Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-11 / 160. szám

Szerda, 1992. júltae TI. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 A közösség erejével óvjuk a legdrágábbat, az emberi életet A Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának felhívása Kedden délelőtt rendkívüli az óvó rendszabályokat. Tár- A MEDOSZ társadalmi ülést tartott Szegeden a sadalmunknak van lehetősé- munkavédelmi bizottsága Szakszervezetek Csongrád ge megszüntetni a munkapa­Megyei Tanácsa. Az ülésen dóknál leselkedő veszélyt és több napirendi pont szere- elejét venni a családokat, pelt Elsőnek Kókai József, hozzátartozókat, barátokat az elnökség tagja ismertette gyászba borító tragédiáknak, az MSZMP Csongrád megyei Átérezve a felelősséget a bizottságának határozatát a kialakult helyzetért, a Szak- Az erőgépek mellett fordítsa­szakszervezetek tömegbefo- szervezetek Csongrád Me- nak nagy gondot a szállító­lyásáról és szervezeti életé- gyej Tanácsa felszólítja az eszközökre is, mert az utób­ről. Ezután a munkásosztály egye6 szakszervezetek me- időben szaporodott a bal­szövetségi politikájának kér- gyei bizottságait, az alap- esetek száma a vontatókon déseiről Hoffmann Márton szervezeti bizottságokat 08 mas járműveken. SZMT-titkár tartott beszámo- hogy a SZOT X. ülése hatá- Szükséges, hogy a szerve­lót, majd Kiss László, a r0zata érvényesítéseként zett dolgozók különösen most, az aratás idején szervezze meg az el­lenőrzést az állami gazda­ságokban és gépállomáso­kon. Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa munkavédel­mi felügyelőségének vezető­je tájékoztatta az ülés részt­vevőit a munkás- és baleset­védelem alakulásáról. A töb­bi között elmondotta, hogy az utóbbi időben újabb tra- Az segítsék a termelőszövetke­zeteket a most következő időben különösen nagy gonddal foglalkozzanak a munkás- a munka és egészségvédelem védelmi ellenőrzéssel és a terén. Az ipari üzemek küld­munkavédeimi felvilágo- jenek ki munkavédelmi szak­sító tevékenységgel. embereket is az általuk tá­UT niiKr, Liuri „ mogatott termelőszövetkeze­gikus balesetek történtek munkásvLeK°n gÖ SL^StT^Í Csongrád megyében. A halá- hogy éberen vigyázzanak Slyok tetórt^ára A^ ge,bkedíttek SZáma 13"ra Tde± áUam^gazda^iof ésa' gép­emelkedett. üzemrészben, munkahelyen. állomósok szakszervezeti bi­A beszámoló után határo- Jelentsenek minden baleseti zottságai a területükhöz kö­zati javaslatot terjesztett elő, veszélyforrást adjanak ta- ^ ^ termelőszövetkezete­hogy a Szakszervezetek nácsot dolgozóiknak, hogyan ket segítsék elsősorban a Csongrád Megyei Tanácsa kell biztonságosabban dol­forduljon felhívással a me- gozni. gye dolgozóihoz a munkás­védelem javításóért. SIKLÓS JÁNOS: Öla&z, {MdiUt iáitok A felhívás a többi között kimondja: Népgazdaságunk fejlődésé­munka- és egészségvédelem­H ben. Lépjenek fel azokkal szem- Szakszervezetek r«one ben, akik veszélyeztetik A szakszervezetek Csong­saját maguk, vagy mások fád Megyei Tanácsának mun­testi épségét, egészségét. kavédelmi csoportja a jövő­Mivel az építőiparban és ben vei egyidőben jelentős ered- a mezőgazdaságban különö­ményeket értünk el a mun- sen emelkedett a balesetek kakörülmények javításában. száma, az Építő-, Fa- és A párt, a szakszervezet ja- Építőanyagipari Szakszerve­vaslatára hozott kormányin- zetnek, valamint a Mezőgaz­tézkedések és a bontakozó da6Ógi és Erdészeti Dolgozók "" " 7z7eorúbban