Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-15 / 164. szám

Ha mindannyian együtt cselekszünk, megnyitjuk az utat a maradandó békéhez A népekhez intézett üzenettel befejezte munkáját a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus A MOSZKVAI LESZERELÉSI ÉS BÉKE-VILÁGKONGRESSZUS TEGNAP. SZOMBATON BEFEJEZTE MUNKÁJÁT. A SZOMBATI TELJES ÜLÉS MAGYAR IDÖ SZERINT 14 ÖRA 30 PERCKOR NYÍLT MEG, S MEGKEZDŐDÖTT A LESZERELÉSI ÉS BÉKE-VILÁGKONGRESSZUS ZAKÖULÉSÉ. A MOSZKVAI KONGRESZSZUSON 121 ORSZÁGBÓL ÖSSZESEN 24Ö9-EN VETTEK RÉSZT. A LESZERELÉSI ÉS BÉKE-VILAGKONGRESSZUS ÜZENETET INTÉZETT A VILÁG NÉPEIHEZ. A leszerelés gazdasági vonatkozásai A Kreml kongresszusi palotájában Kaoru Jasui japán professzor elnökletével nyílt meg szombaton a leszerelési és béke-világkongresszus záróülése. Jasui professzor megnyitó teljes mértékben megcáfolták azokat az érveket, melyek szerint a leszerelés egyes országokban "munkanélküliséghez és depresszióhoz vezethet*. A bizottság hangsúlyozza az olyan helyes gazdasági politikáért, amely lehetővé teszi a leszerelés oly módon történő végrehajtását, hogy az valóban az egész emberiség haladását szolgálja. A határozat megállapítja _ VILÁG PROLETARJA1, EGYESÜLJETEK! dlL-HAmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA adatát az alábbiakban ismertetjük: A kongresszuson 121 országból összesen 2469-en vettek részt, ideértve a küldötteket, a megfigyelőket és a vendégeket is. Ázsia 25 állam, Dél-Amerika 25 állam, Európa 29 állam és Afrika 37 állama képviseltette magát. Jellemző az afrikai országok aktív részvétele a kongreszszuson. Jellemző az is, hogy Spanyolországból, Portugáliából, Panamából, a Fülöpszigetekről és sok más olyan országból is érkeztek küldöttek, ahol visszatérésük után börtön veszélye fenyegeti őket A küldöttek összetétele egyébként a következő: 754 nő és 1715 férfi, köztük 340 52. évfolyam, 164. szám Ara: 70 fillér Vasárnap, 1962. július 15. beszédében a következőket mondotta: »valamennyien azért jöttünk Moszkvába, hogy erőfeszítéseket tegyünk az egész emberiség érdekeinek szolgálatában«. Ezután a bizottságok munkájáról szóló beszámolók megvitatására került sor. O. Lange professzor (Lengyelország) a leszerelés gazdasági vonatkozásaival foglalkozó bizottság beszámolóját terjesztette elő. Lange megjegyezte, hogy ebben a bizottságban a kongresszus valamennyi küldöttsége szép számban volt képviselve. A bizottság egyhangúlag elfogadta »a leszerelés gazdasági előnyei* eb nevezésú határozatot. A bizottság részvevői — hangsúlyozta Lange — egységesen egyetértettek abban, hogy a leszerelés bő lehetőségeket teremt minden ország fejlődése számára és — jelentette ki Oskar Lange —. hogy a szocialista országokban a leszerelés nem okoz semmiféle komoly gazdasági problémát. A feladat csupán az. hogy "meg kell változtatni a gazdaságfejlesztési terveket, a tartalékokat a védelmi területről át kell irányítani a szocialista és társadalmi célokat szolgáló területekre*. Ami a kapitalista országokat illeti, a bizottság figyelembe vette az ENSZszakértők különleges bizottságának véleményét, mely szerint "helyes intézkedésekkel a fejlett kapitalista országokban is megvalósítható a leszerelés anélkül, hogy a munkanélküliség vagy depresszió formájában bármiféle negatív következményekkel járna*. A leszerelésért vívott harc — hangsúlyozta a lengyel professzor — egyben harc is — közölte Lange —, hogy o leszerelés kedvező feltételeket teremt a gyarmati vagy az imperialista elnyomás alól való felszabadulásért vívott harchoz, valamint ahhoz, hogy a nemrég függetlenné vált országok megőrizhessék