fel dolgozókat. Több hónapos tapasztalat szerint a bejelentett munkalehetőségek 70—80 százalékát nem saját hatáskörében töltötte be a munkaerőgazdálkodási csoport, hanem a munkaadók javaslataira hallgatva, az ő kérésük szerint járt el. A lavina olyan nagy erővel indult el, hogy megállítani már igen nehéz lesz. De meg kell állítani! Nyilvánvaló, hegy azok, akik ismeretség hiányában egyenesen a munkaerőgazdálkodási csoporthoz fordulnak elhelyezkedésük ügyében, nem szenvedhetnek hátrányt. Nár megtorlást igényel Lehet, hogy a helyi vállalatok, üzemek, kisipari szövetkezetek és egyéb intézmények nem ismerik eléggé az idevonatkozó rendeleteket. Lehet, hogy ismerik, de az általuk megvalósított gyakorlatot kényelmetlennek találják. Az sem lehetetlen, hogy teljes jóhiszeműséggel térnek el a közérdeket képviselő szabályoktól. Kétségtelen azonban, hegy eltérnek, e ezzel veszélyeztetik a munkaerőgazdálkodás célszerű kibontakozását. Mert a munkerőgazdálkodási csoport nemcsak az iskolai végzettséget, nemcsak a szakismeretet veszi tekintetbe, amikor egy-egy munkavállalót kiközvetít. Azt is! Ezen kívül figyelmet fordít arra, hogy az illető mióta vár alkalmaztatásra, s arra is, hogy milyen anyagi körülmények között él. Röviden: szocialista társadalmunkhoz illően gazdálkodik a munkerővel. Szűklátókörűség tehát gátolni ebben a tevékenységében ezt a fontos intézményt Olyan szűklátókörűség, mely már túlmegy az eltűrhetőség határán, s adott esetben a rendeletek által lehetővé tett megtorlást igényli. Senki se ringassa magát hamis illúzióban: ez a probléma nem most született, mindenki tud róla — azok is, akiket egyik vállalat sem ajánl név szerint felvételre —, tehát sürgősen meg kell oldani! F. K. S

zívet melengető érzés látni hogyan nőnek, szaporodnak mindenfelé a szép, új szövetkezeti majorságok. Sok-sok új, messzire virító vöröscserepes tető, magtár, istálló és más üzemi épület tanúskodik arról: a paraszti" összefogás révén most már valóban igazi mezőgazdasági nagyüzemek születnek. A felszabadulás óta eltelt esztendőkben az apró, néhány házból álló tanyaközpontok sokasága vált rendezett, önálló közigazgatású községgé, művelődési házak és sok új iskola, gépállomás épült, modern állami gazdaságok fejlődtek ki Csongrád megyében és a szegedi járásban is. Az utóbbi három esztendőben pedig még többet építkeztünk a falvakban. A Szeged vidéki termelőszövetkezeteknek jó része a megalakulás után egyáltalán nem rendelkezett korszerű gazdasági épületekkel. Nem voltak istállók, sertésfiaztatók, hizlaldák, gabonaraktárak. Most nem egészen két évvel a mezőgazdaság átszervezésének befejezése után már örömmel mondhatjuk fl Csongrád megyeieknek sem lesz gond a játékok utáni hazautazás Különvonatokat indít a MÁV, különautóbuszokat az AKÖV minden játéknapon A Szegedre irányuló várható nagy idegenforgalomra, a szabadtéri játékokra utazó közönség számának évről évre történő növekedésére fölfigyelve, az idei nyáron fokozott mértékben kíván gondoskodni a MÁV és aZ AKÖV a Csongrád megyei közönség kényelméről is. Végre megoldják a közlekedési vállalatok, hogy az előadások után induló vonatokon és autóbuszokon minden vidéki néző haza tudjon utazni falujába, városába. A MAV Szegedi Igazgatósága a szegedi ünnepi hét idejére a megye három főbb vonalán, Budapest, Hódmezővásárhely és Makó felé minden játéknapon indít vonatokat, melyek az előadások befejezéséhez igazodnak. A Budapest felé haladó vonat 0.23 órakor indul a szegedi nagyállomásról és minden állomáshelyen megáll. Gondolt az igazgatóság arra is, hogy a hosszabb előadások után később indul a szereivény, s igy például senkinek sem kell korai indulás miatt otthagynia Az ember tragédiájá-t a befejezés előtt. Ilyen esetekben a budapesti vonatot 1 óra 17 perckor indítják. A Hódmezővásárhely—Békéscsaba felé utazóknak alkalmas lesz hazautazásra a 0 óra 30 perckor induló sebesvonat, amely a nagyállomásról indul és Szeged-Rókuson, Algyön, Hódmezővásárhelyen. Saékkutason, Orosházán és C6orváson áll meg. Az újszegedi állomásról 0 óra 40 perckor indítanak szerelvényt Makóra, amely minden állomáson megáll. Kedvező feltételeket teremtenek a megye nyugati