nevelőmunka hatására javu- Szakszervezetének megyei szemDen- szigorúbban lós tapasztalható az üzemek- bizottságai különösen nagy felelősségre mindazokat, akik ben, az építkezéseken, a me- gonddal foglalkozzanak a a rájuk bízott területen fe­zőgazdaságban és minden munkásvédelemmel. A gaz- lelősek a munkásvédelmi és más területen a dolgozók tes- dasági vezetők, műszaki ve- eeészséovédplmi „-hálvakért ti épségének és egészségének zetők, biztonsági megbízót- egeszsegvédelml szabályokért még következetesebben lépjen fel a munka- és egészségvédel­mi előírások megszegőivel vonja védelméért. Csongrád megyében azon­ban az év első felében az üzemi balesetek száma nem csökkent, sőt a halálos bal­esetek száma az utóbbi hó­napokban emelkedett. a csökkentésére. tak, a társadalmi munkavé- A Szakszervezetek Csong­delml felügyelők az SZMT rád Megyei Tanácsa meg van munkavédelmi csoportjával győződve arról, hogy a tár­közösen határozzák meg a sadalmi összefogás e téren is legfontosabb tennivalókat eredményességre vezet. A balesetek számának szervezett dolgozók öntuda­tos fellépése megóvja a ve­Érjék el, hogy az építkezése- gzélytől azokat, akik odaadó­Ezért a Szakszervezetek ken a kütón^n vestólyes an dolgoznak, küzdenek éle_ Csongrád Megyei Tanácsa ™nena SaLtóés előtt gazdagításáért, szépíté­felhívja a szervezett dolgozó- feltétlenül ellenőrizzék az eéért. kat, hogy a közösség erejével óvórendszabályok megtartá­óvják a legdrágábbat, az em- sát. Az Építők Szakszerveze­A7ptpf az eaészséeet tónek megyei bizottsága ki­ben eletet, az egeszseget. vá]ó szakemberekből hozzon Fogjanak össze és követeljék létre külön társadalmi bi­meg mindenkitől, a gazdasá- zottságot, amely csupán az gi vezetőktől és a termelés- óvórendszabályok érvényesí­ben résztvevő munkásoktól tésével foglalkozik, és a hely­egyaránt, hogy szerezzenek Rzini tapasztalatok alapján érvényt a munkásvédelmi szabja meg a tennivalókat az jogszabályoknak, tartsák be egész iparágban. A város szélén, szemben a lídóval, a tágas, virágos park előtt harminckét zász­lót vonnak föl az árbocra: reggel 9 óra — megnyílt a kiállítás, vagy ahogyan a prospektusok ég transzpa­rensek hirdetik, a XXXI. biennale. Napokkal előbb elmarasz­taló véleményeket hallot­tunk. A kiállított műalkotá­sokat gyengébbeknek tartják az 1960. évinél. Na és az olasz realisták — Guttusóval az élen — távol tartják ma­gukat az idei biennalétól, hogy ezzel is elhatárolják magukat az absztraktól. Ap­ró intimitások ls szóba ke­rültek: a művészi zsűri mun­kája végeztével egy olasz hercegnő — ő ls a zsűri tag­ja volt — fogadásán vett részt, a tenger melletti vil­lában, ahova a diplomáciai testületek képviselői is meg­hívást kaptak. Itt kérdezték meg a hercegnőt, hogy tet­szik-e neki az absztrakt fes­tészet. — Nem — felelte, és ott­hagyta a kérdezősködőt. A jelenlevő zsűritagoktól sorra kérdezgették, mi tet­szik nekik az absztrakt fes­tészetben, és valamennyien úgy válaszoltak, hogy semmi sem tetszik nekik ebből a szerencsétlen művészi irány­zatból. E válaszokból világosan kiderült, hogy a biennale nem a művészek és művé­szettörténészek, képzőművé­szeti kritikusok szakvélemé­nye alapján kerül megren­dezésre. A kereskedők játsz­szék itt a fő szerepet, s most az absztrakt a kereskedelmi sláger. Ezért a zsűri szakem­berei vállvonogatva Ítélkez­nek az „úgyis mindegy" elv alapján. Talán ezért történt meg 1960-ban, hogy