függetlenségüket. A bizottság a leszereléssel kapcsolatban megvitatta még a nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődésének kérdéseit. Lange professzor közölte, hogy a határozat kifejti a nemzetközi kereskedelem fejlődését akadályozó tényezőkert Ezek közé sorolja az állítólagos stratégiai rendeltetésű áruk embargóját, a különleges zárt tömbök létrehozását, a szocialista és a kapitalista országok közötti kereskedelem akadályozását A leszerelés — hangsúlyozta Lange professzor — szilárd piac létesítését teszi lehetővé a fejlett országok számára. Politikai és technikai problémák Pierre Biquard professzor (Franciaország) beszámolt az első — »a leszerelés politikai • és technikai prblémáival • foglalkozó bizottság* munká' járói. "Míg a kongresszus valamennyi résztvevője megérti azt a veszélyt, amelyet az atomháború képvisel, addig közvélemény nagy része • nincs kellőképpen tájékoztativae téren, vagy úgy képzeli, fhogy a konfliktus nem rob'banhat ki* — mondotta Bi»quard professzor. "Ennek (alapján a béke minden barátjának, különösképpen pedig t a tudósoknak kötelessége '• mindarról tájékoztatni a szé5 les néptömegeket, amit erről tudnak*. "A jelenlegi helyzetben a nemzetközi ellenőrzés melj lett végrehajtandó általános i és teljes leszerelés az egyedüli megoldás*. Biquard professzor kijelentette: "Minden ország polgárainak részt kell venniök a közös harcban, hogy a közvélemény nyomása kényszeritsen minden hatalmat az általános és teljes leszerelés végrehajtására.* A szónok a továbbiakban hangsúlyozta, hogy „az ENSZ mindaddig nem tudja teljesíteni misszióját, amig a népi Kínát nem engedik be ebbe a szervezetbe". Pierre Biquard közölte, hogy a bizottságban sok kérdést vitattak meg, egyebek között a fegyverzet csökkentésének. a nukleáris fegyverek célbaj uttatását szolgáló eszközök megismétlésének, a külföldi támaszpontok felszámolásának, a nukleáris fegyver alkalmazása eltiltásának kérdését. leszerelési programot mihelyt hozzá kezdenek, fennakadás nélkül elejétől végig meg kell valósítani" — jegyezte meg a szónok, majd hozzáfűzte: „A bizottság részvevői egyetértettek abban. hogy az első szakasznak rendkívül lényegesnek kell lennie, elő kell irányoznia minden tömegpusztító fegyver célbajuttatását szolgáló eszköz megsemmisítését, minden idegen területen levő katonai támaszpont felszámolását". Biquard professzor miután megjegyezte, hogy a Szovjetuniót néha az ellenőrzés elutasításával vádolják, rámutatott, hogy Hruscsov miniszterelnök állandóan hangoztatja: fogadják el az általános és teljes leszerelésről szóló javaslatainkat és mi elfogadunk bármely ellenőrzési javaslatot. A felszólaló megemlítette az ellenőrzésről szóló egyezmény kidolgozásának nehézségeit is és hangsúlyozta, kívánatos volna a kompromisszum e kérdésben. A bizottság részvevőinek véleménye szerint — mondotta Biquard — a nukleáris kísérletek vonatkozásában lehetséges lenne az ellenőrzés oly módon, hogy az ne járjon a kémkedés kockázatával. A nukleáris kísérletek megszüntetésének problémájáról szólva a francia professzor megjegyezte, hogy a bizottság tagjai határozottan felléptek a magaslégköri amerikai nukleáris robbantások ellen. Mint a továbbiakban Biquard professzor közölte, a bizottság hangsúlyozta, hogy a világ különböző térségeiben atomfegyvermentes övezeteket kellene létesíteni, mert ez csökkentené a nemzetközi feszültséget. „Ugyanilyen célt szolgálna a varsói szerződés és a NATO tagállamainak megnemtámadási egyezménye". Biquard professzor kijelentette, hogy rá, mint tudósra, „különleges kötelezettségek hárulnak a békéért vívott harcban. Harmincnyolc