Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-13 / 162. szám

Péntek, 1902. július 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Fogy o borsó, a zöldbab Kezdődik a sárgabarackidény A KONZERVGYÁRBAN Most éppen „pillanatnyi" szünetet tartanak a Szegedi Konzervgyárban. Persze ez nem azt jelenti, hogy egyál­talában niricS munkájuk, csupán azt, hogy az egyik szezoncikkből lassacskán ki­fogynak, s a másik feldolgo­zásával még csak az elején vannak. Már vége felé jár például a zöldborsó idénye: kezdetben tíz vagonnal is „eltettek", most csupán öt­vagonos a napi ütem. Eddig 185 vagon zöldborsó indult útnak a gyárból, remélik, még kétszázra — ennyi volt tavaly —, vagy talán még többre is futja. A termés alakulásától, nem tőlük, i.uga. Napi másfél-két vagonnal tartósítanak a szerződéssel termeltetett szálkamentes* zöld színű zöldbabból, össze­sen mintegy 50 vagonnal ké­szítenek belőle, s e mennyi­ség hetven százalékát expor­tálják is. Fényképfelvételünk a „zöldbab-vonal" egy részét mutatja be, amely éppen tel­jes üzemmel dolgozik. A gyenge zöldség- és gyümölcs­termés ellenére is igyeksze­nek az exportterveket telje­(Somogyiné felv.) síteni. A fejtett üvegmeggy, és. a cigánymeggyből készí­tett dzsem szintén külföldre kerül. Újdonság a sárgabarack. Feldolgozásának első napján 70 mázsát „tettek el" belőle konzervdobozokba. Dánia vá­sárolja majd meg. A jövő hé­ten kezdődik az őszibarack­szezon. Ebből a zamatos gyü­mölcsből jó termés ígérkezik. A gyár makói telepe is rövi­desen hozzáfog a hagyma­szárításhoz, mivel a szárított hagyma kedvelt importcikk a nyugat-európai piacokon. Folytatni is érdemes Üzemszervezés a ruhagyárban Nem új dolog az üzemszer­vezés, hiszen nélküle egyet­len gyár sem működhetne. De feltétlenül újdonságnak számít, ha módszeres, tudo­mányos jellegű tevékenység adja alapját. Néhol még vi­tatják a szakemberek, hogy mi tartozik pontosan e foga­lom körébe, de mindenütt beszélnek róla, sőt itt-ott már kísérleteznek gyakorlati al­kalmazásával. Többek között a Szegedi Ruhagyárban is. Egy csoportban két munkakör Á ruhaiparban elsőként szervezték meg Szegeden a műszaki fejlesztési csopor­tot. Mivel közgazdász, tech­nológus, gépész, valamint gyártmányelőkészítő tartozik hozzá, az összetétel eleve megszabja tevékenységének területét is. Ez még nem üzem­szervezési csoport, legfeljebb a későbbiekben alakulhat azzá egy része. Jelenleg egy­képpen ellátja a műszaki fejlesztési és az üzemszerve­zési feladatokat is. Ha csak az utóbbiakat vesszük, akkor sem jelenték­telen az a munka, melyet a csoport végez. Az új szabá­szati technológia kialakítása, a varrógépek szalagszerű ja­vításának bevezetése — melynek ötletét újítás adta —, vagy például a két telep­hely, a szentesi és a bácsal­mási üzem megszervezése jelzi tevékenységének haté­konyságát. Ahhoz képest, hogy a mű­szaki fejlesztési csoport nem is olyan régen, 1960 máso­dik felében alakult, az üzem­szervezési kérdések megol­dásával kapcsolatban is be­bizonyította feltétlen szüksé­gességét. Az ügyvitelszervezés baszna Mégis érdekes, hogy önálló munkakörű üzemszervező al­kalmazására nem a műszaki „fronton", hanem az admi­nisztrációban került sor. Ki­sebb-nagyobb megszakítá­sokkal tavaly május óta mű­ködik ügyviteli-számviteli üzemszervező a főkönyvelő alá rendelve. Ügy látszik, itt inkább szükségét érezték, hogy egy kézbe összpontosul­jon a munka. Az ügyvitel meg- vagy át­szervezésére gyakran van szükség. Nemcsak a telephe­lyek üzembehelyezésekor, hi­szen ilyesmi csak ritkán adódik, hanem sokkal