Gronchi, az Olasz Köztársaság akkori el­nöke elvállalta a biennale megnyitását, óe óvatosságból kiküldte titkárát, hogy néz­ze meg, milyen alkotások ke­rülnek a „világ szeme elé". S mivel akkor is az absztrakt irányzat volt a domináló — Gronchi kijelentette, hogy nem nyitja meg a biennalét. A velencei biennale Új szabályt k a szegedi közlekedésben Délelőtt 9-től éjjel 24 óráig nem közlekedhetnek lovaskocsik a város belterületén Már az elmúlt évben felve- tézkedése talán az, amely dél­tődött, hogy Szeged közieke- előtt 9 és éjszaka 24 óra kö­désl rendjének fejlődése több zött kitiltja a lovaskocsikat a vonatkozásban módosítást, új kiskörúton belüli részről. Igen szabályok alkalmazását kí- fontos a városnézők, sétálok vánja. Ennek alapján a Sze- szempontjából az is, hogy a ged városi rendőrkapitányság városháza előtt, a Nagy Jenő s a kerületi tanácsok a la- utcától a Vörös Csillag Mo­kosság javaslataínak figye- ziig a nap egyetlen szakában lembe vételével közösen ki- sem közlekedhet semmiféle dolgozták városunk közieke- lovaskocsi, tehergépkocsi, dési rendjének több módosí- Az új rendelkezés megje­tását. A napokban került lenése után a járművezetők­sor a módosítás gyakorlati nek 8 nap türelmi időt ad­alkalmazására. Elkészültek nak, s addig figyelmeztetik, az új közlekedési táblák, fel- ismertetik velük a közieke­szerelésüket még a héten be- dési rendőrök az új szabályo­fejezik. Az új hivatalos sza- kat. Július 20-a, a szabadtéri bályzat a napokban nyilvá- játékok megkezdése után nosságra kerül, lapunk ha- azonban már büntetéssel ^A^részfeg'eSlymódosí- sújtják az új szabályok el­tások egyik legfontosabb in- len vétőket. A SZEGEDI SZŐRME- ÉS BŐRRUHAKÉSZlTÖ ÜZEM szűcsipari fiú tanulókat szerződtet. Jelentkezés a személyzeti osztályon. 24451 Bolgár egyetemisták Szegeden A Szófiai Állami Egyetem Jogi Kara és a Szegedi Tu­dományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara között fennálló együttműködési egyezmény alapján Ivan Vakarelszky dékánhelyettes vezetésével 16 bolgár jog­hallgató tett látogatást Sze­geden. A bolgár diákcsopor­tot érkezésükkör a szegedi jogi kar nevében Martonyi János egyetemi tanár és a kari KISZ-szervezet képvi­selői üdvözölték. A vendé­gek tanulmányozták a sze­gedi bíróságok és döntőbi­zottságok munkáját. A szó­fiai és a szegedi jogi karok hallgatóinak együttes tudo­mányos diákköri ülésén két előadást, majd baráti meg­beszélést tartottak. Kedden délután Fonyó Antal jogi kari dékán fogadta őket. A bolgár vendégek — akik több napot fognak tölteni a Balatonnál és Budapesten is — nagy elismeréssel nyilat­koztak szegedi tapasztalata­ikról és hangoztatták, hogy a szegedi joghallgatók e hó végén Bulgáriába utazó, ugyancsak 16 főnyi csoport­ját meleg szeretettel fogják vendégül látni. Külföldi orvosjelöltek a klinikákon A Szegedi Orvostudományi A szerződés értelmében Egyetem a Kulturális Kap- ezekben a napokban sok kül­csolatok Intézetének közre- földi orvosjelölt érkezett Sze­működésével szerződést kö- gedre és már munkába is tött a népi demokratikus or- álltak a klinikákon. Szeged szágok orvosegyetemeivel. A csehszlovák testvérvárosa, szerződés az országok barát- Brno orvostudományi egye­ságának ápolásán kívül nagy- leméről tíz hallgató tölt egy ban elősegíti a sokoldalú or- hónapot Szegeden. A prágai vosképzést. A megegyezés egyetem higiénikus orvosje­értelmében ugyanis a külön- löltjei