éven át dolgoztam Frederic Joliot-Curie-vel" — fűzte hozzá a professzor. Megjegyezte, hogy az utolsó szavak, amelyeket a nagy tudós váltott vele, a leszerelésre vonatkoztak és azokra az előnyökre, amelyeket a leszerelés hozna a népeknek. Érdekes adatok Ezután V. Cshikvadze, a gáló bizottság képviselője kongresszus nemzetközi elő- előterjesztette a mandátumkészítő bizottságának titká- vizsgáló bizottság jelentését ra, egyben a mandátumvizs- A jelentés néhány érdekes tudós, 220 parlamenti képviselő, 105 újságíró, 170 jogász, 128 orvos, 100 író, 88 művész, 142 diák, 57 egyházi személyiség, 166 munkás, 48 paraszt. Érdekes, hogy a kongresszuson 'mintegy 76 kereskedelmi és ipari vállalkozó, valamint földbirtokos is jelen volt A legnagyobb — 190 tagú — küldöttséggel az Egyesült Államokban működő békemozgalmak képviseltették magukat. Brazíliából 174-en, Angliából 142-en, Indiából 130an, Franciaországból 118-an, Olaszországból 105-en, Japánból 104-en, Argentínából 74-en, Kanadóból 64-en, Mexikóból 63-an, a Német Demokratikus Köztársaságból 48-an vettek részt a kongresszus munkájában. A felsorolás természetesen távolról sem teljes. Jelen volt a kongresszuson 33 Lenin-békedíjas és egy Nobel-díjas közéleti személyiség is. A kongresszuson számtalan nemzeti és nemzetközi szervezet is küldöttséggel képviseltette magát, köztük különböző női, ifjúsági, katonai szervezetek is. Jelen voltak a Nemzetközi Vöröskereszt, a Szakszervezeti Világszövetség, a Tudományos Dolgozók Világszövetsége, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége stb. küldöttei. Érdekes megemlíteni, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) A béke-világkongresszus üzenete a világ népeihez " világ minden tájáról gyűltünk össze Moszkvában. Különböző foglalkozású és különböző meggyőződésű emberek vagyunk. Egy héten át a legnagyobb nyíltsággal vitattuk meg azokat a kérdéseket, amelyek az emberiséget fenyegető atomháború veszélyéből erednek. Ez az őszinteség segitett minket abban, hogy jobban megismerjük egymást, és így meggyőződjünk arról, hogy lehetséges kiutat találni a ma minden országot és népet fenyegető helyzetből. A fegyverkezési verseny - fokozza a nemzetek közötti feszültséget és bizalmatlanságot, a feszültség és a bizalmatlanság pedig előmozdítja á fegyverkezési hajszát. Bűvös kör jött létre. A fegyverek pusztító ereje mind félelmetesebbé válik, mégis olyan hangok hallatszanak, amelyek egy megelőző háború kirobbantását követelik. M i azonban szilárdan hisszük, hogy a leszerelés nemcsak parancsolóan szükséges, hanem lehetséges is. Ez ma már nem csupán az emberiség legjobb elméinek álma. A történelemben először gyakorlati feladattá vált, amivel mindannyiunknak szembe kell néznünk. Mindenki számára kedvező lenne, ha a fegyverkezési hajsza terhét levehetnék az emberiség válláról. A leszerelés olyan tartalékforrásokat szabaditana fel, amelyekkel minden ország életszínvonalát emelni lehetne, és olyan anyagi eszközöket takarítana meg, amelyek révén meg lehetne gyorsítani az eddig gazdaságilag kevéssé fejlett államok fejlődésének ütemét. A leszerelés magában foglalná a katonai támaszpontok felszámolását és a külföldi csapatok kivonását, így segítve a nemzeti függetlenségükért harcoló népeket. A leszerelés legyen általános és teljes, szigorú nemzetközi ellenőrzés alatt. Leszerelés nem lehetséges ellenőrzés nélkül, ellenőrzés nem lehetséges leszerelés nélkül. Alaposan tanulmányoztuk a leszerelés akadályait és tudjuk, hogy nehéz lesz elérni. Vannak, akik még a tárgyalásokat is ellenzik, egyesek vakságból és közömbösségből, mások egyéni érdekből, vagy