több­ször a régi munkafolyama­tok megváltoztatásával kap­csolatban. Tehát a technoló­giai, a műszaki osztály, a műszaki fejlesztési csoport és az ügyviteli szervező mun­kája szorosan összefügg. Egy­más nélkül el sem képzel­hető az eredményes munka. Az alá- és felérendeltségi viszonyok vizsgálata, az ügy­intézés — bürokrácia nélküli — alapos kidolgozása, a számviteli rendszer ésszerű kialakítása nem mellékes do­log, s hatása még a munka­kedv, a termelés szempont­jából sem megvetendő. Több segítség is elkelne Természetesen, mint leg­több hazai üzemben, a ruha­gyárban is csak gyermekci­pőben jár még az üzemszer­vezés. Nem is kapják meg hozzá a szükséges segítséget. A Könnyűipari Tervező In­tézetnek van ugyan üzem­szervező csoportja, de az nemcsak a ruhaiparban tevé­kenykedik, a Ruhaipari Ter­vező Vállalat iparfejlesztési osztálya pedig jobbára más feladatokat lát el. Ezek a szervek egyébként is túlsá­gosan messze esnek az üze­mek gyakorlati munkájától. Mert bár az üzemszervezés elméleti, tudományos tevé­kenységgel kezdődik, még­sem szakadhat el soha a mindennapos gyakorlati fel­adatoktól. Hiszen éppen azok megoldása a célja. Az egyik leghatásosabb módszert, az üzemen belüli szalag- és műhelyösszeha­sonlítást jól ismerik, és hasznosítják a ruhagyárban. De a hasonló gyártmányo­kat készítő hazai és külföldi gyárak termelési, termelé­kenységi, önköltségi és egyéb mutatóival való összehason­lításokra még alig-alig akad lehetőség. Pedig ez is kel­lene. Míg egyesek vitatkoznak, hogy mi tartozzon az üzem­szervezés fogalmába, a gya­korlati szakemberek, akik mindennapos munkájukban érzik meg hiányát, nekivág­tak alkalmazásához. Néha sikerül, néha meg nem. A ruhagyári tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy ér­demes volt elkezdeni, és még inkább érdemes folytatni. F. K. Az emberekkel szót értve... rás földjének zömét kitevő homok. Megszelídité­séért a parasztemberek már hosszú évtizedek óta mun­kálkodnak. Abban a másik világban a szélfújta parcel­lákon csak nagyon kevés pa­rasztember tudott boldogul­ni. Akkor, a letűnt világ­ban a járás parasztjainak többsége keservesen tengette életét. incseket rejt a nagy sag és a pártalapszervezetek ott vannak a pártonkívuliek kiterjedésű szegedi já- évek óta céltudatosan tőre- is. A közös gazdaságokban kedtek arra, hogy elősegít- sokan viselnek kisebb-na­-ék a pártonkívüliek politi- gyobb tisztséget pártonkívü­i fejlődését. Az egyéni liek. Tsz-elnökök, brigádve­i-izdálkodás komoly akadá- aetők, agronómusok, fököny­lyozója volt ennek, hiszen a velők stb. Olyan emberek szétszórt tanyákon lakó em- ők, akik a kommunistákkal berelcet, minden szándék el- együtt, kéz a kézben mun­lenére sem lehetett rendsze- kálkodnak a falu felemelke­resen felkeresni. Most a kő- dóséért. Vannak, akik azt zös gazdaságokban együtt kérdezik: nem fog-e a párt­vannak az emberek, s a vezetés háttérbe szorulni az­tsz-ek pártalapszervezeted által, hogy jelentős számmal Tavaly tavasszal a 275 000 így rendszeresen, naponként találhatók pártonkívüliek a holdas szegedi járásban — gondolatokat cserélhetnek a gazdasági vezetés különféle amelynek területén több pártonkívüliekkel. Ma már posztjain. A párt politikája mint 110 ezer ember él — az emberek járásunkban is nem szenved csorbát, hiszen a fekete földek után a ho- igénylik a tájékoztatást, az a pártonkívüli vezetők őszin­moki területeken is befeje- eszmecseréket, a velük való tén helyeslik és elfogadják a ződött a mezőgazdaság szo- foglalkozást. S ez is a párt párt vezetését, a párt poli­iránti