a szegedi KÜJÁLL­böző országok orvosegyete- nál tanulmányozzák a város melnek hallgatói a kötelező egészségügyi és járványügyi nyári gyakorlati foglalkozá- helyzetét. A Német Demok­saikat valamelyik népi de- ratikus Köztársaságból, Hal­mokratikus ország egészség- léból 20 orvostanhallgató ér­ügyi intézetében végzik. kezett Szegedre s jelenleg Az egyetemi hallgatók cse- már valamennyi dolgozik a réjének célja: kölcsönösen szegedi klinikákon, megismerni a baráti orszá- Tegnap érkezett meg a Var­gokban folyó orvosképzést el- sói Orvostudományi Egyetem sajátítani az új, korszerű néPes csoportja. A hét végén 7 - 8Z • . az'Clmützi Orvostudományi gyógyítási modokat, es ter- Egyetem ^ a bratislavai mészetesen megismerni a gyógyszerészkar 25 hallgatója testvérországot és népét. jön Szegedre, tanulmányútra. Ennyire elmarasztaló véle­mények után „elkészültünk minden rosszra", de mégsem gondoltuk, hogy annyira ne­vetséges ostobaságokat lehet összehordani egy nagy világ­kiállításra, mint amit lát­tunk. A spanyol pavilonban né­hány perces szemlélődés után az ember meggyőződhe­tett arról, hogy eltévesztette a házszámot, s képzőművé­szeti kiállítás helyett: mű­szerkiállításra tévedt. Meg­szaggatott vásznak és keret­be foglalt disznóbőrök — csúnya verekedés színhelyét ábrázolták, összedobált vas­darabok és megcsavargatott pléhek láttán szegény jám­bor földi halandó — különö­sen a nagy magyar Alföldről — vasgyűjtő napot képzel és az itt összehordott vasakat az úttörők napi munkájának szerény eredményeként ke­zeli. Nem volt jobb a helyzet a belgák csarnokában sem: vas és pléh, félbemaradt vastor­zók, cserépkályha samottból készült idomtalan terméskő­figurák ... De itt mégis akadt egy kedves sarok — gyereksarok — fajátékokkal díszítve. Mér csak a játszo­gatni vágyó gyerekek hiá­nyoztak. Szemnyugtató fal­dísz volt a híg, málnafagy­lalt színű habarcs egy nagy falitáblára kenve. Egészen elszomorodtunk a csöndes hollandusok Weste­rik nevű festőjének "gyilkos­sági kísérlete- előtt: egy em­ber éppen egy kislányt fojto­gat a vásznon, a kislány ré­mült arckifejezéssel keresi a segítséget, de a közelben nincs senki, aki megmentené. Az olaszokról — néhány pozitív, őszinte útkereső meg­nyilatkozástól eltekintve — sem mondhatunk mást, Itt is az absztrakt, a felismerhetet­len kuszaság dominál. Feke­te-lila. sötétbarna, egyszínű vászon megrecézve zsilett­pengével. Egy kétcolos stafli, háromszögre gyalulva, közé­pen szabálytalan lyukkal — elnyerte a biennale első diját. Festékkel csurgatott vász­nak ... nagy rézteknők egy­máson azzal a felirattal, hogy "Nagy egyesülés*. Az argentin zsák — az el­ső dijat nyert kerítés — rig­lifa után — elnyerte őszinte csodálkozásomat. Jó sűrű szö­vésű zsák volt, biztosan lisz­tet tárolhattak benne a bi­ennale előtt, mert ugyan né­hány folttal ékeskedett, de egy helyen lelógott a folt, megnéztem és nem is volt lyukas. — Miért foltozták, ha nem is lyukas? — tűnődtem ma­gamban, persze teljesen eredménytelenül. Nem tudtam megfejteni a talányt, de nem is vesződ­tem vele. Az ilyesmi bo­londság Mintha az ember vadonatúj cipőjét elvinné talpaltatni. Érdeklődésem hosszú dró­tokra irányult, melyekre ujj­nyi vastagon gipszet kentek és fönt atirótok végén két méter magasságban, kornya­dozó öreg szárcsa fejéhez hasonlító csőrök értek össze és az acélsötét gipsz alatt egy szó: "Szerelem*. — Elég volt — mondtam és kimentem