Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-15 / 164. szám

Vasárnap, 1962. július IS, DÉL-MAGYARORSZÁG 7 Töiiblépcsős saffoló automata Okos" gépek kőzött Az NDK erfurti présgép gyára kifejlesztett egy 400 tonnás sajtoló automatát. E présgép 8 munkalépcsőben dolgozik. Az automatát főzőedények gyártására állították be. A gép a fémlemezből kivágja a tárcsát, majd húzza és peremezi. Az egész berendezést két ember kezeli. (Ehhez a munkához az eddigi egyedi mélyhúzó gépekből 8 darabra volt szükség, ezek kiszolgálását 12 ember végezte). Az új gép a munka termelékenységét az egyedi présgépekhez viszonyítva 1100 százalékkal növelte. Az automata teljesítménye — a méretektől függően — 480— 720 darab/óra. A legnagyobb húzási mélység a 2—8 ' fokozatban 250 mm, a nyersdarab legnagyobb átmérője 630 mm lehet. Naperőművek órája A naperőművek egyik lényeges segédberendezése az az óra, amely a Nap állásának megfelelően állítja a napsugarakat összegyűjtő tükröket. Ezek az órák meglehetősen bonyolult szerkezetűek, a legutóbbi időkben azonban V. N. Kuznyecov szovjet mérnök olyan órát szerkesztett, amely a Nap állásából adódó vonzóerőkülönbségeket, 111. vonzóerőváltozásokat, amelyek több gramm súlyváltozásnak felelnek meg, használják fel a tükrök megfelelő állítására. Lényege két rugó által befogott súly, amelyek egy felfüggesztési középponthoz viszonyítva elmozdulnak. Ez az elmozdulás nyáron és délben 12 mm lefelé, éjfélkor pedig 12 mm lehet felfelé. Télen ezek a kimozdulási amplitúdók kisebbek. Izomerővel hajtott repülőgép Néhány évvel ezelőtt egy londoni üzletember 5000 fontos díjat tűzött ki az első izomerővel végrehajtott repülésért, ha a gép legalább egy mérföldet (1608 m) repül be és közben a levegőben egy nyolcast ír le. Időközben másik, 5000 fontos díj is született, felajánlója csupán egymérföldes, egyenesvonalú repülést kötött ki feltételként. Jelenleg három angol csoport dolgozik az izomerővel hajtott repülőgép tervein és két gép már repült is. KözüSenki sem látott még élettelen tárgyat, amely emberi szóra hallgat. De ha valaki látogatást tesz a Grúz SZSZK Tudományos Akadémiájának elektronikai intézetében, rájön arra, hogy a fenti állítás már nem felel meg a valóságnak. A Les Nouvelles de Moscou című lapban L. Agajan, a Tudomány és Technika című folyóirat főszerkesztője beszámol a tbiliszi elektronikai-intézet igazgatójának laboratóriumában tett látogatása során szerzett élményeiről. Beszéd az ajtó mögött — Az intézet egyik hosszú folyosóján megyünk végig — írja Agajan és közben beszélgetünk az igazgatóval, amikor hirtelen egy parancsoló hang megállásra késztet: »Vissza!« Még alig ocsudtunk fel meglepetésünkből, amikor elhangzott a következő parancs: "Előre!" Ezúttal megkönnyebbülten lélegeztünk fel: megértettük, hogy az utasítások nem nekünk szólnak, hiszen a hang egy ajtó mögül hallatszott. — Valami állatszelídítő? — kérdeztem Eliasvili igazgatótól. de alighogy kimondtam, maris megbántam együgyű kérdésemet. Ugyan miféle állatok lehetnek egy elektronikus intézetben? — Miért ne? Nevezzék ahogy tetszik — válaszolta mosolyogva a tudós. — Alekszandr Kabauridze, az általános automatikai osztály vezetője éppen egy gépet "Szelídít". Eliasvili ezután kinyitott előttünk egy ajtót és egy nagy helyiség közepén ott állt egy ember, kezében mikrofonnal. Utasításokat adott egy fémkocsinak, amely a laboratórium padlóján mozgott. > Balra« — vezényelt Kabauridze és a kocsi balra fordult, »Gyorsabban« — hangzott a következő vezényszó és a kocsi meggyorsította mozgását. Kabauridze állj-t vezényelt a gépnek és az engedelmesen megállt. A robot megismeri gazdája hangját Eliasvili ezután kinyitott egy falba épített fémszekrényt és elénk tárult a