bizalom jele. Előfor- tikájának megfelelően dói­dul azonban néha búrokra- goznak. Szerintünk helyte­tikus, lelketlen intézkedés is, len lenne valakit fontos gaz­amelyek ellen keményen fel- dasági posztra állítani csak lépünk. azért, mert párttag, ugyan­így fordítva, csak azért, hogy J ól segíti járásunkban pártonkívüli vezető is le­a párt és a tömegek gyen A legfontosabb a nép­kapcsolatának helyes hatalomhoz, a szocializmus kialakítását több olyan mód- ügyéhez való hűség, a szak­szer, amely kiállta az élet mal hozzáértés; tehát, hogy próbáját. Rendszeres a pár- a vezetés által a szocialista tonkívüliek meghívása a célok valósuljanak meg a A mezogazdasag szocia- párttaggyűlésekre. Időnként köz javára Sok olyan pár­lista átalakulásával a fontos kérdésekről a falvak- tonkívüli termelőszövetkezeti szegedi járásban is ban közös párt- és tanács- vezető van járásunkban, aki­megteremtődött a lehetősége ülésekre kerül sor, s együt- rgj pártonkívüli szövetkezeti annak, hogy az összefogás tesen tárgyalnak a felada- gazdatársaik s maguk a erejével elsősorban új sző- tokról a párttagok és a kornmunísták is így véleked­lős- és gyümölcsöskerteket KISZ-tagok. Nagy gondot nek; dgy harcol az előreha­telepítsünk a homokra, mert fordítunk arra, hogy a fel- ia<jásért, a jóért, a szépért, a kincset itt főként ez adja. sőbb szervek tisztségviselői Elérkezett annak az ideje is, is rendszeresen részt vegye­hogy a járásban életkörül- nek a termelőszövetkezeti ményekben, anyagiakban, közgyűléseken, és felszólaíá­kulturáltságban az egész pa- saikkal, javaslataikkal segít­rasztság előre lépjen. Meri sék a helyi teendők legjobb korábbiul a homokon kiáltó végrehajtását, végletek voltak. A szeren- A kommunisták és a pár­esés ember, akinek a föld- tonkívüliek sokirányú, köz­jéről a homokot nem fújta Vetlen kapcsolata következ­tében az utóbbi időben já­rásunkban több száz párton­kívüli szövetkezeti gazda kérte felvételét a párt so­raiba, s kapta meg párttag­sági könyvét. A pártonkívüli aktivisták soraiból is erősö­dik a párt. A közel 1500 pártonkívüli aktivista közül a legutóbbi néhány hónap­ban 220-an kérték felvételü­ket az MSZMP-be. Igen ör­vendetes, hogy a párt sorái­ba politikailag szilárd, lel­cialista átalakítása. A pa­raszti sorsforduló idején je­lentősen növekedett a párt és a szegedi járás földmű­velői között a kapcsolat, a kölcsönös bizalom. Az embe­rekkel szót értve végezték akkor is s végzik most is a politikai tömegmunkát a já­rás kommunistái és segítőik, a legöntudatosabb pártonkí­vüliek. A el a szél, s módja volt rá szőlőt, gyümölcsöst telepí­teni, ezáltal jó módba ke­rült. A többség azonban — még tíz hold föld mellett is egyéni »gazdaként« nem tu­dott megbirkózni a homok­kal. Sokan napszámba kény­szerültek. A termelőszövet­kezetek létrejötte óta eltelt idő ezeknek az ellentéteknek a felszámolásához kevés volt, mégis igen jelentősek a kezdeti eredmények. A poli­tikai felvilágosítás következ­tében is a földet, tudást és szorgalmat összeadó parasz­tok a tsz-ekben hatalmas arányú szőlő- és gyümölcs­telepítésekbe fogtak. Minden közös gazdaságban megvan a szándék és hozzá a lehető­.ség, hogy közös erővel meg­valósítsák mindazt, amire külön-külön képtelenek vol­tak. Mert anyagi jóléthez, kulturált élethez vezet a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás! Jelentősen változott a me­zőgazdaság szocialista átala­kítása után a járás paraszt­ságának gondolkodásmódja. A politikai munka eszközei­vel azonban az elkövetke­zendő időkben is sokat kell még tennünk