katonai becsvágyból. Mi azonban meg vagyunk győződve, hogy minden akadályt le lehet küzdeni. Minden leszerelési tervben ki lehet mutatni gyenge pontokat, de az a véleményünk, hogy jobb megegyezni egy mindenki számára elfogadható kompromisszumban, mint folytatni a fegyverkezési versenyt A tapasztalat azt mutatja: veszélyes önámítás lenne azt hinni, hogy a leszerelés magától létrejöhet. A leszerelést nem lehet kizárólag a katonai szakértőkre és a diplomatákra bízni, akik évről évre húzzák-halasztják a vitát. Csak minden ország népének erőfeszítése kényszerítheti az államférfiakat arra, hogy megoldásra jussanak. Az elszigetelt tiltakozások, ha számosak is, nem elegendők. Eljött 'az ideje annak, hogy hatalmas ellenállási mozgalom induljon a fegyverkezési verseny és minden háborús előkészület ellen. Az emberiség az elmúlt 17 év során nem sodródott nukleáris háborúba, és ezt elsősorban a népek fáradhatatlan békeerőfeszítéseinek köszönheti. De nyíltan el kell ismernünk, hogy még mindig sokan távoltartják magukat a fegyverkezési verseny elleni aktív harctól. Sokan még nem ébredtek a veszély tudatára, sokan még nem ismerik fel a fenyegetés teljes komolyságát és a béke megmentéséért rájuk háruló felelősséget. Mi azonban mindezeknek odakiáltjuk: "Ismerjétek' fel korunk nagy veszélyét! Álljatok be azok közé, akik a leszerelésért és a békéért harcolnak!* Az idő nem vár. Lehetséges, hogy nemsokára egy tucatnyi ország fegyvertárában lesznek nukleáris fegyverek és ezek szállításának fejlődése lehetetlenné teszi az ellenőrzést. Szilárdan ellenzünk minden kísérletet atombombákkal és hasonló szerkezetekkel, elsősorban azért, mert fenyegetik a jelen és jövő nemzedékek életét és egészségét; másodsorban pedig azért, mert a fegyverkezési hajsza ütemét fokozzák. Komoly felhívással fordulunk valamennyi atomhatalom kormányához. Felszólítjuk őket, hogy haladéktalanul állapodjanak meg a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésében és kössenek egyezményt, amelyben mindörökre eltiltják az összes atombomba-kísérletet, ideértve a légköri, a föld alatti, a víz alatti és a világűrben folytatott kísérleteket. z lenne az első lépés minden nukleáris fegyver és azok szállítóeszközeinek teljes betiltása és megsemmisitése felé. Legfőbb és legsürgetőbb feladatunk az, hogy a kormányok megkössék a szigorú nemzetközi ellenőrzés alatt álló általános es teljes leszerelésre vonatkozó egyezményt. Ezért követeljük, hogy az ügynek megfelelő és gyakorlati módon tárgyaljanak minden előterjesztett tervről, hogy így lehetővé váljék az egyezmény gyors megkötése. A közvélemény nyomására, valamint az el nem kötelezett országok akciói következtében a fő tárgyaló felek álláspontja "a leszerelés elveit illetően bizonyos mértékben közelebb került egymáshoz; a komoly véleménykülönbségek azonban még mindig helybentopogást eredményeznek. Csak ha a népek fokozzák nyomósukat csak úgy lehet az egyezmény megkötését biztosítani. A béke híveinek nemes feladata, hogy példát mutassanak a jobb megértés megteremtésével és a bizalmatlanság eloszlatásával. Ügy hisszük: kongresszusunk jelentősen hozzájárult e feladat megvalósításához. Meg kell találnunk az utakat és módokat, amelyek minden országot és szervezetet képessé tesznek arra, hogy folytassák azt, ami itt elkezdődött. Mindenféle passzivitás árt a béke ügyének. Rajtunk múlik, hogy felvirradjon a nap. amikor az emberiség megszabadul a nukleáris halál rémétől. Mi a békét akarjuk és sokan vagyunk. Ha mindannyian cselekszünk és ha mindannyian barátságban együtt cselekszünk, megnyitjuk az utat közös célunk, a maradandó béke felé.