félvezetők, kondenzátorok és drótok valóságos labirintusa — az elektronikus agy. Az elektronikus agy — magyarázta az igazgató — felveszi a mikrofonba mondott utasításokat, elemzi a hangokat s a különböző szavakat alkotó hangkombinációkat és ha az utasítások akusztikai képe megegyezik azzal, amit á gép már "ismer«, jelt ad megfelelő végrehajtó mechanizmusoknak. — A kocsinak? — Ebben az esetben igen. De ugyanezt meg lehet valósítani valamely üzem hengerműjében, a mezőn dolgozó traktorokon vagy bármelyik más gépen. A gép „szókincse" Eliasvili ezután megmutatott egy másik, távírókészülékhez hasonló, gépezetet, amely diktálásra jegyzi a szöveget. — Nulla, egy, három, veszszö, négy — diktálta a tudós és a látogatók ámulatára a fémkarok engedelmesen jegyezték fel a papírlapra a lediktált számokat. A gép egyelőre csak számokat és jeleket jegyez, de nemsokára a szavakat is fel fogja jegyezni. Az intézet munkatársai egyre gazdagítják a gép "szókincsét", úgyhogy rövidesen tökéletesen helyettesíteni tud majd egy gépírónőt. Ezután már csak egy lépés és a készüléket fordító géppé alakíthatják át. — Ebben az esetben a mikrofon előtt elhangzó szöveget a gép egy más, kívánt nyelven fogja lejegyezni? — Nemcsak lejegyzi. .., — válaszolt titokzatosan Kabauridze. majd bemutatta a látogatóknak egyik fiatal munkatársát A gép megszólal Ludmila Bjelozerova kissé furcsí- kérdést tett fel a látogatóknak. — Mondják kérem, melyik az első szó, amelyet a beszélni tanuló gyermek kiejt? — Általában a "mama". — Milyen korban? — Egyéves korban. — Természetesen véletlen, de a mi gyermekünk is ugyanazon biológiai törvényeknek engedelmeskedik fejlődése során — válaszolta nevetve Bjelozerova és egy fémszekrényhez lépve megnyomott egy gombot. A hangszóróból érthetően megszólalt a »mama« szó. — Íme, a mi kísérleti beszélő gépünk, amely előállítja az emberi hangot, söt különböző hangszíneket is utánozni tud. Bjelozerova most más gombokat nyomott meg és a hangszóróban grúz, majd orosz nyelvű mondatok hangzottak el. Á gép alkalmazási lehetőségeiről szólva Eliasvili elmondotta, hogy a beszélő gépek lehetőséget nyújtanak majd nagyszabású dokumentációs szolgálat megszervezésére. Elegendő lesz telefonon feltenni a kérdést a gépnek ahhoz, hogy azonnal megtalálja a kért felvilágosítást és válaszoljon bármilyen tudományágból feltett kérdésre. Az automata üzemekben szintén tág tere nyílik e gépek alkalmazásának. A diszpécser felteszi a kérdéseket és a gépek azonnal kiszámítják a termelési folyamat adatait, tanácsokat adnak és tájékoztatják a diszpécsert a berendezések működéséről. Mindenfajta fém, továbbá fa, bőr, szaru és a különböző szigetelő- és műanyagok tartós jelölésére szolgál az itt bemutatott univerzális elektroiron. Fémes tárgyak esetében az irón és a munkadarab között fellépő villamosív kimarja az anyagot. Az így keletkező jelet még csiszolással sem lehet nyomtalanul eltávolítani* mert savmaratással ismét láthatóvá válik. A gravirnyom szélességét néhány század mm-től 0,75 mm-ig lehet szabályozni. Nem fémes tárgyakat izzódrótos elektroironnal lehet megjelölni. A jeleket vörös izzásra hevített dróthúroki égetik bele a munkadarabba. Villamos iron Magnószalag helyett — mágneses lemez A technika egyre több eszközzel segíti az irodai munkát is. A hangfelvétel fejlődése például lehetővé tette, hogy időben megosztva végezzenek egy olyan műveletet, amihez eddig mindig két személy — tudniillik a diktáló és a gépírónő — egyidejű jelenléte volt szükséges. A különféle régebbi diktafonok és más szalagos magnóelven működő készülékek azonban nem váltak be tökéletesen. Ennek oka részben a magnószalag kezelése, helyszükséglete stb. okozta nehézségek, részben a szállítási (postai) problémák. Ezért