azért, hogy minden szövetkezeti gazda öntudata összhangba kerül­jön a szocialista gazdasági alappal. A járási pártbizott­mint a párttag. Szívből örü­lünk ennek a véleménynek, hiszen ebben benne van a kommunista nevelőmunka eredménye is. késői kitavaszodás hát­ráltatta a mezőgazda­sági munkát. Az el­maradást a járás szövetke­zeti gazdái általában meg­szüntették, s ez elsősorban az ő érdemük. Benne van azon­ban ebben a járás kommu­nistáinak példamutatása a munkában, s lelkesítő, meg­győző szavaik ereje. A me­zőgazdaság szocialista átala­kításának alapja volt a párt és a tömegek közötti kap­csolat. Ez a kapcsolat a zá­loga a mostani és jövőbeni féladatok végrehajtásának. A járásban folyó politikai tö­megmunka különféle mód­jaival a jövőben is a kom­munisták és a pártonkívü­kes és a munkában is helyt- liek teremtő együttműködé­álló szövetkezeti gazdák ke- sét gazdagítjuk. rültek. RÓZSA ISTVÁN, Pártunk politikájának meg- az MSZMP felelően a gazdasági élet ve- szegedi járási zető posztjain nagy számmal bizottságának titkára TÁRSADALMI MUNKÁBAN (Liebmarm feiv.) Szorgalmas tanulók megszépítik, rendbehozzák Szeged szobrait a szabadtéri játékok megkezdéséig. Az iparművé­szeti szakiskola növendékei társadalmi munkában vállal­ták a szép feladatot. Képünkön Klugovits Ilona és Ko­rom Pál tisztogatja Izsó Miklós szobrát A magyar partameníi küldöttség Leningrádban A Szovjetunióban tartóz­kodó magyar parlamenti kül­döttség Rónai Sándornak, az országgyűlés elnökének ve­zetésével szerdán Volgog­rádból Leningrádba érkezett. A magyar és szovjet zászlók­kal diszített repülőtéren a vendégeket a Szovjetunió és az OSZSZSZK Legfelső Ta­nácsának képviselői, vezető pártmunkások és tanácsi dol­gozók, újságírók fogadták. „Nagy örömmel ismerke­dünk meg e nagyszerű vá­rossal, tanulmányozzuk a kommunista építésben szer­zett tapasztalataikat, hogy e tapasztalatokat majdan hasz­nosíthassuk" — mondotta a repülőtéren Rónai Sándor. Szerdán a küldöttség Ró­nai Sándor vezetésével felke­reste a leningrádi városi ta­nács végrehajtó bizottságát. A magyar vendégek megis­merkedtek a város múltjával és jelenével. A magyar parlamenti kül­döttség ugyancsak szerdán megtekintette az Ermitázst és a Szmolnijt. Rónai Sán­dor és a küldöttség tagjai beírták nevüket a Szmolnij vendégkönyvébe. Már vetik a másod növényeket a szatymazi Szabadság Tsz-ben A szatymazi Szabadság Termelőszövetkezetben pél­damutatóan szervezték meg a nagy nyári mezőgazdasági munkákat. Háromszázhúsz hold kalászos termésének túlnyomó részét aratógéppel és kombájnnal takarítják be. De felkészültek arra is, hogy a nagy szárazság miatt negy­venöt hold homokon — ha géppel nem tudnak boldogul­ni — kézi kaszások aratnak. Ahol már learattak, ott azonnal műtrágyáznak. Kö­zépmélyen szántják a talajt s mindjárt ültetik a tarló­burgonyát. így kétszeresen hasznosítják a földet, mert a burgonya még harminc­negyven mázsás holdanként! terméssel fizet. Általában homokföldeken nem szokott gazdag termés lenni tarló­burgonyából a nyári száraz­ság miatt, most azonban ked­vezőek a kilátások a bőséges csapadék jóvoltából. A termelőszövetkezetben májusban a gabonaféléknél termésbecslést végeztek, s akkor gyenge termésre szá­mítottak. Azóta azonban ked­vezően változott a helyzet, s amint a szövetkezet szakem­berei megállapitották, el fog­ják érni a tervezett mennyi­séget. Búzából nyolc-kilenc, árpából tizenegy és rozsból 6 mázsás átlaghozamot vár­nak, amivel, a kedvezőtlen tavaszi időjárási viszonyokat figyelembe véve, elégedet­tek.

Next

/
Thumbnails
Contents