részén élő, a kisvasúttal érintkezésben levő községek lakosságának is. Ha valamely, e vonalon levő község tanácsa hivatalosan bejelenti a MÁV-nál nagyobb csoport utazásét, akkor a MÁV szintén kiállít az előadás befejezéséhez igazodó, előadás után induló szerelvényt. Teljes mértékben a játékok szolgálatában indítja a MÁV ezeket a vonatokat, ami abból az intézkedésből is kitűnik, hogy a vonatindítást nem kezelik bürokratikusán. Ha valamilyen technikai hiba miatt a szokottnál később fejeződnék be egy előadás, a vonatok akkor is megvárják az utazóközönséget. Felzárkózik az utasok kényelmét szolgáló intézkedésekhez az AKÖV is. Az Autóközlekedési Vállalat Szegedi Igazgatósága nemcsak a múlt évben is használt autóbuszokat bocsátja a vidéki szabadtéri közönség rendelkezésére, hanem újabb nyolc autóbuszt is üzembe állit erre a célra. Ezt a gépkocsiparkot kiegészítik még a hódmezővásárhelyi, makói és szentesi kirendeltségek tartalékkocsijaival. Ezzel az autóbuszparkkal valamennyi szervezet, intézmény különjárati igényét ki tudják elégíteni. A szegedi autóbuszkörzet községei (Algyő, Bordány, Deszk. Forráskút. Kübekháza, Bándorfalva, Röszke, Üllés. Tiszasziget és Zsombó) lakossága még előnyösebben utazhat, mert az AKÖV a menetrendszerű járatokkal Szegedre utazó nézőket is hazaszállítja előadás után, a szokásos díjszabás szerint, ha egy-egy községi tanács, vagy az útvonal mellett levő községek tanácsai együttesen legalább 40 utas igényét írásban bejelentik. Nagyobb létszám előrejelzése esetén pótkocsit is kapcsolnak az autóbuszokra. Különjáratú autóbuszt csak visszautazó csoportok részére is biztosítanak, az előbbi feltételek alapján. Ezekkel az intézkedésekkel a MÁV és az AKÖV messzemenő segítséget nyújt a Csongrád megyeieknek a játékok megtekintéséhez. Az érdeklődők kisebb költséggel és fáradsággal részesülhetnek a szabadtéri játékok művészi élményeiben. el: szövetkezeteink rendelkeznek a legszükségesebb épületekkel, állati férőhehelyekkel. S amint nő a szövetkezeti állatállomány, úgy emelkednek ki a földből újabb és újabb majorépületek, bizonyságául annak, hogy tsz-eink az időjárás kedvezőtlenségéből eredő bajok és más nehézségek ellenére is gyorsan haladnak előre. T

ermelőszövetkezeti gazdák, vezetők, pártmunkások és szakemberek százai kérdezik naponta: hogyan haladhatnánk az építkezésekkel még gyorsabban? Hogyan használhatnánk fel az államtól, végső fokon a munkásosztálytól kölcsön kapott forintokat még gazdaságosabban? De nemcsak kérdeznek, a jobbnál jobb javaslatokkal sem fukarkodnak. Csak az a baj, hogy ezek a jó javaslatok a minisztériumokban, a különböző irányító hivatalokban ritkán találnak nyitott ajtókra. Emiatt van az, hogy egyes termelőszövetkezeti építkezések nagyon drágák, s amikor kisebb-nagyobb késedelemmel elkészülnek az épületek, nem mindig felelnek meg kellően rendeltetésüknek, s a gazdáknak ezután még borsos összegeket kell rájuk költeni, hogy végre is használhatóvá váljanak. E megállapítás csaknem kivétel nélkül vonatkozik az összes szerfás istállóépületekre. A szerfás épületek tervezői eredetileg úgynevezett rideg állattartásra gondoltak, amikor szabadtartásos tehénistállókat, sertésfiaztatókat, növendékmarha-istállókat, baromfiházakat s egyebeket terveztek. Nem vették eléggé figyelembe, hogy ez az állattenyésztési forma egyetlen európai államban sem terjedhetett el, következésképp a magyar mezőgazdaságban sem lehet nagy jövője. Ezért a szerfás istállóépületek százait kellett már eddig is téliesíteni. Az ágasokon, oszlopsorokon álló tetőszerkezetek alját köröskörül be kellett falazni. A téliesítésekhez szükséges nyílászáró szerkezeteket sehol sem tervezték meg, nem voltak megfelelő ajtók, ablakok. Az új téliesített sertésfiaztatók a legtöbb tsz-ben sötétek, a legminimálisabb napfényt sem biztosítják az állatok részére. A falakba sem lehet ablakokat vágni, mert az épület éppen a szerfás tervezés miatt oly alacsony, hogy ha ablakokat raknának az épületre, azok az állatok részére ajtókként is szolgálhatnának. Számos helyen tetővilágítással igyekeznek segíteni ezen. De nem sok sikerrel, mert a felvágott tetők gyakran befolynak, hideggé, huzatossá lesznek az épületek. Azt is szóvá kell tennünk, hogy elöbbrelátó tervezéssel megmenthették volna azt a nagy mennyiségű, drága fűrészárut, amit, mint az épületek szerfás tartószerkezeteit, a téliesítések során be kellett falazni. Az erős tégla, vagy felmagasított téglaalapra rakott vályogépítmény e tartók nélkül is elbírná a tetőzetet. E