a legmodernebb diktafonok lemezre, mégpedig mágneses lemezre veszik a szöveget. A rendkívüli lassan forgó lemez tízperces lejátszást tesz lehetővé, 9,4 ford/perc sebességgel. A lemez törölhető, tízezerszer lejátszható, felhasználható. Kis mérete folytán egyszerű borítékban postára adható, törheA PILLANGÓGYÁRBAN fél lóerős ember, mint motor lük az egyiket, a Pufiin nevűt látjuk ezen a képen, amint a hatfield-i repülőtér felett „száguld" el. A repülőgép motorja ... maga a pilóta. Ezen a képen Jim Phillips, Anglia egyik legismertebb berepülőpilótája, aki a Comet gépeket repüli be, tapossa szaporán a pedálszerú hajtószerkezetet, amely megfelelő áttételen keresztül a repülőgép törzse végén elhelyezett kis légcsavart forgatja. A gép igen határozottan emelkedett a földről, és kis 1—1,5 m magasságban haladt végig a repülőtér felett. Hasonló kísérleteket végeznek a southampton-i egyetem hallgatói saját konstrukciójú gépükön, és ezen kívül egy harmadik, southend-i csoport is nagyban készülődik izomrepülőgépének befejezésére. A kísérlet rendkívül érdekes, még ha gyakorlati célszerűségét kétségbe is lehet vonni, A helyett ugyanis ma már Nemrég véletlenül meglskönnyú és nagy teljesítményű merkedtem a szovjet mérnöbenzinmotorokat lehet fel- kök és tudósok egy csoporthasználni és valószínűleg a jával Rendkívül furcsa, nem pilótának is kényelmesebb, ^ndennapi dologgal ioglaes kellemesebb csupán a gé- latoskodtak: pMangógyárat pet vezetni, mint a repülő- Kerveztek_ A váUalat terv_ gép-vezetés amúgy is fele- ^^ megmutatták. lósségteljes feladatát a tapo- Képzeljük csak: a mezei sómalom működtetésével gabonamoly tenyésztésére egybekapcsolni. két üzemet szerveznek a tetlen. Egy bevésett kis Horony mutatja mindenkor a szöveg kezdetét, amit egyébként fütyülő hang is jelez. Az alábbiakban ilyen készülékeket mutatunk be. gyárban, ahol különleges elektromechanikai berendezések és félvezető automaták segítségével a legkedvezőbb feltételeket teremtik meg e rovarok számára. Az időnkénti bekapcsolt élesfényű lámpák megvilágítják az üzemhelyiséget és felbolygatják az árnyékot kedvelő mezei gabonamolyokat, amelyek rémületükben átrepülnek a szomszédos sötét helyiségbe. Itt, az a célre beállított rácsos falakon lerakják petéiket. A rácsos falakról meghatározott időközökben automatikusan működő kefék tartályokba seprik a petéket. E tartályokból a peték celofánszalagon tovább kerülnek a fertőző üzembe. Igen, ebben a gyárban ilyen üzem is van. A mezei gabonamoly petéit itt támadja meg legádázabb ellensége, a hártyásszárnyú trichogramma, amelyet a szomszédos üzemekben tenyésztenek. A trichogramma kitines tojócsövével átszúrja a gabonamoly petéit és mindegyikben elhelyezi a maga mikroszkopikus nagyságú petéit. A tudósok ép-; pen erre várnak. Most aztán a mezei gabonamoly petéiböl nem a növényeket pusztító hernyók, hanem új trichogrammák keletkeznek. A trichogramma ugyanis cselekvő szövetségesünk a mezőgazdaságnak nagy károkat okozó muszkamolyok, bagolypillék s más pillangók elleni harcban. A gyárban a mezei gabonamoly petéit, amelyekben már benne van a trichogramma petéje, automatagép papírba csomagolja. E csomagokat hűtőhelyiségekben őrzik mindaddig, amíg a mezőről valahonnan befut a jelentés: >>Megjelentek a kártevők, küldjenek sürgősen ennyi és ennyi trichogrammát«. Nos, olykor ilyen csodálatos tervek születnek a mérnökök és biológusok együttműködéséből. O. Vszevolod A riport autóban is felvehető. A felhasznált 15,5 cm átmérőjű mágneses lemez súlya mindössze 3 g. Egy külön jelzőskálával a diktált szöveg fontosabb részei megjelölhetők és azonnal meg is találhatók, 4 Telefunken 707 készülék irodai használatra készült. A készüléket telefonra is rá lehel kapcsolni,