a friss leve­gőre. Ennyi absztraktot megnéz­ni még drótkötél-Idegzettel rendelkező embernek is be­csületére válna. Azt hittem — és túlzás nélkül azt hit­tem —. hogy a bolondját járatják velem. Megpróbál­ják elhitetni velem, hogy ez a mai élet ábrázolásának modern stílusa a festészet­ben és a szobrászatban. Ez a modem stílus, csak én naiv és konzervatív vagyok, nem értem az újat, mert meg­rekedtem Munkácsy Mihály­nál. Ebből a "művészetből* hi­ányzik az értelem, nincs benqe művészi megjelenítő erő, stílus, vagy forma — ez semmi. Olyan, mintha a papírt teleírnám tintapac­nikkal és azt mondanám: kérem ez egy novella, csak önök olyan ostobák, hogy nem tudják elolvasni. En­gem bolondnak nyilvánítana a közvélemény és szellemi, lelki torzulásomat ideg-elme osztályon kezelnék. Azzal az elvi ostobaságai sem lehet­áltatni senkit, hogy ez a kapitalizmus anakronizmusa. Mert az anakronizmus ecset­tel is kifejezhető úgy, hogy megérthessék az emberek. Az amerikai pavilonban megkérdezte egy művészet­történész, hogy mikor cso­magolják ki a ládákból a szobrokat? Erre azt felelték, kérem, ezek a szobrok. Gé­pek, kerítéslécek, csavarok, modellek... és egy feketére festett sötét szobában apró deszkadarabok összehányva, mintha koporsókészítő mű­hely lenne. — Gyerünk a miénkhez — mondtam kísérőmnek. A magyar pavilont úgy kerestem, hogy a aok osto­baság után végre valami ki­fejezőt, újat és modernet találok. Kifejező, figurális alkotásokat. Nem tévedtem, Bernáth. Kmetty. Kurucz képel a kiegyensúlyozott, nyugodt és érthető művészi alkotást tükrözték. De hadd tegyem hozzá: probléma­mentesen tükrözték. És nem volt bennük "maiság*. Itt többre lett volna szükség, nem tudom, hogy ez a pi­cit konzervatív nézőpontot tükröző válogatás valóban a magyar piktúra és szobrá­szat problémátlanságát tük­rözte volna? Azt hiszem, nem így van. Még akkor sem, ha az Olasz Köztársa­ság mostani elnöke, Segni, az olasz pavilon után két­három ország kiállítási csar­nokát megkerülve a magyar pavilont kereste meg és őszinte elismeréssel nyilat­kozott Kurucz Vásárhelyi parasztjáról. Valóban szép — nagyszerű kép. de nem okoz problémát senkinek sem. (Ezzel nem akarom ki­sebbíteni az ország egyik legnagyobb alkotóműhelyé­nek — Hódmezővásárhely­nek — értékét, melyet az is mutat, hogy Kurucz-képekkel találkozunk a világkiállítá­son.) A szovjet képzőművészet­től nagyobb hatást vártam. Sajnos nem a legjobb alko­tásokkal reprezentálja a szovjet képzőművészetet a kiállítás. Igaza volt Jevtu­senkónak, a l'Unita-ban írt cikkében: a szocialista re­alizmus magasabb művészi tökéletességgel jelenik meg Moszkvában. Nem szeren­csés a válogatás. Ezek után felmerül a kér­dés: sem az egyik, sem a másik? Felelni könnyű: az abszt­raktok szellemi zavart bizo­nyító útját művészi tökéle­tességgel megformált szoci­alista realista alkotásokkal lehet eltorlaszolni. Csakis ez­zel és semmi mással. Köz­hely már, hogy a tartalom magában, művészi megjele­nítő erő nélkül — ha ezer szer igaz ls — még nem művészet. Szerintem a biennalékre készülő szocialista országok­nak nagyobb gonddal kell összeválogatni a kiállítás anyagát. Csakis a mi világné­zetünket hordozó és egészsé­ges életünket vászonra vetítő művész képes segíteni a tő­kés országokban élő realista művészeket — szemben ezzel a burzsoá őrülettel, amit absztraktnak nevezünk. Következik: MIT TANULNAK A GYEREKEK?

Next

/
Thumbnails
Contents