egyes gazdasági épületek gyakran a kívánt rendeltetésüknek sem felelnek meg. Például ilyenek a 300 férőhelyes etetőfolyosós süldőnevelők is. Az épületben 300 sertésnek van helye, de a vályúkhoz egyszerre csak 150 fér oda. Az állatok etetéskor törik, letiporják egymást. Több helyen úgy segítenek ezen a bajon, hogy azoknak a malacoknak, melyek nem kaptak helyet a vályúknál, külön adnak enni a folyosón. Így a folyosó állandóan piszkos, nem lehet azon takarmányt szállítani. Sok helyen az építő vállalatok nem tartják meg a szerződésben fpglalt határidőket, s olyan szerződéseket hajlandók csak aláírni, melyeknek alapján a szövetkezeti gazdák semmiféle kártérítési igénnyel nem léphetnek fel, legfeljebb csak bosszankodhatnak. A szegedi járásban például 13, egyenként 30 vagonos szövetkezeti gabonaraktár épül most. Ezeket az épületeket néhány kivételével már aratás előtt át kellett volna adni a tsz-eknek. A legtöbb magtárnak azonban csupán a fala készült el eddig, mert kiderült, hogy a födémezéshez tervezett úgynevezett hill-pallókat "elfelejtették* az illetékesek legyártatni. S így az égetően fontos gabonaraktárak aratás helyett jó féléves késéssel készülhetnek el. A kisteleki Üj Élet Tsz-ben május 20-a, az üllési Kossuth és a Rózsa Ferenc Tsz-eknél pedig egy hónap óta szünetel a munka hill-palló hiányában. Marik András, az üllési Kossuth Tsz mezőgazdásza azért, hogy ismét folytathassák a magtárépítést, építőipari szakemberekhez fordult tanácsért. milyen anyaggal lehetne helyettesíteni a hiányzó födémeket? Bebizonyosodott hogy a hill-pallók helyett tökéletesen megfelelnének a kőszivacsfödémek is. hiszen ezt az anyagot Békés megyében hasonló építkezéseknél elterjedten használjak, ráadásul könnyen be is lehet szerezni. Csakhogy a Csongrád Megyei Beruházási Iroda ezt nem fogadta el. Mert ha elfogadta volna, ez bizonyos többletmunkát jelentett volna számára. Módosítani kellett volna a terveket, at kellett volna dolgozni a költségvetést is. Ez felesleges — gondolják a beruházási irodánál —, hisz a tsz úgysem tehet semmit. Az általuk diktált, sőt szériában elöregyártott szerződésben csak az áll, mit fizet a tsz, de az hiányzik belőle, hogy mikor s pnit köteles végezni a beruházási iroda. T

ermelőszövetkezeti gazdáink joggal várják el. hogy sokkal több hozzáértéssel, jóakarattal kezeljék ügyeiket. S egyre többen és nem alaptalanul kérik azt is, kapjanak a termelőszövetkezetek több önállóságot saját ügyeik intézésében. Legyen módjuk a megrendelő gazdaságoknak is beleszólni abba, milyen istállókat egyéb épületeket akarnak, melyek leginkább megfelelnek a helyi adottságoknak. Csépi József Baráti találkozó A Hazafias Népfront Or- ba érkezett brazil, kongói, :ágos Tanácsának székhá- kenyai, angolai és kanadai aban kedden baráti találko- vendégeket. Az összejövete>n látták vendégül a moszk- len résztvett a Hazafias Népai leszerelési és béke-világ- front és az Országos Békeongresszusról eddig hazánk- tanács több vezetője. Újabb olajkút fúrását készítik elő a járásban Ollés község halárában ták, hogy Üllés környékén iájus elseje óta nagyara- újabb olaj- és földgázkutayú olaj- és földgázkutatási }s fürnak T hed. lunkalalok folynak. Az cl- , ., .... í. több mint kétezer méter den » vallalat egyik epitoléiységű kút fúrása már brigádja megkezdte a 2-es rfejezéshez közeledik, s számú kút betonalapjainak gy látszik, a munkálatok készítését. A tervek szerint -edménnyel járnak majd. hamarosan sor kerül a 3-as, zért a Kőolajkutató Válla- 4-es számú kút helyének kitt szakemberei elhatároz- jelölésére is. (UUI1IVÚJ1 ivaivijiiv zva» Közel már a szabadtéri játékok megkezdésének pillanata, naponta folynak a próbák a hatalmas színpadon. Felvételünk a Háry János egyik jelenetéről készült, előtérben a Szegedi Nemzeti Színház balett-táncosai láthatok